Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
? oldal K^BT-MAGYARORSSA« WAS Jdníus #. (Folytatás az 1. oldalról) fékben hozzájárul a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrasztásához, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A tanácskozás munkarendje Külpolitikai összefoglalónk § Szíria is elismerte az NDK-t i Fulbright éles támadása Partraszállás Normandiában Nixon ellen i Robbanás Jeruzsálemben • w g ■ • A nemzetközi tanácskozás megnyitó . ülésén Leonyid Brezsnyev üdvözlő beszéde után a résztvevők napirendi és ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak. Elfogadták Leonyid Brezsnyevnek azt az újszerű javaslatát. hogy az üléseken a küldöttségvezetők az orosz abc szerint, mégpedig felváltva, az abc elejéről és végéről sorba véve, elnököljenek. A tanácskozás rnunfcáüléseit moszkvai idő szerint 10 és 14 óra között, illetve 16 óra és 18,30 óra között tartják (magyar idő szerint 8 és 12 között, illetve 14 és 18,30 óra között). Vasárnap az értekezlet szünetel. A gyakorlati kérdések intézésére hivatott titkárság és a 1 szerkesztő bizottság tagja lehet minden olyan küldöttség képviselője, amely e szervek munkájában részt óhajt venni. Ez utóbbi két munkarendi javaslatot az Ausztráliai Kommunista Párt küldöttsége Prága, (MTI): A Fock Jenő miniszterelnököt csehszlovákiai útjára elkísért magyar újságírók megkérték Cernik csehszlovák miniszterelnököt, hogy válaszoljon együttesen feltett kérdéseikre. Csehszlovákia miniszterelnöke e kérésnek eleget tett. Arra a kérdésre: Milyen lehetőségeket lát a magyar- csehszlovák politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésére? — a következőket mondotta: — Rendkívül nagy öröm számomra, hogy közvetlenül pártunk Központi Bizottságá-' nak ülése után ilyen jelentős találkozóra került sor a csehszlovák és a magyar kormány képviselői között. Nagyra értékeljük Fock Jenő magyar miniszterelnök látogatását, amely lényegében Kádár János és Gustáv Hu- sák közelmúltban történt találkozásához kapcsolódik. A megbeszélések során újból bebizonyosodott, hogy a szocializmus nagy céljai, az internacionalizmus eszméje, közös érdekeink szorosan ösz- szefűznek bennünket, és ez jó feltételt biztosít az előttünk álló konkrét feladatok végrehajtásához. —- Megbeszéléseink sorén sokoldalúan megtárgyaltuk a magyar—csehszlovák együttműködés kérdéseit. Eszmecseréi folytattunk azokról a problémákról, amelyek egyrészt a szocialista tábor országainak nemzetközi helyzetével, másrészt a világpolitikának közös életünket is befolyásoló jelenségéivel kapcsolatosak. Szót váltottunk a szocialista országok védelméről az imperialista agresz- szióval szemben, megbeszéltük a politikai, gazdasági és kulturális területen folytatan- d j együttműködésünk lehetőségeit. Tárgyalásainkat őszinte, elvtársi, légkör jellemezte, s azok igen eredményesek voltak. Számos kérdésben megegyezés született. így például rövidesen —, valóPárizs (MTI): Tran Hoai Nam, a ONFF kü! KHtségének szóvivője pá fi: ; sajtóértekezletén csütöi tökön bejelentene, hogy a különböző vietnami politikai erők között „kápcsélatfelvété! van készülőben'' az ideiglenes koalíciós kormány megalakítására, amelynek az lesz a feladata, hogy megszervezze az általános választásokat Dél-Vitenarnban. A választások ellenőrzésével kapcsolatban feltett körvezetőjének előterjesztése alapján a tanácskozás egyhangúlag elfogadta. A titkárság felkérte az első ülés felszólalóit, illetve az érintett pártktUdöttségeket, hogy bocsássák rendelkezésre az általuk jónak tartott szerkesztésben, az elhangzott felszólalások szövegét. A sajtóközpontban a közlésre szánt beszédszövegeket az előterjesztő küldöttség nyelvén és oroszul bocsátják az újságok rendelkezésére Csütörtökön este a moszkvai sajtóközpontban több érdekes számadatot közöltek. A tanácskozáson reszt vevő 75 delegációban a testvérpártok több mint 300 képviselője foglal helyet. Csütörtök estig 345 újságírót akkredikáltak. Közülük 105 szovjet, 90 a szocialista országok sajtóorgánumainak képviselője. 27 újságíró tudósítja a tőkés országok pártlapjait és 123 a nyugati polgári sajtó, rádió- és tévétudó- siték száma. szinüleg június közepén, — sor kerül a gazdasági és tudományos együttműködési bizottságok elnökeinek találkozására, akik a jelenlegi találkozónk konkrét eredményeit tárgyalják majd meg. Elmondotta többek között: — Különös súlyt helyezünk a két ország közötti áruforgalom növelésének problémáira és a kooperáció, valamint a szakosítás kérdéseire A gazdasági együttműködés terén rövid időn belül be akarjuk bizonyítani, hogy a közelmúltban megtartott moszkvai értekezleten a KGST további megszilárdítására vonatkozóan deklarált alapelveket a Magyar Nép- köztársasággal való kétoldalú kapcsolatainkban már életbe léptettük. Másodszor, a mai helyzetből adódó egyes problémák is szóba kerülnek, például az 1969. évi megállapodások teljesítése és az 1970- re vonatkozó gazdasági és kereskedelmi egyezmények előkészítése. ügy határoztunk, hogy ezekkel. a kérdésekkel egyrészt a tervbizottságok elnökei foglalkoznak majd _ akik június közepén találkoznak — és tüzetesen megtárgyalják a tervek koordinálásának konkrét problémáit, továbbá egyes kereskedelmi kérdéseket. Javaslataikat a kormányközi bizottságok elnökei elé terjesztik. A harmadik problémakörbe a kölcsönös kulturális kapcsolatok terén létrejött megegyezések tartoznak. Ezen a vonalon korábban bizonyos visszaesés mutatkozott, most azonban állami intézményeink igen erőteljesen munkához látnak a kulturális kapcsolatok felújítása érdekében. Cernik miniszterelnök megelégedését fejezte ki a magyar kormány képviselőivel folytatott tárgyalásait illetően, s hangsúlyozta, hogy Fock Jenő látogatása Gustáv Fiúsaknál és Svoboda elnöknél az együttműködés további lehetőségeit nyitotta meg. (lésre azt válaszolta, a DNFF tíz pontból álló tervezete előirányozza, hogy a választásokat az ideiglenes koalíciós kormány rendezze meg. • A vietnami tárgyalások ■sütörtöki ülésévé! kapcsolatban hangsúlyozta: „húsz ülés után sajnálattal kell kijelentenem, hogy a konferencia ma sem jütott előbbre, s ennek okát az amerikai agresz- szív és neokölonialista magatartásban és a saiöoni kormány "magatartásában lehet megtalálni.” A bonni diplomáciának minden jel szerint ugyancsak sok dolga lesz, ha folytatni akarja az NDK-t elismerő államok elleni gazdasági-politikai „megtorlások” politikáját: Kambodzsa, Irak és Szudán után Damaszkuszban is hivatalosan bejelentették, hogy Szíria elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A szíriai fővárosban már alá is írták a nagy jelentőségű egyezményt, amelynek élteimében a két ország kölcsönösen nagykövetséget létesít Berlinben, illetve Damaszkuszban. Az ünnepélyes aktus után Musztafa El Szajjad szíriai, illetve az ott-tartózkodó Otto Winzer NDK külügyminiszter beszédében hangsúlyozta: a diplomáciai kapcsolatok felvétele hozzájárulás a világbéke megszilárdulásához, az antiimperialista erők további sikereihez. Világszerte mind többen ismerik fel, hogy ez így igaz. A békét csak reálpolitika alapján lehet megszilárdítani. Reálpolitika pedig csak az lehet, amely a valóságból — nem utolsósorban a két német állam létéből — indul ki^ A valóságból, a tényekből kiindulni: pontosan ezt követelte — minden eddiginél sokkal nyomatékosabban — Nixontól Fulbright szenátor, az amerikai kongresszus tekintélyes külügyi bizottságának vezetője. Beszédével mintegy testet öltött az a fenyegetés, amelytől a jelenlegi amerikai adminisztráció annyira tartott: hogy a nép17. Pankova sírt Sztasz visz- szaemlékezatt rá, hogyan zokogott a díványon ülve Tá- hya édesanyja. A gondolatra megkeményedett a szíve. Visszaült az asztalhoz, összehajtogatta és eltette a papírokat. — Megnyugodott? Akkor folytassuk. De vegye számításba: ha ismét hazudik, akkor, önmagát hozza, ahogy Tányának írta, „rendkívül veszélyes helyzetbe.” Pankova bólintott. — De miért beszél velem ilyen gorombán? Hiszen ön jólnevelt ember... — Azt szeretné talán, ha mademoiselle-nek szólítanám és összeütném a bokám? Engedje meg. . Önnek nem voltak etikai természetű meggondolásai, amikor fenyegető leveleket irt Akszjonovának. mozgalom után világszerte ismert személyiségei is megindítják Nixon elleni támadásukat a vietnami békéért. Ez most látványosan bekövetkezett és ilyen értelemben nem vitás, hogy Fulbright beszéde az amerikai belpolitika nemzetközi jelentőségű eseménye. A szenátor immár nyíltan azzal vádolta meg az Egyesült Államok elnökét, hogy nem tesz semmi komolyat a véres vietnami kaland befejezéséért. A Fulbright-beszéd különös jelentőséget nyer azzal, hogy pontosan a részleges csapatcsökkentésekkel kapcsolatos kombinációk idején hangzott el. A külügyi bizottság vezetője ezzel, közvetve de világosan, ki is nyilvánította véleményét; Nixon „deeszkalációs” terveit nem tartja komoly erőfeszítésnek a délkelet-ázsiai béke érdekében. Vibráló feszültség jegyében telt el az izraeliek által megszállt arab területeken a közel-keleti háború kitörésének második évfordulója. A gazai övezetben gerillák támadtak meg egy izraeli katonai gépkocsit, Jeruzsálem arab negyedeiben zárva maradtak az üzletek és — a megerősített őrjáratok ellenére — gránát robbant. A „hatnapos háború” második évfordulójának eseményei újra figyelmeztették a világot arra, hogy a katonai megszállások nyomán előállt közel-keleti helyzet rendellenes, robbanó feszültségektől terhes, tehát hosszú távon tarthatatlan. őt pedig megölték. Most nincs helye udvariaskodásnak. Az igazságra vagyok kíváncsi. Csakis az igazságra. Hajlandó ön a tiszta igazat vallani? Pankova ismét bólintott. Arcára kiültek az eleddig láthatatlan ráncok. — Miért írta ezt a levelet? — Lena olyan boldogtalan volt! És reménykedett benne, hogy Kosztya visszatér hozzá, ha ez az asszony békén hagyja. — Ismét nem mond igazat •— Miért? Sztasznak eszébe jutott- az Akszjonova jegyzetfüzetében olvasott mondat: — Ez a hazugság takarója, amelyet igazságdarabkákbol varrtak, ön nagyon jól tudja, hogy Tányának fogalma sem lehetett Szlavickij családi helyzetéről. Pontosan ezért informálta őt a levelében. Ezután Tánya ajtót mutatott „Furcsa háború”-nak nevezték a második világháború első szakaszát a kortársak azért, mert Anglia és Franciaország komoly ellenállás nélkül eltűrte, hogy Hitler hadigépezete 1939 szeptember 1-én lerohanja Lengyelországot, utána pedig Norvégiától Belgiumig meghódítsa Nyugat-Európát. Párizs és London kudarcot vallott taktikája az volt. hogy a német fasizmust kelet felé terelje. E taktika következményeként az angol haderőt megsemmisüléssel felérő vereség érte Dunkerque-nél, s Franciaország hamarosan kapitulált. 1941 június 22-én, Nyugat- Európa gazdasági erejéré támaszkodva. a náci csapatok valóban rátörtek a békés szovjet államra és szövetségeseikkel együtt kezdeti sikereket értek el. Eljutottak Leningrád és Moszkva alá, a kezükbe került a Krím és behatoltak Észak-Kaukázus- ba, s úgy látszott, meghódítják Sztálingrádot, amelybe sikerült bejutniuk. De a Moszkva alatti téli csatában elszenvedték első vereségüket, s helyenként 400 kilométerrel kénytelenek voltak visszavonulni. Az angolok és az amerikaiak ekkor egyezményt kötöttek a Szovjetunióval és vállalták, hogy 1942-ben megnyitják nyugaton a második frontot. A háború harmadik szakaszában a szovjet csapatok tönkrevertek §zf41ihgrádnáí a németeket és hihetetlen ‘‘íeriáülettél 1 megkezdték területeik felszabadítását. Az a tény, hogy a Szovjetunió hadereje óriási német erőket kötött le, megkönnyítette az angolszászok észak-afrikai sikereit a német—olasz erők felett, s lehetővé vált a nyú- gatiak partraszállása Szicíliában. Ebben a helyzetben. 1943 november végén, december elején, az antifasiszta koalíció teheráni konferenciáján az angolszászok vállalták, hogy legkésőbb 1944 május 1-ig megnyitják a második frontot. A háború negyedik szaka szát az egyre gyorsuló szovjet katonai előretörés jellemezte Berlin felé. Az angol— Sztavickijnek. Ezért nevetséges olyasfajta találgatásokba bonyolódni, mi lett volna, ha „ez az asszony békén hagyja”. Helyes? — Akkor nem jól fejeztem ki magam. Ennek nincs elvi jelentősége. — Nagyon is van. ön úgy számított, hogy levele hatására Tánya megijed, és ráveszi Sztavíckijt, térjen vissza a feleségéhez. így van? — Lehet hogy így volt. De esküszöm, nem rossz szándékból tettem. Szerettem volna, ha kibékülnek. Ki tudhatta volna, hogy ... — Hogy mindez gyilkossággal végződik, igaz? — Ehhez már semmi közöm ! Hisz ez olyan rettenetes, megölni egy embert! — Félek, hogy nincs eléggé tudatában, mennyire rettenetes. Inkább arra feleljen: ki követhette el a gyilkosságot iüukova érdekében? amerikai vezérkar már 1944 tavaszán világosan látta: a Szovjetunió képes arra. hogy egymaga is elfoglalja egész Németországot. Ezt a- nyuga- ti hatalmak el akarták kerülni. Ezért eredeti ígéretüket két évvel később mégis beváltották, s 1944 június 6-án Normandiában partra vetették csapataikat. E hadműveletnek kedvezett az adott erőviszony, hiszen nyugaton mindössze 60 ilémet hadosztály volt, Olaszországban pedig csupán 26 — mialatt keleten 259 hitlerista hadosztály igyekezett feltartóztatni a szovjet előrenyomulást. Az angolszászok június 6-án 10 000 repülőgép támogatásával 5000 hajót vonultattak fel, rajtuk az 1. amerikai és a 2. angol hadsereggel. A megerősített partvonal 5 helyén sikerült hídfőt létesíteniök, majd július 21-ig, szakadatlan harcokban, az állásokat kiszéle- síteniök és megerősíteniök. Ezután 30 gyalogos és 13 páncélos hadosztállyal tort előre az angol—amerikai— kanadai haderő. Végül Av- ranches-nál kettészakadt a németék nyugati arcvonala, s megnyílt az út Németország felé. A német vezérkar ebben a periódusban minden még létező igazi erejét a szovjet hadsereg elé vetette- abban a reményben, hogy az angolszászokkal sikerül közös szovjetellenes platformot teremtenie. A szovjet katonák azonban elfoglalták, Bériint és 1945 áprilisában, eljutottak az Elbáig, ahol találkoztak az angolszászokkal. A második világháború ötödik szakasza 1945 szeptemberében ért véget Japán leverésével. A háború mérhetetlen anyagi pusztulással járt és 50 millió ember életét követelte. A második front megnyitása — tagadhatatlan — jelentős esemény volt. Hozzájárulást jelentett a háború befejezésének meggyorsításához. Tény azonban az is, hogy igen sok emberéletet megkímélhettek volna, ha ezt az akciót a nyugatiak — első ígéretüknek megfelelően — már 1942-ben végrehajtják. Földes Mihály — Esküszöm, nem tudom! — Tételezzük fel, hogy nem tudja. Van Bukovának valakije, ahogy mondják: udvarlója, aki mindenre képes érte? Pankova egy pillanatnyi habozás után válaszolt: — Igen, van. — Hirtelen hadarni kezdett: — De én mindössze néhányszor láttam ... — Miért? Bukova nem szívesen mutatkozik vele? — Nem, Egyszerűen nem volt nekem rokonszenves. — Részletesebben! — Nem tud viselkedni. Túlságosan heves. Van benne valami... valami kétségbeesett megszállottság, — Hogy néz ki? — Magas, úgy emlékszem barna, sovány ... — Hogy hívják? — Tyiho- nov lélegzetvisszafojtva várta a választ, — Ügy emlékszem, Nvika. Vagy Koka ... — Nyikita Kazancev? — kérdezte látszólag nyugodtan Sztasz. — Azt hiszem! Nem tudom a teljes nevét, de úgy emlékszem, Nyikának becézik. —Kérem, várjón itt rám egy kicsit. Azonnal visszajö- vök, (Folytatjuk) Cernik csehszlovák miniszterelnök válaszai magyar újságírók kérdéseire A I) Y/7' szóvivőjének sajtóértekezlete ' ■ke*' - * OHJßa uMf w Fock Jenő Karlovy Yaryban Fock Jenő miniszterelnök és felesége, valamint kíséretének tagjai csütörtökön reggel gépkocsin egynapos látogatásra Karlovy Varyba, az ismert nyugat-csehországi fürdőhelyre utaztak. Megérkezésükkor a járás és város vezetői fogadták a magyar vendégeket és rövid beszélgetés után a magyar küldöttség megtekintette a világhírű Moser üveggyárat és annak múzeumát, majd a brezovai porcelánkiállítást. Délben a város vezetői ebédet adtak a magyar vendégek tiszteletére. Fock Jenő és kísérete a kora esti órákban érkezeti vissza Prágába. ★ . A csütörtöki prágai lapok tudósításokban számolnak be Fock Jenő látogatásának második napjáról. A Lidova De- mokracie, a Prace és a Svo- bodne Slovo a magyar miniszterelnöknek Svoboda köz- társasági elnöknél tett látogatását emeli ki, a Mlada Fron- la pedig a két ország sokoldalú együttműködésének szükségességét. A Hűdé Prá- vo részletesen beszámol Fock Jenőnek a csehszlovák televízió, rádió, a Rudé Právo és az Uj Szó munkatársaival folytatott beszélgetéséről. Arkagyij Veiner — Georgif Veiner: sAlyűmozáe m Fordította- Kassai Ferenc
