Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Í96§ augusztus ÍŐ. Welwtm AGY ARORSZÄ3 S ofdaf I. Fél évszázada vitatják a a burzsoá világban a Szov­jetunió szerepét, s ez a vita be-betör a nemzetközi mun­kásmozgalomba és a felsza­badító mozgalmakba is. Vál­tozik a vitatkozók alapállása, színezete, változnak nézeteik, le-letűnnek a politikai po­rondról, hogy azután né­hány elhasznált régi doktrí­nából egy újat összehozva új zászlóval jelentkezzenek. De ez a körforgás egy szilárd pont körül kavarog, ami nem más. mint a Szovjetunió tényleges történelmi szerepe, vagy ha úgy tetszik, külde­tése. Ez az, ami — vitassák bárhogy — nem változik mindaddig, amíg nem követ­kezik be alapvető történel­mi fordulat a szocializmus és a kapitalizmus küzdel­mében. A kérdés időszerűségét bi­zonyítja. hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai világértekezlete résztvevői­nek szinte mindegyike szük­ségesnek tartotta megerősíte­ni a Szovjetunió történelmi szerepéről vallott egyértel­mű nézetét. Ilyenformán — névszóivá n ..napirenden kí­vül” — ez lett a tanácskozás egyik igen fontos témája, s a világértekezlet nyugati visszhangjában ha lehet, még többet szerepel. Arra itt kár lenne sok szót vesztegetni, hogy most is, mint rendszerint, a velünk szemben hagyományosan el­lenséges polgári sajtó a saját önkényes mércéjével méregeti a Szovjetunió tekintélyét. Tulajdonképpen a polgári körök ötven éve mindig ar­ra a következtetésre jutnak, hogy a Szovjetuniónak nincs Is tekintélye. S ötven éve egyebet sem tesznek, mint minden erejükkel, pénzükkel, hírközlő kapacitásukkal küz­denek e rájuk nézve oly nyomasztó és valóságos te­kintély ellen. Kétségtelen, hogy a te­kintély— (amely nem ugyan­az. mint a szerep, amelyet a Szovjetunió objektíve betölt a nemzetközi életben és a munkásmozgalomban), függ­het különböző megítélések­től. De ezek mitsem változ­tatnak a Szovjetunió objek­tiv szerepén; azon, hogy megtestesíti a szocializmus legnagyobb gazdasági, politi­kai. diplomáciai -és katonai erejét — hogy nemcsak a munkásmozgalom, de általá­ban a forradalmi és haladó mozgalmak legnagyobb tá­masza. II , Kádár elvtárs a kommunis­ta világértekezleten egy szo­katlanabb nézőpontból ki­indulva is felvetette a Szov­jetunió szerepének kérdé­sét ........Egyenjogúak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a felelősségben és a teherviselésben. Ha mindent viszonylagosan szá­mítunk is, ha őszinték aka­runk lenni, akkor meg kell mondanunk, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép, amely a jogokból csak az egyenlő törvényes részt igényli magá­nak, mérhetetlenül több fe­lelősséget hordoz bármelyi­künknél. Internacionalista és önzetlen módon minden­ki másnál többet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyé­ért, a nemzetek szabadságá­ért, a világháború megaka­dályozásáért, az emberiség szebb jövőjéért.” Gondoljunk csak arra: szovjet berendezésekkel ala­pozta meg a fiatal szocialista országok legtöbbje az ipari fejlődését; a szovjet nép óri­ási erőfeszítéseivel létreho zott rakéta-nukleáris poten ciál tartja távol az imperia listákat attól, hogy katonai erővel állítsák helyre ural­mukat akár a szocialista or­szágokban, akár