Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
«89. JűfluS 19. KELÉT-M AGV ABÖRSZÄQ 8 oldal ► Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki felel a foglalkozási megbetegedésekért? A foglalkozási betegségekből eredő kártérítési perekben több, irányelvül szolgáló állásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik szobrászipari vállalatnál egy kőfaragó három évig külühböző légkalapá- cso.-kal dolgozott. Egy idő után észrevette, hogy balkezének ujjai zsibbadnak és érzéketlenné válnak. Áz orvosi vizsgálat megállapította: a vibrációs eszközzel történt huzamos munkavégzés következtében — alkati okokból — érszűkület keletkezett. A kőfaragó azóta is betegállományban van. Ilyen előzmények után a vállalattól korábbi keresete és a táppénze közötti különbözet megtérítését kérte, de elutasították. Panaszára a munkaügyi döntőbizottság a vállalatot a muilkabérkUlöfibözet megfizetésére kötelezte. Á határozat indoklása szerint, bár az orvostudomány mai ismeretei mellett minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a préslégszer- szátnma! több éven át folytatott munka érszűkületet Okozna, de a vibrációs szerszám használata valószínűleg egyénenként különböző biológiai hatást vált ki. Orvosi vélemény alapján bizonyítottnak vehető, hogy az érszűkület a szóban forgó szerszámmal hosszú időn át végzett munka következménye. A döntőbizottság határozata ellen a vállalat a kerületi bírósághoz fordult, amely kimondta: az igény alaptalan, mert a megbetegedés a vállalat működési körén belül elháríthatatlan volt. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kerületi bíróság ítéletét hatályon kiBfráló cikkünk nyomán Egy félig elintézett ügy ..A Kelet-Magyarország 1969 május 7 és június 22-i számában cikk jelent meg, mely jogosan marasztalja el a Vencsellői Községi Tanács VB. szakigazgatási szervének eljárását. A cikk bíráló hangnemével egyetértek. Tájékoztatásul közlöm, hogy dr. Csatári Ernő vencsellői községi vb-titkár magatartására általában nem ez a jellem z<í egyike a legképzettebb titkároknak. A község lakosai szeretik, a közelmúltban kapott Kiváló dolgozó kitüntetést. Ebből az egy esetből tehát nem lehet általánosításra valló következtetést levonni. Kérem, hogy munkájukkal továbbra is támogassák az államigazgatási szervek tevékenységét. Vincze József, a járási tanács vb elnöke.“’ * A szerkesztőség megjegy zése: A járási tanács vb-el nők válaszában foglaltakkal nem érthetünk egyet. Lehet ugyan, hogy Csatári vb lit kár egyike a legképzetlcb beknek, s méltán éri munka ját megbecsülés. De bíráló cikkeinkből is világos, hogy az említett esetben helytele nül járt el. Amikor ezt szó- vátettük, a szocialista érint kezési móddal élesen ellentétes hangnemben válaszolt, s tagadta, hogy hibát köve tett volna el. Ezt a hibát a járási tanács vb elnöke most levelében elismerte, ugyanakkor hallgatólagosan tudomásul is vette. Jóllehet Csatári Ernő munkájára ál tatában nem ez a jellemző — ezt nem is állítottuk — ám az eset és az arra való reagálás miatt a vb-titkárt felelősségre keltett volna vonni. Mint kitűnik: ez el maradt. Ezzel a járási taná'-s rb nem segiti az ügyintézés pefjavítását] vül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötele2te. A munkavégzéssel járó megbetegedésért a vállalat nem tartozik kártérítéssel, ha bebizonyítja, hogy az elháríthatatlan volt — hangzik a határozat. Az igazságügyi műszaki szakértői iroda szerint azonban a vállalat nem tett meg mindent a betegség keletkezésének, illetve kifejlődésének megakadályozáséra, és ezzel súlyos kötelességmulasztást követett el. Ugyanis nem szereztek be védőkesztyűt, holott az a rezgésszámot csökkenti. Munka közben a kőfaragónak megfelelő szüneteket is kellett volna tartania. Elhanyagolták, hogy a dolgozó a kezét időnként meleg vízben öblítse, ami megakadályozhatta, vagy legalább nagymértékben csökkentette volna a megbetegedést. Ha a légkalapács rezgésszámának csökkentése technikailag nem is volt megoldható, megfelelő védőintézkedések megtételével a betegség bekövetkezése megakadályozható, vagy — időben történt felismerés esetén — csökkenthető lett volna. Ameny- nyiben a műszaki szakértői iroda megállapításai helytállóak, a vállalat nem hivatkozhat arra, hogy dolgozójá megbetegedése elháríthatatlan volt. Mivel ez nemcsak műszaki, hanem orvosi kérdés is, ezért a kerületi bíróságnak be kell szereznie az Országos Munkaegészségügyi Intézet szakvéleményét is és csak ezután hozhat megnyugtató ítéletet. Egy perben az a probléma merült fel: melyik vállalat a felelős, ha a dolgozó több munkahelyen volt alkalmazásban és ekpiben beiege- dett meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő: Amennyiben a dolgozó egészségkárosodásában vagy foglalkozási betegsége kialakulásában több munkáltatónál végzett munka játszott közre, az a munkáltató felel, akinél a munkaképesség- csökkenés keresetveszteséget okozott. Ez az állásfoglalás azt a célt szolgálja, hogy a foglalkozási betegségből eredő igény érvényesítését megkönnyítse. Ugyanis az ilyen betegség általában huzamos idő alatt alakul ki és csak hosszabb idő után jár keresetveszteségben is megnyilvánuló munkaképesség-csökkenéssel. Ez az állásfoglalás nemcsak a munkavállalók érdekét kívánja védeni, hanem ezt minden ilyen jogvitában irányadónak kell te kinteni. Ugyanis ennek az állásfoglalásnak alkalmazása kizárja, hogy a kártérítésre kötelezett vállalat — a közös károkozásra hivatkozva — egy másik, korábbi munkaadóval szemben megtérítési igényt érvényesítsen. (H) NŐK A világmárkás kulcs 1125 szobának 1125 féle zárja van. Minden kulcs viszont csak egy zárat nyit. Senki sem tudja saját kulcsával például a szomszéd szobát kinyitni. S hogy a takarítószemélyzetnek ne okozzon gondot a szobába jutás, szerkesztettek egy főkulcsot is, amely 45 szobát nyit akadálytalanul.. De mondjuk, egy másik emelet szobáit már az sem nyitja És hogy teljes legyen a sor. megszületett a vezér kulcs,’ amely pedig mind az 1125 szobát képes kinyitni. Nem varázslat, csak matematika és különleges, évtizedek alatt kialakult kulcsszérkesztési tudomány. Miért hiányzik? Ezt a különleges lakatos bűvészbravúrt az ELZETT Fémlemezipari Müvek zár .és lakatosárugyárának szakemberei hajtották végre a moszkvai KGST-palota teljes zárberendezésének szerelésekor. Ezek után könnyén érthető, miért hiánycikk az ELZETT patent biztonsági zár nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is. Mind kivitelben, mind teljesítményben komoly versenytárs a leghíresebb nyugati zárgyárak termékeméit 1919-ben, amikor László Zoltán kiváltotta az iparengedélyét, s neve kezdő betűinek LZ németes kiejtéséből Elzett lett lakatosműhelyének cégéré, aligha gondolta, hogy ez egyszer világmárkái fog jelenteni. — Tudjuk, hogy sajnos jóval kevesebbet szállítunk a belkereskedelemnek a Szükségesnél — mondta Paulik Ferenc gyárigazgató. — De 88 ország kötött velünk üzletet, s már csak a hírnév is Kötelez a. vállalások teljesítésére. így aztán termelésünk háromnegyed résiét exportáljuk. Bélgrádtól a New Y6rk-i Hilton-hotelekig El- zett-zárral csukódnak az ajtók — mondta. Iparkodnak elegendő zárat szállítani a belföldi piacra is. Énnek érdekében igyekeznek enyhíteni a munkaerőgondokon. Egyik ilyen lépés, hogy a könnyűlakat gyártmáhycsaládok szerelését — bérmunkában — a cegléd- bercéll mezőgazdasági termelőszövetkezet melléküzemébe helyezték ki. A pa-‘ tent zárak gyártásfolyamata éppen a bonyolult kombinációk miatt sok kézi munkát igényel. Ebből pedig — különösen a téli időszakban — nagyobb bőség van falun, mint Pesten. — A kulcsok alpakka nemesfémből készülnek — válaszolták a gyárban, — s élettartama szinte korlátlan. Egy-egy zárhoz az Elzett annyi kulcsot szállít, ameny- nylt a kereskedelem rendel. Hiszen mind kézi, mind elektromos vezérlésű kopíro- zógépek segítségével percek alatt egy zárhoí akár száz kulcsot is készíthetünk. — Érdemes ezt megszívlelni, különösen a modern lakóházak liftzáiainak megrendelésekor, hogy már eleve a lakók számának megfelelő kulcskészletet igényeljenek a gyártól. 7600 féle variáció A paténtzár előnye, hogy 7000 féle variációs' lehetőséget rejt, amit bizonyos eltérésekkel szinte a végtelenig lehet fokozni. Az ilyen zárakat viszont tilos olajozni, mert grafitporral helyettesítik benne a „kenést“'. Az egykori néhány zár helyett ma már világszerte több, mint 1200 féle zárat készítenek. Az Elzett egyik különlegessége a gombzár, a lég- fékes ajtócsukó, s a tökéletesített jármüzárak. a szellemi pályákon Érdekes áttekintést nyújt a Hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmánya. Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg a nők előtt, s csakis a bölcsészei' 3 az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nő- hallgató 1895—96-os tanév második felében kérte felvételét a Budapesti Tudomány- egyetem bölcsészeti karára. A polgári forradalom megszűntette a korlátozó intézkedéseket, s minden egyetemi kar megnyílt a nők élő t. A Tanácsköztársaság bultaa után ezt a rendelkezést vís :- szavon ták. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet a hazai felsőoktatási intézményekben. 1946-ban mi den korábbi koilátozás megszűnt és valamennyi egyet -- mi karon és főiskolán lehetővé vált a nők továbbtanulása. AZ új rendszerű felső- oktatásban a hallgatók szama egy évtized alatt a háború előtti létszám négyszs- resére. sőt ötszörösére emelkedett. Több mint egy évtizede) -1 később, az 1995—0C-oS lan v ben 92 felsőoktatási intézményünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt a nő, arányuk tehát egy évtized alatt 39,1 százalékba emelkedett. A nőhallgatók többsége a tudományegyetemet és a közgazdaságtudományi egyetemet választotta. Igen magas a nőhallgatók száma néhány főiskolán s, így például a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 84,4 százalék, a tanárképző főiskolákon 75,3, az Iparművészeti Főiskolán pedig 53 százalék. A nők térhódítása a szellemi pályákon világviszonylatban Is figyelmet érdemel, így például az orvosnők aranya hazánkban vllágviszony-t latban Is első helyen áll. A női orvosok száma már 1960 körül 21,5 százalék volt. m g Ausztriában 18,1, Angliában 15,9, Franciaországban 14.4 és az Egyesült Államokban 6,7 százalék. Hasonló a helyzet a gyógyszerésznők vonatkozásában. Első helyen állnak bírák tekintetében is 18,2 százalékkal. Négyszögletes sapkában — Sokat betegeskedtem gyermekkoromban. Vissza- emlékszem mindegyikre. Én beteg gyerekeket szeretnék gyógyítani. Ezekkel a szavakkal mutatkozik be Bartha Antónia. De azt is hozzáteszi, hogy az orvosi egyetemhez nem mindenkinek van jó bizonyítványa. Az egészségügyi pálya más területén azonban ő akkor is eléri a célját. A tanítás befejezése a Nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban az I. e. osztálynak bém jelentette a tanév végét. Két csoportban egy hónapra a megyei kórház gyermekosztályának „kisnővérei”. A második csoport tizenkilenc kislány. Tetőtől talpig fehérben. Az „igazi“’ nővérektől csak fityulájuk után lehet megkülönböztetni őket : a „kisnő- véreké” négyszögletes sapka. No, meg az, hogy ők maguk is alig-alig léptek ki a gyerekkorból. Tizenöt évesek Talán ez a magyarázata annak, hogy legtöbbjüket a gyermekgyógyászat vonzza. Talán az, hogy — fiatalkoruk miatt — idén a gyermek- osztályon töltik gyakorlati idejüket, s ez az első hely, aminek a hétköznapjait is ismerik Tóth Márta már volt a csecsemőosztályon is, most a felvételi vizsgálóban az ügyeletes orvosnőnek segít. — Nyolckor, amikor kezdünk, ott már reggeliztek a babák. Tízórainál és ebédnél azonban már mi is etethettük őket. — Itt a felvételi vizsgálóban is sokat tudunk segíteni. De az irodában nem jó, nincs állandóan munkánk -f mondja Márkus Ibolya — Ülni egy helyben meg nem szeretünk. Nyugtalan mamák várakon nak a csecsemőkkel: itt kell-e a gyereknek maradnia, vagy hazamehet? Ajtónyitáskor Sípos Katalin ugrik fel. most ő következik. Igyekszik nagyon, védőnőnek készül. Mire az orvosnő megérkezik, levetkőzteti, megméri, ha kell hőmérőzi a csecsemőt. Sietni kell, mentővel hozták a kisbabát a mamával együtt. Azelőtt az emeleti osztályról hívták le a nővért, ha új beteget vettek fel. Ez most egy hónapig a diáknővérek feladata volt. Bár volt az iskolának is „mlflikórterme“’ játékbabákkal, de az élőkkel bánni, komoly, fegyelmezett munka — mondja dr. Kapitány József- né a diákok kisérő tanárnője. Nemcsak a tanár szemével nézi a diák teljesítményét, de a felnőtt szemével is a félig gyerek, félig felnőtt diákok első találkozását, a legmakacsabb problémákkal: a betegségekkel. Ápolónők lesznek. Barakső Erzsébet A Baktalőrántházi Vegyes Ktsz több mint félmillió forintos beruházásban új autószerviz-üzemet létesített, ahol a gépkocsik mosása és zsírozása mellett a teljes felújítást is elvégzik. A ktsz vezetősége tárgyal az AFIT illetékeseivel az egyes gépkocsitípusok garanciális javításé -ak elválla- lása ügyében. Képünk: Baráth István az új mosócsarnokban egy Moszkvics személygépkocsi mosását végzi. Elek Enul felvételi Kedves arcú. kék formaruhás fiúk, lányok vidám csoportját örökítettük meg a nyíregyházi Kossuth téren. Az NDK-beli Magdeburgbói jöttek, s jelenleg Sóstón üdülnek.- Ha mm él J. felv.
