Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
4 oldal KBt-ET-M AG V ARORSa AO 1969. július ff. Napirenden a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége A mezőgazdasági nagyüzemek termelésében egyre nagyobb a jelentősége a feldolgozó, mellék- és segédüzemági tevékenységeknek. A gépesítés és vegyszerezés növekedésével egyre több munkáskéz szabadul fel, válik feleslegessé a mezőgazdasági termelésben. A foglalkoztatás helyi megoldása csakis a feldolgozó, a mellék- és segédüzemági tevékenységgel érhető el. Nem lebecsülendő azonban a kiegészítő tevékenységekből származó árbevétel sem, amely hozzájárul a mező- gazdasági üzemek — különösen a termelőszövetkezetek — gazdaságos termeléséhez, fejlődéséhez. A kiegészítő tevékenység azonban nem csupán szorosan vett üzemi érdek, népgazdasági- lag is fontos, elsősorban a lakosság ellátásának javítása céljából. Milliárdokat hozott A kiegészítő tevékenység az elmúlt két évben országosan és megyénkben is jelentősen fejlődött. Az eredmények mellett azonban nem kis mértékben szabálytalanságok is adódtak. Ezért is lényeges a Minisztertanács legutóbb hozott határozata, amely megerősíti a helyes, jó irányú kezdeményezéseket, egyben intézkedik a szabálytalanságok megszűntetéséről. A Minisztertanács határozatának megjelenése után a MÉM miniszterhelyettese, Kazareczki Kálmán sajtótájékoztatón ismertette a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének eredményeit, valamint azt, hogy a Minisztertanács határozata szellemében melyek a legfőbb feladatok. Tavaly a mezőgazdasági nagyüzemek árbevételének 16 százaléka, összesen 11,6 milliárd forint származott a kiegészítő tevékenységből. Ebből mintegy 9 milliárd forint volt a termelőszövetkezetek részesedése. A feldolgozás tíz, a közvetlen értékesítés tizenöt százalékot tett ki. Az árbevétel 75 százaléka egyéb kiegészítő tevékenységből származott. Ennek nagyobbik része az építőipari tevékenységből ered. A lakosság érdekében (Megyénkben a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége az országos fejlődéshez viszonyítva arányos. 1966-ban 524 telephelyen 2203 munkást, 1967-ben 1030 telephelyen 3691 munkást, 1968-ban pedig már 1310 telephelyen 5110 munkást foglalkoztattak mellék-, illetve kiegészítő tevékenységben. A melléküzemágak halmozott termelési értéke 1968-ban 470 millió 39 ezer forint volt. A megyei értékelés szerint a termelőszövetkezetek 119 elárusítóhelyet láttak el zöldségfélével, e mezőgazdasági termékfeldolgozás a lehetőségekhez képest kis mértékben fejlődött. A legnagyobb mértékű fejlődés az ipari jellegű tevékenységnél, illetve szolgáltatásnál volt. Tavalyelőtt a termelőszövetkezetek 687 ipari jellegű tevékenységet folytattak. 1968-ban mát 826-ra nőtt az ipari üzemek illetve szolgáltatási üzemek száma. Ebben a gépjavítástól a bérfuvarozáson keresztül az építőbrigádokig sok mindennel foglalkoztak a tsz-ek. A fejlődés legjelentősebb az építőipari tevékenységben volt. A tsz-ekben tavaly már 102 építőbrigád dolgozott, halmozott termelési értékük elérte a 65 millió forintot.) Jogi rendezésre van szükség A sajtótájékoztatón a miniszterhelyettes három fő csoportban foglalkozott a kiegészítő tevékenységgel. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen értékesítés annak ellenére, hogy 1,7 milliárd forintot tett ki, nem fejlődött megfelelően. A mezőgazdasági üzemek 2400 elárusítóhelyet tartottak fenn Budapesten és az ország különböző részeiben. Az elárusító- helyek 96 százalékát termelőszövetkezetek létesítették. Az elárusítóhelyek száma nagyobb mértékben is növekedhetett volna, ezt azonban akadályozta, hogy hosszadalmas és bonyolult az engedélyezés. A termelőszövetkezetek nem' kapnak vagy csak nehezen kapnak üzlet- helyiséget, raktárhelyiséget. Felül kell vizsgálni azokat a szabályzókat is, amelyek a közvetlen értékesítéssel léptek életbe és ma már nem szolgálják a fejlődést. Akadályozza a közvetlen értékesítési kedvet az hogy nem megfelelő a készlethitelezés, a termelőszövetkezetek hátrányban vannak a kereskedelmi szervékkel, nincsenek érdekeltté téve abban, hogy megtermelt áruikat raktározzák. A kiegészítő tevékenységnek fontos és alapvető része a feldolgozóipari tevékenység. Ez a mezőgazdasági üzemekben a vártnál is kisebb mértékben fejlődött. Számítani lehetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek között ilyen vonatkozásban kooperációs kapcsolat jön létre. Nem így történt, mert sem jogilag, sem gazdasági szempontból nem szabályozták még megfelelően az állami vállalatok ésszerű részvételét az ilyen kooperációkban. E téren is meg kell teremteni a megfelelő és azonos feltételeket a termelőszövetkezetek részére. Megoldásra vár — a helyi feldolgozás dotálása is. Tervezőiroda — a tsz-ben? A termelő-szolgáltató tevékenység nagy része, 4,7 milliárd forint, az építőipari tevékenység volt. Az építőipari tevékenység akár termelőszövetkezeti építöbrigá- dokról, akár társulásokról van szó, a mezőgazdaság építés jellegű beruházásainak a megvalósításában ma már nélkülözhetetlen. Továbbfejlesztésük szükséges. A miniszterhelyettes szólt azonban olyan túlzásokról, hogy egyes termelőszövetkezetek nem elégednek meg csupán a kivitelezésben való részvétellel, saját tervezőirodát, úgynevezett bonyolítói részleget is létrehoznak. Erre nincs szükség, mert a különböző tervező és bonyolító irodák a feladatokat sokkal jobban el tudják végezni, mint egy termelőszövetkezet által létesített intézmény. Ezenkívül a tervezés már nem kiegészítő tevékenység, a jogszabályokkal ellentétes. Visszaélések nélkül A sajtótájékoztatón részletesen foglalkozott a miniszterhelyettes a július 1-én megjelent kormányhatározatnak azzal az intézkedéséAz NDK mezőgépipar magyarországi képviselete, az AGROTRÖSZT, a Szabolcs megyei aGROKER Vállalat és a Mátészalkai Állami Gazdaság üzemi bemutatót tart, ahol az E—512 típusú (NDK) arató-cséplő géppel ismertetik meg a mezőgazdasági szakembereket. Ezenkívül a vei, amely szerint 1969 végéig meg kell szűntetni a gazdaságok telephelyén kívüli kimondottan ipari jellegű tevékenységet. Ez az építőipari munkákra nem vonatkozik. A telephelyen kívüli ipari tevékenység sok visszaélésre adott okot. Ennek megszűntetése nem jelenti azonban azt, hogy a termelőszövetke- zetek helyben ne foglalkoztassák tagjaikat, alkalmazottaikat ipari jellegű tevékenységben. A kormányhatározat tehát nem helyteleníti, vagy nehezíti az úgynevezett bedolgozást ipari üzemeknek, illetve ipari üzemek egyes részlegeinek vidékre való helyezését. A kormányhatározat viszont előírja, hogy állami vállalatok és intézmények telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel, sem bérmunkával nem foglalkoztathatnak folyamatosan tsz- tagot és alkalmazottat, A már megkötött ilyen jellegű szerződéseket is meg kell szűntetni 1969. szeptember 1-ig. A rendelkezés továbbra sem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy a termelő- szövetkezetek időszakosan felesleges munkaerejüket a jogszabályoknak megfelelően gyárakban vagy más munkahelyeken foglalkoztassák. A kormányhatározatnak az a célja, hogy a kiegészítő tevékenység erőteljesen fejlődjék, de szórványosan se történhessenek visszaélések, olyanok, amelyeknek az utóbbi időben voltunk tanúi. W 50/L.AK tehergépkocsikra szerelt D—032 típusú műtrá- gyaszóró-adaptert és a B—200 típusú ekéket is bemutatják. A bemutatóra július 22-én, kedden 10 órakor a Mátészalkai Állami Gazdaság és tangazdaság ráckerti központi telepén kerül sor. A bemutató után konzultációt tartanak. SZABOLCSI TALÁLMÁNY: a tömbös rakodó. Találmány a szállítás megkönnyítésére. Gyümölcsöskertjeinkben a nagy tömegű téli alma szállítását eddig csak részben iidották meg. A hiányt pótolja Gödény Vince és Popovics János találmánya a TR 31-es tömbös rakodó. Az RS 09-es üzemeltetett tömbös rakodó egyszerre 35 mázsa gyümölcsöd emel, illetve rak kocsira. Kezelése egy személy által könnyű, üzemeltetése gazdaságos. A tömbös rakodó iránt, amelyből jelenleg kilenc darabot készít a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szervizuaeme. nagy az érdeklődéi.. Elek Emu feiv, Seres Ernő Mátészalkán bemutatkozik az E-512 IRÁNY: MOSZKVA. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat terméke az UNIFRUCT—4 gyümölcsosztályozó már számos hazai kiállításon és bemutatón szerepelt sikerrel. A gépet most a Moszkvai Nemzetközi Kiállításon is bemutatják. A gyümölcsosztályozó fejlettebb változatát a gépjavító vállalatnál ez évben elkészítik. Négyszáz növényvédelmi szakmunkást képeznek ki az állami gazdaságokban 1970 március l-től méreg jelzésű növényvédőszer és vegyszeres gyomirtó csak növényvédő szakmunkás, vagy betanított munkás közreműködésével használható fel. Az erről szóló törvény- erejű rendeletet sokoldalúan indokolja, hogy a kemizálás rohamosan terjed és fejlődik, s hatékonysága a jól képzett növényvédő szakmérnökök, szaktechnikusok mellett növényvédelmi szakmunkások által érvényesülhet. Csak a képzett szakmunkásgárda alkalmas arra, hogy a forgalomban lévő és a jövőben megjelenő növényvédőszeVe két szakszerűen juttassa ki a megvédendő kultúrnövényekre. Tapasztalataink alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a legjobb növényvédelmi elképzelések és már begyakorolt növényvédelmi módszerek sokszor a kivitelezés helytelenségén buktak meg. A növényvédelmi szakmunkásnak, vagy betanított munkásnak olyan jól képzett dolgozónak kell lennie, aki tudja, mit miért csinál. Nem csupán mechanikus végrehajtó szükséges, hanem olyan ember, aki ismeri a növényvédőszert, amit használ, tudja, hogy a felhasználás során milyen óvó rendszabályokat kell megtartani, ismeri a legfontosabb állati kártevőket és gombabetegségeket. Erre azért van szükség, mert a legtöbb gyomirtószer túladagolás következtében a kultúrnövényt is károsítja, a kis adag viszont a várható gyomirtóhalást nem biztosítja. Ezenkívül a helytelen kezelés az emberi szervezetre is káros. Megyénk állami gazdaság gaiban már megkezdődött a növényvédelmi szakmunkád sok képzése. Az 1968—69-es évben mintegy 160 fő szerezte meg a betanított növény- védelmi munkás bizonyítványt. Ettől azonban sokkal több szakmunkásra van szükségünk, ezért 1969—70 tanévben további 180—220 főt képezünk ki. Az állami gazdaságainkban megrendezésre kerülő téli tanfolyamokon lehetőséget biztosítunk, hogy a környékbeli tsz-ek is kiképezzék kijelölt szakmunkásaikat. Az előadásokat kiválóan képzett szakemberek tartják majd. Lényeges, hogy a gazdaságok, termelőszövetkezetek már most szervezzék a téli oktatásra azokat a munkásokat, akiket a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére alkalmasnak találnak. A beiskolázásnál vegyék figyelembe, hogy az 1970-re tervezett növényvédelmet hány szakmunkással, vagy betanított munkással tudják megoldani. Ha erre nem gondolnak, úgy 1970 március 1-től méreg jelzésű növényvédőszert, gyomirtószert nem használhatnak fel. Az oktatás és tanulás megkönnyítése érdekében már készülnek a jegyzetek a hallgatók részére. Az új tanfolyam anyaga a megyei tanács oktatási osztályán van, és rövidesen nagy példányszámban is beszerezhető lesz. Dr. Fodor Tamás, ÁG Főosztálya Nyíregyháza Honiokilucema-telepítés A Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Kisvárdán, a kísérleti intézet telepén „A homokilucerna- telepítés és vegyszeres gyom irtás” címmel tapasztalatcse rét szervezett. A szakemberek tájékoztatót kaptak a homokilucerna-termesztes jelentőségéről, telepítéséről, a lucernatermesztésnél használatos vegyszer alkalmazásáról. A szövetség és a kutató- ;idézet megállapodott, hogy a (elépítéssel kapcsolatos szak- irányítást (igény esetén) a kisvárdai kutatóintézet szaile emberei elvégzik. Korunk mezőgazdasága