a volt gyár matokon.' Túl azon, hogy' ez a sze- rep tiszteletet kelt — túl a téma minden érzelmi vonat­kozásán — a helyzet egy bi­zonyos történ-Imi funkció betöltésére készteti az A zászlóvivő A derestől a tsz-törvén yig Három vallomás Hatvankét évvel ezelőtt, 1907-ben szavazta meg a ma­gyar törvényhozás a cseléd- törvényt, melyet a nép a maga nyelvén derestörvény- nek nevezett el. Két évvel ezelőtt, 1967-ben szavazta meg a magyar nép országgyűlése az új termelő- szövetkezeti törvényt, me­lyet a parasztság a saját tör­vényének vall. E két törvény nemzedékek sorsát döntötte el. A deres­törvény 1945-ig megpecsétel­te, jogíosztpttságra ítélte a falvak legszegényebbjeit. A tsz-törvény jogot, emberséget és egyenlőséget teremtett a parasztságnak. Ezekről vall három nemze­dék. A cseléd nagyapa, a traktoros fia és a kertész szakmunkás unoka. Itt élnek Nyírlugos Szabadság telepen. A nagyapa Csipkés György. 1896-ban született a régi Szennyespuszl'a egyik cseléd­házában. Itt élt, itt csepere­dett fel szolgaként. Felesége: „Jobban tudom én, mi volt akkor, mint Gyu­ri bácsi. <3 „csak" szolgált, neki parancsoltak. Fizetség egy évre 12 mázsa gabona, 4 mázsa búza és fertályon­ként (3 hónap) 7 kiló só. Meg 5 pengő ángária. Tíz gyere­ket szültem, de három meg­halt. Héttel bajlódtunk. Itt szültem én mind a cselédház­ban. Legtöbbjét egyedül, bá­ba nélkül. Bizony nehéz volt, mert egy ember szolgált, egy kommenciót adtak. Arattam, csépeltem. Margit lányom, a legnagyobb hordta mindig utánam az éppen mindig leg­kisebbet a mezőre szoptatni." Csipkés György tizenhét esztendeig szolgált. Gencsy- nél, meg a földbérlő urasá- goknál. A nagyapa: „Emlékszem még a deresre. Sokat meg botoztak. Engem nem, mert tudtam a kötelességem. Szi­gorúi rend volt. Parancsoltak. Tizenketten voltunk kocsi­sok. Hajnal háromkor kel­tem, mentünk éjjel-nappal. Volt nap, hogy csak egy-két órát pihentek a lovak. Felesége: ,,A gyerekek alig ismerték az apjukat. Nagy 4600 holdas volt a birtok, s elvitték szolgálni Kallóba és máshová is. Alig láttuk.” Csipkés György most tsz- járadékos. Havi 300 forintot kap és 1 hold háztájit. De bírja még magát. Dolgozik a tsz-ben. Már csak ketten vannak a „mamával”. Újsá­golják, most sem könnyű, de a régi életükkel a mait össze sem lehet hasonlítani. Felesége: „Abban a cseléd­világban már rég földönfu­tókká váltunk volna, mint azok, akiket mi is láttunk, hogyan dobták ki a cseléd­házból, ha már nem bírta erővel." Nemrégiben ünnepelte az öreg házaspár az aranylako- dalmái. Százhúsz emberre főztek. Egy sertést vágtak. sok­sok baromfit, libát. kacsát, tyúkokat. Sokat ajándékozott a tsz is Ebédhez egy hordó sör volt, vacsorához a tsz kultúrtermében terítettek A közösség adta a bort is. Amennyi kellett. Fia: Csipkés János 1932-ben született. Traktoros a Szabad­ság Tsz-ben. Volt dömperes Salgótarjánban, előbb gépko­csivezető a Bicskei Állami Gazdaságban. Látogatásunkkor érkezett haza. A Zetor ott püfőg az új, épülő két szoba összkom­fortos, fürdőszobás lakás előtt. A hattagú család ideig­lenesen egy összetákolt nyá­ri helyiségben húzódik, míg elkészül. Csipkés János ebédel. Csir­kepörköltöt főzött a felesége. Utána Jaffa szörpöt iszik. „Én a régi világból jóformán semmire nem emlékszem, hisz a felszabaduláskor 12 éves voltam csupán. Csak annyit tudok, hogy hajnalon ként mindig keltettet anyámék, menjek a tehene legeltetni." Felesége újságolja, hogy a lakás 100 ezer forintba ke­rül. ötvenezer forint köl­csönt vettek fel, a másik fe­le megvolt. Férje télen-nyá- ron havonta 1700 forintot ke­res, ő a bölcsődében 900 fo­rintot. Ehhez jön a gyerekek után 680 forint családi pót­lék. Rájuk már a tsz-törvény vonatkozik. Az unoka: Zsukk Jánosré, született Molnár Mária. Üj fürdőszobás, összekomfortos lakásban fogad. Ragyogó tisz­taság, rend. A gazdasági ud­var elkerítve. Tíz sertést ne­vel. Szülési és gyermekgon­dozási szabadságon van. „Még nem számoltuk meny­nyibe kerül a lakás, de úgy 130 ezer forint körül lehet. Csak 36 ezer forint kölcsönt vettünk fel.” Férje a Debreceni Építő­ipari Vállalatnál dolgozik. Szépen keres, ö 1961 óta ker­tész-szakmunkás. alkalma­zottja a Szabadság Tsz-nek. „Másfél éve vagyok szüléét szabadságon. Nagyon jól jön, nevelhetem a kicsit, s ha­vonta kaptam a fizetésem át­lagát, 1160 forintot. Most két és fél évig a gyermekgondo­zásért a havi ötszázat." Három évig tanulta a szak­mái A tsz taníttatta, ösztön­díjjal. Amikor végzett, a gyü­mölcsösben dolgozott. Tagja annak a szocialista brigád­nak. amely már háromszor nyerte el a címet, s minden alkalommal jutalomban ré­szesült. „Jól élűnk, boldogok va­gyunk.” Törvények, emberek, sor­sok. DerestSrvény — termelőszö­vetkezeti törvény. Nemzedé­kek útját jelzik. Farkas Kálmán A dátum: 1949. augusztus SZKP-t, a Szovjetuniót, im­már fél évszázada. S rajta kívül nincs olyan párt. olyan szocialista ország, amely ezt a funkciót át tudná vállalni és ténylege­sen be is tudná tölteni. Ez a szüntelenül bővülő, fejlődő funkció kezdetben abból állt, hogy ez az ország volt a kommunista világmozgalom egyetlen bázisa és támasza Később azzal bővült, hogy a Szovjetunió katonai győzelme a fasizmus felett, léte. hely­zete, nemzetközi tekintélye lehetővé tette a szocialista világrendszer létrejöttét. Eb­ből az is következik, hogy a szocialista országok, s min­den valóban kommunista tö­rekvés viszonya az SZKP- hoz, a Szovjetunióhoz csakis ezen az objektív helyzeten alapulhat, tehát csakis szö­vetségi. testvéri viszony le­het. az ügy létérdekeinek megfelelően. S következik az is, hogy a testvéri, szövetsé­gi viszony a Szovjetunióval végérvényessé és megdönthe- tetlenné teszi országainkban a győztes szocialista forra­dalmat. III. A moszkvai tanácskozáson kellő hangsúlyt kapott a Szovjetunió történelmi funk­ciójának úttörő jellege is. Ez alatt azt értjük, hogy a szocialista építés ötvenéves szovjet tapasztalatait, vala­mint az SZKP-nak a nemzet­közi harci porondon szerzett félévszázados ismereteit egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. Elmondhat­juk, hogy a felszólalók csak­nem mindegyike, köztük még olyanok is, akik né­hány kérdésben nem vallot­ták a többség álláspontját, például az olasz, vagy a/ ausztrál párt képviselői. a tanácskozáson kinyilvánítot­ták meggyőződésüket, hogy a Szovjetunióra, annak in­ternacionalista politikájára, mint a forradalmi világmoz­galom legfontosabb meghatá­rozó tényezőjére kell tekin­teni. Amíg a világtanácskozáson szinte kivétel nélkül min­den delegáció pozitív előjel­lel, a Szovjetunió nemzetkö­zi szerepének igenlésével foglalkozott a kérdéssel, ad­dig a tanácskozás körül fo­lyó polémiában egyesek megkérdőjelezték ezt a sze­repet. Mégpedig hogyan? A munkásmozgalom egyes szfé­ráiban újra meg újra felüti a fejét az a szubjektív idea­lista szemlélet, amely önké­nyesen szelektálja a Szovjet­unió fejlődésének korszaka­it, elszakítva az eseményeket az objektív történelmi té­nyezőktől és folyamatoktól. A Szovjetunió szerepét po zitív és negatív szakaszok váltakozásának tekintik, személyekhez, iVézmények- hez kötik, s ennek megfelelő­en jogot formálnak arra, hogy a munkásmozgalomnak ehhez a_ meghatározó bázisá- *10z _ fűződő viszonyukat is periodikusan, vagy ha úgy A régi újságokban búvár­kodni mindig érdekes dolog, hiszen alig akad példány, amelyben ne lenne valami lyen mg. is érdekes hír. Kö­zülük sok már történelemnek számít. A 20 év előtti lapoknak nemcsak az első oldalain, de a belső hasábjain is sokat szerepel az új szó: Alkot­mány. Vele együtt: alaptör­vény, címer, Elnöki Tanács És sok-sok vélemény, várako­zással tele. Megyénk lapja, a Nyírségi Magyar Nép augusztusi szá­mait vettük elő, s tallóztunk e hírek között. # „Kellemes, meleg kenyéril lat terjeng a levegőben, a műhelyből kiszökik az udvar­tetszik, konjunkturálisán alakítsák. Nincs itt helyünk e kérdés teljes történeti-elméleti ana­lízisére, csupán elégedjünk meg annak leszögezésével. hogy akárcsak egy-egy törté­nelmi mozzanat komoly meg- ítéléséhez is bizonyos törté nelmi távlatok kellenek. Nemcsak az olyan nagy for- dulÓDontok, mint az októbe­ri forradalom világtörténel- mi jelentőségének, vagy a Szovjetupió második világ- háborús teljesítményének a szocialista világrendszer lét- rejöttében betöltött szerepe megítéléséhez kellenek esz­tendők. GonMoljunk arra: ma már nincs vita a nemzetközi kommunis­ta mozgalomban arról, hogy milyen szerepe volt a Szovjetuniónak a magyaror­szági szocialista rendszer megmentésében. Pedig ez 13 évvel ezelőtt. — átmeneti­leg — nem egy pártban éles belső no] érni át váltott, ki. Ugyan melyik pártnak használ, ha ..távlatokra vár­va” függetleníti magát a kommunista mozgalom fő áramlatától, elhatárolódik egyik vagy másik kérdésben a Szovjetuniótól, gyengíti ezzel a nemzetközi, s egyben a hazai kommunista mozgal­mat? IV. Kádár János hívta fel Moszkvából-hazatérve a fi­gyelmet, arra, hogy „a tanács­kozás előkészítő időszakában és a tanácskozáson egyaránt szemtanúi lehettünk annak es éreztük, hogy új, tisztul- tabb, bensőségesebb tormá­ban erősödött és növekedett a Szovjetunió iránti tisztelet, megbecsülés, bizalom ée annak a különleges szerep­nek a megértése, amit a Szovjetunió betölt a világ összes haladó mozgalmának és progresszív törekvésének segítésében.” Minden hadseregnek volt is, lesz is zászlóvivője. Es meg kell mondani, hogy ez a szerep a jövőben is a Szov­jetunióra vár. A kommu­nista világforradalom zászló­vivője, élén haladó csapata a Szovjetunió, és nyilván az lesz a jövőben is. „Ez az el­ismerés, ennek a szerepnek a méltatása a tanácskozáson — mondotta Kádár elvtárs — minden presszió, kincstári il­lendőség nélkül jutott kifeje­zésre. s ez rendkívül fontos. Azt hiszem, hogy ez nagy erőnyeresége mozgalmunk nak. Azon kell munkáikod nunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Bebizonyosodott, hogy lehetséges a pártok. a szocialista országok önállósá­gát. függetlenségét tisztelet­ben tartani és egyidejűleg fenntartani, ápolni a bizal­mat a Szovjetunió iránt. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a kommunista világmozgalom eredményes működésének, ugyanakkor jól összefér a kapcsolatainkban megerősödő demokratikus módszerek­kel.”' Szabó L. István m,' az utcára és elárasztja a Lenin teret. Szabadkenyeret sütnek Nyíregyházán! Először azóta, hogy a kormány elhatározta a kenyér minőségének meg­javítását és árának egy fo­rinttal való leszállítását." (Augusztus 4.) * Szörényi Jánosné örökös- töldi asszony: „Régen csak a piachoz és a főzőkanálhoz volt jogunk. A népi demok­rácia a kommunisták vezeté­sével most egyenlő jogokat biztosított férfiak és nők szá­mára. Engem ez ragadott meg az alkotmányból és az, hogy nemcsak papíron vap meg, hanem a valóságban is. A munkafeltételek azonos biz­tosításával, a terhességkor, a fizetett szabadsággal, anya­és gyermekvédelmi intézmé­nyekkel.” (Augusztus 11). * A dolgozók Szabolcsban is szívügyükké tették a beisko­lázást. Ennek bizonyítéka, hogy 1500 általános iskolai tanuló jelentkezett középisko lai felvételre. Ugyanígy igen nagy azoknak a száma, akik kollégiumi felvételre jelent­keztek. A dolgozók bizalom­mal küldik gyermekeiket a kollégiumokba. (Augusztus 16). * A dolgozó nép államának nem mostohagyerekei többé a 'égen oly kegyetlen kizsák­mányolásban részesülő ipa­rostanulók sem. Kollektív szerződés biztosítja számukra az emberhez méltó szabad életet, anyagi megélhetést és mindezek mellett biztosítja a pihenést. A szakszervezeti üdültetés mellett az OTI is nagyban hozzájárul a nyaral- tatáshoz. Ezen a nyáron 99 nyíregyházi ifjúmunkás töl­tött teljesen díjtalanul két gondtalan hetet Balatonújhe- lyen, Telkibányán, Balaton bogláron és Bükkszentkeresz- ten. (Augusztus 17.) * Ünnepelt a város. Sokan a rádiót hallgatták: „Nálunk a dolgozó nép van uralmon, a vezetés a munkásosztály ke­zében van.” A dohánygyár­ban Moldován József, Priz- nic László, Kosa István. Szekretárné, aki a férjével jött el, mind tapsolnak a többiekkel együtt. Kőműve­sek, lakatosok, vasbetonosok, ácsdk szemében felelősségtel­jes büszkeség ül...1 (Augusz­tus 19.) # A mozaikból áll Össze az a korántsem teljes kép, aho­gyan az alkotmányt várta megyénkben a nép. Ma a szemelvények egyike-másika szinte már mosolyt fakaszt, hiszen mindez olyan termé­szetes. A kenyér, az asszo­nyok munkához, társadalmi élethez való joga, a gyermek- gondozási segély, a sok ezer általános és középiskolai ta­nuló, a szép új iparitanuló­iskola. ahol fiatalok ezrei kapnak kényelmes körülmé­nyek között szakmát, az üdülés, amelynél ma már az a gond, hogy nem a fősze­zonra és nem a Balaton mel­lé szól a beutaló... És még sok más esemény, amelyre ma már fel sem figyelünk, mert megszoktuk. Mert évek óta így van. Két évtizede. És a kerek évfordulókon jólesik visszapillantani. M. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents