Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
1 oldal KELET-MAGYARORSZAO 1969. augusztus 99.’ Szabolcs-Szatmári tájakon JÁRMI-PAPOS Kitüntetések augusztus 20. alkalmából Gazdasági eredményeikről Ismert a Nyírség keleti peremén levő Jármi és Papos. Előbbi faluban korábban kezdődött a kertészkedés, hódított a gyümölcskultúra, utóbbiban a dohány került magas „polcra”. Nevük a megyehatárain is túljutott. Igazgatásiig 1966 júliusában egyesültek. Jármi lakossága felül van ezren (pontosan 1032). Paposé hétszáz körüli. Határa is megfelel ennek az aránynak. De míg a mába értek hosszú, mélységes szakadékokkal és kegyetlen buktatókkal tele utat hagytak maguk mögött. Jármi történelméről Kicsák József általános iskolai tanár írt dokumentumot, Paposon szájhagyomány alapján tájékoztatnak. Mindkét helyet alaposan „megáldotta” a sors urak nemzetségével. Néhány család dőzsöl, parancsol, büntet, élét-halál ura itt is, ott is. Egyik helyen „névadó” maradt a Jármy uraság; egyik legrégibb íráshagyomány szerint, már a lakott hely 1329- ben Jármy Telkének neveztetik. Papos pedig régen amolyan egyházi központ féle lehetett, ahova gyakran jártak referendumra és „tapasztalat- cserére” a környék papjai (római katolikusok), „így hagyták maguk után a Papos nevet.” A két falu határának, dűlőútjainak neve többnyire keserves emlékek őrzői. Őrhegy. Görgős, Sűrű. Az Őrhegyről például Kulin nemes úr nézte gyakran, hogyan dolgoznak birtokán a cselédek, jobbágyok. Régi feljegyzés szerint a falu (Jármi) eredetileg a Görgős részen volt. De egyszer nagyon sok víz tódult oda, „görgott”, sürgősen más hely" re kellett menni. Akkor került a falu mai helyére. Paposon a gróf Haller, Pécsy, Varasdy, Horváth nevek maradtak végképp gyűlöletesek. Ottjártamkor délelőtt esett az eső. A munkára összegyűlt tsz-tagoknak várakozni kellett. Beszélgetésük során a múlt idézése is szóba került. Egyik korosabb ember ezzel a mondással fejezte be históriáját: „A gróf úrnak arattunk, kenyér nélkül maradtunk.” Okot érdeklődnek a fiatalok, amiből ők már nem igen értenek tökéletesen. „Addig hetedében arattunk. Aztán egyik évről a másikra tizenharmadában adta a méltóságos új intézője, a Pozsgai.” Még egy 1920-as jármi adat is úgy jegyezte fel, hogy „az összlakosság közül birtokos és bérlő 8 százalék.” Nem dicsekedhetett jobb megoszlással Papos sem.' A felnövő nemzedék számára iskola, tanulás, szinte semmi. Egy-egy nevelő a szűkkeretű egyházi iskolában 80—100 gyerekkel. Nagy többségük szülei nem tudja megvenni a tankönyvet. Több tárgyat, mint a földrajzt, történelmet elbeszélés után tanulták. Azt is úgy, ahogy. Tavasztól őszig munka miatt, télen kellő öltözet hiányában rendre kimaradoztak a gyerekek. Kiss Istvánná, a paposi Esze Tamás Tsz javakorabeli növénytermesztési csapatvezetője élénken emlékezik: „Március 15-én, a községi ünnepségre mezítláb szaladtunk a tanyáról. Azért szaladtunk, mert csattogott a talpunk az ösvényen és így nem éreztük annyira a fá- zást. De még három másik tanya is volt...” Mások hozzáteszik, hogy eladó lányok, nősülés előtt álló legények ugyancsak mezítláb jártai; nyáron templomba, mindenhová. Akármilyen ünnepen. „Télen meg hogy jártak, ^ az kegyetlenül torz valaminek hat ma: rongyból csavart bocskorban.” Az öltözésre egyáltalán nem tudnak mást szinte minden kenderszöszből házilag készült vászon Fennmaradt nevük: kántus, ' pendely, szedett korcú gatya... Maga a nép mennyire vágyta mindenkor a változást, a könnyebb és jobb élet érkezését, ugyancsak ismert hagyományok bizonyítják. Nem véletlen, hogy a pa- posiak Esze Tamásról nevezték el közös gazdaságukat; a hagyomány szerint is sok kuruc harcolt a faluból Rákóczi zászlaja alatt, többen éppen Esze Tamásnak, a tar- pai „talpas” kapitánynak a vezénylete alatt. Kicsák József jegyezte fel munkájában : „Nyomolvasó kutatásom során találtam olyan öregekre, akiknek szülei, nagyszülei szolgáltak a Kos- suth-regimentben. Az utódok büszkék erre és nyíltan dicsekednek vele. Ilyen volt többek között Szilágyi János obsitos, továbbá Dóka Ferenc, valamint a három Török-testvér, kik közül Lajos és József tanító volt. József, mint nőtlen ember hadnagyi rangban kísérte Kossuthot Turinba, és ott is halt meg.” Jóval később, az első világháború 23, a második 69 (!) jármi frontkatona életét vette el. Az első Magyar Tanácsköztársaságért Szécsi Károly és Weisz József mártírhalálukkal fizettek, 28 társukkal együtt. A megy- gyesi Tamai tagban lőtték agyon őket a terrorista csendőrök. A közös sír felbontása után Szécsi Károly hamvait hozzátartozói Nyírmeggyesről hazaszállították és a jármi temetőben helyezték örök nyugalomra. (Immár több, mint egy évtizede a falu Kő-' rösi Csorna Sándor úttörőcsapatának tagjai vették gondozásukba a mártír sírját. Szüntelen emlékezve, hogy 1919- ben is életüket áldozták hősök a szabadságért... A két falu utolsó postája, távírója és vasúti állomása egész a közeli időkig Mátészalka. Mind az apróka falusi házakban, mind az uradalmi négyes, „emberkonda” putrikban a napraforgóolajjal kezdődött az élet teteje. Azzal világítottak, „zsíroztak”, főztek és „gyógyítottak”. 1944. októberében fordult véglegesen a tör | indem. Ezt követően kezdik általában érezni ember voltukat. Szinte hihetetlennek tetszik, egymás között téve igazságot, földet oszthatnak. Ki-ki önmagát mérheti, céljait, elégését maga próbálhatja. Ám nem volt könnyű. Az élet semmilyen körülmények között nem készen terített asztal. Legtöbbjüknek hiányzik a legszükségesebb alap: vetőmag, igás jószág, felszerelés. A kedvezőbb állásból indulók a segítésért uzsoráz- tatnak, magas árat fizettetnek. „Nem vezethet ez jóra — erősödött a járhatóbb út keresésének gondolata. — Előbb-utóbb újra kész egyenetlenséghez vezet. Némelyek könnyen magasra ugranak, mások legjobb igyekezetük ellenére ismét lenn maradnak.” i Az új útkeresők bátrabb kezdeményezői megfogják egymás kezét: 1949-ben egy kicsi szövetkezeti gazdaságot hoznak létre Jármiban is, Paposon is. Elfogadható az íze, tetszik a légköre. Gyarapodik a közös vagyon, emelni képesek a föld termését. Nemcsak megvannak, elismert tényezőkké válnak. Ugyannyira, hogy — különösen Paposon — 1956 őszét, telét is szinte veszteség, a legcsekélyebb zűrzavar nélkül vészelik át. 1960-ban pedig nem várat tovább magára, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépjen mindkét falu népe. A felszabadulástól 1960-ig elegendő idő telt el ahhoz, hogy itt is, ott is próbálgassák, keressék a helynek meg- íelelő, több pénzt adó gazdasági profilokat. Tulajdonképpen ez időben fut előre és tesz hírre szert a jármi dinynye, a málna, a gyümölcsfák szeretete. Paposon a dohány- termesztésnek szaporodnak mesterei, mások burgonyával jeleskednek. A tsz-ek cs/'; széles kaput, nagyobb leht/.ő- ségeket tárnak. Meg lehet duplázni a jó irányú szándékot, fokozott lendületet adni az akaratnak. Együtt, egymásért. Nincs annak tehát titka, miért nem ismernek a két faluban még mérleghiányos évet. Pedig, visszatérve Kicsák József dolgozatához, nem a legrózsásabban adja tudtul a termő határ minőségét. „Talajadottságai gyengék. 50 évvel ezelőtt még jó része futóhomok... Azóta túlnyomórészt gyengén humuszos. Sokat javított a csil- lagfürt-termelés és zöldtrágyázás következetes alkalmazása, melyről a község me- gyeszerte híres volt. Újabban szőlővel, gyümölcsfák ültetésével, akácos (és nyár) erdősávokkal kötötték meg a homokot.” Hol van már a holdanként 5—6 mázsa gabona, a 15—20 mázsa burgonya?! A jármi Alkotmány Tsz közös vagyona csak az első három év alatt másfél millióról több, mint négymillió forintra növekedett. A jövedelem ugyanaz idő alatt egy- millió-hatszázhetvenhárom- ezer forintról közel négymii- Hóra alakult. De Paposon sem történt ettől lényegesebb elmaradás. Egy tízórás munkanapra száz forinttól jóval több jutott itt is, ott is. A hogyanra a már említett paposi Kiss Istvánnét lehet idézni: „Bár vannak még a vallásnak hívei, de ez nem akadályozott bennünket tavaly pünkösd második napján abban, hogy kétszázharmincan ne legyünk a szamócaszüretnél. Férfiak, nők, fiatalok, idősek egyaránt jöttek.” Nem véletlen, hogy 1967-ben a jármi Alkotmány Tsz hívta termelési és értékesítési versenyre a megye összes közös gazdaságát Külön figyelmet érdemel, hogy Jármiban a tsz szervező felelősét, Major Józsefet, a Mátészalkai Állami Gazdaság volt föállattenyésztőjét választották meg elnöknek. Azóta is az. Sőt 1962—1968 között a kántorjánosi Vörös Csillagot is vezette elnöki minőségben. Paposon a helybeli Hornyák Józsefnek tizenhatodik elnöki esztendeje következett el. A hibákat nem nézik el, távol áll tőlük a megalkuvás; nemcsak szólnak, a tagság véleményét is számon tartják; pártolják az igazságot, a jobbnak látszó újat. Az anyagi bázis szinte rohamos megerősödése, a számítások megtalálása merőben új arcot adott a két szomszédos falunak. Előbb gazdasági tevékenységben, majd más értelemben egyre jobban ösz- szedolgoztak-barátkoztak. Mégcsak sportvonatkozásban is közösséget vállaltak. Valósággal szükségszerűnek ígérkezett, hogy igazgatásilag egyesüljenek. A közös erő és szemlélet csak hasznára lehet mindkét falunak. Természetesen első helyre teszik a villanyt. Ez engedett szabad útjára sok mindent. Kezdve az egészséges világítástól a rádió) televízió, lemezjátszó megszaporodásán át a nők otthoni munkáját könnyítő háztartási gépek hadáig. A két falu iskolája pedig még az egyesülést megelőzően 1959-ben csatlakozott A közös határ szélén új, korszerű emeletes iskola épüli öt tanteremmel, nevelői lakással. (Ebben tartják a közös tanácsüléseket is.) Három tág irodahelyiséges, elő- csarnokos tanácsháza készült el Jármi központi helyén Járdát kapott Papos. Feltűnően megszépültek, csinosod- tak az utcák. A házak többsége új, értékes épület, vagy az utóbbi évtizedben „modernebbre” átalakított. Egy mai tömb családi lakás átlag 200—250 ezer forintba kerül Jelentős részére saját erőből jut, egyesek hitelt (40—50 ezer forintot) vesznek fel. Drabik Mihály 1960-ban került Paposra főagronómus- nak. „Egyetlen valamire való drótkerítést ismertem meg, a Kovács István bácsiékét. Azóta gombamód terjedt el a betonvázas kerítések készíttetése tíz-tizenkétezer forintokért. Sőt egy újabb változatáért tizenhatezret is megadnak. Mert van miből. Módot, mindjobb kielégülést lehelnek a porták.” Ismét idézni kell a Kicsák tanár összeállításából: „Tóka Sándor igen szegényen jött ide. Egy szekérre minden holmi és nyolc gyerek felfért... Azóta rendes lakása, kertje gyümölcsösítve. Nyolc gyerekét felnevelte, az övétől sokkalta jobb életre indította. Mind rendes munkásemberek.” De lehet idézni Verőcze Károlyt vagy Gál Józsefet, volt cselédeket. Gyerekeikből tanár, technikus, könyvelő, gép- és gyorsíró és ipari szakmunkás lett. A felszabadulás óta több orvost, vegyészt, bölcsészt, jogászt, mezőgazdasági szakembert, tömegszervezeti vezetőket és sok szakmunkást adott a két falu. Az esti dolgozók iskoláját kétszáz felnőtt végezte el. Hetven analfabéta közül csupán tizen- • nyolc nem tanult meg ími-ol- vasni, de ezek már ötven, sőt hatvan éven felüliek. 1941- ben a jármi óvoda leltári értéke (két lóca, két pad, egy asztal székkel, szekrény és hinta) alig pár száz forint; jelenleg meghaladja az ötvenezer forintot. S Paposnak is van óvodája. Az általánost végző gyerekek több, mint fele továbbtanul különböző középiskolákban, vagy ipari, mező- gazdasági szakmát választanak. Telt házat vonz a mozi, egy-egy, színházi vagy ismeretterjesztő előadás. Jó, hogy pedagógushiány nincs. Kincsnek érőnek mondják a Jármit átszelő és Papost összekötő műutat Állandóan növekvő forgalmat bonyolítanak az fmsz- boltok. Különösen dicsérik kiváló kereskedelmi tevékenységéért Virág Józsefet, a paposi vegyesbolt beosztott elárusítóját. A kicsi falu boltjának tavalyi forgalma meghaladta (írva és mondva) a hárommillió forintot! A megye falvai közül az elsőkkel együtt nyílt cukrászda Jármiban. S még egy adat. 1955-ben a 350 kötetes jármi községi könyvtárnak 150 olvasója volt 625 könyvvel. Tíz év múlva már az 1082-es könyvállományból 220 olvasó 1604 könyvet kölcsönzött, csupán az említett év első negyedében! Több idős ember versbe, népies rigmusokba foglalja múlt és jelen hasonlítását. Különösen ismertté vált Uzonyi Ferenc és Milák Lajosné neve. A változott élet, a minden téren növekvő színvonal újabb és újabb követelményeket támaszt. Főleg ez döntött a két falu igazgatási egyesülésében is. Hogy közös akarattal, együttes erővel oldják meg a jelentkező problémákat. Legsürgetőbb ezek közül az orvosi kérdés, mert még mindig Szálkához vannak körzetesítve. A lakás és rendelő telkét már megvásárolták Jármiban, s az építéshez is tartalékban van 160 ezer forint. Még legalább 200 ezer forintot kell összegyűjteni. A tsz-ek persze, segítenek fuvarral. Az orvosi lakás, rendelő 1971-ben feltétlen elkészül — mondják. Paposra pedig buszváró kell. Később gyógyszertár. Bíznak benne, hogy meglesz. Ügy érzik, a legnehezebbeken mégis csak túl vannak már. Asztalos Bálint A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei elnöksége az alkotmánynap tiszteletére a népfrontmozgalomban 211 tíz, vagy ennél több éve tisztségviselő aktívát tüntetett ki. Az elismerő oklevelet a Tanárképző Főiskola ebédlőjében az elnökség nevében Koncz Károly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei titkára adta át. Az oklevelek átadásánál jelen volt dr. Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának titkára, a HNF megyei elnökségének tagja, aki felszólalásában a pártbizottság nevében köszönetét mondott a kitüntetett aktíváknak munkájukért. Az aktívák nevét és munkáját a Hazafias Népfront elnöksége jegyzőkönyvben rögzítette. A művelődésügyi miniszter augusztus 20 alkalmából élenjáró népművelőket és népművészeket tüntetett ki. A kitüntetéseket Molnár János miniszterhelyettes nyújtotta át. Kiváló népművelő kitüntetésben részesült Szilágyi Pál, a Nyíregyházi Járási Tanács népművelési felügyelője. A Népművészet mestere kitüntetést kapta Czomba Páli szövő iparművész, a Szabolcs-Szatmár megyei HTSZ paszabi részlegének dolgozója. * éJ Hétfőn a szaktanács székhazában Virizlay Gyula, a SZOT titkára kitüntetéseket nyújtott át a népművelésben kiváló eredményeket elért szakszervezeti tisztségviselőknek. Szocialista kultúráért kitüntető jelvényt kapott Kiss Elek, az SZMT kultúr- és sportosztályának vezetője és Dézsi László, az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai telepének dolgozója. * Tegnap délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagytermében dr, Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a tanácsi munkában élenjáró dolgozóknak kitüntetéseket adott át. Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak: Asztalos Gábomé, a Gégénvi Községi Tanács adminisztrátora, Badó János, a Kisvárdai Járási Tanács VB főelőadója, Bodnár Jánosné, az Ujfehértói Községi Tanács VB igazgatási előadója, Királyi Mihályné, a Győr- , teleki Községi Közös Tanács VB Igazgatási főelőadója, Kolozt Sándorné, a Nyíregyházi 'városi Tanács VB anyakönyvvezetője. Koncsol Lajosné. a Nyírbogdányi Községi Tanács VB igazgatási előadója, dr. Kőrössy KálDr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az idei gabonabetakarítás befejeztével levélben mondott köszönetét a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, vállalatoknak, párt-, állami és társadalmi szerveknek. Az előzetes adatok szériát idén az összes kalászosból jó terméseredmények születtek — állapította meg. Mezőgazdaságunk nemcsak az ország kenyerét biztosítja és növelni tudja az állatállomány abraktakarmány-alapját, hanem a jó termésből exportra és tartalékolásra is telik. Ezeket az eredményeket a kedvező közgazdasági feltételek, a gabonatermelésnek a korábbinál jobb anyagi-műszaki ellátása, az intenzív fajták széleskörű elterjedése, valamint az állami gazdasámán, a megyei tanács vb szervezési és gazdasági osztályának főelőadója, Máthé Istvánná, a Tiszalöki Járási .Tanács VB személyzeti és oktatási osztályának főelőadója, dr. Mészáros József, a Tiszalöki Járási Tanács VB igazgatási osztályának gyámügyi előadója, Nagy An- talné, az Őpályi Községi Közös Tanács VB igazgatási főelőadója, dr. Nyitrai Zoltán, az Apagyi Községi Tanács VB titkára, Orsó Zsuzsanna, a Bökönyi Községi Tanács VB titkára, dr. Petrus István, a megyei tanács vb elnöki referense. Roskó János, a Vá- sárosnaményi Járási Tanács VB titkárságának főelőadója, Sinka László, a Baktalóránt- házi Községi Tanács VB titkára, Szarka Miklósné, a Tu- nyogmatolcsi Községi Tanács VB igazgatási előadója, Tóth Endréné, az Ajaki Községi Tanács VB titkára. Újhelyi László, a Csengeri Községi Közös Tanács VB igazgatási főelőadója, Varga Zoltán, a Tar- pai Községi Tanács VB titkára. Végső Zoltán, a Vasmegyeri Községi Tanács VB titkára és Windháger Vilmos, a Tiszabecsi Községi Tanács VB titkára. Kedden délelőtt a megyei tanács vb termében Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese a művelődési és a népművelési munkában kiemelkedően dolgozókat tüntette ki. A Szocialista kultúráért kitüntetést kapott: id. Dem csák Miklós, a pusztadobos! művelődési terem gondnoka. Dobó Istvánná, a nagykáliói járási könyvtár könyvtárosa. Erdős Jenő, a Mátészalkai Járási Tanács VB művelődési osztályvezetője, Fodor József, a mérki művelődési otthon igazgatója, Gyurkó Imre, a Nyírbátori Járási Tanács VB elnökhelyettesei, Kiss Kálmán, a nyírjákói községi könyvtár vezetője, Kiss Pál, a megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályvezetője, Jurkó Pál, a nyír- kátai felnőtt és iskolai ének* kar vezetője, Nagy István, a nyírbogdányi általános iskola igazgatója és Szántó András József, a tornyospálcai művelődési otthon igazgatója. Miniszteri dicséretben részesült: Dalanics György, a Szabolcs táncegyüttes művészeti vezetője, Cselovszki Pál- né, a nyíregyházi Krúdy filmszínház üzemvezetője, Papp Olga, a kállósemjénl községi könyvtár vezetője és a Szabolcs-Szatmár megyei Művelődési Központ „Mese- kert” bábszínháza. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott: Csáki Istvánná. a Tiszalöki Járási Művelődési Központ hivatalsegédje, Havas Sándor, a Móricz Zsig- mond Megyei Könyvtár gépkocsivezetője, és Magéra Jó- zsefné, a Megyei Múzeumok Igazgatóságának kisegítő raktárosa. gok és a termelőszövetkezetek magas fokú termeléstechnikai fegyelme, a mezőgazdasági dolgozók szorgalma teHe lehetővé. Most, hogy az országban sikeresen ért véget a gabonatermelés legnehezebb munkája, a betakarítás, elismerésemet és köszönete- met fejezem ki a mezőgazdaság dolgozóinak a gabonatermelést segítő ipari, felvásárló és kereskedelmi vállalatoknak, a párt-, állami és társadalmi szerveknek azért, hogy szorgalmukkal és hozzáértésükkel segítették e fontos népgazdasági feladat eredményes megoldását Segítsék a továbbiakban is minden .rendelkezésükre álló eszközzel, szervezett munkával a jónak ígérkező gazdac sági év sikeres befejezését, az őszi mezőgazdasági munkákat Miniszteri elismerés a gabonatermelésben elért jó eredményekért
