Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

1M9. július 1?; kelet-magyarorszAö 5 Mdal SZABOLCSRÓL olvasta, hallotta AZ ORSZÁG Beregi kézimunka Ausztráliába „Százezer csomózású“ szönyee; az ungoloknuk — Uj üzemépület, bemutatóterem — Készülődés a Budapesti Oszt Vásárra Ötezer uj véradó a megyében Törzsgárda jelvényt k pnak a régiek Tallózni annyit jelent: leleturkálni egy csomó irományba, itt-ott bele­olvasni, élvezni azt, hogy minden egy dolog­ról szól. Ebben az eset­ben Szabolcsról, Jóval több mint 400 írás fog­lalkozott, az elmúlt he- ckben (Szabolcs-Szatmár tnegyével hazánk orszá­gos sajtótermékeiben. Irdemes odafigyelni rá, hogyan látnak bennün­ket azok, akik kívül él­nek „Szabolcsország’’ halárain. Repülő megye Hatalmas virágerdő egész Szabolcs. Az ország legkele tibb részében virágzanak az aiivafák. Mintha apró szár­nyain millió kisbogár el akarna szállni. Ha minden szabolcsi gyümölcsöskertet összeállítanánk, egy 50 ezer holdas gyümölcsöst kapnánk Nagy terület lemle. Nagy munka is keli a megmunká­lásához. (Petőfi rádió) Ma már Szabolcs sem ... A rádióban napok óta min­den reggel munkásokat to- boroz a budapesti, 23-as szá­mú Építőipari Vállalat. Kő­műveseket, ácsokat, betono- zókat, kubikosokat, segéd, munkásokat. Verses István igazgató szerint az egymilli­árdos évi termeléshez nem is sok a 2500 munkás. Tíz száza­léka pesti. A vidékiek közül a legtöbb szabolcsi. De ma már Szabolcs sem kínál mun­kást. teszi hozzá. Egy-két év alatt nagyon megváltozott a helyzet. Megerősödtek a szabolcsi termelőszövetkeze­tek. Sok szövetkezet építőbri. gadqkat alakit, ahová jobb bér csábítja az állami építő­ipar embereit. Azt kevesen nézik, hogy a vállalat 8 forin­tos órabére mellé mennyi juttatás jár, a termelőszövet­kezeti 12 forintos órabérhez jóformán semmi. Az is elő­fordul, hogy a termelőszövet­kezeti építőmunkást kölcsön adják a vállalatnak. (Magyar Nemzet) A három „vadvirág“ „A szorongató munka­erőhiány enyhítésére a Buda­pesti Tejüzem toborzókal Küld olyan vidékekre, ame­lyekről időnként szívsjorító riportok jelennek meg: — nincs munka, száraz kenyér­i-e is alig telik. A szükség is raviszi Sidló Imre munka­ügyist és Tarász Mihály irá­nyítót, hogy félretegyek a golyóstollat, elhagyják az íróasztalt és elmenjenek munkásért Szabolcsba. Alii. tólag innen kap az iparvidék könnyén olcsó munkaerőt. De nem kap. Sidló Imre és Tarász Mi­hály a vásárosnaményj járás­ba mentek. Tarsolyukban kecsegtető javaslatokat v ttek: havonta 1500 forint a anbér, modern munkásszál- 1( kényelmes, tágas szobák­kal. fürdővel, tévével, rádió val. ió étkezés, tanulási lehe­tőség, ingyen utazás... Beszéltek a községi ta. nácssal Gergelyiugornyán. Gulácson. Jándon. Fehéresén. Izsákon: a csábító ajánlatot harsogták a hangos híradók. Ment a házi agitáció, lakásról lakásra. Aztán kiderült, hogy a he­ly -< a tsz-ben is megkeresik azt a pénzt és akkor nem kell elutazni a messze idegenbe. Modern ház? Fürdő9 Jó koszt? Rádió, tévé? Tanulás? Ugyan, kérem. Ez megvan itt is. KÉSZÜLNEK A SEP­RŰK. A tarpai Győzelem Tsz seprűüzemében évente töbp ezer különböző kony- hasepriit készítenek. Öbis Lajos és Török Béla var­róprésen dolgoznak, havon­ta 7—800 seprüt készítenek. Elek Emil felv. Végre, egy faluban három kislány jelentkezett. Nem a javak, a város vonzotta őket. Ö, micsoda tragédia készül! A bűnös város elnyeli majd a három szabolcs-szatmári „vadvirágot”. Reggel virággal várta őket a tejipari KISZ-szervezet a pályaudvaron. A „vadvirá­gok” azonban meggondolták magúkat. Nem jöttek ők se. ( N épsza badság) Szabolcs helyett — a bíróság elé A fővárosi 3. számú Építő­ipari Vállalat megbízta két dolgozóját, Ajtai Sándort és Rostás Sándort, hogy vidé­ken. főleg Szabolcs megyé­ben munkást toborozzanak a vállalatnak. A két, jóbarát a Nyugati pályaudvar büféje ben meggondolta magát. Mi­ért menjenek vidékre, ami­kor amúgy is annyian jönnek onnan? Itt bevárják őket a pályaudvaron, határozták el. Hosszú napokig „utazgattak” így. persze szigorúan elszá moitak az útiköltséggel, hi­szen vasúti jegyet nem volt nehéz szerezniük a pályaud­varon. A kiszállóknak meg­mutatták felhatalmazásúba' és akinek kedve volt hozz'» azt elküldték felvételire. Ha nem volt megfelelő jegy, át- ra<?asztottak egy megfelelően bélyegzett biztosítási bélye­get, átfirkálták golyóstollat. Első. primitív hamisítású el­számolásukat ki is fizették. A másodikon vesztettek raj- f ta. Egy belső revizor felfe­dezte a csalást. Most adta ki ellenük az ügyészség a vád­iratot. (Esti Hirldp) A háromszemélyes gyár Ott áU, a síkságon, pompa zó színeivel Üde foltnak is mondhatnánk, de annál sokT kai jelentősebb. A Nyírség legújabb ipari létesítménye ez a piros, sárga, kék épít­mény. Nemrég kezdte meg munkáját. EJz hazánk első itt­honi tervezésű és kivitelezésű automatikus transzport be­tongyára. Nyíregyházán áll. Itt kevés a gyár és sok a munkáskéz. Hát ez a gyár nem sokat segít a munkáske­zek foglalkoztatásán. De ez nem baj- az hénne a korsze­rű. hogy három ember mű­ködteti a milliós értékeket előállító gyárautomatát. A Nyíregyházi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkel- zetben most készítik azokat a kiállítási darabokat. ame­lyekkel a már hagyományos­sá vált mezőkövesdi Kisjankó Bori emlékpályázaton vesz­nek majd részt. Különös gonddal készülnek erre a pályázatra, hiszen már ed­dig is szép eredményeket mondhatnak magukénak: az első alkalommal rendezett pályázaton az országos első, a tavalyin pedig országos második helyezettek lettek. Termékeik nagy része ex portra kerül. Megrendelőik sorában Angliától Lengyelor­szágig szinte valamennyi or­szág szerepel. Ausztráliába beregi kézimunkákat, Ang­liába „százezer csomózású” szőnyeget exportálnak — az utóbbiból több, mint kétszáz­harminc négyzetmétert. Bel­földön is igen keresettek tor- mékeik. Igen közkedvelt, ol­Kezdődhet a Egy „hiánycikk” megszün­tetése már a szabolcs-szatmá­ri ipartelepítéshez fűződik: ta­valy kevés volt a rajztábla, idén több lesz, már Máté­szalkáról is szállítják, rész­ben termel az új tanszer­gyártó üzem. A füzetek, vo­nalzók, ceruzák, tollak nagy része is már úton van a bol­tokba. A szünidő még javá­ban tart, a Papír- és Iroda­szer Nagykereskedelmi Vál­lalatnál azonban megkezdő­dött a csúcsidőszak. Májusban felmérték az igé­nyeket, júniusban voltak az első nagyobb szállítások. A füzeteknél újdonság: szep­tembertől a boltokba kerül egy jobb minőségű, famentes papírból készülő füzet fajta is. Ha megkedvelik, minden méretűt készítenek a famen­tes papírból is r- természe­tesen a hagyományos mel­lett. Tavaly hiány volt a spirálfüzetekből, az idén 15 százalékkal többet szállíta­csó, de ugyanakkor ízléses, • magyaros motívumokkal dí­szített gyermekruháik jelen­legi termelésük mintegy nyolcvan százalékát teszik ki. Csehszlovák és jugoszláv megrendelőiknek a napok­ban indítják útnak a mint­egy kétmillió forint értéket képviselő termékeiket. Ebben az évben több, mint harminckétmillió forint a tervük — ebből az első fél év­ben közel tizenötmillió foriij- tot már teljesítettek — az export ennek közel egyhar- madát teszi ki. Fejlesztési terveik is meg valósukéban vannak. A mint­egy tízmillió forintos beru­házással épülő új üzem épí­tési engedélye már megérke­zett, g a tervek megtárgyalá­sa után megkezdődhet a? építkezés. Az űj létesítmény­ben kívánják a megyében először meghonosítani a mos­tanában kicsit „mostohán” tanszervásár nak a boltokba, így várható, hogy Szabolcsban emiatt nem kell más fajtával pótolni. Mintegy 13 ezer iskolatás­kával készülnek. Ezt főként július—augusztus hónapok­ban kívánják forgalomba hozni a megyében. Jobb ará­nyokat alakítottak ki a kü­lönböző típusok között, töb­bet szállítanak a kézi- háütáskából. A tolltartók 25 féle kivitelben készültek. Többségük bőr és műanyag. Széles választékban kerül a boltokba az olcsó töltőtoll: 10,50-től a legváltozatosabb árakban kapható. Vonalzóból a tavalyi tapasztalatok alap­ján többet szállítanak a bol­tokba. Lényegesen több lesz a műanyag vonalzó. A tava­lyi ecsethiány megszünteté­sére sok külföldi árut is be­szerzett a nagy kér, s így mintegy 50 százalékkal több áru várja a vásárlókat. A gombfestékeknél újdonság, hogy megszűntetik a piszko- lódást okozó palettákat. He­lyettük 6-os és 12-es zárt do­bozok kerülnek forgalomba. A szükségesnél kevesebb körző áll rendelkezésre, a nagyker szakemberei jelen­leg tárgyalnak: szeptember­re nagyobb mennyiségű cseh import érkezik. Ezzel kíván­ják megoldani a választék és egyben a mennyiség növelé­sét is. Kék csomagolópapírból a nagyker vezetői szerint nem lesz hiány. Több műanyag borító is lesz. Újdonság, hogy ezeket most már a füzetmé­retekhez igazítják és többféle nagyság lesz kapható. Meg­lepetésnek szánják az újfajta füzetcimkéket. Famentes fi­nom papírból, kerek széllel, 25-ös csomagolásban hozzák forgalomba — a korábbival azonos áron. A kiskereskedelem ebben az évben is megfelelő füzet- csomagokat készít a külön­böző osztályok előírásai sze­rint. A P1ÉRT előszállítások és a boltok készletei lehetővé teszik, hogy csakn -m vala­mennyi szükséges füzetet, írószert már júliusban, augusztusban megvásárolhas­sák a szülők, a tanulók. Ér, denies már most vásárolni, amikor bőséges árukészlet és tanácsadás várja a vevőket, és elkerülhető a szeptember eleji csúcsforgalom, zsúfoltr ság. »• (Képes Újság) Rajztábla Mátészalkáról kezelt kötő-, hurkplóeljáráso­kat. Az épülő üzem felsze­reléseit mór megrendelték, s ígéretet kaptak arra, hogy 1970-re megérkeznek a len­gyel és NDK-beli kötő-or- sózó gépek is. Terveik közt szerepel egy bemutatóterem létesítése is: az érdeklődők itt n fűmön kö­vethetik a gyönyörű szőtte­sek születésének folyamatát az orsótól a kész termékig. A Népi Iparművészeti Tanács már hozzájárult ennek, a kö­zel félmilliós beruházással épülő bemutatóteremnek a létesítéséhez. Ugyanitt való­sítják meg a már régen várt, érdekes kezdeményezésüket is: méretes szalont nyitnak, ahol az érdeklődők tetszésük, ízlésük szerint készíttethet­nek népi motívumokkal di szítéit magyaros ruhákat. Részt vesznek a Budapesti Ebben az évben 150 mun­kahelyen tartottak ön, ntes véradást a megyében. Több mint 8800 dolgozó veti rtczf ezeken, köztük ötezer új vér. adó. A megyei véradó álló aás három egészségügyi busszal járja a távoli községeket, Korszerű körülmények köt zött végzik munkájukat, hogy mindig legyen vér a kórhá­zaknak. egészségügyi intéz, menyeknek. Az első fél évben két vér, adó-találkozót rendezett a Vöröskereszt, melyen 300 an vettek részi. A kiváló vér­adókat, akik több éve adnak vért, a következőkben törzs- gárda ielvénnyel jutalmaz­zák. Most végzi a Vöröske­reszt a felmérést, kiket illet az 5, 10. 15 és 20 éves önkén­tes véradás után a m-gtisztc, lő jelvény és jutalom. Több olyan szabolcsi dolgozó van, ;ikj már 20 éve rendszere­sen vért. ,?d. s felü] van 3 századik tűszúráson. A Vö* röskereszt eddigieknél job, ban szorgalmaz;?# a véradók megbecsü 1 ését. Őszi Vásáron is. (egri) l jogról mindenkinek (17) Intri fii a és rágalom Kevés olyan megfoghatatlan dolgot ismerünk, mint az intrika. Rossini operájának klasszikus rága­lomáriája találó művészi megfogalmazása ennek, de a mai Ölet is produkál hasonló eseteket. Sokan a kri­tika örvendetes szabadságával visszaélve terjesztik rágalmaikat. ÉS legtöbbször, ha kiderül a rágalomról, hogy az tényleg alaptalan rágalom, túl liberálisan bánnak annak terjesztőivel. Pedig az emberi becsület, a közéleti demokratizmus kártékony vámszedői a rá­galmazók, az intrika kedvelői és terjesztői. Vajmi rit­kán hallunk arról, hogy egy rágalmazás lelepleződése után a vétkest a közönség színe előtt vagy a bírósá­gon ítélnek el. Természetesen nem szokvány pletykákról, hanem a súlyosabb, a bizonyított, a rágalmazás bűntettét ki­merítő esetekről szólunk most. Mint a becsületsértés fogalmának ismertetése során kifejtettük: a rágalma­zás súlyosabb bűntett, mert a tények hitelével támad­ja a sértettet. íme egy jellemző példa a „Becsület vé­delme” című könyvből. A vádlott felesége elpanaszol­ta, hogy a magónvádló férfi vele szemben a női tisz tességet sértő magatartást tanúsított. Érre a vádlót’, levelet írt a magánvádlónak, akit jellemleien csirke fogónak, gazembernek festett le a levélben. Az első fokú bíróság rágalmazás és becsületsértés bűntellééi marasztalta el a vádlottat. Tévedett a bíróság — szö­gezi le a könyv szerzője —, mert a vádlott a sértő ki­fejezéseket zárt levélben használta. Hiányzik tehát a rágalpiazás bűntettének fontos eleme, amely szerint a tényállításnak vagy híresztelésnek más — vagyis egy harmadik személy — előtt kell történnie. E^r az idézett esetben nem rágalmazásról, hanem becsü­letsértésről van szó. Gyakori, hogy vezető állású embereket szegeznek céltáblájukra az intrikusok és rágalmazók. Ok van nak a reflektorfényben, nekik sok az irigyük, vélt vagy igazi sérelmekből származó haragosuk. Akadnak olyanok is, akik társadalmi rendünkkel szembeni el­lenérzésüket élik ki a vezetők befeketitésével. Ilyen­kor — ha kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy rágalomról van szó —, a vétkesek megbüntetése nem csak az egyes emberek igazát, hanem a közszellemet, a nagyobb közösség érdekeit is védi. Mit tegyünk hát, ha mulasztásról, hibákról hal­unk környezetünkben? Térjünk felette napirendre üz szintén káros a közösségre nézve, hiszen valódi hí­ják, valódi visszaélések maradhatnak ily módon bün­tetlenül. Forduljunk ilyenkor az arra illetékes szer­vekhez és segítsük őket az igazság kiderítésében. Ám addig ne terjesszük a bizonytalan vádakat, mert rá­galmazást nemcsak az követ el, aki tudatosan állít valótlan tényt, hanem az is, aki abban a Íriszemben állít valótlanságot, hogy az a valóság. Kőszegi Frigyes NŐI. FÉRFI és csőkként munkaképességű munkavállalókat felvesz a NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR Derkovits utca 107. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents