Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

WM. Jíníw« 8. I «fetal Három lépés a politikáért A hivatásos politikusok leg­inkább csak alkalmi vendég­ként fordulnak meg egy egy szocialista brigádban, de ez igazán nem lehet akadálya a politizáló mikrocentrum kia­lakításának. Néhány brigád ugyan tagjai között tudhat még parlamenti képviselőt is, pártbizottsági és pártvezető­ségi tagot, szakszervezeti, vagy ifjúsági vezetőt. Ezek­nek a brigádoknak csakugyan könnyebb. Köztük van X, vagy Y elvtárs, aki szükség esetén ismerteti, megmagya- rázzá, vagy ha kell, helyére teszi mindazt, ami egy ilyen kis közösségben szóba kerül­het, választ igényelhet. De mit tehetnek azok, akiknek nincsenek „saját termésű po­litikusaik?” „Ugyan kérem, ez csak nem probléma, ná­lunk a politikához és a fut­ballhoz mindenki ért” — vá­laszolhatnak egyesek. E meg­állapítást természetesen nem vehetjük komolyan, de segít­ség hiányán valóban nem múlhat és indokoltan hisszük, hogy nem is múlik a dolog. „Szépen néznénk ki, ha még ennyit sem nyújta­nánk brigádjainknak” — fakadhatnánk ki joggal a munkahelyek pártszervezetei. De hogyan jelentkezik a se­gítség, ez már nem mindig ilyen egyszerű. Kezdődik azzal, hogy az emberek többnyire nem na­gyon szívlelik az előre be­programozott politizálásokat. Sok buzgó propagandistát le­hangol, hogy szépen, szabato­san, jó előre kidolgozott és tervbe foglalt témák iránt gyakran a szocialista brigá­dok tagjai is érdektelenek. Egy-egy jobb pártnapi vagy ismeretterjesztő előadás még csak valahogy megmozgatja az embereket, bár egy kicsit ezt egyoldalúnak tekintik. Ám lenne csak köztük az elő­adó, amikor hallgatókból al­kalmi előadókká válva szin­te hajbakapnak egy-egy új­ságcikken, televíziós vagy rá­dióriporton. örömmel győ­ződhetne meg arról, hogy ugyanazok az emberek, akik esetleg tisztelettudóan végig­bóbiskolják előadását, most egymás szavába vágva kér­deznek, vitáznak, jól, vagy rosszul állást foglalnak. Lenne csak köztük! Dehát miért nincs? Ha nem is ál­landóan — mert ehhez talán az ország összes előadójának is kevés ideje lenne —, lega­lább időnként. Olyankor, ami­kor erre is ideje jut az elő­adónak, kedve és igénye a brigádnak. Szóval, amolyan programon kívüli, — de azért mégis rendszeres — spontán beszélgetésekre gondolok, ahol egyszerre lehetne min­denki előadó is, meg hallga­tó is. Szőnyegre kerülhetne itt minden, ami az embereket érdekli, foglalkoztatja. A szó­ba jöhető témák skálájának ez a rugalmas kitágítása persze olya« előadót kíván, aki ha nem is mindentudó, de lehe­tőleg napra készen tájékozott a világ, az ország, a vállalat vagy a gazdaság dolgairól. A pártszervezet azzal tehe­ti meg az első lépést, azzal kezdheti a segítséget, ha lega­lább több, kevesebb rendsze­rességgel, gyakorlott politiku­sokat küld, de még jobb, ha az ott dolgozók közül nevel a szocialista brigádoknak. Nem okvetlenül valami nagy­kaliberű fenoménekre kell gondolnunk, hanem olyan felkészültségű emberekre, akik tájékozottságuk, művelt­ségük, józan politikai érzé­kük, vitakészségük és bátor­ságuk révén képesek jó érte­lemben vett politikai hang­adókká, szóvivőkké válni, a brigádban és a brigád körül az állandó politikai közvéle­ményt kialakítani. Akár kül­ső, akár belső embernek jut az a szerep, elengedhetetlen a személyes és mindennapos kapcsolata azokkal, akik kö­rében politizálni akar. Nem vitás, hogy ha ütőké­pes politikai szóvivőgárdát sikerül kialakítani, akkor minden a tájékozottságukon és tájékoztatásukon múlik. Ez lehet tehát a második lépése a segíteni akaró pártszerveze­teknek. Persze, teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy csak kellő tájékozottság esetén képesek a mélyebb, az emberek számára kevéssé is­mert összefüggések tolmácso­lására, magyarázására és mi­nősítésére. A kis- és nagypo­litikában nincsenek és nem is lehetnek titkaink. Egyéb­ként is az emberek nem az állami és katonai titokra ki­váncsiak, hanem azokra az eseményekre, okokra és oko­zatokra, amelyek körülöt­tük, vagy a nagyvilágban zajlanak, amelyek így, vagy úgy hatással vannak életük­re. sorsukra. íme tehát a pártszerveze­tek harmadik lehetséges se­gítő lépése. Figyelemmel kell kísérni, hasznosítani a szo­cialista brigádokban és bri­gádok körül kialakuló politi­kai közvéleményt. Más szóval: választ keresni, igényelni és adni mindazokra a kérdések­re,' amelyek — legyenek akár kényesek, akár kevésbé ké­nyesek — a közvéleményt foglalkoztatják. A tapasztala tok hasznosítását illetően pe dig érdemes arra gondolniuk a pártszervezeteknek, hogy működési területekre vonat kozó elhatározásaiknál, köze­lebbi és távolabbi terveik ki alakításainál stabil támpontot nyújthat számukra a brigá­dok mindenről tudni akaró, mindenről állást foglaló szo­cialista módon dolgozó és politizáló közössége. A politika így termékenyítheti, színesítheti meg a szocialistá­vá váló emberek életét, s az életet így kötheti a valóság­nak megfelelően a politiká­hoz. Gyertyános Zoltán Munkasikerek a szabolcsi üzemekben ® Külföldi vevők látogatása # 4 szabolcsi dohány, borsó vevői # Fél év előtti őrjárat a munkahelyeken Három hét még és itt a fél év vége. Sokszor mond­juk, hogy boldogulásunk elő­feltétele a jó munka, a sike­res termelés. Hogyan ter­melt Szabolcs-Szatmár me­gye öt véletlenszerűen ki­választott üzeme ez év első öt hónapjában? — erre a kérdésre kerestük a választ. Az építők Mátészalkán A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőipari Vállalat ter­melésirányítója, Kerényi Ár­pád azzal kezdi, hogy legyőz­ték az építőiparban szokásos év eleji lemaradást. A terv 720 millió, ebből pontosan 250 millió értékű munkát kellett elvégezni május vé­géig. Tízmillióval teljesítet­ték túl. Magyarázat: „téliesí­tették” a munkát az első hó­napokban és így a máskor ezer fagyszabadságra küldött dolgozó helyett csak hatszáz hiányzott. Jól halad a lakás­építés is: az évre tervezett 476 lakásból már 112-t átad­tak, a többi is készül üteme­sen. Váratlan nehézség csak a mátészalkai MOM üzemrész építésénél bukkant fel: hirte­len kiderült, hogy egy terep- rendezéssel kapcsolatos 2000 köbméteres földmunkát is az építőknek kell elvégezniök. A dolgozók közt állandó be­szédtéma július elseje, ami­kor áttérnek a heti 44 órás munkaidőre. Szabolcsi találmányok A Nyírbogdányi Kőolaj­ipari Vállalat az első öt hó­napra esedékes tervéből csak 96 százalékot teljesített, de a négyszázalékos lemaradás nem lustaságot jelez: ennyi­vel több nyersanyagot adtak át a szászhalombattai finomí­tónak a tröszt kérésére. Bakó Elek főkönyvelő "és Rába László tervosztályvezető még­is elégedettek, mert a fejlő­désben három szép eredmé­nyük is van ez évben már. Az egyik, hogy pontosan két­szer annyi vazelint exportál­tak, mint tavaly ez idő alatt. A másik a Gerelast nevű új készítményük, mellyel sike­rűk volt a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Bz egy gyorsan dermedő anyag, a baromfifeldolgozó iparban használják a pihe és toll le­rántására. Sokkal jobb, mint gyorsan töredező elődje, és büszkék rá, hogy létrehozá­sában a kutatóintézetiek mel­lett a szabolcsi üzem mű­szaki emberei is részt vet­tek. Máris van iránta kül­földi érdeklődés. A harma­dik jó dolog egy másik újí­tás. Mikrocell a szakneve és a gyufagyártást teszi gazda­ságosabbá. Ez is számíthat külföldi érdeklődésre. Dohányasztagok Franciaországba A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló főmérnöke, Volkma- yer Tibor arról beszél, hogy éppen most fejezték be a ta­Évszázadok óta zúgtak a gyönyörű harsak az omlado­zó bástyafal árnyán, és eljött az idő, amikor Európa vette szájára őket. Húsz ország bo. tanikusai sereglettek össze csodálatukra. A hajdani szín­ház alagsorában — más min­dent betöltötték a liszteszsá­kok — így zokogott egy iz­landi tudós a bankett tető­pontján: — Hogy nálunk miért csak törpenyírek nőnek?! Egyemberként határozták el a hires harsak bekerítéséi. Akta szerkesztődön. Lediktálta egy heves ifjú, aki munka közben csókot lo pott gépírónője hamvas nya­kára és ezért két egyforma pofont kapott. Kiszignálták. Aláírták. Megint aláírták. tktatták. Felterjesztették. jóváhagyás Végleg jóváhagyták. Alig fél év alatt! — Nálunk aztán tény leg nincs bürokrácia — vágta ki kevélyen a pénzügyi osztály veze­tője, s rögtön ki is adta a meg­rendelést a „Tupir” fodrász- szövetkezetnek. amelyet az egykocsi patkókovácsok alapí­tották, hogy legyen vajas ke­nyerük tavibbra is. — Ebben nincs pénz — morgott a főfodrász-főkovács. — Hét hars köré alig kell ke rités! — Fenét hét hars! Hetven hárs az komámuram! — Hét az! Itt van la! Gépelési hiba folytán — oka volt a kapott csók — ttzaJc­valyi dohánytermés feldolgo­zását. Másfél százalékkal dol­goztak fel többet, mint más években és ez elsősorban a szabolcsi dohánytermelők munkasikere. Mindenesetre a másfél százalék is milliókat jelent forintban. És dollárban is, mert még az eddiginél is népszerűbb külföldön, a tőkés piacon az üzem úgynevezett „asztagos” dohánya. így nevezik azt a dohányt, amelyet nem pácok­kal és szerekkel, hanem csak természetes úton fermentál­nak. Igen keresik külföldön. A francia dohányjövedék fel- vásárlási szervezetének igaz­gatója e héten járt Nyíregy­házán és személyesen tekin­tette meg a bálázást. Uj ren­delést adott fel, és ismételten kifejezte megelégedését a szabolcsi áru minőségét ille­tően. A dolgozókról való gon­doskodásban is nagyot lépett előre a szabolcsi üzem. Or­szágosan is feltűnően csök­kentette a balesetek számát. Ez — termelési sikerei mel­lett —, nem kis részben já­rul hozzá, hogy a hat ma­gyarországi dohánygyár kö­zötti elvitathatatlan elsőségét idén is megőrzi a dohánygyá­rak között folyó munkaver­senyben. Ugyancsak országos jelentőségű az a kezdemé­nyezése a nyíregyházi üzem­nek, hogy most már mind a tizenkilenc telepét ellátta úgynevezett „szociális” sát­rakkal. Ezek az egyenként 25 000 forintért készített ..sá­torházak” a tizenkilenc telep 1200 dolgozójának korszerű étkezési. öltözési és fürdési lehetőséget biztosítanak. A korátronnak nem kell vasaló A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi egységé­nek főkönyvelője, Németh Lászióné a Budapesti Nem­EXPORTRA. Palettaelemeket készítenek exportra a Nyírségi Erdőgazdaság nyírbátori MÁV átrakójában. A gat- lerfűrészgéppel Birtok Ferenc egyszerre 12 deszkát hasít a rönkfából. Elek Emil felvétele fában tizedére csökkent a fák száma. Rendkívüli értekezlet ült össze nyomban. — Egy jóváhagyott akta megváltoztathatatlan! — így igaz! — Most mi legyen? — Igazság. Vagyis ami gé­pelve vagyon Hét hárs. A többi hatvanhárom azon­nal kivágandó. Csak a hivatalsegéd jajdult fel. — És mi lesz a hírnevünk­kel? — Örökké élni fog — me­redt a jövőbe az ülés. — Pél­dás ügykezelésünk híre szét- gyűrűzik a nagyvilágba... És igy is lett. Darázs Endre zetközi Vásáron is díjat nyert korátron eljárással ké­szült éltartó nadrágokról be­szél. Az év első öt hónapjá­ban 85 000 darabot szállitoj.- tak norvég, angol, holland és szovjet megrendelőknek. (Aki kíváncsi rá, a Zrínyi Ilona ut­cai ruhaüzletben megnézheti: most küldtek oda hatszáz darabot, amely visszamaradt az exportból.) A gyárat ép­pen most látogatta meg egy afrikai, líbiai vevő, aki szin­tén nagyobb tételt rendel. Normaóra tervüket 101,4 szá­zalékra teljesítették, ami azért nagy dolog, mert egy­beesik a 44 órás munkahétre való áttéréssel. A változatlan keresethez szükséges tartalé­kot felerészben műszaki in­tézkedésekkel, szervezéssel biztosították, másik felét a munkafegyelem megszilárdí­tásával érték el. Gurul a borsó A Nyíregyházi. Konzerv: gyár az év 'első öt' hónapjá­ban 1655 vagon árut küldött külföldre, ez az évi terv 43,6 százaléka, tehát valami­vel több, mint az első öt hó­napra vállalt kötelesség. Ugyanígy állanak a belföldi szállítással is. Hazai fogyasz­tásra 267 vagon árut adott át az üzem a belkereskedelem­nek, ez is 45,5 százaléka a belföldi éves tervnek, tehát az öt hónapra eső előírásnál valamivel több. A konzervgyár szezonja most indul. Hétfőn végezte első kísérleti üzemét a íőze- léküzem borsóval. Kedden megindultak a vidéki telepek borsócséplő gépei és szerdán már teljes üzemmel, három műszakban 280 dolgozóval folyik a termelés. A szerdai teljesítmény már elérte az igen jónak számító hatszaz mázsát. Idénymunkásokat még nem szerződtettek, vi­szont a 280 borsóbefőzéssel dolgozó nő egy része olyan volt idénymunkás, akit idén május folyamán véglegesítet­tek. Az üzem el akarja érni; hogy folyamatosan, egész év­ben tudjon munkát adni mi­nél több dolgozójának. Köz­ben arra- is tellett a gyár ere­jéből;' hogy a Debrecenben most induló testvérüzem ipa­ri tanulóit segítsen képezni. GNZ 1967-ben mérleghiány — 1968-ban versenygyénfes A tervszerű fejlesztés eredményei a nyirmihálydi Új Élet Tsz-ben Május közepén ünnepi köz­gyűlésre szóló meghívókat küldött szét a nyirmihálydi Üj Élet Termelőszövetkezet. A címzettek többsége a ko­rábbi években is jól ismerte ezt a szövetkezetét. Ha szóba került, inkább a gyengéi mi­att emlegették. Ezért volt meglepetés a meghívó szöve­ge, amely ünnepre, a verseny­ben szerzett kitüntetés át­vételére invitálta a vendége­ket. A Nyírségi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­génél 37 tsz vett részt a jubi­leumi versenyben. Ebben a né­pes vetélkedőben a harmadik lett nyirmihálydi. 240 hold gyümölcsös A közelmúltban a termelő- szövetkezet vezetőit: Kras­nyánszky József elnököt, Pásztor József párttitkárt, Danes Albertné főkönyvelőt és Nagy András főagronó- must sikerült megkérdezni; hogyan lehet ez, 1967-ben még veszteséggel zárták az esztendőt, az 1968-as év gaz­dálkodásával pedig verseny­díjat nyernek. Mint annyi más kiváló termelőszövetke­zetben, itt sem tudnak semmi­féle gyorsan ható receptet mondani. Az 1968-as esztendő ugyan fordulat volt. de hosszú évek alapozása előzte meg. öt-hat évvel ezelőtt, amikor a gyü­mölcstelepítést kezdték, na­gyon sokan ellene voltak. Olyan is akadt, aki a nappal elültetett fákat éjjel kicibál- ta. Az irányító szervek sem egyforma helyesléssel fogad­ták a 240 hold gyümölcsös ül­tetését. Hiszen minden ne­gyedik hold szántót beültet­tek, 1000 hold volt a szövet­kezet területe. Ezt a hatalmas gyümölcsöst még körül is ke­rítették. Útra, épületekre vet­tek fel hitelt. 1962-ben vásá­rolták az első traktort, azóta hétre emelkedett az erőgépek . száma. Nagy termelőszövet­kezetek közül Is kevés dicse­kedhet hidroglobusszal, itt vízvezeték fut az épületekbe. A dohányosok munkájának könnyítésére palántázógépet vettek. Igaz az első tavaszon az elnöknek is gépre kellett ülni, hogy később néhányan megpróbálják a gépi palán­tázást. Ennek a kis termelőszövet­kezetnek viszonylag jelentős állatállománya van. És ami nagyon lényeges, a minőségi állattenyésztésre törekszenek. Például a tehenészetük tbc- mentes törzskönyvezett. Van dohányuk, szántóföldi kony­hakertészetük. Zöldségfélével ők látják el a községet, de jut a MÉK-nek is. Fiatalodik a tagság Problémájuk volt a mun­kaerő. Száz tagból 48 nyugdí­jas, vagy járadékos. Az át­lagéletkor jóval az 50 fölött volt. A múlt évben még 30 alkalmazott dolgozott a szö­vetkezetben. Nem látták biz­tosnak a részesedésre való munkavégzést. Nem is volt valami kecsegtető, 1962-ben 14 forintot ért egy munka­egység és 1968-ig egyszer emelkedett 40 forint fölé. Vi­szont a múlt évben már 71 forintot fizettek. Az év kez­detén a 30 alkalmazottból 27­en tagfelvételüket kérték. A munkát állami gazdasági norma szerint végzik és egy 10 órás munkanapra 63 fo­rintot terveztek. Ennek a 80 százalékát minden hónap ti­zedikéig kifizetik. Munkaerő inég mindig kell, hiszen a gyümölcsös lassan termőre fordul. Ami Szabolcsban ritkaság, 60 hold őszi barackosa is van a szövetkezetnek. Tavaly 80 mázsát terveztek és 179-et szüreteltek (5. éves, most for­dul termőre). Almát az idén már 15 vagonnal várnak. Eb­ben a szövetkezetben szósze- rint érik a gyümölcs, csak nehéz volt kivárni. Érdemes volt Tanulság, hogy az oksze­rű, modern beruházástól nem szabad húzódozni. Azzal a hatalmas gyümölcsössel, amit az Üj Élet telepített, az egész község jól fog járni, hiszen a határ többsége még szak- szövetkezetek kezén van, aki­nek már nem szükséges tele­píteni, mert a kis szövetkezet előrelátó volt. De nemcsak a beruházásokban példamutató, hanem a szakszerű gazdálko­dásban is. Műtrágyát példá­ul 387 kilót használtak fel a múlt évben holdanként, ami messze felülmúlja a járási átlagot. A szalmát még az egyénieknek is kiadják alom­nak, csak trágyát adjanak vissza. A szívós, előrelátó munkának, a bátor kezdemé­nyezésnek előbb-utóbb meg­van az eredménye — ezt pél­dázza a nyirmihálydi Üj Élet sikere is. cs. a

Next

/
Thumbnails
Contents