Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

’Í980. Július 3.' (Clit.rf M ía ? XK5KSS A & 9 6Ma* FALURÓL JÖTTEK — milyen az esélyük ? Szabolcsi fiatalok a főiskola felyételiztető bizottsága előtt Nyolcán a folyosón izgul­nak, míg bent, a négyes szá­mú felvételiztetö bizottság előtt Tó h Lajos már kihúzta az első tételt: „A szocialista rea­lizmus megjelenése a szovjet irodalomban néhány mii elemzése alapján.” — Válaszolhatok? — kérdi a fiú. — Tessék — hangzik a válasz. És a vásárosnaményi gimnázium most végzett ta­nulója — jelesen érettségizett — már Gorkijról, Majakovsz­kijról, Solohovról beszél. Azután egy mondatot elemez, s újabb tétel, a magyar mun­kásmozgalom a két világhá­ború között. Perkedfnisztától a kitűnöm A fiatalember talpraesett. Sötét ruhában, fehér ingben, nyakkendőben ül, néha meg­törd a homlokát. Vitkóról jött, apja ott tsz-nyugdíjas, anyja bedolgozó a háziipar- ban. Ö négy évig kerékpárral járt be a gimnáziumba, ahon­nan ezt írták róla: „Gyors felfogóképességű, vitázik, bát­ran bírál. Hiányos alapmű­veltséggel indult, de a négy év alatt nagyon sokat fejlő­dött. sokat olvasott...” A válaszai is határozottak. A vélemény, hogy a középis­kola nem választott rosszul, amikor őt erre a pályára ser­kentette. Nyúlánk szőke lány jön be. Szerényen köszön, megilletőd- ve várja, mit csináljon. Tóth M-ária Balkányból. az onnan is messze lévő Perkedpusztá- ról jött. Szülei és három test­vére élnek ott, szakszövetke­zeti tagok. Ott járt általános iskolába, petróleumlámpa mellett. Az­után a családban először gim­náziumba, Nagykállóba. MEG/EGY7ÉS: Két vizsgálat ­Érdekes tanulságot hozott két, a baklalórántházi járás­ban lezajlott népi ellenőri vizsgáiéi. Nyírtéten a Rá kúczi Tsz-ben zajlott le az elsi, s a ncpi ellenőrök olyan szabálytalanságot talállak, melyek sértették az anyaggal és pénzzel való gazdálkodás előírásait. Közérdekű bejelentésre Apagyon zajlott le a másik. Itt az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet el múlt évi SZTK elszámolását ellenőrizték. Megállapították, hogy az SZTK ügyekkel fog­lalkozó dolgozó 3690 forint kárt okozott figyelmetlen munkájával a szövetkezet n”k. Nem telt el sok idő a fenti vizsgálatok lezajlása után, amikor jelentkezett a nylrté- ti Rákóczi Tsz vezetősége, s kö- ölte az érdekeltekkel, hogy milyen intézkedéseket tett, s milyeneket kíván tenni, hogy az észlelt hiányosságokat a legrövidebb időn belül meg­A bizonyítványa érdekes. Az első évijén még csak 3,7. Azután már végig ötös. A nyelvész, Buda Sándorné mutatja: „Nehéz útja lehetett Perkedpusztától a kitűnőig...” Németh Lászlóról. Szabó Pál­ról, Sarkadi Imréről, az új magj'ar drámákról beszél. „Látta ezeket?” Nem a vá­lasz. „Csak hallottam a rádió­ban...” Magyar irodalomból dicsé­retes pályadolgozatot írt a gimnáziumban, történelem­ből a Hősök nyomában vetél­kedőn járási és. megyei he­lyezést ért el. A Tanácsköz­társaság jubileumára iskolai kiállítást szerveztek, s ezen ö dolgozta fel Nagykálló tör­ténetét a forradalmak idején. Szépen, tagoltan beszél. Kérdezik, milyen folyóirato­kat olvas. Sorolja: Nagyvilág. Koriárs. Ui írás. Ismeri Váci Mihály és Rátkó József költé­szetét. — Miért akar tanár lenni? — Hogy amit megtanultam, tovább adjan a gyerekeknek. Talán éppen Perkedpusztán. 