Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

!¥äfl. augusztus X

*elbt-maoyaror§2AS

í. Mé

íÁltól a rossz: pénz

nem vész el

Mennyit ér a csonka bankjegy? — A vonóba húzott százas fele — Pénzkímélő tárcák kellenének — Amikor a hamu is értékes lehet

Vannak helyek, ahol Szó szerint értendő az ismert közmondás: a rossz pénz

nem vész el. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és járási fiókok a megrongálódott, csonka bankjegyek beváltásával is foglalkoznak. Becslések szerint havonta mintegy száz ügyfél fordul meg a megye bankjaiban. hosv igénybe vegye ezt a szoleá’t-'-Sst, amely az állampolgárok értékeinek védelmében van hogy a n°m szándékosan megrongálódott pénzek, bizonyos bank- jeffv-fívártási költségek levonásával. visszatérüljenek.

Mennyit érnek ezek a baokl-ev“1'? — kérdeztük a Megvár Nemzeti Bank me- gvei igazgatóságán ahol gondos kezek vizsgálják rendszeresen a forgalomban lévő péntek állapotát, elbírálják, hogy a selejtes csomagba kerülnek-e. vagy folytatják körforgásukat. A bankjegyeket egy úgynevezett szabályozó táblázat segítségével mérik le. s a hiányzó részek arányában állapítják meg, mennyit ér a tíz, húsz, ötven vagy száz forintos. A szakadozott papírpénzeknél, ha nem hiányzik belőlük, csak az új bankjegy előállítási költségét számítják fel. vonják le a kézhez kapott pénzből. Sokféle ártalom éri a pénzeket, — mondták a szakemberek. A legtöbb esetben a cipzár, a nem rendeltetésszerűen készített pénztárcák miatt és a hanyagul zsebbe gyűrt, különféle tárgyaktól elszakadó bankók kerülnek a „pénzmentőbe.” Ide jut a cigányprímás vonójába hűzott százas is, amiről később derül ki. hogy csak a pénz fele, mert a zenekedvelő sokallta a százast, ketté tépte. A fél százas, kishaján ötven forintot ér. Vagyis kár eldobni a megsérült, vagy hiányos bankókat, ifiért a bankok kötelesek beváltani. Elég sok az egérrágott, penészes, vagy éppen a

nagymosás áldozatának esett

— zsebben lapuló dugipénz is. — nemkevésbé az égett, főként cigarettától lyukassá vált pénz. Természetesen ezeket is beváltják, állapo tűktől függően. Hogy melyik Faita papírpénz a leggyakoribb „vendég” a bankok beváltó irodáiban azt a választ kaptuk. á tízforintos. Nem mintha az gyengébb minőségű papírból készülne

— a magyar pénzek Közép- Európában a legtovább tartó, forgalomképes bankók közé tartoznak — de a tízforintos a legideálisabb fizetőeszköz és legtöbbször tárcába, táskába sem kerül, állandó tar tózkodási helye a zseb.

, Megtudtuk: abban az esetben sem kell feladni a reményt, ha a pénz véletlenül, tűzeset alkalmával részben vagy teljesen elég, és csak a hamuja marad meg. Ilyenkor megfelelő bizottság, szakemberek jegvzőkönyve-ése után a hamut felküldik a fő városba, ahol vegyplemzéssel kimutatható, hogy a hamu valóban pénz elégéséből származott-e. A hamu is értékes lehet a később megállapítandó összeg megtérítéséhez. Természetesen nem szándékos, vagy olyan fajta pénzégetésről van szó, amikor valaki virtusságból százassal gyújtja meg cigarettáját.

Természetesen a megrongálódott fémpénzeket is beváltják a bankok. azonban magán ügyfelek ilyen érmékkel nem keresik fel őket, s többnyire a banki pénztárba bekerült pénzek átvizsgálásakor „szűrik” ki a rossz érméket, hogy ne adjon okot vitára, s újakkal váltsák fel őket. A banki szakemberek még elmondták, hogy az említett beváltások a vétlen bankjegyekre vonatkoznak, a szándékos pénzrongálás büntetőjogi kérdés, s akik ilyenre vetemednek, nem kerülik el az igazságszolgáltatást.

(PG)

A Nyíregyházi Palma Gumigyár egyik legszebb üzemrésze a kempingcikkek gyára. A hosszú szalagon gumimatracok készülnek. Ez igen keresett cikket 52 országba exportálják. Hammel József felvétele

Háromezemégyszáz új középiskolás

Építőipari, egészségügyi tagozat indul

Szeptember elsejétől a nyíregyházi Krúdy úton felépült 16 tantermes — egyelőre még névtelen — középiskolával bővül a megyeszékhely gimnazistáinak száma. Az új iskola rendeltetése főleg a Vasvári Pál gimnázium tehermentesítése lesz.

A megyei tanács vb augusztus 8-án tárgyalja a művelődésügyi osztály terveit az 1969—70-es tanév középiskolai újdonságairól. Megyénk területén a középiskolák közel 3400 ejső osztályos gimnazistát vettek fel a következő tanévre. ■ Különösen a szakmai képzést nyújtó szakközépiskolai osztályok népszerűek. Több mint ezer gyerek nyert felvételt ezekbe az osztályokba.

A szakközépiskolai osztályok között is úttörő lesz a megyében a nyíregyházi építőipari tagozat, ahol az első évfolyam két osztályában szeptemberben 70 gyerek kezdi meg a tanulást. Ezt a tagozatot a tanárképző főiskola jelenleg szabad termeiben helyezik el a Kossuth szak- középiskolából „idetelepítendő” vízügyi tagozat négy évfolyamával együtt.

Valóságos költözködés színhelye lesz a megyeszékhely, hiszen a Krúdy úti új gimnáziumban kapnak helyet a Vasvári gimnázium természettudományi tagozatai; a matematika, a fizika, a biológia, a kémia és a híradás- technikai osztályok. A Jósa András ú+' Vasváriban az általános gimnáziumi osztályok és az énekszakos tago zat marad.

Újdonságnak számít a megye második városában — — Mátészalkán — az egészségügyi szakközépiskolai osztály, amelyben 38 tanulót képeznek ápolónőnek. Ilyen jellegű oktatás még a nyíregyházi Kölcseyben folyik.

A megyei tanács vb ülé sén — valószínűleg — névadót is tartanak hiszen a „szétdarabolt” gimnáziumi osztályok között a jelenlegi nevek szerint nehéz lesz eligazodni.

(b)

Falujáró fiatal színjátszók

A nyári idényben utoljára léptek közönség elé a Nyíri Kisszínpad öntevékeny művészei. A hét közepén tartották nagysikerű idényzáró előadásukat — ebben az idényben sorrendben a tizediket — a nyíregyházi szociális otthon száznyolcvan idős lakója előtt.

Jó kezdeményezésnek bizonyult a Megyei Művelődési Központ vezetőinek az az elhatározása. hogy létrehoznak egy fiatalokból álló színjátszó kört. A komoly '-»'készülésnek meg is vol az eredménye. Májusban a negyei jubileumi színje sz- ti válón a döntőbe ‘ott négy együttes közül ó -en nyerték el az első díjai.

Nemcsak Nyíregyházán, hanem azokban a falvakban is, ahová valamilyen okból nem jui el a Déryné Sz.íhház, több darabot mutattak be. Műsorprogramjukban a vígjátékok foglalják el a jelentősebb helyet, de komolyabb darabokat, drámákat is játszanak. Bakó Gyula az együttes rendezője most frissített, bővített szereplőgárdával szeretne színpadra lépni. Úgy tervezik, hogy szeptember elejére, mire újra közönség elé lépnek, már új arcokat láthat a színpadon közönségük. Az önként jelentkezőknek egy házi képesség- vizsgán kell számot adniok színjátszó képességükről, s ha „sikerrel veszik az akadályokat”, akkor bekerülhetnek abba a nyolc-tíz főá keretbe, amellyel bővíteni kívánják az együttest.

Távolabbi terveik között szerepel még a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő színjátszó fesztiválon való részvétel is.

(egri)

Szamos Rudolf:

Kántor és Csupati

(Részletek egy nyomozó kutya történetéből)

8.

Kántor megkerülte a szállodát. A sugárúton kétszáz métert haladt az állomás felé, májd a múzeum előtti parkba fordult.

„Igyekezzünk, pajtás”! — nógatta Csupatit Sátori. A bíztatás felesleges volt. Kántor futólépésben húzta gazdáját és Csupati nem tudott annyira gyorsítani, hogy a póráz feszítése engedeti vol- ;na. A múzeum mögött átrohantak a sebes sodrású, megáradt patak hídján és Kántor a keskeny mellékutca közepén egy csukott kapu előtt megtorpant.

Óráknak tűnő percek múltén csoszogott elő a házmester. Álmos pislogással nyitott ajtót és a kapualjba beszökkenő hatalmas kutya láttán rémülten hőkölt hátra. „Itt lakik Jonny, a dobos?” kér- deztes sietősen Sátori. A házmester elsőre nem értette a rendőrtiszt kérdését. Mire Sátori megismételte volna, Kántor már a lépcsőházban rohant felfelé. „Ilyen nevű itt nem lakik” szólt az ajtó mögött eltűnő tiszt után a házmester, de az már nem hallotta. Á második emelet fordulójában érte utói Csupatit. Kántor a függő folyosó végén egy sötét boltíves átjáróba vezette gazdáját.

Csupati és Sátori ösztönösen a falhoz lapult. Csupati alig hallható pisszentésekkel figyelmeztette Kántort, maradjon csendben és figyeljen, mert a sötétből valahonnan fojtott beszélgetés foszlányai szűrődtek hozzájuk. „Kanizsa felé kell utaznunk” suttogta egy férfi. Értsd meg a hajnali budapesti gyorsot hússzor is átfésülik.” „Te gyanún felül állsz.” Igen, de ki gondolta volna, hogy ilyen hamar nyomodban lesznek. „És mi lesz a dohánnyal?” A vörös majd elhozza, ha a bárból elkotródnak a zsaruk. Még van egy óránk...”

A lépcsőházból ékkor lépett a függőfolyosóra a rendőr, akit Sátori kísérőnek hozott magukkal. Cipője döng- ve koppant a kihalt ház süket csendjébe. „Ö én marha”! fohászkodott magában a főhadnagy. „Hogy nem tudtam a kapuban hagyni.” A zajra elnémult a suttogás. „Az átjáróból nyíló lakás ablaka minden bizonnyal a függő folyosóba héz” mérlegelte gondolatban a helyzetet Sátori és bár szemük az éjszakai fényhez már hozzászokott és az átjáróból nyíló ajtó körvonalait is felfedezték, Sátori azon izgult, - mi lesz, ha a szobából meglátják a függő- folyosón közelgő rendőr árnyékát. Sátori idegei pattanásig feszültek. „Főhadnagy elvtárs” suttogta a rendőr.

— Ne mozduljon — sziszegte Sátori.

— Igenis — és két csizma- sarok koppant. „Menten megőrülök” gondolta a főhadnagy és a halántékában lüktető ér görcsös rángásától a feje is megfájdult. — „Ne dühöngj

— hajolt Sátorihoz Csupati.

— Ezek azt hiszik, hogy a Vörös jött, akitől a dohányt várják... Húzódj az ablak mellé, én bekopogtatok.”

Reggelig nem állhatnak itt szobormereVen, adott igazat Csupati ötletének Sátori. Egyébként is mi történhet? Verekedni tudni kell, az a szakmával együtt jár. „Ha a kopogásra nem nyitják ki, próbáld betörni” tanácsolta Csupatinak és a függőfolyosóra nyíló kiszögeléshez húzódott. Csupati szintén a folyosó felé' tartott, a rendőrig. Onnan azután halk csoszogás- sal közelített az ajtó felé.

(Folytatjuk)

A tárgya lóisrembSI

Egy szétbánoskodó kisiparos kukása

„Mi van a géppel? Fábián.”

Ez eddig egy türelmetlen hangú távirat, igaz, benne van minden, amit feladója kérdezni akart De hozzá hasonló leveleket igen gyakran kapott Kondor Miklós 26 éves nyírszőlősi lakos, akinek Ti- szaberceleh adtak műszerész kisiparosságra engedélyt. Mind közül legjellemzőbb talán a helyi tanácsé, amit 1968 őszén juttattak el a címzetthez, még egy évvel sem azután. hogy engedélyt kapott az ipar gyakorlására.

A tanácsi illetékes leírja, hogy Kondor nagyobb meny- nyiségű munkát felvállalt. Rövid határidőre Ígérte a tiszabércelieknek a javítást, de hát azóta hónapok teltek el. Ezután így a levél:

„A vállalások után — azt lehet mondani — kétszer sem jelent meg a községben. A lakosságtól nap mint nap kapjuk a panaszokat, hogy háztartási gépjeiket hónapok óta nem tudják használni. Előző figyelmeztetésünknek nem lett foganatja, ezért közöttük. hogy intézkedtünk az iparengedély bevonása érdekében. De addig is jó lenne, ha legalább annyi időre megjelenne a községben, amig a gépeket elvihetnék a tulajdonosok.”

A műszerész tehát aligha műszerészkedhetett, ha a ti- szaberceliek igényeit ennyire nem is akarta kielégíteni. Mit csinált akkor? Nyilván jobban jövedelmező üzletre talált. Az eljárás persze megindult, az idén áprilisban bevonták az iparengedélyét, de közben már büntető feljelentés is érkezett: Kondor furcsán értelmezte a jövedelmező üzlet fogalmát .,

__^

Iparengedélye szerint fel

is vásárolhatott irodagépeket, s ezeket feljavítás után értékesíthette. Kondor járta a megyét, sőt, szomszéd megyebeli helységekbe is ellátogatott és tsz-eknek, ktsz-eknek, más intézményeknek végzett javításokat. Közben jó kapcsolatokat alakított ki, s egyes cégek vezetői megbízták, hogy értékesítse használt gépeiket. Kondor legtöbbször szóban kötelezettséget vállalt arra, hogy az ellenértéket záros határidőn belül befizeti a megbízó szerv pénztárába.

Az ajaki Búzakalász Tsz- nek például eladott egy Ba- gaméron vásárolt elektromos összeadógépet 6 ezer forintért. Ez a gép hamarosan elromlott és a tsz visszaadta Kondornak, hogy javítsa meg. Közben azonban a bagamé- riek — miért, miért nem? — visszakövetelték, s kénytelen volt visszaadni nekik a gépet a műszerész. Az ajakiaknak ezután se gép, se pénz, — mert Kondor szórakozásra költötte a vételárat.

Ugyanígy járt a nyírbátori Uj Barázda Tsz egy szorzógéppel, amit visszaadott a kisiparosnak javítani (5500 forint.) A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-től összeadó gépet vett át, hogy 1968 november 26-ig befizeti a vételárat Majdnem kétszeres áron adta el, de a naményi- aknak „elfelejtett” fizetni. (3 ezer.)

És lehet sorolni a károsultakat: tiszaladányl Magyar Róna Tsz elektromos összeadó F6200 forint): Hajdúnánási TÖVÁL szorzógép (2500), Nagykállói Építő Ktsz szorzó osztó géD (2500). a dombrádi Vörös Csillag Tsz sz.orzőgép (2500); Hajdúhadházi Takarékszövetkezet szorzógép (2 ezer)... Előleg gépvásárlásra a tiszadobi Táncsics Tsz-től 1500 forint, de Kondor zsebe helyett a kútba is dobhatták volna a tsz-vezetők, mert se gépet, se pénzt nem láttak azóta sem.

Ráadásul a legtöbb helyen bizonylatok nélkül adták át a gépeket Kondornak, aztán csak nehézkesen sikerült bizonyítani, mi is történt tulajdonképpen. Az egyik károsult szövetkezet ügyvezetője kétségbeesésében — hogy az elsikkasztott érték helyett valamit biztosítson — feltörte Kondor lakását és elvitte a lemezjátszóját. (Amiért köny- nyen büntetést kaphat.) Általában igen lazán kezelték a kiadott gépek bizonylatait.

Kondor az említett kilenc sikkasztásán kívül más bűntett, befolyással való üzérkedés útján is pénzhez akart és tudott is jutni. Uj fehér tón özv. Szabó Jánosné ipari tanulónak akarta adni a fiát. Kondor vállalta is a tanítását, csak éppen a szerződéskötési határidő járt le. Ezért azzal az indokkal, hogy „kenni kell a kereket,” ezer forintot kicsalt az asszonytól, aki inkább kölcsönkért, de odaadta a szépen hangzó mesére a pénzt.

Kondornak persze ilyen „kenés”-re lehetősége sem volt. nem is tett semmit az érdekében, még a fiú felvételi kérelmét sem továbbította.

Az elkövetett bűntettek nyomán a napokban készült el a vádirat a nyíregyházi városi járási ügyészségen, így a sikkasztó és befolyással üzérkedő volt kisiparos hamarosan bíróság elé kerül.

(kna)