Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
um um*?. WET,CT-«Ä<SyARÖS§2ÄÖ Családtagok a közösben r Az idei tél vége felé egy közös gazdaság felvételt hirdetett zöldségszárító segédüzemébe. Fiatal lányok jelentkezését várták, miután kihirdették, hogy a munka főként hagymatisztítás és aprítás lesz. Szinte órák alatt háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtak venni. Pedig a hagymatisztítás tudvalévőén megkönnyezted az embert, és itt a kereset sem ígérkezett fényesnek. Ez a példa jut eszembe, amikor arra gondolok, menynyire megnőtt a munka, a fix jövedelem becsülete manapság falun. Helyenként valósággal ostromolják munka- lehetőségért a közös gazdaságok vezetőit, a falun élő, munkaviszonyban nem álló fiatalok és idősebbek, főleg a leányok, az asszonyok. Közülük főként az úgynevezett besegítő családtagok problémáját látom a legnagyobbnak. Számuk megközelíti a 150 ezret, s mivel a fiúk könnyebben mennek el hazulról messzebbre is, az ilyen időszaki munkára vállalkozók legtöbbje lány és fiatal- asszony. Száz keresőre a mezőgazdaságban 60—80 női kereső jut. Sőt, iparvidékeken ennél is több. Közülük a legkedvezőbb helyzetben lévők sem dolgozhatnak többet évenként 7—8 hónapnál. Ugyanakkor látják, hogy az élet mindinkább a rendszeres havi keresettel rendelkezők igényei szerint alakul. Ilyenformán, aki nem tud a többséggel együtt gyarapodni, az mindig kívül állónak érzi magát. Ilyen helyzetben oersze, hogy kilátástalannak ítélik a jövőjüket a családtagok. Számukra sovány a vigasz, hogy az új tsz-törvény lehetővé teszi szerződéses viszonyba lépésüket, tehát azt, hogy a szövetkezeti tagokkal lényegében azonos jogokat élvezzenek, ezt a törvényt azonban ma még kevés helyen alkalmazzák. Sokak számára az sem megnyugtató, hogy a tavalyi 100 ezer jelentkező közül 80 ezer új tagot vettek fel a szövetkezetek, s ezek közül valamivel több, mint 25 ezer a családtagok közül kerül ki. Bármennyire elismerjük is a fejlődést, a gondokat is fel kell mérnünk, szembe kell néznünk azokkal. A mezőgazdasági munka idényjellegéből adódóan míg a nyári és őszi munkacsúcsok idején mintegy 30 százalékkal kevesebb a munkáskéz, mint amennyire szükség lenne, a holtidényben 40 százalékos munkaerőfölösleg mutatkozik. Világos, hogy ilyen helyzetben emberek százezrei számára döntő jelentősége van annak, hogy a foglalkoztatás idejét minél jobban kibővítsük, s új munkalehetőségeket teremtsünk minden közös gazdaságban. Ezért támogatják párt és állami szerveink a segédüzemágak létrehozására irányuló ötleteket és erőfeszítéseket. A tapasztalatok arról győznek meg bennünket, s ez eléggé sajnálatos, hogy a családtagok bevonására még ott sem fordítanak kellő figyelmet, ahol jelentősen bővül a tevékenységi kör. Az utóbbi időben komoly aránytalanságok keletkeznek számos helyen a jövedelemelosztásban. •Egyeseknek túl sok jut a jóból, másoknak túl kevés. S a családtagoknak leggyakrabban a sor végén a helyük, csak a maradék munkalehetőségen osztozhatnak. Mivel többnyire fiatalokról van szó, egyik kivezető útnak látszana a szakmunkásképzés hathatós fejlesztése a közös gazdaságokban. Az illetékes kormányszervek anyagi és erkölcsi támogatás vonatkozásában már évek óta a tőlük telhető legtöbbet teszik annak érdekében, hogy minden nagyüzemben meghonosodjék a képesítéshez kötött munka, s minél nagyobb számban taníttassanak, s alkalmazzanak szakmunkásokat. Évente ma már mintegy 5000 mezőgazdasági szakmunkást képeznek ki az országban. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeknek a fiataloknak alig 40 százaléka dolgozik abban a szakmában, amelyre képesítése szól. Sokan azzal próbálják elodázni a családtagok problémáival való fokozottabb törődést, hogy a legközelebbi években amúgyis tízezrével mennek ' nyugdíjba a korhatárt elérő idősebb szövetkezeti tagok. Ez valóban így igaz, de nem hinném, hogy ez bárkit is felmentene az alól, hogy már most, azonnal végiggondolja melyek azok a területek, ahová az eddiginél több embert lehet munkába állítani, s hol kínálkozik lehetőség új munkaterületek kialakítására. A különféle társadalmi szervek mind gyakrabban beszélnek a családtagok helyzeti hátrányairól. Itt lenne az ideje annak, hogy illetékes gazdasági vezetők — ki-ki a maga területén — komolyan elővenné ezt a kérdést. Ha nemcsak munkaerőtartalékot látnának a családtagokban, hanem olyan embereket, akiknek jogi helyzetét, a té- esszel való kapcsolatát, ahogy erre a feltételek megérnek, mielőbb megnyugtatóan rendezni kell. Biztosak lehetünk abban, hogy az ilyen rendezés előre viszi a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét mindenütt, ahol azt kellő jóakarattal és előrelátással végzik eb / K. L Tervek községi ellátás Javítására Beszélgetés Acél Béla MÉSZÖV igazgatósági elnökkel Sürgős Initéakedés faiján zavar lehet a ládaellátásban A gyümölcstermelés problémáiról lapunk június 4-i számában a csengeri Lenin Termelőszövetkezet elnökének egy országos értekezleten elmondott felszólalása így hangzik: ha továbbra sem vetnek véget a göngyöleg megvásárlásához szükséges forgóalap biztosítása körüli huzavonának, könnyen veszélybe kerül Szabolcs-Szat- már jelentős almatermése. Az Ígérkező jó termés elszállításához egyszerűen nem tudnak ládát biztosítani! 22 százalék lemaradás A cikk nyomán, annak folytatásaként közöljük a megrendelés hiányában kialakult termelési adatokat a Budapesti Ládaipari Vállalat statisztikai nyilvántartásából. Vállalati szinten — a tavalyi tényszámokat véve alapul — máris több, mint 27 millió ládaegység, a tervezett 130 millió 22 százaléka nem készülhet el! Mégpedig azért, mert a szerződésileg le nem kötött kapacitást más irányú munkákkal töltötték ki. Tekintettel arra, hogy az országban szükséges gyümölcsösládáknak egynegyede Szaboics-Szatmár- ban kerül felhasználásra, a hiány ezt a megyét sújtja maid legjobban. „Ha továbbra is így megy és nem történik sürgős intézkedés az eszközlekötési járulék meghitelezése ügyében — mondja Cs. Kovács Sándor, a vásárosnaményi gyáregység vezetője —, katasztrofális helyzet állhat elő ládaellátásban Szabolcs-Szatmár megyében.” A jogos aggodalom bizonyítására néhány példa: a gyáregység napi 10 ezer darab bulgár típusú láda készre gyártására képes, s ezzel az ez évre betervezett mennyiség elérné a 3 milliót. A mutatkozó jó termés elszállításához ez a mennyiség inkább kevés, mint sok. Más mukikát váltattak A megrendelések elmaradása miatt azonban a gyáregység — hogy munkát tudjon adni a dolgozóknak — joggal nézett más piaci lehetőségek után. így például NSZK megrendelésre palettacsúszókat, tetőléceket, burgonyacsiráztató ládákat és a Nyíregyházi Konzervgyárnak speciális, anyagmozgatáshoz szükséges göngyöleget gyárt. Fél év végéig így a szükséges másfél millió ládaegység helvett csak egymillió készül el. S a hely- ' zet még mindig nem javul: a harmadik negyedévre is csak félmilliós igényre van kilátás. Csak a vásárosnaményi üzemben eddig félmillió láda nem készült el, és további félmillió, összesen egymillió lesz a hiány. Hacsak sürgősen nem tesznek pontot felső szinten a forgóalap-meghitelezés ügyére. A helyzet már így sem lesz tökéletesen mentva. Annak ellenére, hogy alapanyag van, a kapcitást — e gyáregvség esetében — csak legfeljebb negvedévi 550—600 ezerrel lehet növelni a 750 ezres kaoacitás mellett is. mert a korábban vállalt munkákat, exportszállításokat nem mondhatják le. Reális számítások szerint az egymilliós veszteségből almaszedésig csak félmilliót tudnak behozni, elkészíteni. De vasárnapi munkával, túlórával! Holott a vállalat üzemeiben éppen most vezették be a csökkentett munkaidőt! Sürgősen cselekedni szükséges. Különben jelentős anyagi kár érheti nemcsak a termelőket, hanem a népgazdaságot is! Tóth Árpád Utóbb megszaporodtak a panaszok a falvak áruellátásával kapcsolatban. A jelzések egy része a választék hiányára, más része az elégtelen mennyiségre hívja fel a figyelmet, többen a minőségi gondok miatt apellálnak, mondván: tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a falura minden, jó... Acél Béla elvtárstól, a MÉSZÖV igazgatósági elnökétől nemcsak a gondok okai felől érdeklődtünk, hanem a megoldás erőfeszítéseiről is. Áruházak árnyékában — Hogyan Ítéli meg Acél elvtárs a megye szövetkezeti kereskedelmének, vendéglátási tevékenységének jelenlegi helyzetét? — Ha csupán azt tekintjük, hogy Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmi forgalmának több, mint 60 százalékát bonyolítják a szövetkezetek, másfél ezernél is több helyen, kitűnik: rendkívüli feladat teljesítéséről van szó. Az utóbbi öt évben az volt a törekvésünk, hogy kialakítsuk azokat a központi ellátási körzeteket. melyek az erők koncentrálása révén választékbővítéssel, kulturáltabb kereskedelemmel járnak. Ez új áruházak építését, telepítését jelentette, s örömmel nyugtázhatjuk, hogy ez év végén már valamennyi járás- székhelyünk — a kisvárdai kivételével — rendelkezik korszerű áruházzal, de néhány nagyobb községünkben is városi színvonalú kereskedelmet bonyolítanak a szövetkezetek. Emellett úgynevezett alközpontokat alakítottunk ki, s az alapellátási területekre — kisebb községekre — is mind nagyobb figyelmet igyekszünk fordítani. Ez utóbbiak a kisebb községekben a napi szükséglet kielégítésére hivatottak. S éppen itt tapasztaltuk a gondok egyik gyökerét a közelmúltban. Újabban ezek az feletek— az önállóság helytelen értelmezésével — az értékesebb áruk javára eléggé elhanyagolták a háztartásokból nélkülözhetetlen napi szükségleti cikkek beszerzését, — Szeretnénk konkrétabban. hallani: mire céloz? — Arra például, hogy a nagyker a kisebb községekbe nem szívesen, vagy egyáltalán nem szállított kisebb tételt. az ipar pedig több olyan „filléres” munkával leállt, amelynek hiányát a vevő legtöbbször csak a kereskedő ügyetlenségének tudja be. Nem vártunk valamiféle csodára: a beszerzésnél „bokrosítást” hajtottunk végre, ami azt jelenti, hogy a körzeti bolt rendel nagyobb tételt, s a kisebbek onnan kapnak. Ha lassan is, de kezd kibontakozni az önálló beszerzés, míg több ktsz-szel sikerült jó kapcsolatot teremtenünk a közvetlen szállításra. Szabolcsnak szállít a Szovjetunió — Három ország határa övezi megyénket. Nem gondoltak arra, hogy külföldi beszerzéssel is enyhítik a mutatkozó hiányt? — Nemcsak gondoltunk erre, szorgalmaztuk is. Szovjet barátainkkal megállapodtunk a határmenti közvetlen áruellátásban. Ebben az évben még egymillió rubel értékű árucsere-forgalmat bonyolítunk le a Kárpátontúli terület és Szabolcs között. Most dolgoznak a szakemberek a részleteken, de joggal remélhetjük, hogy ez a közvetlen kapcsolat az áruválaszték érezhető javulását eredményezi megyénkben az iparcikkeknél. — A panaszok nagyobb része az élelmiszerellátásra vonatkozik. Mi ennek az oka? — A tejtermékeknél, mondhatom, nem lehet kifogás: kitűnő a kapcsolatunk a tejiparral, Sajnos, ellenkező a helyzet a sütőipari termékeknél. A faluban olykor 2—3 naponként kapnák kenyeret a boltok, s azt sem jó minőségben. A falusi boltos a szikkadt, deformált kenyeret is kénytelen átvenni, ha nem akarja azt mondani, hogy nincs. \ tejipar azon túl, hogy hűtőgépekkel is ellátta a boltokat a forgalom növelése érdekében, még vissza is viszi a megmaradt árut. A sütőipar erre sem hajlandó, s ezért a bol+osok is óvatosak. Érthető tehát, ha igyekszünk megtörni a sütőipar monopolhelyzetét saját sütőüzemekkel. Tornyospálcán és Nagyhalászban már van is ilyen üzemünk, de még további tíz létesítését tervezzük a jövő év végéig. Ahol lehet — mint például Gacsály- ban —, ezért a termelőszövetkezettel fogunk össze. Azért — a sütőipari program keretében — jól jönne nekünk is az állami támogatás... A lisztesáruhiányt is saját termelőüzemeink segítségével próbáljuk enyhíteni. Sajnos, a húsipar hiányait megnyugtatóan mi sem tudjuk pótolni. Azon túl, hogy kénytelenek vagyunk elfogadni a kínált és nem mindig jó minőséget, baj van á mennyiséggel is. A saját hiz- lalási tevékenységgel is kevés az áru, vágott baromfival és hallal próbáljuk a hiányt némileg enyhíteni, míg a juhhúsból volna bőséggel, de nem kelendő. Égetőea szükséges a húsipar fejlesztése, emellett az ellátás javítás sáért nekünk a saját hizlalást is lényegesen jobban kell szorgalmaznunk. Nyári ellátás, további tervek — Miként gondoskodnak 4 mezön dolgozókról nyáron? — Ahol ajánlatunkra igény lesz, helyszínre száliílú juk a meleg ételt. 165 fagyialtos tricikli járja a határt; visznek a mozgóárusaink hűsít és trafikot is. Uj próbálkozás, hogy az utóbb említett árukat szövetkezeteink esetenként gebines formában leadják a tsz-eknél, ahol esetleg egy nyugdíjas tag végzi az árusítást. Italfélékből nem lesz hiány, kivéve a sört, melyből a tavalyinál 6 százalékkal többet biztosítunk, da ez is kevés a mutatkozó igényre. — Milyen jelentősebb fejlesztésekre kerül sor a következő években? — Megkezdődött a nvíN egyházi iparcikk áruház megvalósításának szervezése: a megye szövetkezeti kereskedelmét reprezentáló, 5 ezer négyzetméteres létesítmény építéséhez eddig 11 szövetkezet társult 11 millióval. Várjuk az újabb társulást, miként a megyei tanács secílsé- gét, hogy a jövőre elkészülő tervek alapján 1973-ban megnyithassuk a létesítményt Előbb készül el a kisvárdai ÁBC és iparcikkáruház, amely mintegy 21 millióba kerül. Az idén megvalósuló nagyobb létesítményeink mellett — mint például a mátészalkai —, jövőre nyílik meg Vásárosna- mény új ÁBC-áruháza. hasonlóan az új fehértói vendég- látókombinát. Mindemellett a szükséges felújításokról, korszerűsítésekről sem feledkezhetnek meg szövetkezeteink. Ezek a nagyobb és kisebb fejlesztések csakúgv, mint a szövetkezeti dolgozók állandó felkészítése a kulturáltabb kiszolgálásra, vagv az aktívabb árpolitika követése, az irányítói tevékenység kézzelfoghatóbbá tétele azt a célt sz^oálják, hogy a falvak ellátásában ma még leien tke- ző logos panaszok gyorsabban csökkenjenek. A. 9. Bertalanné útja a párthoz Újsághír: Ez év első négy hónapjában ' Szabolcs-Szatmár párt-alapszervezetei 370 új párttagot vettek fel. Ezek között 79 volt a nő. Bertalan Péterné az elektromos motortekercselő bronzkoszorús szocialista brigád vezetője. Öt esztendeje vannak együtt az asszonyok jóban, gondban, örömben osztozva. Egy műhelyben, egy munkapadon dolgoznak, jóformán egykenyéren. Tizennégy falusi asszony. Amikor idekerültek, csak hírből ismerték az ipari munkát. A Tiszavasvári Gépjavító Állomáson láttak először villanymotort, dinamót, önindítót. Ezek az asszonyok voltak azok, akik az üzemben a második szocialista brigádot megalakították. Kezdeményezője Bertalan Péterné volt. Ki biztatta, ki megmosolyogta a merész vállalkozást. — Először Vezendi Margit volt a brigád vezető. Mivel ő anyai örömök elé nézett, így engem bíztak meg — mondja Bertalan Péterné. Nem ő volt az első és az egyetlen, aki gyereket várt. szült vagy éppen szabadságon volt a brigádból. De a szülőanyák nyugodtak voltak. Tud,- ták, hogy a brigád helytáll. — Most is ketten vannak tőlünk szabadságon. Jónás Józsefrié és Virág Ferencné — újságolja a brigádvezetőasszony. Megünneplik a „brigád” újszülötteit. Ajándékokkal kedveskednek a mamáknak. Felkeresik társukat, ha az a másik faluban lakik is. Legutóbb Kállai Sándornét látogatták meg Tiszalökön. Háromszor nyerték el a szocialista címet. öt év óta ez a brigád mindig teljesítette a tervét. Két éve vezetője Bertalan Péterné. Közel négyszáz partnere — termelőszövetkezet, ktsz, gépjavító állomás — van a Tiszavasvári Gépjavító Állomás- nak, akik részére elektromos motorok tekercselését végzik. Dolgoznak Szolnokra Miskolcra. Elégedettek munkájukkal. — Ha újak kerülnek közénk. a brigád összefog és közösen tanítjuk őket. Most már 18-an vagyunk. Akik szülési szabadságon vannak,- azokat is mi tanítottuk meg. Közülük öt asszonynak nem volt meg a nyolc általánosa. Négy már végzett, de a többi is tanul — mondja Bertalanná. Ez a brigád gondozza Vlagyimir Jakovlevics Goncsarov szovjet gárdahadnagy sírját, aki a tiszadobi harcokban hősi halált halt. — Az édesanyja hirdetése nyomán indultunk el és bukkantunk a sírra az úttörőkkel együtt. Azóta minden április 4-én megkoszorúzzuk. Nyáron csaknem minden vasárnap kimegyünk a temetőbe. Együtt' gondozzuk a sírt — mondja Bertalanná. A pártszervezet, szakszervezet és a gazdaságvezetők támogatásával új sírkövet állított a brigád a hős szovjet gárdahadnagynak Rendszeresen leveleznek Goncsarov édesanyjával. — Legutóbb május 2-án írt a mama — mi így szólítjuk — mondja a brigádvezető. — Közölte velünk, megjelent aa egyik szovjet újságban az a ballada, amelyet Balogh Piroska, a tiszadobi gimnazista írt a sírkőavatásra. Ezt a balladát is őrizzük a brigádunk naplójában. Nyárra várjuk a „mamát”, Tiszavasváriba. A brigád vendége lesz. Bertalan Péterné 1949 óta végez társadalmi munkát. A nőmozgalomban kezdte. Életéből, idejéből eddig is sokat áldozott a közösségért, de mint vallotta, nem annyit, hogs' saját mércéje szerint nyugodt lelkiismerettel vállalta volna a párttagságot. Özvegy. Férje egy molor- szerencsétlenség áldozata lett. Hat esztendeje családfenntartó. Fia egy éve a gépjavítónál szakmunkás. Ö könnyít a gondban anyjának. Bertalanná magához vette beteg szüleit. Gondoskodik róluk. Lánya Leningrádban tanul. Részt vett a szocialista bri- gédvezetők harmadik orszásos tanácskozásán. Jó munkájáért a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést kapta. Ez év januárjában állt a kommunisták fóruma, a taggyűlés elé. Kérte a felvételét. Hat hónapja az MSZMP tagja. Parkas Kálmán