0 lenne az első odavaló ta­nár? Megkérdezik, mit csinál a vakációban. Egyszerűen mondja, hogy otthon kell dol­gozni. Édesanyja a kórházban, s a háztartás, a mosás, taka­rítás, a két kis testvér gond­ja rá maradt. Kimegy és a bizottság szá­molja a pontokat. Jelesen jött a gimnáziumból, szociális helyzete nehéz. Jó volt az írásbelije és a szóbeli is. Né­zem a papírján: „Feltétlenül javasoljuk...” Nagy kerülő után Abonyi István egy éve érettségizett Fehérgyarmaton. Neki is nehéz útja volt idáig. „Egy tanárom és a szülők rá­beszéltek, hogy menjek orvo­szüntéssék. — Ezzel szemben meglepőnek tűnik az apagyi ÁFÉSZ vezetőségének „hu inanitása", mélynek nyomán a figyelmetlen munkát végző dolgozót nem vonták felelős ségre, eltekintettek a kárterí léstől is! Az említett két példa hal latán önkéntelenül adódik a gondolat. Mindkét helyen nyilvánvaló, a közösség érdé keit védő szabálytalanságokat fedtek fel a népi ellenőrök. Az egyik községben az érde­kelt vezetők példás gyorsa­sággal, megnyugtatóan intéz­kedtek. A másikban viszont tudomásul vetlek a tényeket. Valószínűleg úgy gondolhat­ták, hogy nem túl nagy ősz szeg az a 3600 forint... Valóban nem csillagászati összegről van szó. De mégis nyugodtabban vennénk tudó másul, hogy a hibákkal szem­ben a vezetők egységesen lép nek fel: azaz a legrövidebb úton igyekeznek azokat meg­szüntetni. (bézi) s a tanulság Szabolcs a Körképben Átfogó értékelést közöl a frigye kulturális életéről a Körkép, a Pedagógusok Szak szervezetének országos kul­turális tájékoztatója. A pedtn góguséllátás javításáról közli a folyóirat: a nemrég beve­zetésre került bérkeret.gazdál- kodás lehetővé teszi, hogy fi szabolcsi iskoláknak mintegy 20 százalékát kitevő tanyai állásokra kiemelt bérrel hir­dessék meg a pályázatokat Ezzel elősegíthetik a betöltet­len pedagógusállások elfogla­lását Nénműválési vonatkozás­ban is foglalkozik a szérző á szabolcsi pedagógusok mun­kájával. 170 klub működik a megyében a pedagógusok ve­zetésével. Kimondottan peda­gógusklub van Nagyecseden, Donlbrádon. Ajakon és Bak- talórántházán, Érdemes len­ne ezeket a klubokat az ag- ronómusok és más értelmisé­giek bevonásával legalább néhány helyen értelmiségi klubokká fejleszteni — írja a Körkép. Foglalkozik a város kulturális életével, a képző- művészeti, zénei élet, a kül­földi, elsősorban a kárpáton- túli és a szabolcsi művészeti csoportok cseréjének jelentő Bégével. Külön írás méltatja a Megyéi Könyvtár körtyvba- rát klubjának munkáját, új­szerűségét. sira, Tanár akartam lenni addig, de kötélnek álltam Nem sikerült. Ahhoz nincs tehetségem. Azután elmentem jelentkezni, hogy mennék fa­lura képesítés nélküli tanító­nak. Nem volt hely, s jelent­keztem pincérnek a gyarma­ti halászcsárdába. Majd de­cemberben levetettem a fe­hér kabátot, mert elmehettem helyettesíteni Cégénydányád- ra...” Magyart, történelmet és orosz nyelvet tanított. Most úgy olvas egy orosz szöveget, mintha magyar lenne. Beszél­getnek az oroszszakos tanár­nővel, s képekről mond orosz szöveget. A cégénydányádi iskola így ír róla: „Százötven gyerek tanításának gondja volt a vál­lán. Komoly, magabiztos.” Apja kasárfonó, édesanyja beteges, bátyja lakatos. A bizottság most is számol. Komoly matematikai művele­tet végeznek. Hársfalvi Péter docens, az elnök, Bállá Tibor- né, Buda Sándorné, Pál György adjunktusok, s a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola KISZ-bizottsága meg­bízásából Karaffa Aranka hallgató. — Három év szaktárgyi jegyeit számítjuk be, s az érettségi átlagát, a közösségi munkát. Plusz a szociális kö­rülményt, az itt elért ponto­kat. Komolyan figyelembe vesszük, hogy a középiskolá­ban mennyire készült a most választott pályára. Nehéz a döntés A tapasztalat szerint álta­lában készültek. De nem ke­vés az olyan, aki teljesen vé­letlenül jelentkezett ide. Ez kitűnik a bizonyítványból, az itt elért eredményeiből. A felvételi írásbeli egy