Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
«gß?¥-fflXe¥ÄmSSZAG Miért fizethetnek többet ? Ä termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak rendszeres munkája az állami vállalatok termelő műhelyeiben különösen kiélezte a két szektor dolgozóinak bérfeszültségeit. A termelőszövetkezetek élelmes vállalkozói gavallérosan, néhol 3—5 forinttal is rálicitáltak az iparban szokásos bérekre, s ezzel magukhoz édesgették a szakmunkásokat, a segédmunkásokat; könnyen fizethettek egy-egy átlagos képességű szakmunkásnak akár 13—14 forintot is óránként, hiszen a termelőszövetkezet ennek az ör'zegnek két-há- romszorosát is megkapta a ■vállalattól. „Tőlünk a- vállalat az egy forint órabéremelést is sajnálja, a vendégmunkásokért viszont 30—40 forintot is fizet a tsz-nek óránként” — így panaszkodtak a helybeliek. A szóban forgó 30—40 forintos óránkénti térítés — ezt, persze, a munkások nem tudhatják —, nem a vállalati béralapot, hanem a termelési költségek egyéb tételeit terheli. A bérköltségek ugyanis a termelés más költségeinél lényegesen szigorúbb ellenőrzés és szabályozás alá esnek. A bérköltségek után például adót és közterheket fizetnek a vállalatok az államnak. Ezenkívül a bérnövekedés levonásra kerül a részesedési alapból is. (Vagyis a bérfejlesztés végső soron az év végi nyereségrészesedést csökkenti. (Erre a szigorú szabályozásra azért van szükség, hogy a bérek semmiképpen ne növekedjenek gyorsabban, mint a fedezetül szolgáló fogyasztási javak, árualapok. A népgazdaság lehetőségeit, erőforrásait meghaladó béremelések óhatatlanul áruhiányhoz, inflációhoz vezetnének. Egészen más elbírálás alá esnek a termelési költség azon tételei, amiből a tsz-ek álVI végzett „bérmunkát” is fizették és fizetik még egyelőre. Miért fizethet a termelő- szövetkezet többet a munkásoknak? — ez a következő kérdés. A választ kezdjük azzal: az állami vállalatok, a nyereség, a termelőszövetkezetek a bruttó jövedelem növelésében érdekeltek. Vagyis eltérő a különböző szocialista szektorhoz tartozó üzemek érdekeltsége. A tsz-ek értékesítési árbevételeikkel (miután levonták belőle a felhasznált anyagok értékét, az állóeszközök pótlására szolgáló amortizációt) szabadon rendelkeznek. A bruttó jövedelemből eleget tesznek fizetési kötelezettségeiknek (például adót fizetnek) a fennmaradó részt viszont belátásuk szerinti arányban fordíthatják a tagok, az alkalmazottak munka szerinti díjazására, tartalékolásra, illetve a termelés bővítésére. Más fogalmazással: a termelőszövetkezetek jövedelemszabályozása kötetlenebb, mint az állami* vállalatoké, mert ez felel meg jobban a szövetkezeti tulajdon formáinak, gazdálkodásuk színvonalának. Mivql a termelő- szövetkezetekben nincs bázis- bérszínvonal-szabályozás, az alkalmazottak „kölcsönzéséért” kapott „bruttó jövedelemből” könnyűszerrel emelhették a bérmunkára átengedett tsz-alkalmazottak bérét, a mezőgazdasági üzemnek még így is marad haszna a vállalkozáson. Nyilvánvaló a helyzet fonáksága, a gyári tsz-alkalmazottak által okozott bérfeszültségek, főként erkölcsi, de részben anyagi kára. Az eset kapcsán — tegyük hozzá, helyesen — most nem a szövetkezetek bruttó jövedelemérdekeltségét számolják fel, hanem a tsz-ek és az állami vállalatok között kötött munkaerő-átengedésre vonatkozó visszás szerződéseket érvénytelenítik. Az irányító szervek egyébként állami támogatások, hitelek nyújtásával, keretszabályokkal és más módon megfelelően befolyásolják a tsz-ek személyi jövedelempolitikáját. így a tsz-tagság jövedelme általában a végzett munkával arányban, a nép- gazdasági terveknek megfe- lelően alakul, lehetővé téve a mezőgazdasági termelés fokozását, a hatékonyság növelését. &. i. Üj nyomon a kisvasút Mint ismeretes, a sóstói erdőben épülő új úttal jó darabon párhuzamosan halad a kisvasút új nyomvonala. A vasút építői jelenleg a Sóstóhegy állomási rakodóhoz építik az elágazást. , Hammel József felv. A tovább nem tanulók elhelyezkedést* 1970 elején 300 fiatalnak ad munkát a ruhagyár Uj utakon egy vállalkozás — Hamarabb felépítjük az Istállót, mint amennyi idő az engedélyek beszerzéséhez kell — mondja Zékány János. — A mi tervezői tevékenységünkkel szemben még bizalmatlanok — vélekedik Enyedi István, a nemrég szervezett tervezőcsoport vezetője. Nyírbátorban, a Termelő- szövetkezetek Építőipari és Áruértékesítő Vállalkozása irodájában beszélgettünk a hatéves múltra visszatekintő vállalkozás vezetőivel. A kérdést így rs feltehetnénk: — Hasznot hajt-e, ha hét termelőszövetkezet összefog, s egy közös vállalkozást hív életre? A termelőszövetkezeti zárszámadások egyértelműen a hasznosság mellett tanúskodnak. Az indulás óta többszörösen megtérült a vállalatba fektetett összeg. Emellett persze más előnyei is vannak az összefogásnak Az alapító tsz-ek soron kívüliséget élveznek, a nekik építendő, készítendő beruházások megvalósítására nem kell kivitelezőt keresniük, a vállalkozás megoldotta az ilyen problémákat. Az újdonság, — amiről Zékány János igazgató beszélt — az öt fős tervezőcsoport léte, s annak új elgondolásai. Országos típusszerkezetek felhasználásával olyan módszert dolgoztak ki, amellyel — javarészt szerelési munkákkal pótolva az építőipari tevékenységet — mintegy 5—6 hónapos építési időre redukálják egy 100— 300 férőhelyes istálló felépítését. Elsőként egy 126 férőhelyes tehénistálló épül így fel a nyírgyulaji Petőfi Tsz portáján még ebben az évben. Nemcsak a rövid építési idő jelent előnyt az új módszernél. A gazdaságosság sokkal fontosabb ennél. Márpedig a nyírbátoriak által kidolgozott módszer szerint a beruházási mutatók, az egy férőhelyre jutó beruházási költség jóval alacsonyabb az országos normától. A vállalat neve azt mutatja, hogy javarészt mező- gazdasági beruházásokat végeznek. A kapacitás nagy részét, 70—80 százalékát a termelőszövetkezeteknél kötik le. Többek között Kislétán és Máriapócson egy-egy 100 férőhelyes tehénistállót építettek, Nyírbogáton egy 63 va- gonos magtár terveiből lesz valóság. Emellett foglalkoznak kislakásépítéssel is, sőt elvállalták három gyógyszertár felépítését is. A közel másfél millió forint értékben épülő gyógyszertárakat — amelyek típustervek alapján készültek — megirigyelhetné bármelyik község vagy város, hiszen az új épület az összeépített gyógyszerészlakással együtt komplett egység, amely megfelel a modern követelményeknek. Az átadásukra néhány héten belül kerül sor. Az építőipari bosszúság, az anyaghiány — több hónapig nem tudtak beszerezni burkolócsempét — miatt adódott egyhónapos „csúszás” az eredeti tervekhez képest. Egyébként is az anyagbeszerzésre, az anyaggazdálkodásra való rátérés okozza a legtöbb gondot a vállalkozásnak. 1968-ig csak a megrendelők által biztosított anyagokból tettek eleget a szerződésben vállaltaknak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével viszont fokozatosan át kellett állniuk a teljes anyaggazdálkodásra. Ehhez akkor még a pénzügyi és a személyi feltételek nem voltak biztosítva. A bank Mint minden elkövetkező tavaszon, amikor már a pacsirtának is kinyílik a szája, az idén is eladásra kerültek, közös gazdaságunkban a Dunakanyar Tsz-ben — úgy fogalmazva a továbbiakat, hogy sértődés ne legyen belőle, mert ezen a téren is fejlődőben van a szakmai öntudat — az úgynevezett kisebb súlyú malacok. Amelyek, mélyen alatta maradtak a falkaátlagnak és amellett, hogy rontják az összhangot, tartásuk a nagyüzemi kétszer kettő szerint nem gazdaságos. Az alacsony termetű Csi- cseréné, aki az alma hazáját, Szabolcsországot vallja igazi otthonának még ma is, s a magával hozott felfogásból eredően, tizenkét év alatt nyolcszor segítette volt a demográfiai robbanást — hat darabot vett egyszerre belőlük. Szolgálati lakásuk ugyanis — aminek egyetlen szobáját, valamint lepedő nagyságú konyháját, víkendháznak szánta volt egykori gazdája — amikor még nem elvtárs volt, hanem úr — a tanyához az alapitó tsz-ekre gondolt elsősorban, hogy a forgóalap biztosításával megteremtsék a vállalati gazdálkodás alapjait. Ezért a tsz-ek három évre lemondtak a nyereségről, s az így képződő összeget a forgóalap növelésére fordítják. Még egy kérdést lehet feltenni: — Milyen a vállalkozás viszonya az alapító termelő- szövetkezetekhez ? Hogyan függ össze a munkájuk? — A fontosabb dolgokról, a szerződéskötésekről, a beszerzések alakulásáról az igazgatói tanács dönt — mondja Zékány elvtárs. — Az igazgatói tanácsot pedig az alapító tsz-ek képviselői alkotják. Tehát a beleszólási jogkör megvan. Az évi 22 millió forintos termelési értéket előállító, közel 200 fős vállalkozást kollektív testület irányítja. Ez az irányítás hasznos, ha a szakemberek tanácsait figyelembe veszik. Lányi Bolond is közel van, meg a lucernához is. — Ha megtartja őket a jóatyám — természetesen a másokéval együtt — hármat megölünk belőle, hármat pedig eladunk, fűzte hozzá egy kis sóhajtás után, magyarázatképpen, amikor az irodában a malacvásárlás utolsó aktusát, a terhelési papír kiállítását bonyolította Csöpike. A szép szemű, csinosan öltözködő, kedves szavú adminisztrátor, aki egyben a létszámnyilvántartó könyveket is vezeti. Sohai Károly, a görbe vál- lú, ikszlábú, fontoskodó modorú üzemegységvezető — akit „Verziónak” is becéznek beosztottjai, mert minden harmadik mondatába beleszövi valamiképpen — pl. nincs mese öregem, végre kell hajtani, ez a verzió stb. — ezt sem állotta megjegyzés nélkül. (Bár mindenki tudja róla, hogy csak a látszat miatt teszi, mert ki szeretné jobban, mint ő... ha...!) — Nehogy aztán „állandóján” a lucernán legyenek — jegyezte meg a szokásos szó- használattal és a nyomaték kedvéért meg is fenyegette Csicserénét, Az általános iskolák befejezése utón a tanulók legnagyobb része középiskolák, iparitanuló-intézetek padjaiban folytatja tanulmányait. Megyénkben azonban jelentős a tovább nem tanuló gyerekek száma; évről évre több ezer fiatalról van szó. Az ez évben végzett közel 13 ezer nyolcadik osztályos közül több mint 3 ezer fiatal tekinti befejezettnek a tanulást és próbál elhelyezkedni. Fiatal koruk és szakképzetlenségük miatt azonban az elhelyezkedés sokféle nehézségbe ütközik. A továbbképző iskolások gyakorlata Azoknak, akik nem kapnak állást, tizenhatodik évük betöltéséig — hetenként két-» szer — kétéves továbbképzésben kell részt venni. Két év után — tizenhat évesen — újra ugyanazokkal a nehézségekkel találkoznak a gyerekek, mint a nyolcadik osztály végeztével. — Hogy gondol olyat — tiltakozott azonnal az asz- szony. — Nana... nana — erős- ködött Sohai — ismerem én az ilyen fogadkozásokat! Meg a hozzá hasonlókat. Amikor idekerül, mindenki a jót mondja. A valóságban pedig... haj. ..jaj! Az asszony pillantás nélkül meredt az üzemegységvezetőre. Kövérkés arcán megdermedtek a vonások és amikor lenyelte mérgét, mert érezte, hogy ez újra a jött- mentnek szólt, amivel illetni szokták, ha szót követ a szó, mert máskor, amikor például elfelejtik felgereblyézni, mázsáknak se néznek oda — ezért nagy komolyan, hogy megmutassa, miszerint őt se ejtették kétszer egymás után a feje lágyára, csak annyit mondott. — Vegye tudomásul, hogy mi nem vagyunk olyanok! Én se vagyok lusta... a családom sem az...! Az uramról meg ne is beszéljünk! Nem e. . .rész. . .szűk. . .ki! Ha meg akarja tudni. . . és itt lehalkította a hangját, szedünk mi annak... amennyi csak kell...!! Szállási László Ezeknek a gondoknak a megoldására vállalkozott a nyíregyházi ruhagyár, amikor megállapodást írt alá a nyíregyházi továbbképző iskola növendékeinek gyakorlati oktatásáról. Az iskolai elméleti órákat üzemi gyakorlat, gyárlátogatás követte, hogy az üzem életével, a munkásokkal megismerkedjenek. Az év végén már mindnyájan dolgoztak a gyári villanyvar- rógépeken. S hogy az elhelyezkedés gondjaiban segítsenek, valamennyi továbbképzést szeretnének a gyári szalagoknál munkába állítani. A délutáni műszakban két fiatallal találkoztunk. Mozsár Katalin azok közé tartozik, akiket a legelsők között vettek fel. Édesapja raktáros, anyja három műszakban takarítónő. Lekötöttség és fizetés — A biztos fizetés mellett Katinak jót tesz az, hogy állandó elfoglaltsága, lekötöttsége van, s hogy felelősséggel tartozik a végzett munkáért — mondja Kovács Gáborné, az iskola vezetője. Arról beszél, hogy a szülői felügyelet nélkül álló lányokat szeretnék elsősorban munkába állítani. Mozsár Katalin itt a gyárban vette észre azt, hogy kézügyességét nemcsak az ismert és divatos női fodrász szakmában hasznosíthatja. Gépen dolgozik, vasal, s azt mondja, szeretne itt maradni. Mezei Vilmos — aki még csak 15 éves — nem is gondolta, hogy ennyi idős korára már szüleit és testvéreit fogja fizetésével segíteni. így mondja: „már négyszer kapSzerdán Mátészalkán átadták rendeltetésének és a boldog tulajdonosok be is költöztek az első négy olyan lakásba, amelyet a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat építtetett saját dolgozóinak kamatmentesen adott kölcsönből. Az építkezéssel szinte rekordnak számító rövid idő, azaz két hónap alatt elkészültek. Ezek a lakások két és fél szobás, kertes házak, amit a vállalat régi dolgozói kaptak. A kölcsönt 25 év alatt kell visszatam fizetést az előleggel együtt”. A gyár legfiatalabb dolgozóit hamarosan újabb továbbképző iskolások követik. Kovács Gáborné, az iskola vezetője a legutóbbi tanévre közel 400 nyíregyházi gyereknek küldött felszólítást a továbbképző iskolába való beiratkozásra. Ennyien nem tanultak tovább a városból. Hosszabb-rövidebb időre — idény jelleggel — közülük soknak sikerült elhelyezkedni. A ruhagyár igazgatója az üj csarnok felépítése és átadása után valamennyi „megmaradt” gyerek elhelyezését vállalja. Segítséget várnak más üzemektől is Fejben számolgatja a létszámot. — Közel 300 dolgozót tudunk felvenni 1970 elején. Közöttük 30—40 ipari tanuló „saját” képzését is megoldjuk. Kétszáznál is több fiatal betanított munkást alkalmaztunk, tehát a tovább- képzős gyerekeknek lesz helyük. Még azoknak is, akik a következő évben végeznek. A ruhagyár tehát több száz nyíregyházi tovább nem tanuló gyerek gondját segít megoldani. A továbbképző* gyerekek azonban másfelől is várnak segítséget, mert — érthetően — nem akar mindegyikük szabó lenni. S ha— egyelőre — a nyíregyházi gyerekek elhelyezkedése megoldódhat, a megyében még több ezer fiatal végez évről évre, akik hasonló támogatásra várnak. (baraksó) téríteni. öt évi szolgálat után azonban 5, 10 évi vállalatnál töltött idő után újabb 10 százalékát engedik el az összegnek. A vállalat Nyíregyházán 45 dolgozót segít az építkezésben kamatmentes kölcsönnel. A különbség, hogy Nyíregyházán tömbszerűen épített, azaz társasházról van szó, s.a kölcsön visszafizetésének ideje 30 év. Itt azonban telekproblémák miatt az építkezés megkezdése elhúzódik. Csak őszintén... Vállalati kölcsönnel épült lakások S: dfM mm. mm ff;
