Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
I. »Mal KELET-MAGYARORSZÁQ 1989. Július fl, Korunk mezőgazdasága 150 milliós beruházás Megkezdték a tehenészeti modellüzem kiaiakilásat a rakamazi (i)özeiem Tsz-hen > Termelőszövetkezeti szinten megyénk legnagyobb, legdrágább és egyben legkorszerűbb beruházásának megvalósításához kezdtek Rakamazon. Úgynevezett modellüzem épül. Az 1500 férőhelyes szarvasmarha szakosított telepet 1973-ig 150 millió forintos költséggel valósítják meg. JNagytokú gépesítés i Milyen lesz a rakamazi Győzelem Tsz modell tehenészeti üzeme? Ma még csak a nagy kiterjedésű körülkerített rész látható és az a néhány istálló, amelyeket átalakítanak, korszerűsítenek. A telepnek két része lesz. Egy 700 férőhelyes tehenészetet és egy 800 férőhelyes hizlaló, illetve növendékmarha-nevelő telepet alakítanak ki. A tehenészetben két 240 és egy 220 férőhelyes tehénistállót, valamint egy 280 férőhelyes borjúnevelőt építenek. A tehenészethez tartozik még a 48 férőhelyes ellető előkészítő és a műtőszárny. A hízók és növendékek telepén két 130, három 120 és egy 116 férőhelyes istálló lesz, valamint egy 30 férőhelyes elkülönítő. A tehenészet technológiája a legkorszerűbb lesz. A fejést alfa-vezetékes módszerrel, a takarmányozást úgynevezett Asztalos-módszerrel végzik majd. A trágya eltávolítására tolólapot alkalmaznak, ez közvetlenül pótkocsira rakja a mellékterméket, s a pótkocsikkal azonnal elszállítják a tehenészeti telepen túl kialakított trágyatelepre. Az állategészségügy a modellüzem egyik legfontosabb része lesz. Kezdődik ott, hogy a telep dolgozói fehér-fekete öltözőn keresztül juthatnak a gondjaikra bízott jószágokhoz. A fertőtlenítés állandó, az üzemi állatorvos naponta végzi majd vizsgálatait. Ezenkívül az állategészségügynek megfelelően építik ki a különböző utakat. Modern takarmánykeverő üzem Nagyvonalakban ilyen lesz tehát megyénk legkorszerűbb és legnagyobb tehenészeti telepe. Kérdés most, miért éppen a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben építik meg? A telep létrehozásánál a legdöntőbb érv a takarmányozási lehetőségek. Elsősorban az, hogy a termelőszövetkezet közel kétezer hold rét legelővel rendelkezik. Ebből 400 holdat már korábban öntözésre berendeztek és újabb 300 hold öntözésre való berendezése van folyamatban. Ezer hold kaszálón víz- és tereprendezést hajtanak végre. A szükséges takarmány 85 százalékát a telephez a rétről és legelőről biztosítják. A szükséges 15 százalék abrak és pillangós megtermelésére a termelőszövetkezetnek szin- ' tén adott a lehetősége. Ezenkívül számottevő, hogy évente mintegy ezer mázsa siló készítését tervezik részben rétifűből, kukoricából, cukorrépafejből és olyan mellék- termékekből, amelyeknek hasznosítására a silózás a legalkalmasabb. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet első volt azok között a tsz-ek között, amelv takarmánykeverék előállítására berendezkedett. Takarmánvkeverő ’ üzemük tel jes egészében saját alapanvagból állítia elő a különböző tápokat, ehhez csupán koneentrátumot igényelnek. A takarmánykeverő üzem eddig is nyereséges volt, nagvóbb állattartás esetén ez a nyereség még növelhető. Ügy gondoljuk, egyáltalán ném mell ? es kérdés, hogy mennyire lesz gazdaságos a termelőszövetkezet modellüzeme. Ezzel kapcsolatban is szigorú, a realitásoknak meg felelő számvetés készült. Ha a tehenek a jelenlegi átlag nak megfelelően 3200 liter tejet adnak, ha a borjak súly- gyarapodása eléri a havi 25, az üszőké a 15, a szarvasmarháké a 30 kilogrammot, úgy a telep teljesíti tervét. Ez a terv termelési értékben 13 millió 394 ezer forint, ebből a termelési költség 10 millió 706 ezer forint, a nyereség tehát 2 millió 688 ezer forint. A tehenészet tehát nyereséges lesz, s ez a nyereség a mutatók javításával évről évre fokozható. Képzett szakembergárda A nyereség eléréséhez a korszerű üzem zavartalan termeléséhez azonban megfelelő szakembergárda szükséges. A tervek szerint a telep irányítását agrármérnök üzemágvezetőre bízzák. Ezenkívül munkába állítanak állatorvost, üzemi inszeminá- tort, állattenyésztő mérnököt, felsőfokú végzettségű törzsállattenyésztőt, technikumi végzettségű legelőgazdálkodási felelőst, valamint 4 fő fel- sőfokú technikumi végzettségű vagy tízéves gyakorlattal rendelkező szakmunkás brigádvezetöt. A telepen az állatok gondozását két műszakban télen 59, nyáron 43 szakmunkás, illetve betanított tehenészre bízzák. A tehenészet szakmunkásait, betanított munkásait a tsz folyamatosan képzi ki. A tehenészet dolgozóinak keresete, szakmunkásoké és betanított munkásoké évi 30—36 ezer forint lesz. A korszerű modellüzem a rakamazi Győzelem Termelő- szövetkezetben nem csupán a nagyüzemi állattenyésztés alapjait teremti meg, de hatással lesz az egyéb mező- gazdasági ágazatok fejlődésére is. Elsősorban a nagyobb szervestrágya mennyiség teszi majd lehetővé, hogy növénytermesztésben és kertészetben egyaránt a megfelelő talajerő-utánpótlással nagyobb hozamokat érjenek el. Így, a termelőszövetkezet 1973—74-ben már elérheti, hogy össztermelési értéke, amely tavaly 54 millió forint volt, megközelítse a 80 milliós termelési értéket. Seres Ernő Csiráztatás a légkondicionált térben Az ország legkorszerűbb burgonyacslráztatója épül a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet a Nyírségi Kísérleti Intézettel szerződésben 400 holdon termel rendszerint törzs elit vetőburgonyát. Ehhez a burgonyatermeléshez szükségük van olyan burgonyacsiráz- tatóra, amely a követelményeknek megfelelően nagy tömegű, TÓ minőségű csiráztatást tesz lehetővé. A képünkön is látható burgonyacsiráztatóból kísérleti alapon kettő darab épül az országban. Az új típusú csiráztató kapacitása 25 vagon, építési költsége 2 millió 100 ezer forint. A hagyomá nyos csiráztatóktól eltérően a csiráztatást légkondicionált térben végezhetik. A csiráztató. fűthető és hűthető is egyben. Ez sokoldalú hasznosítását teszi lehetővé. Nem csupán burgonyacsiráztatásra, de gyümölcsök és egyéb mezőgazdasági termékek hűtött tárolására is alkalmas. A csiráztatót rövidesen átadják rendeltetésének, így gyümölcsök hűtőtárolásával még ebben az évben kipróbálják. Népi vita a kolhozok új alapszabályáról Vincze Györgyt iu dftbkóMÁÍ 13. Korompai maga elé meredt. Nem volt megbilincselve, csak a fegyőr ült mellette. Amit az ügyész elmondott, az mind igaz volt. Mást ő sem tud mondani. A kihallgatásokon is közölte mindazt, amit elkövetett, semmit sem tagadott. Mit beszéljen hát most? Talán még rontana saját helyzetén. Nem szólt. A bíró újra kérdezte: — Van valami mondanivalója? — Nincs — felelte Korompai. S, hogy ezt kimondta, elsötétedett minden. Zagyva képek peregtek előtte. Feleségét és a gyerekeket vélte látni, aztán a pénzt, amelyet a parasztok nyomtak zsebébe, a Rézfácán pincérét, amint ügyesen ballanszíroz egy tálcát, tele konyakospohárral. Megizzadt. A bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A fegyőr észrevette, hogy Korompai arca elváltozott. Egy pohár vizet adott neki. — Igya, yendbe jön tőle — mondta. Korompai mohón nyelte a vizet. Ettől némileg észhez tért. Annyi ereje azonban nem volt, hogy hátraforduljon és szembenézzen a hallgatósággal. Amikor bevezették a tárgyalásra, akkor körülnézett, de feleségét nem látta. Tehát nem jött el. Ez fájt legjobban. Pedig úgy érezte, most lenne számára mondanivaló. Az utolsó szó jogán hozzá szeretett volna beszélni. A pohár víztől kapott annyi erőt, hogy bocsánatot kérjen Magditól és megmondja: „bármeddig is kell, várjon rá, és vigyázzon a gyerekekre. Mert ő, amikor szabadulni fog, mindent másképpen akar csinálni”. De kinek beszélje most ezt &ZOVJETUNIÖ-SZERTE nagy érdeklődés fogadta a kolhozok új minta-alapsza- bélyzalának nemrégiben köz zétett tervezetét. E dokumentum jelentőségét növeli az a tény, hogy több mint féléves széles körű vita után a novemberben összeülő harmadik országos kolhozkongresz- szus fogadja el végleges formában. 40 évvel ezelőtt, az első kolhozalapszabályzat elfogadása idején 400 hektár szántóterület, 13 tehén és egy traktor jutott átlagosan egy kolhozra. Az agronómus és zootechnikus pedig ritkaságnak számított a mezőgazda- sági üzemekben. Jelenleg egy-egy kolhozra közel 3000 hektár szántóterület, 45 traktor, több mint, 1000 szarvas- marha, s csaknem egymillió rubel termelési alapfedezet jut. S a kolhozokban a legelterjedtebb szakmákat a traktoristák, kombájnosok és gépkocsivezetők képviselik. Mellettük azonban szép számban találni agronómuso- kat, zootechnikusokat, mérnököket, közgazdászokat is. A szovjet falu hosszú időn át a rohamosan fejlődő ipar munkaerőforrásául szolgált. A foglalkoztatottak számának gyors csökkenése mellett az elmúlt 50 év alatt a szovjet mezőgazdaság össztermelése megháromszorozódott, ötszörösére emelkedett a munkatermelékenység és nyolcszorosára nőtt a parasztok reál- jövedelme. Mindezek ellenére a szovjet mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma még mindig nagyobb, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Kanadában. Igaz, nem lehet figyelmen kívül hagyni a második világháborút; minék következtében a szovjet mezőgazdaságnak hatalmas területen — Lenin- grádtól a Fekete-tengerig — szinte élőiről kellett kezdeni az életet. AZ ALAPSZABALYZAT- TERVEZET számos tétele igazodik a szovjet kormány gazdaságpolitikájához, melynek célja az ipar és mező- gazdaság fejlesztési ütemének kiegyenlítése. Ebben az ötéves tervben (1966—1970) például a villamosellátottság az iparban több mint másfél- szeresére, s a mezőgazdaságban háromszorosára növekszik. Az alapszabálytervezet sokoldalúan tükrözi a kolhozfalu megváltozott körülményeit. Rögzíti a kolhozok gazdasági tevékenységének főbb vonásait, a tagok jogait és kötelességeit, a munkaszervezés és bérezés, a jövedelemelosztás, az anyagi ösztönzés, továbbá a társadalmi bizto sitás, a vezetés stb. elveit. Az alapszabálytervezet mindenekelőtt a kolhozok to- vábbfejlesztésének távlatai* val vonja magára a közvélemény figyelmét. Az új alapszabály tervezetének gazdasági célokat összefoglaló tartalma: a belterjes gazdálkodás tökéletesítése. Ennek alapja a kolhozok új technikával való ellátása, a teljes gépesítés, a kemizálás általános alkalmazása, azaz a komplex intézkedések érvényesítése az állam gazdasági támogatásával. Az új minta-alapszabálvzat alapján a kolhozoknak jogúit van kolhozok közti, valamint közös állami és kolhozépítkezési, állathlzlalásl, termékfeldolgozó vegyes vállalatok létesítésére. A tervezet másik fő vonása a kolhozok és kolhozpa- rasztok jogainak kibővítése a tervezésben és a termelés irányításában, a2az a kolhozélet további demokratizálódásában. SZAMOS TÁRSADALMI SZEMÉLYISÉG, közgazdász és kolhozista szerint az alapszabálytervezet megfelelően tükrözi a kolhozok mai anyagi, emberi és szellemi lehető- ségeit, rögzíti a kolhozdemok- rácía fejlődésében elért pozitív eredményeket. Számításba veszi a brigádok és más termelési egységek tagjai közös gyűléseinek, demokratikus formák alkalmazásának szükségességét. így a brigádvezetői tisztség betöltése ezután — a meglévő alapszabályzattól eltérően — nem kinevezés, hanem választás útján történik. Elhangzanak olyan kiegészítő javaslatok is, amelyek kívánatosnak tartják még általánosabban alkalmazni a kolhozban felmerülő kérdések demokratikus megoldását. így például vita folyik arról, hogy a kolhoz elnökét ne három, hanem csak két esztendőre válasszák. E szempont védelmezői ragaszkodnak a titkos szavazáshoz is. A tervezetről folyó viták során sok szó esik a kolhozkáderek nevelésének, jogainak és bérezésének kérdéseiről. Egyes kolhozvezetők kritikusan értékelik az agronó» mus, a műszaki és gazdasági szakképzést. Ügy vélik, erre a célra nagyobb anyagi eszközt kell fordít», ni, mind a költségvetési alapból, mind a kolhoz tiszta jövedelméből. Fjodor Bréusz, az APN politikai hírmagyarázója el? Talán olyan Is lenne, aki kinevetné és azt mondaná: „Ni csak, a farkasból bárány!” Pedig ő most komolyan gondol mindent. így még soha nem rázták meg. Nem megalázás volt ez, hanem az ügyész is, védő is, mintha összebeszéltek volna, azt mondták: „Ember, itt az ideje, térj észhez, s ha büntetésed letelik, szedd össze magad.” Vajon hány évet kapok — ötlött fel Korompaiban. Válaszolni azonban már nem tudott saját kérdésére, mert a bíróság bevonult. A . bíró szavai úgy kopogtak, mint nyári zivatarban a jégeső. Korompai csak akkor eszmélt fel, amikor a bíró utasította a fegyőrt. — A foglyot vezesse el. Furcsa kábulatból ébredt Korompai, amikor elindult vele a rabszállító kocsi. Kevés fény szűrődött be. Pedig most szeretett volna kirohanni a napra, mélyen levegőt venni és megkönnyebbülni. Azonban ebben a homályban még a gondolkodás is nehéz volt. Azt azonban már fel tudta fogni, amit a bíró kinyilatkoztatott: két és fél évi szabadságvesztés. Latolgatta. Nem is találta soknak. Amíg visszaérkeztek a börtönig, elhatározta, • nem fellebbez. A börtöngazdaságban jó dolga volt. Legalábbis így mondták a többi elítéltek. Azt a feladatot kapta, hogy a felszereléseket tartsa rendben. Kötelezettségének mintaszerűen eleget tett. Egy alkalommal a nevelőtiszt hivatta. — Jó ideje itt van — mondta, — beszélgessünk. Tudja én figyelem magát és nem tudom megérteni, hogyan kerülhetett ide. Gondolkodott már ezen? Korompai nem tudta hová akar kilyukadni a nevelőtiszt, tehát egyelőre hallgatott. Meg különben is, mit mondjon? Mondja azt, hogy igen, gondolkodtam, megváltoztam. Ez frázisnak tűnne. Meg ki tudja?... — Most mi a helyzet a családdal? — kérdezte a nevelőtiszt. — A gyerekek intézetbe kerültek. — És az asszony? — Küldtem neki beszélőt, de nem jött el. Az apám, mikor legutóbb itt volt, azt mondta, Magdi kijelentette: „Nem érdekli az a börtön- tőltelék”. — Mármint én. Ez fáj. — Gondolkozzon, maga hogyan viselkedne az ő helyében ? — Értem a kérdést. Nehéz rá válaszolni. Azonban mit érek azzal, ha tovább vádolom magam. Tizenkét év alatt négy pofont adtam neki. Azt eltűrném, hogy duplán visszaadja, de azzal, hogy egyszerűen megtagad... Szóval nem tudok mit mondani erről. Én szeretem. A történtek ellenére még jobban. Tetszik érteni, ő lenne a szalmaszál, amiben megkapaszkodhatok szabadulás után. — Beszélek a feleségével. Mi a véleménye erről? — Nem tudom. — Ugyanis hamarosan kb kerül az életbe. Megharmadolták a büntetést. Ezt mi javasoltuk. S ha nem szilárd talajra lép, az újból veszélyei két rejt. „Megharmadolták F* —gondolta Korompai. Örülni sz»i retett volna, de nem tudott Inkább félt. Mihez kézd? Mit csinál?. .. És persze aa asszony. Nélküle félkarú. — Köszönöm, ha beszél a feleségemmel — mondta a nevelőtisztnek. (Folytatjuk)