része teszt-módszerrel történik, sok alkalmuk van bizonyítani, mennyire sokoldalúak, logi­kusak, rátermettek. De van ellenpélda is: jönnek a szak­tárgyból egészen gyengék, s az iskola kitűnőre valló javasla­tot ad nekik. Pedig a nagyon kevés pontot hozók eleve ki­estek a versenyből. — Bizony baj van az isko­lák felkészítése körül. Itt nem csupán a diák, a szakta­nár is vizsgázik — mondják a bizottság tagjai. Hozzáte­szik: néhány egészen rosz- szul. Itt nacv felelősséggel mérle­gelnek. De például a magyár- történelem szakón tizenötszö­rös a túlielentkezés. Ezért a jelesek közül is csak a legje­lesebbek töhe*nek ide ősztől. Vajon ők hárman köztük lesznek? Kopka János Balról aratnak, jobbról a burgonyát permetezik. A ta­nyaközpont üres, a határ zsúfolt. A főagronómus, Né­meth Kornél mindennel elé­gedett. ,.A vártnál is jobban sikerül ez az év, Nagy szük­ségünk volt erre, hogy így legyen.” Aratásról készül a kép. Amíg a fotoriporter futkos a tarlón, a főagronómus be­szél a dülőútón. Talán arra gondol: „Ha már itt vannak az újságtól, hadd tudjanak meg minél többet a tsz-ről.” — Tavaly 500 holddal gyarapodtunk, és vagy 50 taggal. Azt hiszem 81 jelent­kező volt. Amennyit felvet­tünk, az is sok. Ezért is mond­tam, nagy szükségünk van ar­ra, hogy jól sikerüljön ez az év. Mert akik beléptek, azoknak fele öreg. Két-há- rom holddal jöttek, abból egyet vissza kell adni háztá­jiba, és hát az öregeknek mindig juttatni’ kell vala­mit. (Rosszul sikerült meg­jegyzés. „És hát a tsz nem jótékonysági intézmény.” A főagronómus nem helyesli ezt a közbeszólást.) — Az öregeknek is tneg A szabolcsi piac — országos mércével @ Panasz a délutáni ellátásra § Karfiol Baranyából, barack Bács megyéből fji A hiányzó cikk oka: nem tudnak raktározni A háziasszony mindig szebb és jobb gyümölcsöt, zöldséget szeretne venni, mint ami a boltokban, a piacon van. Dr. Czimbdlmos Bélának, a MÉK igazgatójá­nak véleménye szerint az :dei zöldség és gyümóicsel- látás gyengébb, mint a tava­lyi. A lehetőségekhez mérve a MÉK ellátás érdekében végzett munkáját azonban így is megfelelőnek tartják. Ami tény: a zöldségter­mesztésben az idei kedvezőt­len időjárás miatt késes volt. Ez magával vonta egyes zöldségfélék hiányát, fenn­akadások voltak az ellátás­ban. Érthető, hogy ilyen mó­don magasabb árak alakul­tak ki, mint amilyet a vá­sárlók szeretnének Ez azon­ban az idén nemcsak me­gyei specialitás volt, orszá­gosan hasonló a helyzet. Először is az árak. össze­hasonlításul megnéztük az ország 19 megyéjében és Bu­dapesten az előző kél szom- oaton — a június 16 és 28 közötti időszakban — érvé­nyes árakat. A megyénknél olcsóbban árusító vállalatok száma a hónap közepén új­burgonyából 2, zöldborsóból 4, uborkából 12, cseresznyé­ből, eperből 2—2. Egy hét­tel később: újburgonyából országosan a nyíregyházi hi­vatalos árak voltak a leg* alacsonyabbak, zöldborsóból 15, tökből 6, uborkából 5, meggyből 2 megyébén vásá-- rolhattak olcsóbban a házi­asszonyok. Földieperből ugyancsak a szabolcsi árak voltak a legalacsonyabbak. Ami a választékot illeti — általában kevés panasz hang­zik el. Az alapvető árukból van. Időben érkeznek a pri­mőrök is. Csak egy péida:az elmúlt héten pénteken jelént meg a déli megyékben és Budapesten az őszi- és kaj­szibarack. Szombaton már Nyíregyházán is kapható volt a zöldségboltokban. Általá­ban érvényes: a megjeiedő primőrök 1—3 nap alatt már a nyíregyházi boltokban is a polcokon vannak. Időnként szükség van ar­ra is, hogy más megyéből szerezzék be — elsősorban a primőröket. Ez jelentkezik az árakban is. Azt a barac­kot, amit szombaton Nyír­egyházán lehetett vásárolni, pénteken délután szedték Bács-Kiskun megyében. A közelmúltban karfiolt csak Baranya megyéből lehetett beszerezni. A primőrökből nagy szállítók a szentesi Ár­pád Tsz és a mindszenti Ti­szavirág Tsz. Érdemes egy pillantást vetni, hogyan nö­veli ez a szállítás a bolti árakat. Ha Kecskemétről, Budapestről érkezik az áru, a kocsi kihasználásától füg­gően 1—1,50—2 forint az áru egy kilogrammjára jutó szál­lítási költség. Ha nem pri­mőrökről van szó, nagy té­telben szállíthatnak, 50—60 fillérrel magasabbak az árak, mire az áru ideér. Egy Ba­ranyából történő szállítás — mint a karfiol esetében is történt — minimálisan egy forinttal növeli a fogyasztói árat. Ahhoz, hogy ezek a költ­ségek ne terheljék a zásar lókat, a környező lsz-ek munkája szükséges. A MÉK sze”ződést kötött a tisza- nagyfalui Uj Élet, a vencsel- lői Szabadság, a nyíregyházi Ságvári és a Dó2sa tsz-ek- kel. A zöldségtermesztést a MÉK tápkocka-, fóliajuttatás­sal, öntözőcsövekkel is tá­mogatja. Tervezik, hogy a tiszadobi Táncsics Tsz-szel szerződést kötnek és a szö­vetkezet zöldségtermesztésre is specializálódik. Mindezek még nem tudják ellensúlyoz­ni a déli megyék nagy ha­gyományú — és kedvezőbb helyzetben lévő — primőr- termelő tsz-einek termését. A MÉK sok költséget és erőt fordít a piackutatásra, az információszerzésre. A vállalat vezetőinek jó elkép­zelései vannak, rugalmas az ügyintézés. A boltban sor- baálló háziasszonyok azon­ban nem ezen mérik le, mi­lyen az ellátás, hanem azon, van-e áru, és az kellően friss és olcsó-e. Ez pedig általá­ban csak a reggeli órákban Ez év február elsején már 14 községi tanács kapott ipar- hatósági jogkört. Most — jú­lius l-től — a következő 42 községi tanács hatáskörét bő­vítették ki: Nyírmada, Ófe- hértó, Vaja, Apagy, Levelek, Ramocsaháza, Petnehéza, Tyúkod, Porcsalma, Gacsély, Tunyogmatolcs, Kölese, Jánk- majtis, Szatmárcseke, Tisza- becs, Tornyospálca, Nyírká­rász, Pátroha, Hodász, Nagy­dobos, Kócsord, Ököritófül- pös, Nagyecsed, Mérk, Bal- kány, Bököny, Kállósem.jén, Rakamaz, Ibrány, Nagyha­lász, Nyírtelek, Demecser, Kemecse, Nyírbogdány, Oros, Gáva, Vencsellő, TiSzadada. Tiszaeszlár, Tiszadöb, Tarpa, Aranyosapáti. A kijelölt tanácsok szak- igazgatási szervei első fokú, a járási tanácsok másod fokú iparhatósági jogkört kaptak. A megyei tanács eddigi jog­körének leadása után csak panasz esetén foglalkozik majd iparhatósági ügyekkel. A februárban kijelölt közsé­gekben kedvezőek a tapaszta­latok, ezért már most terve­zik év végéig újabb községek bevonását is. van így. A panaszok többsé­gé a délutáni csúcsforga­lomból származik. Nem eieg friss az áru, és gyakian hiányzik is. Kevés a boltok raktározá­si lehetősége, többnyire nincs hűtőkamra. Ezért keveseb­bet rendelnek a boltveze­tők, s könnyen előfordul, hogy átmenetileg olyan áru hiányzik, amiből a központi raktárban bőven van. Az egymüszakos árudákban mű­szak végére az-áru kifog)', s raktár híján, továbbá gyak­ran a nehéz munka miatt fizikailag fáradt dolgozók miatt a boltvezetők nem rendelnek. Ez utóbbin lép­csőzetes munkakezdéssel le­het segíteni, a raktározáson csak anyagi befektetéssel le­het változtatni. Az új bol­toknál ezeket figyelembe ve­szik. A város zöldség-gyümölcs- ellátása egész éves. állandó feladat. Az ezzel foglalkozó szakembereknek kereskedni kell, s ez nem szűkíthető le a vételre és eladásra. A kialakulóban lévő elképze­lések jók. De az ellátás vég­ső soron akkor lesz jobb, ha az együttműködést javítják nemcsak saját partnereikkel, hanem házon belül Is új ösz­tönzőket, új módszereket va­lósítanak meg. A tét nagy: a város ellátása. Marik Sándor Jelenleg megyénkben mint­egy 3500 kisiparos működik, túlnyomó többségük javító­szolgáltató tevékenységet foly­tat. A hatáskör leadása után várható, hogy még ebben az évben a magánkisiparosok száma eléri a 4 ezret. Jelen­tős kedvezményt kapnak a kezdő kisiparosok. Egy évről kettőre emelték az adómen­tességet és az OTP műhely létesítésére hitelt nyújt. Azok a nyugdíjasok, akik működé­si engedélyt váltanak, nyug­díjuk nem csökken és akik ipari tanulót foglalkoztatnak 10 százalékról 15-re emelték az adókedvezményt. Ezeket a kedvezményeket a kisiparo­sok a kis települések ellátási színvonalának emelése érde­kében kapják. Az iparhatósági jogkört ka­pott községek szakigazgatási szervéinek vezetői 2 napos to­vábbképzést tartanak, ahol a hallgatók megismerkednek többek között az ipartőrvény- nyel, a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos feladatokkal. a kötelező nyilvántartások ve­zetésével és a jövédelémadó- val kapcsolatos feladatokkal. (balogh) Dűlőúton... kell élniük valahogyan. In­kább azért izgultunk, és ez foglalkoztat bennünket most is, hogy a mér ölért jöve­delemszint megmaradjon. Mert a mi kvárcos, savanyú homokunkhoz viszonyítva igen magas a tágok jövedel­me. 1964-ben 55 forintot, 1965- ben 50 forintót osztottunk egy munkaegységre, aztán áttértünk a készpénzfizetés­re. Tavaly 17 200 forint volt az átlagkereset. Ha most ez lecsökkenne, nem mond­hatnánk, hogy azért, mert felvettünk egy csomó jára­dékost. Legjobb a gondolatokat ki­mondani. Mert az ember azt hiszi könnyű a balkányi Uj Erő Tsz-nek 17 ezer forintos átlagjövedelmet elérni, és kár éltúlozni' a gondot, hi­szen az elnök Bojtor Miklós, elsősorban állami gazdasági igazgató, országgyűlési kép­viselő, szóval... •— Az valóban jó, hogy Ilyen elnökünk van. Az ál­lami gazdasággal 16 * a kapcsolatunk, de amit szá­munkra végeznek, azért fi­zetünk. Aztán akad olyan dolog is. amin még a képvi­selő sem tud segíteni. A já- ; mi isz- ünk foglalkozik a legna­gyobb mértékben állatte­nyésztéssel. Területünkhöz mérten elég sok hízott ser­tést, 450 darabot adtunk el tavaly, hízómarhából 60-at. — Árubaromfit eddig évente 25—30 ezer darabot értékesítettünk. Idén ezt nemigen tudjuk teljesíteni. Csak most kaptunk napos­csibét, mert a BOV tízezren felül köt szerződést. Négy hónapig üresen, kihasználat­lanul állt a csibenevelő. At elnökünk levelezett, hiába. Hogy naposcsibét kapjunk, ahhoz a képviselőség sem elég. Hatvan mázsán alul nem érdemes burgonyatermesztés­sel foglalkozni. A költségek csak ezen félüli átlagtermés­nél térülnek meg. Erről is beszélgettünk amíg a tsz külsőleg szépet mutató táb­lája, néztük. — A burgonya, meg a Jó- hány nálunk fő növény. Egy- ,-zer, 1965-ben már sikeLült 108 mázsás átlagtermést elér­ni. Mégis ráfizettünk. Nem tudtuk eladni. Most megint 90—100 mázsás termést vá­runk, de reméljük, a hatvan­ötös eset nem ismétlődik meg. — A dohányunk is szép. Egyedüli kapásnövény, amit részes alapon műveltetünk. Hétmázsás a terv, dé ettől már jóval többét mulat. A tagoknak is érdeke, hogy több legyen, mért mindén plusz mázsával a részesedét 4 százalékkal növekszik. A kép. az árpa rendrevá- gásáról elkészült. A dúlóutat, ahol elhaladtunk, egymé­teresnél magasabb rúzs ha­tárolta. Aztán láttuk a po­csolyában hüsölő kondát, félszáz anyakocát. Előttünk regyen járlak. Az egyik fér­fi vállán vasvillát vitt és kéz a kézben feleségével, f atalasszunnyal ballagott. A lósgronómus kosion*, azólt \ issza: — Jó napot. Seres Ernő Új jogkör 42 községnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents