Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

* eMa! ItirT.rr-MSeYÄftORSZÄfl um. üfflus W: Külpolitikai összefoglalónk (0? Kairó elismeri a NDK-t § Hideg zuhany Essen ben i 8indáni nyilatkozat § Nyugat-berlini vélemény Külpolitikai széljegyzet: Történelmi küldetés \ A szerdai napnak kétség­kívül kiemelkedő eseménye az a jelentés, amely Kairó­ból érkezett. A közel-keleti hírügynökség az Al Ahram cikkét idézve arról tudósít­ja a világot, hogy az Egye­sült Arab Köztársaság a leg­közelebbi jövőben elismeri a Német Demokratikus Köz­társaságot és diplomáciai kap­csolatot létesít vele. A to­vábbi részletek megbeszélé­sére Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese a közeli napokban Kairóba ér- kezik. Kambodzsa, Irak, Szudán, Szíria, Dél-jemeni Köztársa­ság és most Egyiptom — két hónap leforgása alatt ennyi ország jelentette be, hogy elismeri a Német De­mokratikus Köztársaságot és diplomáciai kapcsolatot léte­sít vele. Valóságos politikai földcsuszamlás indult meg ez­zel a harmadik világban, az afro-ázsiai országok, úgy lát­szik, sorra követik a példát, s e nemzetközi politikai sí­kon jelentős lépéssel újabb bizonyságát adják annak, hogy realista módon gondol­kodnak. Nyugat-Németországban ép­pen ezekben a napokban fo­lyik az uralkodó keresztény- demokrata párt választási kongresszusa. Miközben ott — történetesen Essenben — a szónokok sorra erősítgetik, hogy kitartanak az NDK eí nem ismerésének politikája mellett, hideg zuhanyként ér­te őket a kairói hír. Sőt, e hír mellé kívánkozik egy má­sik, amely Szudánból érke­Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunióban vendé­geskedő amerikai űrhajós — Frank Borman' szerdán a Szovjet Tudományos Akadé­mia vendége volt, ahol M. Sz. Keldis, az akadémia el­nöke fogadta. A beszélgeté­sen részt vett Anatolij Bla­gonravov akadémikus, továb­bá Konsztantyin Feoktyisztov és German Tyitov szovjet űr­hajós is. Keldis akadémikus kijelen­tette, hogy véleménye szerint a nagyméretű orbitális űrál­lomások építése, amellyel Frank Borman foglalkozik, érdekes vállalkozás, s nagy jövője van. Amit most olvasni írtnak, gyerekek írták. Gyerekek, akik New Yorkban élnek, ab­ban a negyedben, amit úgy hívnak: Harlem. New York­ban két Harlem van: az amerikai és a spanyol; az utóbbiban Puerto Rico-i né­gerek élnek. Különbség nincs köztük. Köznapi nyelven mindkettőt így emlegetik: „gettó". A New York-i gettóról többször íriak az újságokban. Nem egyszer nag>on őszin­te hangon, reális képet, fest­ve nyomoráról. Am senki sem beszélt róla úgy. mint a gettó legfiatalabb lakói, rabjai, áldozatai — a gyere­kek. Ezeket a rövid, iskolai fogalmazásokat egy tehetsé­ges, jólelkű tanár — aki a gyermekek bizalmát élvezi — gyűjtötte ögsze, kollégái Segítségével. A gyermekek érzelmei, gondolatai érdekelték őket. Ezért is került a táblára mindössze egyetlen szó: „t-'ri- fiyaim, vagy „emberek", „jó­ság", „pénz", „álom", „reg­gel", ..hó". Néhány gyermek vallomá­sát feljegyeztem magamnak. Olvassák! VAGYAIM (R. C. 7 éves) Olyan jó lenné másik városnegyedben lakni! A házigazdánk azt zett. Ezt is a kairói Al Ahram című lap közölte, nevezete­sen Audallah szudáni mi- uiszterelnök nyilatkozatát. Az új forradalmi szudáni kormány vezetője kijelentet­te, országa mindaddig nem vizsgálja felül a Német Szö­vetségi Köztársasággal ko­rábban megszakított diplo­máciai kapcsolatok helyreál- lításának lehetőségét, amíg Bonn nem változtat Izraellel szembeni magatartásán, il­letve nem foglal el semleges álláspontot a közel-keleti konfliktus kérdésében. Egyébként szerdán kézhez kaphattuk már az első nyu­gatnémet sajtókommentárt is a kairói elismerést illetően. A koraeste megjelenő nyu­gat-berlini napilap, a Der Abend reagál az ügyre, meg­állapítva: „elkerülhetetlenül helyesbíteni kell azokat az illúziókat, amelyek szerint az NDK diplomáciai kapcsolat- felvétele Irakkal, Szudánnal, Szíriával és Dél-Jemennel egyedi esetként értékelhető.” A lap hozzáfűzi: más álla­mok, mint például Algéria, előbb vagy utóbb feltételez hetően követni fogják Nasz- szer elnök példáját. Októberben ünnepli fenn­állásának huszadik' évforduló­ját a világtörténelem első né­met munkás-paraszt állama. Csakugyan, könnyen elkép­zelhető. hogy addigra tovább bővül azoknak az államok­nak a listája, amelyek elis­merik a Német Demokrati­kus Köztársaságot és diplo­máciai kapcsolatot létesítenek Berlinnel. Borman elmondotta, hogy egy év múlva nyugdíj áztatni kívánja magát, bár még nem döntötté el, mivel foglalkozik majd a továbbiakban. — Na­gyon megtetszett nekem ez a szovjetunióbeli utazás és sze­retnék más országba is el­látogatni. Borman kijelen­tette: örül, hogy fiai is elkí­sérték erre az útra, mert véleménye szerint a Szovjet­unióval való ismerkedés na­gyon hasznos számukra. A Szovjet Tudományos Aka­démián lezajlott beszélgeté­sen szó esett a világűrkutatás területén folytatott együttmű­ködés problémáiról is. Bor- mán rámutatott, hogy az amerikaiak számára nagy se­f\ew York-i levél mondta, hogy a hátsó udvar­ban felszabadít majd egy kis helyet, hogy játszhassunk. De ott szemétlerakó van. Oda hordják a hulladékot. Egy szép, nagy házat, és több ennivalót... Ennyit szeretnék! (L. M. 7 éves) Né öljenek meg több embert a házunk körül, s a közeli utcákban Ha ilyet, látok, úgy érzem mintha engem ölnének meg Mama mindig azt mondja — eredj, sétálj az utcán! Szép. napos idő van! Akkor én azt válaszolom, nem akarok. Fé­lek, hogy engem is megöl­nek... Pedig nagyon szeretem a napfényt. (C. A. 7 éves): Házunk kö­rül mindenütt üveg, ételma­radék és papírhulladék. Az emberek felénk mindig ve­rekednek. Legfőbb vágyam, hogy az emberek szeressék egymást. HÓ (T. S. 14 éves): Nagy pély­hekben hull a hó. Elrejti a város szénnyét. Miért olvad el oly hirtelen? LENINGRAD Szerdán Leningrad lakos­sága meleg szeretettel fogad­ta a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, amely Willi Stophnak, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a mi­nisztertanács elnökének ve­zetésével Moszkvából érke­zett a Szovjetunió második legnagyobb városába. A ven­dégek tiszteletére Leningrad fő útvonalait az NDK, a Szovjetunió és az orosz föde­ráció zászlóival lobogózták fel és mindenütt orosz és német nyelvű üdvözlő felira­tokat helyeztek el. SAIGON Hírügynökségi jelentések szerint kedd este a dél-viet­nami hazafiak négy rakétája csapódott be Saigonba. A ra­kéták közül kettő tengerész- gyalogosok táborát találta el és felgyújtott egy benzintar- tályt. Ezenkívül a szerdára virradó éjjel 13 célpont el­len intézett támadást a ha­zafiak tüzérsége. Egy dél­vietnami katonai szóvivő kö­zölte, hogy szerda reggel Saigon környékén mintegy száz kilométeres körzetben több összecsapás zajlott le szárazföldi csapatok között. BAKU Szerdán Bakuba érkezett a Szíriái Arab Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge, amely Atasszi államfő és miniszterelnök vezetésével július 3-a óta tartózkodik a Szovjetunióban. A szovjet ve­zetőkkel folytatott moszkvai tárgyalások után a Szíriái delegáció tagjai felkeresték Leningrádot és Taskentet, majd Bakuba látogattak. gítséget jelentettek a szovjet tudomány ürsikerei. Sok minden, amit önök ol­dottak meg elsőként a világ­űrben, hozzásegített bennün­ket. amerikaiakat, a megfe­lelő megoldások könnyebb felkutatásához — jegyezte meg Borman, s példaként megemlítette Alekszej Leo­nov űrsétájának hasznos ta­nulságait. A Hold-kutatással összefüg gö munkálatokról szólva az amerikai űrpilóta elismeréssel emlékezett meg az e terüle­ten elért szovjet sikerekről: az első sima leszállásról, a Hóid első szputnyikjának fel­bocsátásról és más kísérletek­ről. EMBEREK (O. W. 15 éves): Tegnap, amikor az üzletben voltam, belépett egy fehér bőrű kis­fiú, és azt mondta: „Tejet és négert kérek!” Mindenki oda­nézett. Én azt gondoltam: valószínűleg tévedett, nem négert akart mondani, ha­nem fekete kenyeret. De egyre csak azt hajtogatta: „kaphatok négert is?” — és tüntetőén bámult rám. Ve­lünk szemben semmi tiszte­let! Semmi emberség! (R. N. 7 éves): Martin Luther King doktor nagy ember volt. Segíteni akart minden szegény fekete bő­rűnek. Sokat utazott, azt szerette volna, ha nem ölik meg egymást többe a fekete és fehér bőrű emberek. Es, amikor őt ölték meg, úgy éreztem, sírnom kell. Martin Luther King azért is harcolt, hogy Vietnamban ne legyen háború. Láttam a temetését. Nem értem, miért nem le­hetnek barátok a fehér és fekéte bőrű embérek? De fehér bőrűek is voltak a te­A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sának fő dokumentumában ezt olvashatjuk: „A szocia­lista világrendszer — az im­perializmus elleni harc dön­tő ereje”. Ez a megállapítás nem puszta kinyilatkoztatásként került be az okmányba, ha­nem a kommunista mozga­lom harci osztagainak túl­nyomó többsége a világhely­zet marxista—leninista elem­zése után jutott erre a követ­keztetésre. Érdemes áttekinteni, milyen vitathatatlan érvek szóltak amellett, hogy a szocialista országok közösségét korunk három legnagyobb forradal­mi ereje között emlegessék, sőt ezen áramlatok sorában is az első helyre helyezzék az imperializmus elleni világ­méretű harc fő erejének ne­vezzék. A résztvevők egy része tör­ténelmi példákra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a 14 or­szágot magában foglaló világ- rendszer olyan korszakos ál­lomásokon keresztül alakult ki, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, majd a Szovjetunió győzelme a má­sodik világháborúban, a for­radalom diadala Kínában és több más európai, illetve ázsiai államban, később Ku­bában. Ezek az események új távlatokat nyitottak az emberiség haladásában, tehát nem vitatható, hogy ez a vi­lágrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánya. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocializ­mus mutatja meg a népek­nek, miként lehet megszaba­dulni az imperializmustól. Az új rend országai ' a társada­lom és a gazdaság gyökeres átformálásával megalapozták a szabad, független, önálló nemzeti fejlődés útját, ame­lyen el lehet jutni a népek érdekeinek megfelelő gazda­sági fejlődéshez, az igazi demokráciához, a nemzetek egyenjogúságához és barátsá­gához. Mind ez homlokegye­nest ellenkezik az imperializ­mus céljaival. Gyakori volt az az érvelés, amely leszögezte: nincs ma a világon a szocializmusnál na­gyobb gazdasági hatalom az imperializmussal szemben. Ezt a gondolatot szemlélete­sen foglalta szavakba a fő metésen! Azért ezt sem fo­gom soha elfelejteni. (G. P. 16 éves): Mint is­meretes, New Yorkban több ezer bűnöző sétál az utcá­kon. Rajtuk kívül a város­ban több ezer rendőr és nyomozó is él. Nos, tegyük föl, hogy New Yorkban nem léteznek bűnözők, így nem kell utánuk nyomozni sem. El tudják képzelni, mennyi ember maradna mun­ka nélkül? Nézzük csak, mennyi állást kellene ez esetben megszűntetni: rend­őrök, detektívek, besúgók, a bírósági épületeket építő munkások, bírók, ügyvédek, gyorsírók, titkárok, őrök, fog­lárok, javítóintézetek igaz­gatói és még rengeteg egyéb t sosztás. JÓSÁG (Y. F. 16 éves): Mi a vé­leményük azokról az embé- rekről, akik palotákban lak­nak, és díszes ruhákban jár­nak? Az emberek csak esz­nek és annyi rumot isznak, hogy már járni sem tudnak. A szolgák pedig újabb étéit dokumentum: „A szocialista rendszer országainak gyorsan fejlődő népgazdasága', amely a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzi a ka­pitalista államokat, a szocia­lizmus élre törése a tudomá­nyos-műszaki haladás több ágazatában, a világűrbe veze­tő utak megnyitása a Szov­jetunió révén... döntő mó- dón elősegítik a béke, a de­mokrácia és a szocializmus erőfölényét az imperializmus­sal szemben”. Ehhez logiku­san kapcsolódtak azok a fel­szólalók, akik a nagy és nö- vekvő gazdasági potenciálra támaszkodó politikai és társa­dalmi erőt méltatták. A szocialista országok párt­jainak képviselői még hozzá- tet*ék. hogv a gazdasági, poli­tikai és katonai potenciál ál­landóan változik, növekszik. Sőt: egvértelműen kimond­ták, hosv a szocialista világ most a feüődés olvan idősza­kába lépett. am°lvben lehe­tőség nvílik az ói rendszer­ben reilő tartalékok lényege­sen teljesebb felhasználásá­ra. Nem akadt egyetlen kül­dött sem, aki kétségbe vonta volna, hogy a szocialista or­szágok erejüket saját népeik boldogulása mellett az impe­rializmus ellen harcolók ön­zetlen és sokoldalú támogatá­sára fordítják. Ez joggal mondatta a világ minden ré­széből összesereglett kommu­nistákkal, hogy a szocializ­mus védelme valamennyiük nemzetközi kötelessége. Közösek az eredmények és közösek a gondok, mert kö­zös az érdek és közös az el­lenség. Ilyen egyszerű, meri a mindennapi életből merí­tett igazság veti meg ennek a széíes körű érdekközösség­nek — s ami ebből fakad — és rumot visznek az aszta­lukra. Látom, ahogy a zene­kar játékának ütemére egy ember dollárokat szór a le­vegőbe. Mintha teljesén mindegy volna neki, mire költi el pénzét. — Mások ház nélkül, éhesen, szép ru­ha nélkül élnek, éjjel-nappal dolgozniuk kell, mégsem tö­rődik senki azzal, van-e mi­ből eltartani családjukat. Ezért a gyerekeknek is dol­gozniuk kell, hogy segítsenek szüleiken, kisebb testvérei­ken. Mert hiszen nincs, aki támogatna bennünket... Nincs jóság! PÉNZ (Sz. M. 15 éves): Ha vala­ki születésnapomon meg­ajándékozna egymillió dol­lárral, vennék egy motorke­rékpárt, egy autót és sok­sok benzint, azután elutaz­nék, egyenesen a Holdra! Házat is vennék. Ha nagy leszek, sok pénzt fogok ösz- szegyűjteni, és üzletet nyi­tok. Pénz forgatja az egész világot! Az emberek meg­halnak, de a pénz örök. Ha az ember zsebében egy ke­vés pénz van, az azt jelent: — még nem halt meg! Alom (J. G. 7 éves): ...ÉS tegyé­tek széppé a világot! New York is jó légyen! És tegyé­az imperialistaellenes akció­egységnek az alapját. Hogy hatékony lesz-e a harc koor­dinációja, az a szocialista or­szágoktól, a tőkés országok osztályhareos erőitől, a nem­zeti felszabadító mozgalmak? tói, valamennyi antiimperia- lista szervezettől függ. Egy bizonyos: a marxista-leni­nista politikát folytató szoci­alista országokon ez nem múlik. Hiszen politikájuk alapvető törekvése, hogy sa­ját népeik érdekeit szolgálva a forradalom világméretű erőit is győzelemre segítsék a tőkés világgal szemben. Az ő államérdekük: népük és minden nép haladása, békéje. A szocialista világrendszer persze történelmileg fiatal, s fejlődése sok úi. bonyolult problémát vet fel. Vajon a fennálló nehézségek, nézetkü­lönbségek lehetetlenné te­szik-e a szocialista országok történelmi küldetésének tel­jesítését? Az országok vála­sza őszinte: bár megnehezítik és a harcban tehertételt je­lentenek. véesn soron nem te­szik lehetetlenné. Egvrészt: azért nem. mert a szocialista orszpook belső foiiődése vái- tfizpjian másrészt ned'e erő­södnek pavsórftö'-nVvések ami a Varsói S-zerzödé^ a KGST és a kétoldalú kapcso­latok keretében az utóbbi időkben számottevő eredmé­nyekre vezetett. Gondoljunk csak a katonai együttműkö­dés erősítésére, valamint a szocialista integráció előké­szítésére tett lépésekre. A szocialista országok ed­digi tevékenységükkel megér­demelték, hogy az imperialis­taellenes harc döntő erejének tekintsék őket. Pálos Tamás töt még szebbé a világot. Es ne lássunk több háborús já­tékot! REGGEL (A. G. 14 éves): Egyik rég­gel arra ébredtem, hogy va­rázsszemüveg van rajtam. Egy hölgy állt előttem, * azt mondta, ő Miss Gilbert Fagylaltot és cipőt hozott nekem, és mindenben segí­tett. Aztán arra kért hogy mondjam meg, mit kívánok. Sok minden jutott eszembe: sütemény, fagylalt, sokfélé játék. De hirtelen leesett a szemüvegem és eltört. Nem láttam többet Miss Gilbertet eltűntek a játékok, a fagylalt is elolvadt. A cipőm lyukas volt, az eget füst borította, és a süteményt is hiába ke­restem. Szerettem azt a va­rázsszemüveget... S a gyerekesen fogalma­zott, megrázó írások után már csak azt a tanárt idéz­zük, aki e dokumentumokat összegyűjtötte: „Mi lesz velük és a hoz­zájuk hasonlókkal Ameriká­ban? A kérdés logikus, de egyben tragikus is. A mai napig az egyetlen válasz: Semmi... Ott maradnak a gettó fogságában, annak a rendszernek az áldozataiként, amely közömbösen szemet huny a szomorú valóság lát­tán...” (G. B.) Frank Borman a szovjet űrsikerekről Négersors — gyermekszemmel Ukrán javaslatok az EHSZ-ban ■UJJ 4 £ft*iíl isJ .íbtili’.^! it# New York, (TASZSZ): Az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság állandó ENSZ-képviselete javaslato­kat küldött az ENSZ főtitká­rának a világszervezet létre­jötte 25. évfordulójának meg­ünneplésével kapcsolatban. Az ukrán ENSZ-delegáció hangoztatja, hogy a jubileum megünneplésének legmegfele­lőbb formája a népek kö­zötti béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza meg­szűntetését, valamint az ál­talános és teljes leszerelést és a legégetőbb nemzetközi problémák békés rendezését célzó hatékony intézkedések végrehajtása volna. A leg­fontosabb problémák között említi meg az Indítvány az atomsorompó-szerződéshez csatlakozott országok köré­nek maximális kibővítéséi továbbá valamennyi ország mielőbbi csatlakozását a há­borús bűncselekmények el- évülhetetlenségéről szóló nemzetközi konvencióhoz és ahhoz az 1925-ben Genfben aláírt jegyzőkönyvhöz, amely megtiltja a mérgesgázok és a baktériumfegyverek hábo­rúban való alkalmazását. Az ukrán delegáció véle­ménye szerint, az ENSZ-köz- gyűlés jubileumi ülésszakán fontos döntéseket hozhatnak a leszerelés előmozdítására. A halaszthatatlan feladatok közé sorolja az ukrán indít­vány az agresszió fogalmá­nak meghatározásával össze­függő munka befejezését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents