Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

XXVI- ÉVFOLYAM. 181. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1969. AUGUSZTUS 7, CSÜTÖRTÖK </cfsr^K f7nmxm&8& ■ T-r-.rM—rTir-VTirii , Truratjr^OTC-niin , i i i i n I ■ • - rrrr+rt'*^*'~ Vevő a kirakat előtt & oldal) A csökkent munka­képességűek sorsa (5. oldal) így termeltek 25 mázsa búzát (4. oldal) Láttuk — hallottuk Í7. oldal) Kiállítások, munkás-paraszt találkozók Alkotmányunk 29. évfordulójára készül Szabolcs Szatmár megye Megnyílt a Román Kommunista Párt kongresszusa Ceausescu beszéde Kettős jubileum jegyében ünnepeljük az idén augusztus 20-án: húszéves évfordulójá­hoz érkezett népköztársasá­gunk alkotmánya és negyed- százados jubileumához köze- ledik hazánk felszabadulása. Országszerte, így megyénk­ben is méltóképpen emlékez­nek meg az alkotmány ünne­péről. Az ünnepségeket a Ha­zafias Népfront bizottságai szervezik. A szocialista ma­gyar alkotmány jubileumáról minden szabolcsi és szatmári A megye ipari üzemeiben dolgozók 90 százalékát érinti jelenleg a 44 órás, csökken­teti munkaidő. Az első üze­met, az UNIVERSIL-t 1968. január 1. óta 66 újabb ipari és építőipari üzem, vállalat követte. Az idén, január 1-én 3 vállalat, majd áprilisban 8, s legutóbb, július első nap­ján 14 szabolcsi üzem tért át a munkaidőcsökkentésre. Jelenleg 33 ezer 40 dolgo­zó használhatja ki a hét végi szabad szombatokat pihenés­re, szórakozásra, művelődés­re. A legutóbb csatlakozott 25 üzem között van 5261 dol­gozóval a megyei építőipari vállalat, 580 dolgozóval a „Szabolcs” Cipőgyár, több mint 500 dolgozóval a Nyír­bátori Vastömegcikk Ipari Vállalat és a közel 3100-as létszámú Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat. A munkaidőcsökkentés, vagyis a 44 órás munkahét bevezetésének első szakaszát az év végére kívánják befe­jezni megyénkben, vagyis az ipari és építőipari ágazatnál a kormányhatározatban meg­jelölt időpontnál egy évvel hamarabb fejeződik be az áttérés. községben megemlékeznek 19-én és 20-án. A megye há­rom területi tsz-szövétségé a járási székhelyeken mezőgaz­dasági termékbemutató kiál­lításokat rendez. A járási székhelyeken és több nagy­községben szerveznek mun- kás-paraszt-katona találkozót. Az ünnepi eseményeket kul­turális és sportrendezvények színesítik majd. Az alkotmány ünnepének eseményeihez kapcsolódik két szabolcsi rendezvény: a Sem a termelékenység, sem a bérszínvonal tekintetében nem hozott csökkenést a 44 órás munkahét bevezetése. A megye üzemeiben, vállalatai­nál a múlt év első feléhez viszonyítva például 2,7 száza­lékos bérszínvonal-növekedés tapasztalható. A vállalatok elsősorban műszaki intézke­désekkel, beruházásokkal, Az augusztus 20. szeptem­ber 2. között Moszkvában megrendezésre kerülő ma­gyar mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításra 30 va­gon árut már útnak indítot­tak. Elsőként a kétezer négy­zetméteres fedett és 1800 négyzetméteres szabad terü­letű vásár dokumentációs és információs anyagát - „postáz­ták” majd ezt a szállítmányt követték a különféle kon- zervek és élelmiszeripari ter­mékek. Miután a szovjet fő­városban első ízben került nyírbátori zenei napok va­lamint Nyírbogdány község alapítása 750. évforduló­jának rendezvénysorozata. Az ünnep alkalmából ki­tüntetéseket adnak át annak a 200 szabolcsi népfront tisztségviselőnek, akik egy évtizede illetve még régeb­ben tevékenykednek a moz­galomban. Nyíregyházán a szabadtéri színpad ünnepi előadása előtt tartanak megemlékezést alkotmányunk ünnepéről. üzemszervezéssel, ésszerűsíté­sekkel és normarendezéssel pótolták a munkaidőkiesése­ket. December 31-ig tehát a kis létszámú ktsz-ek kivételé­vel az ipari és építőipari ágazatokban befejeződik a munkahétcsökkentés és meg­kezdődnek az előkészületek a 44 órás munkahét bevezeté­sére az egyéb ágazatokban is. sor ilyen jellegű magyar be­mutatóra, a rendezők arra törekedtek, hogy minél szé ­lesebb legyen a választék, összesen né^ezer féle ter­méket állítanak ki. A rom­landó árukat, élelmiszereket fuvarozó hat camion száraz­földön utolsóként indul út­nak; ezt követően már csak repülőgépekkel az expressz- szállítmányokat viszik a szovjet fővárosban. A kiállítá­son tíz külkereskedelmi vál­lalat és 19 tröszt, állami gazdaság és üzem vesz részt. Szerdán helyi idő szerint kilenc óra után néhány perc­cel Bukarestben a köztársa­sági palota kongresszusi ter­mében megnyílt a Román Kommunista Párt 10. kong­resszusa. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ne­vében Nicolae Ceausescu fő­titkár üdvözölte a kongresz- szus munkájában részt vevő 1915 küldöttet és 1446 meg­hívottat, a román munkások, parasztok, értelmiségiek, a különböző nemzetiségű dol­gozók képviselőit. Ceausescu bejelentette, hogy 66 kom­munista és munkáspárt és haladó mozgalom küldte el delegációját a román kom­munisták kongresszusára. A főtitkár ezután üdvözölte a külföldi küldöttségek veze­tőit, első helyen említve a Szovjetunió Komnjunista Pártja delegációját, amelyet Konsztantyin Katusev, a Központi Bizottság titkára vezet. A felsorolásból kitűnt, hogy a kongresszusra nem küldte el delegációját többek között a Koreai Munkapárt, a Kubai Kommunista Párt, a Kinai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt. A kongresszus első napi­rendi pontjának értelmében ezután Nicolae Ceausescu, a Központi Bizottság főtitkára lépett a szónoki emelvényre, hogy beterjessze a Központi Bizottság jelentését az RKP- nak a 9. és 10. kongresszus közötti időszakban kifejtett tevékenységéről és a párt további feladatairól. A Román Kommunista Párt főtitkára négy és fél órás beszámolójának beveze­tő részében hangsúlyozta az RKP X. kongresszusának kü­lönleges jelentőségét, mivel arra a felszabadulás 25. év­fordulójának előestéjén kerül sor. Ezzel összefüggésben méltatta a Szovjetunió érde­meit a hitleri Németország felett aratott győzelem kiví­vásában, az emberiség meg­mentésében a fasiszta rab­ságtól. A szónok ezután a Román Szocialista Köztársaság gaz­dasági helyzetének, a követ­kező évek feladatainak elem­zésére tért át. Beszámolt ar ról, hogy az ötéves terv első három évében több mint 12,3 százalékos ütemben növeke­dett az ipari termelés. A mezőgazdaság össztermelése meghaladta az erre az idő­szakra előirányzott felső ha­tárt. Az 1966—68-as időszakban beruházásokra több, mint 170 milliárd leit fordítottak. Nagy átalakításon ment át a tudo­mány, az oktatás és a kultú­ra, és mindez egyre jelentő­sebb mértékben segítette elő a társadalom haladását. En­nek arányában Románia fo­kozta részvételét a nemzet­közi cserében. Bővültek gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kapcso­latai és kereskedelmi cseréi a KGST tagállamaival, az összes szocialista állammal. Románia külkereskedelmé­ről szólva elmondotta, hogy az első három eszten­dőben az árucsere-forgalom évenkint átlagosan 12 száza­lékkal növekedett Románia védelmi képessé­gének megerősítésével kap­csolatban kijelentette: — Országunk a jövőben is fejleszti együttműködését a Varsói Szerződés tagállamai­nak hadseregeivel, a többi szocialista ország hadseregei­vel, és imperialista támadás esetén kész bármikor eleget tenni vállalt kötelezettségei­nek. Miután szólott a tanácsok munkájának fejlesztésével, az Ügyészség és a bíróság tevé­kenységének javításával, a szocialista törvényesség biz­tosításával kapcsolatos fel­adatokról, áttért a Romániá­ban együtt lakó nemzetiségek helyzetére. _ A referátum következő ré­szében Ceausescu a nemzet­közi élet kérdéseiről beszélt. Mint mondotta: Románia külpolitikájának középpont­jába a szocialista országok­kal való baráti és együttmű­ködési kapcsolatok fejleszté­sét helyezi. A főtitkár ezután azt fejtegette, hogy a szocia­lista országok szolidaritása és kölcsönös segítségnyújtása nem szabad, hogy valamely nép belügyeibe való beavat­kozáshoz vezessen. Ebben látjuk mi — mondotta — a proletár nemzetköziség, a szocialista világrendszer ere­je és befolyása szüntelen erő­sítésének döntő feltételét. Romániának a szocialista or­szágokkal való viszonyáról szólva Ceausescu kijelentette, hogy a jövőben is fejleszteni fogják a Szovjetunió Kom­munista Pártjához, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségéhez fűződő baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolatokat, amely — amint mondotta — Románia külpolitikájának egyik alap­kövét jelenti. Ezután hangsú­lyozta, hogy különleges fon­tosságot tulajdonítanak az összes többi szocialista or­szág kommunista pártjaival és népeivel való kapcsolatok fejlesztésének. — Ezután megjegyezte. hogy bizonyos kérdésekben nézetkülönbsé­gek állnak fenn a román párt és egyes szocialista országok pártjai között. Véleménye szerint ez azonban nem gá­tolhatja eredményes, kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés további bővítését. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom problé­máit érintve Ceausescu fog­lalkozott a kommunista- és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásával. Ezzel össze­függésben azt mondotta, hogy: „a párt Központi Bi­zottságának véleménye sze­rint a moszkvai tanácskozás­nak számos pozitív vonatko­zása volt. A moszkvai tanács­kozás végeredményben pozi­tív szerepet tölthet be mind az antiimDerialista erők össze­fogásában, mind pedig a kom­munista- és munkáspártok közötti nézeteltérések felszá­molása. az egvüttműködésük “s eevségök helyreállítása és erősítése felé vezető utak egvengetéséért”. Befejezésül azt hangoztat­ta. hogy a Román Kommunis­ta Párt „a jövőben is teljes határozottsággal küzd az együttműködés fejlesztéséért az összes kommunista- és munkáspártokkal. az összes forradalmi, demokratikus és antiimperialista erőkkel” A SÖSTÖHEGYI VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZETNEK egyik jelentős beruházása a három darab, — egyenként 5000 férőhelyes —, baromfitojóház építése. Az első egység átadására rövidesen sor kerül. Hammel József felv. Harmincháromezer szabad szombatos megyénkben tv végére minden ipari és építőipari dolgozónak csökken a munkahete Augusztus 20-án nyílik a moszkvai magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás Iz űrrepülés évftrtiufóia Hét évvel ezelőtt, 1962 au­gusztus 11-én és 12-én haj­totta végre Andrijan Nyiko- lajev és Pavel Popovics * világon az első csoportos űr­repülést a Vosztok—3 és a Vosztok—4 szovjet űrhajókon. A több napos csoportos űr­repülés újabb szakaszt veze­tett be az űrkutatásban. Először létesült rádiókapcso­lat a Föld körüli pályán ke­ringő két szputnyik között. Nyikolajev és Popovics egy­más között állandó kapcso­latban állva, összehangolták az űrrepülés során végzett funkcióikat, kicserélték in­formációikat a szputnyikok helyzetéről, a berendezések működéséről, összehasonlítot­ták megfigyeléseik eredmé­nyeit. A csoportos Űrrepülés jelentette az űrhajók egy­máshoz közelítésének, az úgynevezett űrrandevúnak kezdetét is. Hirosimái felhívás Hirosimában az atom bom­bázás 24. évfordulója alkal­mából rendezett tömeggyü- léssel ért véget az atom- é» hidrogénfegyverek betiltásá­ért küzdő nemzetközi konfe­rencia első szakasza. A gyű­lés több mint ötezer résztve­vője, köztük a konferenciára érkezett külföldi delegátusok felhívást fogadtak el, amely követeli a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának betiltását, a japán—amerikai „biztonsági szerződés” hatály­talanítását és Okinawa hala­déktalan visszacsatolását Ja­pánhoz. A nemzetközi konferencia augusztus 7-én folytatja munkáját Nagasakiban. A város — mint ismeretes — a második világháború végén ugyancsak amerikai atomtá­madás áldozata lett. Izraeli légitámadás jordániai területek ellen Izraeli vadászbombázók szerdán mintegy 16 kilomé­ternyire behatoltak jordániai területre és fél órán keresztül bombáztak jordániai katonai állásokat. Izraeli szóvivők azzal indokolták az újabb támadást, hogy a délutáni órákban jordániai területről aknák hullottak az egyik iz­raeli kubbuc területére. Az izraeli—jordániai össze­csapás hírét jordániai részről is megerősítették. — Ammani szóvivői jelentés szerint azon­ban izraeliek nyitottak elő­ször tüzet és a jordániai erők kénytelenek voltak viszonoz­ni azt. A jordániai jelentés nem tesz említést izraeli re­pülőgépek bevetéséről. A szerdai incidens egyéb­ként ebben a térségben hu­zamos ideje tapasztalt vi­szonylagos nyugalmat bon­tott meg. Az utóbbi időben ugyanis inkább a Szuezi-csa- torna térsége volt a harcafe színhelye. WXS P&QLÉrÁRjAt,eGY£$(JÍJSTÉlU |

Next

/
Thumbnails
Contents