Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
4 atnaü KELET-MAGYARORSZÁO 1969 július 51 Korunk mezőgazdasága A burgonya előtárolása szellőztetett nagyhajómban Gépi könyvelés termelőszövetkezetekben Szunyogh Gizella és a gép három ember helyett könyvel. Hammel József félír. Az utóbbi években indokolatlanul jelentős mértékben csökkent az országban és Szabolcs-Szatmár megyében is a burgonyatermő terület. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy a megtermelt burgonya mennyiségét a tárolások során minimális veszteséggel őrizzük meg. A burgonya betakarítása a szárperzselt és szárhúzott szaporító területeken rövidesen megkezdődik. A megyében 13 termelőszövetkezet és állami gazdaság 2300 holdon termel vetőmagburgonyát. Ezenkívül a közös gazdaságok nagy része saját szükségletére szintén nagy mennyiségű vetőgumót termel. A vető és áruburgonya mennyiségi és minőségi megőrzése a jó tárolással érhető el elsősorban A jó tárolás előfeltétele A burgonya a betakarítás során rendszerint megsérül, felületén kisebb-nagyobb zú- zódások, vágási sebek keletkeznek. Ez mind nyitott kapuja a kórokozóknak. Épben ezért a gyors sebhegge- dést kell elősegíteni. Ehhez az szükséges, hogy a gumó felülete megszikkadjon erre kedvező, ha a hőmérséklet 15—20 Celsius fok között van, a levegő relatív páratartalma 90 százalék körül. Arra is ügyelni kell. hogy a frissen felszedett gumó erőteljesen lélegzik. Ennek során vízpára és széndioxid keletkezik. Nem élég tehát meg- szárítanl a gumót, a későbbiek során el is kell távolítani a lecsapódó vízpárát és a felhalmozódó széndioxidot. Ezért mintegy 10 nappal a betárolás után célszerű a burgonyát 6 Celsius fokra lehűteni. A burgonya helyes tárolására legalkalmasabb módszer, ha a burgonyát mesterségesen szellőztetjük. A mesterséges szellőztetés gazdaságosan ventillátorral ellátott nagy halmokban valósítható meg. Az előtárolás korszerűsítésénél a következő követelményekre kellett figyelemmel lenni: kis helyen, egyszerű megoldással nagy tömegű burgonyát tároljunk biztonságosan, szem előtt tartva a gazdaságosságot. Kísérletek a nagyhalmos tárolással 1968-ban négy kísérleti nagy halmot állítottunk be. Kettőt termelőszövetkezeti üzemben, kettőt kisvárdai telepünkön. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben a burgonyát az üresen álló hideglevegős szénaszárítóban tároltuk. A kísérletek során különböző méréseket végeztünk. Megállapítottuk többek között, hogy az előtárolás maximális levegőigénye gumóköbméterenként és óránkánt 100 köbméter levegő. így egy 400 köbméteres halom levegőszükséglete 40 ezer köbméter. melyet a szabványos AVS ventillátor bőségesen biztosít. A halom belsejének hőmérséklete nyári időszakban némileg a külső léghőmérsékleti középérték alatt, ősszel felette volt. Az alacsony hőmérsékletnek a téli tárolás alatt van döntő jelentősége. A széndioxid-felhalmozódást vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a betárolás tizedik napján a szellőztetés után 12 óra elteltével a halom belsejében a levegő széndioxid- tartalma a normális légköri szilit kétszeresére emelkedett. A külső levegővel az egyensúly 15 perces szellőztetés után teljesen helyreállt. A nagyhalmos tároláskor a gumók felületén semmiféle károsodást nem tapasztaltunk. Ezzel szemben kedvező tapasztalatokat szereztünk például a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben. az aranyalma burgonya tárolásával. Mivel tavaly szeptember rendkívül esős volt a lombokon fellépett a fitoftó- ra. Ez betakarításkor a gumók egv részén is tapasztalható volt A felszedett gumók a prizmákba leöntve rossz kenet mutattak. Miután a szénaszárító berendezést megraktuk burgonyával, a ventillátort folyamatosan üzemeltettük, a gumók gyorsan száradtak. Három hét múlva a felválogatáskor a tétel teljesen száraz volt, az eredetileg is fertőzött, foltos gumókat könnyen ki lehetett válogatni. Ugyanakkor a hagyományos prizmákból a válogatás sokkal nehezebb volt, s a rothadó gumók egy része szétkenődött a többire. A tárolás technikai feltételei A nagyhalmos tárolásnál a szénaszárító berendezés deszkarácsozatát változatlanul hagyjuk, csupán a nagyobb hézagokat kell belécezni. A szellőzőcsatorna középtengelyétől mérve négy méterre mindkét oldalon szalmabálákból falat építünk. A bálákat két és fél méter falmagasságig rakjuk. Kívülről kétméterenként leásott oszlopokkal és azok közé a bálasorokkal párhuzamosan fektetett száldeszkákkal támasztjuk meg a falat. Az így előkészített falak közé öntjük a válogatott burgonyát. Előválogatásnál ügyelni kell arra hogy a romló gumókat, a takarmányminőséget kiszedjék. A betárolást a szellőzőgerincen kezdjük, a ventillátornál. majd teljes szélességben és magasságban haladunk tő- vább. A halom tetejét dortibó- rúra rakjuk, így szélen két és fél, középen három méter magas lesz a burgonya. A felületre egy réteg élére állított szalmabálasort. rakunk szorosan. Erre 20 centiméter vastag komba jnszal ma-réteget terítünk. A két véget az oldalakhoz hasonlóan építjük fel. A ventillálást az első szállítmány beöntésekor meg kell kezdeni. Ha a burgonya nyirkos, akkor a hajnali órák kivételével folyamatosan járatni kell a ventillátort, amíg a gumók meg nem szikkadnak. Ha a betárolt burgonya száraz, úgy elegendő csak nappal, a berakás előtt és után s utánna még egy óráig szellőztetni. A halom befejezése után egy hétig erősebb szellőztető« szükséges. Meleg időben a reggeli és késő délutáni időben szellőztessünk, ősszel inkább napközben. A betárolás utáni második héten a hűtőszellőz- tetésre kell átállni. A nagyhalmos tárolás gazdaságossága A nagy halmokban történő szellőztetéses előtárolás a hagyományos tárolástól jóval gazdaságosabb. 2500 mázsa burgonya halmos tárolásához 170 mázsa bálázott szalma szükséges, ugyanakkor hagyományos prizmában ehhez 350 mázsa szalma kell. Míg a bálázott szalma értékében megmarad, a szálas szalma a későbbi felhasználásokkor avulás miatt értékéből is sokat veszít. Jelentős munkabér, illetve munkanap-megtakarítás is előnye a nagyhalmos tárolásnak. A nagyhalmos tároláshoz 19 munkanap az igény, míg ugyanennyi burgonya prizmázásához 25 munkanap szükséges. Magas költségtényező viszont a halmos tárolásnál a ventillátor áramfogyasztása. Az ismertetett módon üzemelve egy 13 kilo- wattos motor 140 órát mőkö- dik, ami a legmagasabb tarifával számolva 4 ezer forint. Ez megfelel 40 mázsa burgonya elszámolási árának, vagyis a tárolt burgonya 1.6 százalékának. Ezzel szemben ha a romlási veszteséget nézzük. a halmos tárolás 0.5 százalékával szemben a prizmákban átlagos körülmények között 3 százalékos tárolási veszteséggel számolhatunk. A különbség tehát bőven fedezi a többletköltséget. A burgonyatermesztés komplex gépesítésében fontos láncszem a szellőztetéses halmos tárolás. A módszer, ha nehezen is de terjed. Idén már számos termelőszövetkezet, többek között a nagykál- lói Zöld Mező is ezzel az eljárással tárolja burgonyáját. Dr. Borús József tudományos munkatárs. Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei közül eddig mindössze kettő rendezkedett be gépkönyvelésre. A nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1967 decemberében vásárolt két Olivetti Elettrosumma kisköny- velőgépet. A könyvelőgéppel 12 féle munka végezhető, többek között anyagbevételezések és kiadások könyvelése, állóeszközök könyvelése, főkönyvi könyvelés, költségfelosztás, munkadíjelszámolás. A gépi könyvelés hibamentes, hibát csupán a gépi könyvelő követhet el azzal, ha az egyenleget a kartonokon tévesen vezeti fel. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben a kiskönyvelő- géppel készítik a főkönyvi kivonatot is, amely például a kézi könyvelés egy-kétna- pos előkészítésével szemben egy-két óra alatt készül el. Az anyagkönyvelésnél havonta 1500—2000 tételt könyvelnek, amelynek lekönyvelése csupán .két-három napot vesz igénybe. A könyvelés vegyes A legtöbb ember — főleg, ha nincs kapcsolatban a mezőgazdasággal — nem tudja azt, hogy a magasabb termésátlagok elérésének egyik útja, hogy a termelőüzemek — . i|.-oí.--7érc bő választékú vetőmag álljon. Erre a különböző éghajlati, talajadottsági viszonyok miatt is szükség van. Az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet tardosi telepén ez évben 55 búzafajta került összehasonbizonylatoknál, pénztárbizonylatoknál és általában minden tételnél naprakész állapotot biztosít. Termelőszövetkezeteinkben könyvelési feladatok az utóbbi években növekedtek, s általában a követelmények is szigorúbbak. A gépesített ügyvitel jelentős előnyöket biztosít. Nem csupán gyorsítja az adatok feldolgozását, de általa áttekinthetővé válik az ügyviteli munka, viszont az sem lebecsülendő, hogy a gépekkel munkaerő takarítható meg. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet a két kiskönyvelőgépét 46 ezer forintért vásárolta. Ez az ösz- szeg egy év alatt bőven megtérül, mivél a gépi könyvelés két-három személy foglalkoztatását tette feleslegessé. Előnye még a gépi könyvelésnek, hogy a bizonylatok gyors lekönyvelésével nagy segítséget nyújt a vezetőknek a napi,munkájuk végzéséhez szükséges megbízható tájékoztatással. lító kísérletbe 36 fajtával Kukoricából 128 fajta hibrid vetőmagját vetették. A kipróbált borsófajták száma idén 58 volt. A kísérleti parcellákon 42 lucernafajta növekszik. A búza, kukorica, borsó és lucernafajták Európa számos országából, köztük a Szovjetunióból származnak és hazai fajtákkal versenyeznek a különböző jó tulajdonságok szempontjából. Mi a véleménye? A tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról Védekezzünk a gyümölcsmolyok ellen Kísérlet 55 búza, 128 kukoricafajtával Lukács György, a nyírbátori Üj Barázda Termelőszövetkezet párttitkára és elnök- helyettese: — A tudományos munkák jó része és a kísérletek eredményei a szakpropaganda különböző írásaiban eljutnak a gyakorlati termelést végzőkhöz. Hiba már ott van — például nálunk —, hogy nincs megfelelő helyiségünk, ahol az agronómusok, brigádvezetők, s általában a termelés irányítói időszakonként megvitathatnának egyes kérdéseket, részleteiben kidolgozhatnák helyi gyakorlatukat. Ez a hatékonyság rovására van. — Különösen a gépesítés az, ami által nagyot lehetne élőbbre lépni. A mi esetünkben egyetlen példa: a gabonafúvó, melyet idén vásároltunk. Szinte megfizethetetlen abban, hogy a zsákolás nehéz munkájától szabadítja meg az embert és csökkenti a termelési költséget. — Van a múlt év óta agrár- szakemberek járási klubja. Sajnos, csak papíron, egyáltalán nincs semmi élete. Nagyon hasznos lenne pedig, ha esetenként megvitatna időszerű, a tájegységnek megfelelő szakkérdéseket, vagy levonna bizonyos tanulságokat. Reméljük, nem lesz a klub végképp tehetetlenségre kárhoztatva, segít életre keltésében a területi szövetség is. Jó összekötő kapocs lehet a tudomány és a gyakorlat egymásra hatásában. Mikó Miklós, a nyírmeggyest Petőfi Termelőszövetkezet főagronómusa: — A kérdésnek feltétlen fontos jelentősége van. Amit a szakirodalom nyújt, próbáljuk is hasznosítani. Fontosnak tartjuk a jó szakemberellátottságot. Négyen vagyunk a szövetkezetben agrármérnöki diplomával rendelkezők, egynek felsőfokú, négynek: középfokú technikumi végzettsége van. Minden üzemágnak megvan a maga felelős szakvezetője. — Probléma még ott van, hogy á gyakorlatban különböző okok miatt nem tarthatunk lépést a kívánt korszerűséggel. Hiába tudjuk például a szálastakarmány-beta- karítás fejlett módszereit, nem tudjuk megvásárolni, kialakítani a szükséges gép- láncólatot. Márpedig, ha a láncolatból bármelyik gép hiányzik, nem lehet teljes a munka, esetleg csökkentett teljesítménnyel. Vagy rossz minőségű takarmányt nyerhetünk. — Kifogástalanok a zárt- rendszerű silótartályok, de nagyon drágák, s egészen nagyüzemek részére lehet szerezni belőlük. Kisebb üzemek részére egyáltalán nincsenek. — Információs anyag van bőven. Ám az abban közöltek közül gyakorlatban kisebb költséggel, gazdaságosan kevés valósítható meg. Különleges vetögép, amely műtrágyaszóróval, növényvédőszer adagolásával működik — nincs. Esetleg házilag, igényesebb műhelyben nagyobb költséggel lehet előállítani. Tudjuk, hí>gy gyomirtószereket adagoló, megfelelő szelek- tivitású (válogató képességű) gépek vannak, de beszerezni nem lehet. Kipróbálva nem ismerjük ezeket. — Szükséges, hogy a gyakorlati szakemberek a tanultak, olvasottak mellett szét is nézzenek. Minél többet lássanak, tapasztaljanak, akár külföldön is. (asztalos) Gyümölcskultúráink legveszedelmesebb kártevői a gyümölcsmolyok. Kártételük különösen a jelenlegi időszakban bír nagy jelentőséggel, mivel a már érő. illetve zsen- dülő gyümölcseinket fertőzik, így almásainkban az almamoly, őszibarack-ültetvényeinkben a barackmoly. valamint szilvakultúráinkban a szilvamoly okozhat tetemes károkat, emiatt az ellenük va ló védekezés a jelenlegi időszakban döntő fontosságú lehet. Megfigyeléseink szerint az almamoly rajzása megyénkben folyó hó 19-én kezdődött, így az ellene való védekezés augusztus első napjaiban válik esedékessé. Permetezésre az alábbi szerek alkalmazhatók: Házikertben: a Bi 58 WP 40 (14) 0,125 százalékos; Metati- on 50 (14) 0,1—0.2 százalékos: Folithion 50 EC (14) 0.2 szá zalékos, továbbá a Metilpa- rathion WP (14) és a Wofa- tox Sp. 30 (14) 0.5—0,6 százalékos töménységben. Nagyüzemben: az előbbi szerek mellett a Dimecron 50 (14) 0,05—0,1 százalékos; Gusa- thxon 25 WP (14) 0,15—0,2 százalékos, valamint Sewin 85 WP (14) 0,2 százalékos töménységben. Az első barackmolyok megjelenését július 18-án észleltük, e szerint a permetezéseket július 30—augusztus 5 között javasoljuk elvégezni a következő növényvédőszerekkel: Házikertben: Fiiból E (10) 0,2 százalékos; Ditrifon 50 WP (10) 0,2 százalékos; Metation 50 (14) 0,1—0,2 százalékos; Metilparathion WP (14) 0,4 százalékos, továbbá a Hungária L 2-es permetezőszer (15) 1 százalékos töménységben. Nagyüzemben ezek mellett javasuljuk még a Phosdrin-t (5) 0,1—0.2 százalékos. Tinox-ot (30) 0.2 százalékos, valamint az Intrati- on-t (30) 0,05 százalékos dózisban. A szilvamoly ellen. melynek rajzását július 19-én tapasztaltuk először, a tojásrakás. illetve az első fiatal lárvák kelése idején az alábbi szerek használhatók fel: Házikertben és nagyüzemben egyaránt a Metilparathion WP (14) és Wofatox Sp. 30 (14) 0,5—0.6 százalékos tö ménységben. A beérkezett adatok alapján almásainkban erős almailonca-fertőzéssel számolhatunk. így az almamoly elleni védekezés során ismertetett szerekkel az ilonca ellen is permetezni kell. A kártevő ellen javasoljuk még a No- gos 50 EC-t (7) és a Vapona 48 EC-t (7) 0,1 százalékban. Vizsgálataink szerint várj ható a gyümölcsmolyok rajzásának elhúzódása, emiatt célszerű a fentebb megadott időpontok figyelembe vételével kiegészítő üzemi megfigyelések végzése, s ennek alapján a permetezések 8—10 nap múlva történő megismétlése. A permetezések során az egyes szerekkel kapcsolatos várakozási időkre, melyeket a szerek neve után napokban zárójelben tüntettünk fel — különösen a már érő őszibarack esetében — feltétlenül tekintettel kell lenni. A várakozási időkön belül a gyümölcs forgalmazása illetve fogyasztása szigorúan tilos! A védekezések során a szerekkel kapcsolatos egészségügyi óvó rendszabályokat a legszigorúbban be kell tartani! Növényvédő Állomás Kállósemjén
