Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

r 1 oTäal *•>? Pr 1969. auguszlus CSALÁD — OTTHON Az üdülés „tudománya“ VIRÁG a lakásban A modern lakás nél­külözhetetlen része a virág: legyen az friss vágott virág vagy cse­repes növény. Hozzá tartozik a szoba hangu­latához. hiszen cserép­edényei maguk is szép kerámia tárgyak, szép népművészeti remekek. Képeink is egy ízlése­sen berendezett lakás hangulatát adják visz- sza Érdemes otthonunk átrendezésével. virá­gokkal kellemesebbé ten ni környezetünket. A szín, az illat, az ózon­dús levegő kárpótolja fáradozásainkat. Papp Menyhértné Áz edénytisztítás ABC-je ' Az alábbi tanácsok alkal­mazásával konyhaedényünk évek múltán is szép és gon­dozott marad. AZ ALUMINIUM edény Igen tetszetős és praktikus, gyorsan megfő benne az étel. Ha azonban nem vigyá­zunk rá, könnyen megfeke­tedik. Elkerülhetjük ezt, ha használat előtt, vadonatúj korában forrásban lévő víz­be mártjuk. Ha már fekete, főzzünk benne almahéjat et­től ismft fehér lesz a belseje. Ha vízkő rakódott le benne, ecetes vízzel forraljuk, s a vízkő könnyen eltávolítható A ZC MÁNCEDÉNYNÉL a zomár.cozásra kell vigyázni. Ha az edényt elíjrettük, azonnal jól mossuk meg és öblítsük el, mert a zománc- szilánk igen veszélyes bajt okoz, ho ételbe _ keríti. Ha a zomancedény megbámult, főzzünk benne burgonyát és egy éjjelre hagyjuk benne áilni, és másnap ismét .for­raljuk fel. PORCELÁNEDÉNYT sú­rolni nem szabad, csak fi­nom mosogatóporokkal elmo­sogatni. Mégis, ha por és piszokréteg rakódott rá, ezt nedves sóval lehet eltávolíta­ni róla. ROZSDAMENTES EVŐ­ESZKÖZÖKET Tippes, vigy Ultrás vízben mossunk el. Utána öblítsük és azonnal törölgessük el az evőeszközö­ket, mert különben foltosak maradnak. FAKANALAK ÉS A VAG- DALÖDESZKA is gondos ke­zelést igényel. Az új tárgya­kat előbb hideg vízbe áztas­suk 1—2 óráig. így később nem a zsírt és az étel ízét, hanem a vizet szívja magá­ba. Ha a vagdalódeszkán hagymát, vagy fokhagymát vágunk, azonnal öblítsük le hideg vízzel & csak ezután mossuk el melegben. így nem marad rajta a hagymaszag. A fakanalakat, ha az étel forr, ne hagyjuk az edényben. Erős szagot kap és nem lehet szagtalan! tanú VAS- ÉS ACÉLTARGYA- KAT — húsdarálót, burgo­nyanyomót, bárdot, diódará­lót, mákdarálót használat Dr. Buga László: A hőmérő higanyszála kárörvendően nyújtózik fel­felé. Az utcán perzsel a nap. A házak között remeg a megrekedt levegő. A szoba sarkában ember kuporog. Az előbb még a hi­deg rázta, most a hóna aló dugott lázmérő 39 fokot mu­tat. Ilyen forróságot a forró­ságban ! — Biztosan influenzád van... megfáztál — mondják neki. No de nyár derekán? A legnagyobb melegben ? Ho­gyan lehetséges ez? Kérdezi és védekezik a legtöbb beteg Nem! Ez valóban nem inf­luenza. Az influenza kóroko­zó vírusait már tökéletesen ismerjük. Osztályozni és kö­vetni is tudjuk őket. A télen is megmondtuk, hogy hon- nét jönnek, mikor érkeznek, után tiszta meleg vízben mos­suk eL Ha zsírtalanító mo­sószert használtunk, utána jól öblítsük el a tárgyakat és tegyük meleg helyre szá­radni. Ha nem tisztítjuk meg jól, az ételmaradék ben­ne marad és a következő étel ízét tönkreteszi. Ha nem szá­rítottuk meg, akkor a kelet­kező rozsda okoz kellemet­lenséget a legközelebbi al­kalommal. Ha jénai edényt haszná­lunk, s abban főzünk, vi­gyázzunk, hogy az ételt min­dig csak meleg vízzel töltsük fel, s ha elkészítettük az ebédet, vacsorát, lehetőleg deszkára tegyük a forró edényt. Ellenkező, esetben a tál széthasad és munkánk is kárba vész. mit várhatunk tőlük. És úgy is volt, ahogyan mond­tuk. / Ezt a nyári forróságot nem az influenza vírusai okozzák. Vírusok azonban ezek is, rokonai is az influenzának, de mások a tulajdonságaik, elsősorban a terjedési mód­juk. A légúti betegségek okozói cseppfertőzés útján terjednek. A kilégzett pára, köhögés, tüsszentés, hangos beszéd al­kalmával a nyál, vagy a nyalka szálló cseppjeibe ka­paszkodva jutnak át a beteg szervezetéből az egészséges ember légutaiba. De a kör­nyezetbe röppenő különböző nagyságú, vitorlázó cseppek egyszerű légvételkor is a légutakba kerülhetnek. A kutató tudósok azt ta­lálták, hogy az influenzaví­Saláták NYERS SÁRGARÉPA- ÉS CEKLASALÄTA A nyers sárgarépát és céklát finom reszelőn lere­szeljük, és az előre elkészí­tett salátalébe rakjuk. Aján­latos előző nap elkészíteni, hogy jól összekeveredjen a léveL BARACKSALÄTA A negyedbe vágott nyers vagy befőtt barackot lé nél­kül, mély üvegtálba rakjuk. Egy csészényi kompótlevet elkeverünk egy csésze fele málna-, fele citromszörppel hozzáöntünk néhány kanál­nyi rumot, és a gyümölcsre öntve, legalább fél órát állni hagyjuk. Esetleg egy kis cu­korral édesítjük, ha a gyü­mölcs savanyú. JÉGBE HÜTÖTT paradicsomsalAta A paradicsomot szeletekre vágva, üvegtálra rakjuk; megsózzuk, borsozzuk, ecet­tel vagy citromlével és ke­vés olajjal csepegtetjük meg. Tetejét apróra vágott meté­lőhagymával és zöldpetre­zselyemmel szórjuk meg. MAJONÉZÉÉ paradicsomsalAta Egy-két evőkanál ma­jonézt fél citrom levé- vel, egy mokkáskanálnyi paradicsompüré-konzerwel és ugyanennyi mustárral jól kikeverünk. Egy kis csomó apróra vágott metélőhagy­mát és petrezselymet adunk hozzá. Megsózzuk. borsoz­zuk és összekeverjük a vé­kony szeletekre vágott, friss paradicsommal. Üveg- vagy porcelántálra terítetett zöldsa- láta-levélen tálaljuk, jéghi­degre lehűtve. rusok, a legjobban porított aerozol részecskékre, a leg­parányibb szálló cseppekre tapadva közlekednek a kör­nyezetben, míg a nyári hu­rutok vírusai a nagyobb, vaskosabb, a tömöttebb csep­pek segítségével jutnak egyik emberről a másikra. De nem is jutnak olyan mély­re, a mélyebb légutakba, in­kább a felső légjáratokban okoznak náthát, garathuru­tot, mandulagyulladást, eset­leg gégepanaszokat és lázat Lázat, amely a szervezet felhördülésének a jele. Azt mutatja, hogy szembefordult a kórokozó vírusokkal, bir­kózik velük, hogy legyőzze azokat. Sajnos, nagyon sok a ví­rus, valósággal nyüzsögnek a környezetünkben, bőven jut Nyári szabadságukat az emberek legszívesebben víz mellett töltik. Sok pénzt és fáradságot fordítanak a nya­ralás előkészítésére, de rit­kán gondolnak arra, hogy a szórakozáson kívül egészsé­güket is szolgálja-e. A tóparti klíma jellegze­tessége: a nagy vízfelület hő­mérséklet-kiegyenlítő hatása és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák szá­mát növeli. A hullámzó víz­ről visszaverődő napsugár az ibolyántúli sugarak haté­konyságát fokozza, ami nem­csak a bőr szép lebarnulását eredményezheti, hanem gyors leégést és napszúrást is okoz­hat. A balatoni üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyerekek fejlődését és az egészséges felnőttek szer­vezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de a betegek számára káros is lehet. Kü­lönösen a pajzsmirigy-túlmű- ködésben szenvedők viselik el nehezen a Balatont, de annak az egészséges fiatal­embernek, aki csaknem egész napját a strandon tölti, az éjszaka felét pedig áttáncol­ja, ugyancsak hosszú idő kéll a balatoni nyaralás kikeve­réséhez. A strandolok két legveszé­lyesebb szokása: a napon aludni és a tűző napon át­forrósodott testtel a hideg vízbe ugrani. A nap könnyen elbággyasztja az embert és megesik, hogy a mély alvás szinte ájulásba megy át, melyből még a bőr súlyos leégése sem ébreszti fel a szerencsétlen „üdülőt”. Az ilyen gondatlanság épp úgy tragikus következményekkel járhat, mint az átizzadt test­tel hideg vízbe ugrás, ami­Hozzávalök: 1 kiló bárány­hús, 1 deka zsír, 1 nagy fej vöröshagyma, 3 gerezd fok­hagyma, 2 deci tejföl vagy joghurt, pirospaprika, só, liszt. A bárányhúst egy vagy másfél ujjnyi szeletekre vág­juk. Lisztben megforgatjuk, és zsírban hirtelen kisüt­jük. Egyszerre csak annyi húst teszünk a sütőbe, hogy könnyen megsüljön. A 10 belőlük mindenfelé, még az ember testére is. És ha a szervezet ellenállóképessége csökken, ha például lehűl, megfázik, alkalmassá válik a vírusok megtelepedésére és megjelenik a forróság a for­róságban, a nátha a nagy melegben. A nyári nagy meleg külö­nösen alkalmas a test lehű­lésére, mert ilyenkor termé­szetszerűen mindenki keresi a hűvöset, a szelet, a légjá­ratot, a huzatot. A felmele­gedett test izzadással köny- nyít magán. Az izzadtság el- párologtatása hőveszteséggel jár. De ha ezt meggyorsítja valaki, ha izzadtan éri a szél, ha így áll huzatba, így megy pincébe, vagy a besöté­tített hűvös szobába, köny- nyen túl hűl és már kész is a megfázás. És ehhez elég csak néhány másodperc, né­hány pillanat is. Ne az influenzát szidjuk tehát, mert nem az a ludas. Gyakran a saját vigyázat­lanságunk is. Orvosi néven egyébként az úgynevezett rhinovírusok, koronás vírú­kor a szív már nem tud al­kalmazkodni a hirtelen hő- mérsékleti változáshoz. Hely­telen az a szokás is, hogy a strandon a déli nap tűző su­garai alatt órákig futballozd nak, vagy röplabdáznak a fiatalok. Sem nyaralás, sem hétvégi pihenés során nem helyes az egésznapos strandolás, amit nálunk oly sokan és oly szí­vesen űznek. Aki egész hé­ten dolgozik és vasárnap reg­geltől estig a strandon tartóz­kodik, az aligha kerülheti el a bőre leégését, s vasárnap este fáradtabban kerül hazaj mint ahogy reggel elindult. A víz mellett nyaralók is job­ban teszik, ha délelőtt és délután csak 2—2 órára men­nek a vízbe, s a közbeeső időt pihenéssel, árnyékban olva­sással, sakkozással, vagy ár­nyékos fasorban sétálással töltik. A pihenést, akárcsak a mun­kát, jól kell beosztani. Nem helyes egész nap az ágyban heverészni, reggeltől estig tú­rázni és nem ajánlatos órá­kat tölteni a vízben sem. Az utóbbi főleg a meleg vizű für­dőkben szokásos. A közép­korú, vagy az idős és leg­többször nemcsak reumás fáj­dalmaktól, hanem magas vér­nyomásban és szívbántalmak- ban szenvedő üdülők is órá­kat áztatják magukat a me­leg vízben. Aki így tesz, az ne csodálkozzék, ha fájdal­mai fokozódnak, szervezete kimerül (a szivével együtt) és lényegében rosszabb állapot­ban tér haza, mint ahogy a nyaralást megkezdte. Semmi­képpen se töltsünk több időt a meleg vízben, mint ameny^ nyit az orvos számunkra elő­írt Dr Sándor Róbert dkg vöröshagymát apróra vágva ugyanabban a zsírban megpirítjuk, hozzáadva a még fennmaradt zsírt és pi­rospaprikát. Feleresztjük kevés vízzel, beletesszük az átsült bárányhúst megsóz­zuk és 20 percig pároljuk. Ezután — a hagymát véko­nyan felszeletelve, a húsra téve •— még 10 percig főz­zük. Tejföllel vagy joghurt­tal tálaljuk. sok és sok más ismeretlen vírus okozza a nyári felső légúti hurutokat, amelyek­nél a hurutos tünetek néha alig észrevehetőek. Néha csak a hirtelen jelentkező láz az a jellemző tünet, ami megriasztja a beteget és a hozzátartozókat Hogyan védekezzünk a nyári hurutok ellen? —kér­deztem a minap az egyik kutatóintézet főorvosátőL Határozottan azt felelte ő is: — Óvakodjunk a megfá­zástól. Az átnedvesedett, át­izzadt ruhát cseréljük szá­razra töröljük le a veríté­ket, hűvös helyiségbe lépve vegyünk fel pulóvert, kabá­tot. Óvakodjunk a csepp­fertőzéstől és igen gondosan, igen gyakran mosakodjunk. Fokozzuk a testi tisztaságot, amelynek a leghathatósabb fegyvere nyáron is a meleg víz, szappan, a körömkefe, a fogkefe, a szájvíz... Ha így járunk el kevesebb lesz a nyári forróságban a betegség forrósága, a láz, a nátha és a rekedtség­Forróság a forróságban t Recept Alföldi bárányragu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents