Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Í. 6Mal KELET-MAG Y ARORSZÄÖ 1369. hSTftw f. Korunk mezőgazdasága KÍSÉRLETEK a jonatánbetegség megszüntetésére A világhírű szabolcsi alma megrontója a tipik, más né­van a barna vagy feketefol­tosság. A tipikesedés ex­portkizáró ok, de a foltosság a belföldi piacokon is ront­ja az egyébként kiváló áru ér­tékét. Mi idézi elő a foltossá­got? A vélemények eltérőek. Akadnak, akik a permetező­szerekben, mások a hatóanya- gok adagolásában, vagy az alma tárolásában látják a baj eredőjét. Egy biztos, a gyümölcsösök egyre nagyobb arányú termőre fordulásával, a hozamok növekedésével a tipikesedés is arányosan nö­vekszik. A jonatánfoltosság meg­szüntetésére most nagyarányú és széles körű kísérletek kez­dődtek. A Kertészeti Egye- tem kémiai tanszéke és a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet szakemberei közösen keresik a megoldást. Kísérleteket végeznek a jona- tántermesztés több alapvető­en fontos fázisában; a perme­tezésnél, a talajerő vissza­pótlásnál, a szedésnél és tá- rolásnál. A vegyszeres védekezéshez a kémiai tanszék kutatói új összetételű permetezőszert készítettek amelynek fő alkotórészei (a kálcium és különböző mik'roelemek. Az Ujfehértói Állami Gazdaság­ban. a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum tangazdaságé­ban az új összetételű permet- szerrel virágzás előtt két két permetezést, hármat közvet­len a virágzás után végeztek. Az Apagyi, a Nyírtass! Ál­lami Gazdaságban és az olcsvaapáti termelőszövetke­zetben kísérleti parcellákon a műtrágyázás és az öntözés, valamint a tárolás hatását összefüggően vizsgálják. A kísérletben a foszfor állandó adagja mellett változtatják a nitrogén és kálium arányát. Az öntözés több szempontból is előnyös. Egyrészt, mert a foszfor fentmarad a talaj fel­ső rétegében, így a gyökérzet­nél nincs elegendő tápanyag. Az öntözővíz leviszi. Ezenkí­vül az öntözés lehetővé teszi az egyenletes gyümölcsnöve­kedést. "" A szedési idő meghatározá­sánál azt kívánják megnyug­tatóan tisztázni, hogy melyik az az optimális érési határ, amely a foltosságot kevésbé idézi elő, A szedési kísérletet szeptember 10-től október vé­géig 10 napos periódusokban végzik. A kutatók remélik, hogy év végén az eredmények össze­sítése után közelebb kerülnek a jonatánbetegség rejtélyének megoldásához. Sikeres mun­kájuk sok millió forintot je­lent majd a termelő gazda­ságoknak és nagy összegű va- lutát a népgazdaságnak. S. E. A száműzött gyógyító „csemege" Szabad idejében : sütőtöknemesítő Nagykállóban él Szo- boszlai Pál agrármér­nök, hivatalban dolgo­zik, de a gyakorló me­zőgazdasági munkától nem szakadt el. Évek óta egy új sütőtök ne­mesítésével foglalkozik. Az alábbiakban vélemé­nyét, munkájának ered­ményét közöljük. — A nagyüzemi gazdálko­dással egyes eléggé meg nem alapozott szakvélemények miatt a tök is száműzve lett a homoki vetésforgóból. „Nem nagyüzemi növény” — jelszóval, a homoki gazdák tiltakozása ellenére, szinte kiveszett a termesztése. Nem ez volt az egyedüli hasonló sorsra jutott, elsősorban ta- karmányozás céljára jól be­vált növényünk. A tök termesztésében be­következett csökkenés a sü­tőtököt is érintette. Ehhez hozzájárult még táplálkozá- sunkban az a helyteleníthető lekicsinylés, amikor „cseme­ge" jelzővel illetett eledelek (lőtt kukorica, dinnye, sütő­tök. kukoricaliszt-készitmé- nyek) szinte teljesen eltűntek sok család étrendjéből. Ter­mészetesen nem a múlt rend­szer nyomorgó étrendjét alta­tom feleleveníteni, csupán fel kívánom hívni a figyel­met, hogy ezeknek az elede­leknek mai táplálkozásunk­ban is jelentős szerepe van. Ilyen meggondolások miatt kezdtem a sütőtök nemesíté­séhez 1962-ben. Célom egy parázs és ugyanakkor édes fajta sütőtök előállítása. Alapanyagként külföldi és dobosi fajtát használtam fel. A külföldit porzóként, méz­édes ízét igyekeztem az utó­dokban uralkodóvá tenni. A dobosi fullasztóan parázs húsállománya mellett ez az íz a legigényesebb fogyasztó­kat is kielégíti. A nemesítést erős szelektálás mellett úgy végeztem, hogy a külföldi fajtát „csepp-vér keresztezés­re" felhasználtam. A jó sütőtök alapvető kri­tériuma. hogy parázs, édes és ne túl vastag húsállomá­nyú legyen. Az eddig bemu­tatott egyedeimmel ezeknek a követelményeknek megfe­lelően sikerült általános el­ismerést kivívnom. Ismeretes, hogy a tök egyik olyan idegen beporzó növé­nyünk, amely más kobakos növénnyel keresztezve a leg­gyorsabban fellazítható örök­letes anyag, ezért kedvező vagy kedvezőtlen irányba ha­sadnak tulajdonságai. Ennek ellenére, eredményeimmel elégedett vagyok, részben azért, mert idén már kiseDb területen az általam keresz­tezett fajtát a bökönyi Kos­suth és a geszterédi Virágzó Föld szakszövetkezet is ter­meli. Az időjárás eddig ked­vezett. Mint tudott, a tök Átlagosan 4—6 ki'öra nő, ]ó Vincze György: r 'Ui a fióJóMU 8. Megjöttem — mondta vá­laszt követelő hangon. Magdi nem reagált rá. Ko- rompai kisvártatva megismé­telte. — Mondom, megjöttem! Az asszony kivárt, s aztán megszólalt. — Tudom. Azonnal meg- éreztem a pálinkaszagról. Ismét kínos csend lett a konyhában. Csupán a vekker cérnahangú, de fémes ketye­gése szakította meg a néma­ságot. A férfi tehetetlenül forgatta az újság lapjait, és pillantásokat lopott feleségé­re. Nem tartott sokáig az ide­geknek e néma játéka. Ko- rompai a vízcsaphoz lépett és felhajtott egy pohárral. Azzal szó nélkül elment. Csillagos vólt a szeptemberi égbolt. Számára azonban ez moSt semmit sem jelentett, pedig egykor, nem olyan ré­gen varázslatosnak tartotta a meghitt, csendes, békés csil­lagok világát. Most részegnek vélte a csillagokat, amelyek erőtlenül kóvályognak a messzeségben, mintha vala­mennyi le akarna pottyanni a földre. Félni kezdett a gondolattól. Attól tartott, hogy ráesnek a csillagok és ag.vonnvomják, mint kőda­rab a parányi férget. Meg­borzongott és sietősre fogta lépteit. Amíg az előbb me­rengve tanakodott, most ha­tározottan egy gondolat fog­lalkoztatta: gyerünk a Jáz­minba, az hajnalig nyitva tart. Másnap délelőtt tíz óra táj­ban Bakó kocsija állt meg Korompaiék előtt. Magdi nem tudta mire vélni a látogatást. hiszen náluk még soha nem járt a beváltó igazgatója. — Milyen nagy munkában van? — kedélyeskedett Bakó. — És a férje? — Mi történt, hogy ma nem jött be? Az asszonyon átfutott a gondolat; hogy menti, ami menthető és nem mondja meg az igazságot. Azt, hogy még az este elment és nem is jött haza. De megriadt a ha­zugságtól és félt, hogy még jobban elrontja a dolgok — Nem mént dolgozni? — csodálkozott. — Akkor nem tudom hol van. Olyan hangsúllyal mondta ezt, hogy szavaiból fáradt kö­zömbösség érződött. Az igazgató zavartan kér­dezősködött, amiből megtud­hatta, hogy a családon belül bajok vannak és Korompai, a mindig feddhetetlen em­bere, ferde utakon jár. — Ez nagyon meglep aaz- szonyom — mondta. — Nem volt tudomásom ilyesmiről. Nem is gyanítottam. Noha, azt észre vettem, hogy az utóbbi időben szórakozottabb a férje és gyakran tárgyalás közben is révedezik, mintha oda se figyelne. körülmények között itt 8—10 kilogrammra. Hogy a sütőtöknek miért szenteltem ilyen nagy figyel­met, arra a magyarázat: so­kan nem is sejtik, mennyire tápláló eledel a sütőtök. A sütőtöknek aránylag magas a cukortartalma, némelyik faj­tánál a 12 százalékot is el­éri. Többféle vitamint tar­talmaz (Bl, B2, PP, C, A). Ezenkívül főleg foszforsavas só formájában — szovjet adatok szerint — vas, káli­um, magnézium, kálcium, réz és kobalt is található benne. Fehérjetartalma általában másfél, kétszerese a takar­mánytök fehérjének. A sütőtök gyógyító hatá­sára az orvostudomány is felfigyelt. Fogyasztásával a szervezetben a víz- és sóki­választás könnyebbé válik. Jó vízelhajtó szer, nem in- gerli a veséket. Szív és vér- edénybetegségben szenvedők­nek javasolt táplálék.1 A sütőtökből sokféle ízle­tes és tápláló ételt lehet ké­szíteni Erre is néhány pél­da. Ízesíteni és színesíteni lehet vele a tésztákat, azok­nak töltelékét. A tök beié­ből jó Ízű „hamis” húslevest lehet készíteni. Még annyit, hogy munká­mat sokan „hobbynak” ne­vezik. Ha az, szerintem hasz­nos. így ítélték meg dr. So­mos András Kossuth-dijas akadémikus és dr. Angeli Lambert tudományos fő­munkatárs. akik nemesítő­munkámban segítségemre voltak. GYORSSZÁRÍTÓ NAGYECSEDEN. A megyében első­nek a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet építtetett FT—5 típusú szárítóberendezést 300 ezer forintos beruházás­sal. A szárítótér két koncentrikus perforált lemezhengerből áll. A szemes termény a perforált lemezek között helyez kedik el, amelynek alsó része kúpos végződésű és hűtésre szolgál. A szárítóközegét az MLH—600 típus hőlégfúvó bizto­sítja. A szárítóközeg kél terményrétegen halad át. A szá­rító óránként 60 mázsa terményt szárít, s a termelőszövet­kezet, hogy teljes egészében kihasználja kapacitását, a kör­nyező termelőszövetkezeteknek is végez bérszárítást. Felemelt állami támogatás A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének meggyorsítása érdekeben a kormány 1969.1. 1-től jelentősen növelte a szarvasmarha-tenyésztés álla- mi támogatását. A támogatás- növelésnek fő célja a borjú­szaporulat és a vágómarha­termelés fokozottabb anyagi ösztönzése. A tehénállomány növelése után biztosított 5000 forint darabonkénti állami támoga­tás kihasználása érdekében legfontosabb feladat a tehén állomány lényeges számszerű növelése, a tehónutánpótlás javítása. Az állománynövelés érdekében helyes, ha a tsz-ek az eddiginél kevesebb tehe­net selejteznek és a kisebb tej hozamú, de termékeny te­heneiket még tovább tartják. Minden darab így további ár­tott tehén után — ha az állo­mánynövelést jelent és még 1969. évben leellik — 7000 forint állami támogatást (eb­ből 5000 forint állománynö­velési és 2000 forint ellési tá­mogatás) kaphat a tsz. A nagyarányú állami támoga­tás következtében a termé­keny teheneknél a tejhozam tekintetében bizonyos mérvű engedményeket lehet tenni. Az 5000 forint állománynö­velési támogatás ugyanis 1310 liter tej árának felel meg. Emellett a kisebb tejho­zamú tehenek nagyrészt alaptakarmányon, olcsó tö­megtakarmányon tarthatók. A tehénellések 2000 forin­tos állami támogatása követ­keztében a meglévő és a pótlólag beállított tehenek minél iobb kihasználására, az ellési időközök csökkentésére kell törekedni. Érdemes tehát a tehenek ivarzását rendszeresen (na­ponta figyelemmel kísérni, az ivarzó teheneket időben ki­válogatni és termékenyíttetni. Számos tsz-ben az állatte- nyésztési brigádvezetőt vagy az egyik legjobb állatgondo­zót teszik, érdekeltté a kivá-. logatás és termékenyíttetés munkájának lelkiismeretes elvégzésében. A vemhesüszők ellésének 4500 forintos állami támoga­tását a tsz-ek akkor használ­hatják ki, ha növelik az üszőtenyésztés-bevételt és az eddiginél több üszőt elletnek Külföldön és Magyarorszá­gon egyaránt nagyüzemi felté­telek mellett — vizsgálják a különböző vegyszerek hatá­sát, eredményét a cukorrépa termesztésében is. A kutatók szerint az alkal­mazás időpontján kívül az éghajlati viszonyok, a talaj minősége is szerepet játszik a gyomirtószerek hatékony­ságának érvényesülésében. Befolyásolja még a csapadék mennyisége. Megfigyelték, hogy a száraz cukorrépakör­zetekben nincs hatásuk, A gyomosodás mértékét is le. A vemhesüsző-eltesek szá­mának növelése kél úton le­hetséges: egyrészt, ha a tsz-ek növelik a saját tenyésztésű üszők tenyésztésbe vételét, másrészt fokozzák a vemhes* üsző-vásárlást. Az állami támogatás első­sorban a saját tenyésztésű üszők nagyobb arányú te­nyésztésbe vételével növelhe­tő, ami a tsz számára több szempontból is előnyös. így egyrészt növelhető a borju- szaporulat és a vágómarha­termelés, másrészt az állami támogatás növekedése réven fokozható a szarvasmarha-te- nyészlés gazdaságossága. Az üszők minél nagyobb számú leelletése érdekében a tsz-ek az 1989. évre szerződött nagy számú hízóüsző-állományból a tenyésztésre alkalmas fejlett, tbc-mentes üszőket válogas­sák ki és termékenyíttes- sék. A hízóüsző-szerződések ugyanis joghátrány nélkül felbonthatók vagy vernhes- üsző-szerződésre átszerződhe- tők. A tsz-ek az állami támoga­tást a vemhesüsző-vásárlá- sokkal is növelhetik. Ebben az esetben azonban a vásár­lások biztosítására már most intézkedéseket kell tenni. A vemhesüsző-nevelés a háztáji és egyéb gazdaságokban az 1968. évi kedvezőtlen tavaszi aszály és értékesítési bizony­talanság következtében mér­séklődött. (A megyében pél­dául a november 1-i állapot szerint 1969. évre 1718 vem­hesüszőt szerződtek). Ezért a tsz-ek a háztáji gazdaságok vemhesüsző-nevelését segít­sék elő és gondoskodjanak a háztáji állomány tömegtakar- mány-sziikségletének a kielé­gítés erő]. A felemelt állami támoga­tás mellett érdemes a terme­lőszövetkezeteknek a tehén- állományukat növelni, min­den arra alkalmas üszőt ter­mékenyíttetni és a tehenek kihasználását fokozni. Egy százas tehenészettel rendel­kező tsz, ha a tehénállomá­nyát 20 darabbal növeli, 30 előhasi üszőt ellett és a tehén- állománynál 80 százalékos borjúszaporulati mutatót ér el, 1969. évben 395 000 forint állami támogatásra válik jo­gosulttá. Dr. Simon Gyula Vizsgálni kell, különös te­kintettel a gombvirág, a vad­repce, a repcsényretek, a ke­serűfű, a laboda, a tyúkhúr és a füstike elterjedésére. A ke­lés előtti permetezés a gombvirág esetében még rit­kán jár eredménnyel, míg a kelés utáni felületi permete­zés már mutat bizonyos elő­nyöket. Ugyanakkor az egye- lés utáni permetezés nagyszerű eredményeket hozott. Az egyelés utáni felü­leti permetezés — komoly szakvélemények szerint — lehetővé teszi a kapálás mel. lőzését Egy ideig Bakó szótlanul nézte az asszony ábrázatát, amelyen most gyors egymás­utánjában kergetőztek az ér­zések. — Es mióta van éz így? — kérdezte Bakó. — Már két hónapja — mondta az asszony. — Azóta se éjjel se nappái. — Lát­szott Magdin, ez 82 első al­kalom. hogy kipanászkodhat- ja magát. S ettől némileg megkönnyebbült. Bakó úgy érezte, valami vigasztalót kellene mondani, de a meglepettségtől semmi olyan nem jutott eszébe, ami­vel enyhíteni tudta volna Korompainé keserűségét. Egy­re csak azt hajtogatta:-r- Igen sajnálom, a férje legjobb munkatársunk vólt. Mindig számítani lehetett rá és nem ismert elvégezhelet- len feladatot. Az igazgató szavai úgy ha­tottak, mint mementó, mint a páternoszter, vagyis olyan befejezett tény, aminek vége, amire pontot tehetnek. Korompai egy kukoricaföld szélén ébredt, A nap erőseb­ben tűzött, mint júliusban. Agyát satuba fogta a mámor. Felemelte fejét és körülné­zett. Először maga sem akar­ta hinni hol van. Csak las­san világosodott meg értelme és felfogta, hogy a kisváros­ban lévő házhelyföld egyik kukoricásában fekszik. Fél­ült és végigtapogatta zsebeit. A pénzt mindig jobb belső zsebében tartotta. Az üres. A balban megtalálta igazolvá­nyait, de pénz ott sem volt. Illetve egy gyűrt tízest halá­szott elő nadrégzsebéből. Megpróbált visszaemlékez­ni. Homályosan felidézte az éjszakát. Addig sikerült is végiggondolni, hogy valami­lyen társaságba keveredett. Arra azonban már nem em­lékezett, hányán voltak. Két nő és három vagy négy fér­fi. Soha nem látta őket az­előtt. Arra sem tudott vála­szolni, miként került közé­jük. Az azonban egyre vilá­gosabb lett előtte, hogy mar- kecolós áldozata lett, vagyis kilopták zsebéből a pénzt. Visszafeküdt hanyatt a föld­re. (Folytatjuk) Gyomirtószerek és a cukorrépa

Next

/
Thumbnails
Contents