Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

« cMaf *W ,BT-MAOYATíÖRSr Ä<J tm. tdnfut M A lakosság’ áruellátásáról tárgyalt pénteken a megyei tanács Külpolitikai összefoglalónk i Prayda-kommentár bizonyos nyugati jósokról Hétfőn Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyéi Tanács. Az ülés napi­rendjén dr. Fekszi István vb- elnök előterjesztése alapján az alábbi témák megvitatása szerepelt; A megye lakossága áru­ellátásának helyzete; jelen­tés az 1968 évi gazdálkodás­ról; a megye közrend-, köz- biztonság helyzete; a megyei bírósághoz népi ülnökök vá­lasztása; a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság második félévi munkatervének jóvá­hagyása; korábbi határozatok felülvizsgálata és a bashalmi vb-kirendeltség megszünteté­se. Napirend előtt dr. Fekszi István vb-elnök, az Elnöki Tanács megbízása alapján Tanácsköztársasági emlékér­met nyújtott át azoknak a veteránoknak, akik 50 évvel ezelőtt tevékenyen kivették részüket a proletárdiktatúra munkájából és harcaiból. Ezután dr. P. Szabó Gyula, vb-elnökhelyettes terjesztette elő a lakosság áruellátásának helyzetéről szóló jelentést. A vita megkezdése előtt kérdé­sek hangzottak el. Dr. Bálint Károly megkérdezte, miért nem tudnak a kereskedelem igazgatási szervei oda hatni, hogy a vendéglátó vállalatok es a szövetkezetek vendéglá­tó egységei legalább az adott lehetőségekkel éljenek a hi­giéniával és kiszolgálással kapcsolatban? Mi az oka an­nak, hogy Hajdú és Szabolcs megyék között a kereskedel­mi egységek ellátását illető­en nagy a különbség. Hajdú Sándor kérdése: évenként több vendéglátó egységnél végeznek átalakítást. A gya­kori átalakítás nem kerül-e többe, mintha ezért újat épí­tenének? Dr. Gombás Sándor a hálózatfejlesztésre elő­irányzott összegek 'felhaszná­lásáról, hitelek igénybevételé­ről, a második félévi árukész­letek várható alakulásáról érdeklődött. A kérdésekre dr. P. Szabó Gyula válaszolt, majd meg­kezdődött a vita. KONCZ KAROLY, a Ha­zafias Népfront megbízásá­ból elmondotta, hogy az áru­ellátás jelentősen fejlődött az utóbbi években. A jelent­kező igényeket azonban az áruellátás mai színvonala, a bolthálózat jellege és általá­ban á kulturáltsága nem elé­gíti ki, A megye lakossága kulturáltabb kereskedelmi munkát igényel. Ehhez árura, modern kereskedelmi háló­zatra, művelt, jól képzett és szakmáját szerető kereskedel­mi dolgozókra van szükség. A jelenleginél választéko­sabb áruellátást igényel a lakosság. Ezzel szemben a gyakorlatban „igen választé­kos” htánycikklistával ta­lálkozni. A hiánycikk problé­ma két. részre bontható, egy­részt országosan jelentkező árukra és helyileg jelentkező hiánycikkekre. Mezőgazdasá­gi megyében lehetőség van arra., hogy baromfiból, hal­ból nagyobb választékot biz­tosítsanak a húsellátás javi- (tásáfa. Vizvezetékcsövek, villanyszerelési anyagok ter­melésére, tartós fogyasztási cikkek termelésére nincs le­hetőség. Ugyanakkor bútor­ból. cipőből, gyermekruházati cikkekből, vasárukból és mindennapi apró háztartási cikkekből a megyében lévő lehetőségeket megközelítően sem használják ki. A helyileg jelentkező problémák nagy része a kereskedelmi munka tökéletesítésével megszüntet­hető. A kereskedelmi hálózat és a jelentkező áruforgalom nagysága között olyan nagy a feszültség, ami halasztást nem tűr. A fejlesztésben a tanácsi kereskedelem lema­radt. s a végrehajtó bizott­ság sem adott eddig nagyobb anyagi támogatást. Javasolta, hogy az előterjesztésben sze­replő összegen felül is keres­sen lehetőséget a kereskede lem támogatására. A hálóza* zsúfoltsága erősen megnehe zíti a kereskedelmi dolgozók munkáját. Az objektív té­nyezők mellett azonban ma­gatartásbeli mulasztások is felvetődnek. Gyakori a fölé­nyes és felületes magatartás a vásárlóval szemben. Gyako­ri az a bűvös szó, hogy „nincs és nem is lesz”. A hiánycikkek helyett nem ajánlanak mást, esetenként olyan is előfordul, hogy a raktárban lévő áruért sem megy be az eladó. Van olyan eset is, amikor az eladó sa­ját árukészletének választé­kát sem ismeri. Az adott kö­rülményeket figyelembe vé­ve. nem kielégítő egyes egysé­gek tisztasága, belső rendje. A kereskedelmi munka tárgyi és személyi feltételeinek ja­vítása mellett fokozni kell a tanácsok felelősségét is eb­ben a kérdésben. SZARVAS ERNŐ, a keres­kedelmi állandó bizottság képviseletében mondta el, hogy az utóbbi időkben ál­landóan vizsgáltak, tájéko­zódtak az ellátásról, s észre­vételeiket közölték a tanács­csal. A megyében 10 év alatt az áruforgalom csaknem megduplázódott, nem tartott azonban ezzel lépést a háló­zatfejlesztés. Helyes, ha a ke­reskedelmi szervek verse­nyeznek egymással, de ehhez biztosítani kell a jobb áruel­látást. A megyében a szövet­kezeti kereskedelem fejlő­dött erőteljesen, a forgalom­nak 60 százalékát ők bonyo­lították le. Szükség van azonban a tanácsi kereskede­lem fejlesztésére. Szólt a kenyérellátás nehézségeiről, az erről tett intézkedésekről, az egyéb hiánycikkekről, a hitelkérdésről, végül szüksé­gesnek látja Nyíregyházán nagyáruház építését, a keres­kedelmi iskolák fejleszté­sét DR. GOMBÁS SÁNDOR hozzászólásában e téma meg­tárgyalásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A vég­rehajtó bizottság minden in­tézkedése a dolgozó nép és a lakosság érdekében törté­nik. Akkor járunk el helye­sen. ha az elmúlt évek mun­káját elismerjük, ekkor be­csületes munka folyt, a viszo­nyított lemaradásból sikerült valamit behozni. Közben hi­bák is történtek, amit gyor­san meg kell szüntetni. A hálózat fejlesztésében nem tettek meg mindent, amit kellett és lehetett vol­na. Esetenként félénk­ség. bátortalanság mutat­kozik. Javasolta, hogy az el­következő hetekben a keres­kedelmi szervek képviselői­vel folytassanak megbeszélé­seket, egyeztessék fejlesztési elképzeléseiket, s készítsenek az egész megyére kiterjedő programot. Az áruellátás problémáinak elemzése után szólt a lakosság és kereske­delem kapcsolatáról. Ezzel összefüggésben említette, hogy a panaszok, kifogások száma az elmúlt évihez ké­pest megduplázódott. A kifo­gásolt esetek a múlt év­ben 30 százalékban, most 70 százalékban jogosak. Végül a vezetés és kádermunka hely­zetét vizsgálta, s felhívta a figyelmet arra, hogy sokkal igényesebbnek kell lenni, nem szabad megtűrni a fele­lőtlenséget ezen a területen sem. HAJDÚ SÁNDOR a sza­badpiaci árak alakulását tet­te szóvá. A háziasszonyok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel. hogy a zöldség, gyümölcs és egyéb áruk ára magasabb a múlt évinél. Eb­ben közrejátszanak objektív tényezők. Vannak azonban esetek, amikor nehéz rá elfo­gadható magyarázatot talál­ni. Ilyen a baromfi ára, amely lényegesen magasabb, mint a korábbi években volt, pedig bőven van belőle. Érthetetlen, hogv a nyíregy­házi piacon drágább a gyü­mölcs és zöldség ára, mint másutt, pedig Szabolcs még ma is mezőgazdasági jellegű megye. Az áru elosztásá­val sincs minden rendben, mert Nyíregyházán gyakran nem lehet megfelelő méretes ruhát kapni. Nyírbátorban oedig van. Több felszólaló­val esvütt ő is javasolta oá Ivázat kiírását áruház építé­sére. BUZSAKI LÁSZLÓ a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak a kereskedelemmel kap­csolatos megállapításait is­mertette. ö is foglalkozott a hálózat korszerűtlenségével, megtoldva azzal, hogy a rak­tárak is zsúfoltak, szűkek, s nincs lehetőség a dolgozók munkáját könnyítő gépek al­kalmazására sem. Ez is oka, hogy lényegesen emelkedett a balesetek száma a kereske­delemben. Szólt arról, hogy nőtt a követelmény a keres kedelmi dolgozókkal szem ben. Képzésüket már az is­kolában magas szinten kell megkezdeni. Ehhez a je­lenlegi körülmények kö­zött nincs lehetőség. Szükség van az időseb­bek szakmai ismereteinek bő­vítésére, mert 20 év alatt nagy változások történtek az áruk összetételében. Végül kérte a tanács segítségét a kereskedelmi dolgozók kultu­rális igényeit kielégítő léte­sítmény építéséhez. SZILAGYI GYULA a szö­vetkezeti kereskedelem fej­lődését ismertette, kiemelve, hogy ma már minden igényt kielégítő áruházak is találha­tók a megyében. A megye forgalmának ez évben már a 65 százalékát a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le. Szólt a mátészalkai építke­zésekről és bejelentette, hogy nincs akadálya most már Kisvárdán sem az áruház építése megkezdésének, csupán kivitelezői kapacitá­son múlik. Nem mondott le a szövetkezeti kereskedelem arról sem, hogy Nyíregyhá­zán áruházat építsen. Beszélt arról, hogy a szövetkezet fe­lelősséget érez a lakosság áruellátásáért, elsősorban sa­ját tagjairól van szó, s a ki­sebb egységek veszteségesen működnek, de ezért nem zár­ják be. Az áruellátás terüle­tén jelentkező hiánycikkekkel kapcsolatban elmondotta, hogy nem kaptak megfelelő tájé­koztatást a várható bevéte­lek nagyságáról, g ez is egyik oka volt,1 hogy nem tudtak jól felkészülni. A forgalom 15 százalékkal magasabb, mint a bázisban volt. A ká- derutánpóltással kapcsolatban javasolta, hogy az iskola fej­lesztésével egyidőben gondos­kodni kell megfelelő szakokta­tói nevelőkről is. Javasolta, hogy a megyei tanács ismerje el a jól dolgozó kereskedel­miek munkáját. KOVÁCS ISTVÁN a terme­lőszövetkezetek kiegészítő te­vékenységével foglalkozott. Ez kétszeresére növekedett, s a szövetkezetek bevételének 10 százalékát adja. Gyorsabb fejlesztésének egyik akadá­lya, hogy ehhez állami támo­gatást nem kapnak, saját ere­jükből pedig elsősorban a mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel kapcsola­tos nagy beruházásokat esz­közük, amihez még támoga­tást is kapnak, jelenleg már 500 ilyen kiegészítő tevé­kenységgel foglalkozó egység van a megyében, fejlesztésü­ket a tanács támogatja. A sü­tőipar helyzetének javítására megállapodások történtek a nyíregyházi és a kisvárdai üzem felépítésére. A felszólalásokra dr. P. Szabó Gyula vb-elnökhelyet­tes válaszolt, majd dr. Fekszi István vb-elnök foglalta ösz­sze. A tanács megbízta a vég­rehajtó bizottságot, hogy mindenre kiterjedő, egész megyét átfogó programot dol­gozzon ki. DR. FABIAN LAJOS vb­titkár terjesztette elő ezután a múlt évi gazdálkodásról szóló jelentést, amelyhez Szi­lágyi Imre, Brevák József, Gulyás Emilné dr. szólt hoz­zá, Vincze József pedig kér­dést tett fel az előterjesztő­nek. A felszólalók egyetértet­tek a jelentéssel, s néhány kérdésre külön is felhívták a figyelmet. Javaslat hangzott el, hogy azokkal a vállalatok­kal szemben, ahol indokolat­lanul nem használják fel a bérfejlesztés előirányzatait, szigorúbban lépjenek fel. To­vább szorgalmazták a gazda sági jogkörök decentralizálá­sát, s felhívták n figyelmet a társadalmi összefogás kiszé­lesítésére, a községfejlesztési tervekben előirányzott léte­sítmények megépítésére, az óvodai hálózat bővítésére. A tanácsülésen ezutáh dr. Bálint Károlynak. a megyei bíróság elnökének előterjesz­tése alapján megválasztották a megyei bíróság mellett mű­ködő népi ülnököket, majd a metre közrend és közbizton­sági helyzetéről hangzott él tájékoztatás. Hódi László # Csalódás Londonban a francia kormány- nyilatkozat után ® Hétfőn összeül a Biztonsági Tanács Világszerte is, a Szovjet­unióban is, változatlanul az érdeklődés homlokterében állnak a moszkvai nagy ta­nácskozás tanulságai. A szov­jet lapok vezető helyen szá­molnak be a tanácskozás ered­ményeiről szóló SZKP-hatá- rozatról. A lapok jogos elég­tétellel írnak azokról, akik eleve kudarcra kárhoztatták a konferenciát — csak éppen saját vágyaikat tévesztették össze a valósággal. Majevszkij, a Pravda ne­ves szemleírója „Jósok és provokátorok bukása” cím­mel foglalkozik ezzel a té­mával. Az elmúlt hetek ese­ményei — írja — bebizonyít­ják, hogy az imperialista pro­paganda mindent latba ve­tett a nemzetközi tanácskozás menetének eltorzítására, s en­nek érdekében nem riadt vissza kitalálásoktól, rágal­maktól és nyílt provokációk­tól sem. Most azonban el le­het mondani, hogy a reak­ciós propaganda hadművelete botrányos kudarcot vallott. Hozzátehetjük: a „botrá­nyos” jelző nem túlzás. Nem egy nagy nyugati lap — pél­dául az angliai Guardian — kommentátora lapja hasáb­jain kénytelen megvallani ol­, ont-i... o i.-:..-íuo'lcC ■­vaséinak, hogy alaposan té­védét* a- moszkvai -"ttgtfftreTF cia kilátásainak megítélésé­ben. Változatlanul sok szó esik az új francia kormány elkö­vetkező külpolitikájáról is — még mindig elsősorban talál­gatások formájában, pedig a kormány nyilatkozata már el­hangzott. A Figaro című pol­gári lap elemzése a lényegre mutat rá, amikor a kabinet nyilatkozatának külpolitikai részét „a kérdések óvatos megközelítésével” Jellemzi. Az, hogy a fogalmazásban az óvatosság dóminál, megerősí­ti azt a feltételezést, hogy Pompidou, illetve Chaban- Delmas valószínűleg átveszi a tábornokelnök külpolitikájá­nak számos lényeges elemét, de a „folyamatosság és nyi­tás” keverési aránya még tá­volról sem eldöntött tény. Az első csalódott külföldi visszhang mindenesetre már elhangzott: a brit sajtó rezig- náltan állapítja meg; hogy Chaban-Delmas „nem szólt elég melegen” Anglia közös piaci tagságáról. Vezető helyen foglalkozik a világsajtó a csütörtöki Szuezi légicsatával is. Az izraeli és az egyiptomi fél egymásnak ellentmondó jelentéseket adott ki a veszteségekről. A megfigyelők a nagyszabású légicsatában a helyzet rosz- szabbodásának, a katonai frontnak aktivizálódásának újabb jelét látják. A harci cselekmények ki­szélesedésével párhuzamosan megfigyelhető a diplomáciai erőfeszítések „eszkalációja" is. Hétfőn összeül a Biztonsá­gi Tanács, hogy megvitassa Jordánia Jeruzsálemmel kap­csolatos'-panaszát és ez — a , négy-. illetve kéthatalmi megbeszélések mellett — megnyithatja a közel-keleti diplomácia „harmadik front­ját” is. Pénteken a Kremlben ősz* szeült az SZKP moszkvai vá­rosi és területi szervezetének aktivaértekezlete. A napiren­den a moszkvai tanácskozás eredményeinek megvitatása szerepel. A beszámolót Leo- nyid Brezsnyev, a Központi Bizottság főtitkára tartotta. Apró Antal Moszkvába utazott Czinege Lajos vezetésével katonai küldöttség utazott Romániába Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénte­ken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság VIII. ülésszakán. A Központi Bizottság el­utasítja az olyan nézeteket, amelyek a békés egymás mel­lett élés elvét kiterjesztik az Ideológia területére, s a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fej­lődésével velejárónak tekin­tik a marxizmus—leninizmus és a burzsoá ideológiák köze­ledését. Szükséges, hogy a marxista—leninista erők moz­gósításával, ideológiai eszkö­zökkel is megalkuvás nélkül harcoljunk az imperializmus fellazítás! törekvései ellen. A pártnak, minden • szervezetének, a kom­munistáknak, a társadalom- tudományok művelőinek áll­hatatosan kell propagálniok a marxizmus—leninizmus esz­méit, a társadalomtudomá­nyok új eredményeit, s ezzel Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és N. N. Szikacsov kővetta- nácsos, a Szovjetunió buda­pesti ideiglenes ügyvivője. sadalmi viszonyokra, az em­berek tudatára. Lankadatla­nul kutatni kell társadalmi valóságunkat, korunk új je­lenségeit, s a szocializmus to­vábbi építését segítő, alkotó elméleti tevékenységet kell kibontakoztatni. ft A Központi Bizottság a * • magyar tudományos élet időszerű feladatainak megoldása céljából javaslato­kat tett az állami és társa­dalmi szervekben szükséges intézkedésekre. Ügy határo­zott, hogy az irányelveket a Társadalmi Szemlében közzé­teszi. A Központi Bizottság fel­hívja a tudományos élet te­rületén dolgozó alkotókat az irányelvek megismerésére, a tudomány és az egész nép ér­dekeit szolgáló törekvések tá­mogatására. A Román Szocialista Köz­társaság fegyveres erői mi­niszterének meghívására Czi- nege Lajos vezérezredesnek, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának, honvédelmi miniszternek a vezetésével pénteken magyar katonai küldöttség érkezett a Román Szocialista Köztársaságba ba­ráti látogatásra. A repülőtéren a küldöttsé­get Josif Banc, a Román KP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a minisz­tertanács alelnöke, Vasile Pa- tilinet, a KB titkára, Ion Ionita, a fegyveres erők mi­nisztere, Cornel Onescu bel­ügyminiszter, Ion Stanescu, az államblztonsági tanács el­nöke, valamint a fegyveres erők miniszterének első he­lyettese, a külügyminiszté­rium képviselői és mások fo­gadták. Jelen voltak Vince József, Magyarország buka­Santiago (MTI): Eduardo Montalva Frei köz- társasági elnök televíziónyi latkozatban jelentette be az Anaconda amerikai bányatár­saság chilei rézbányáinak ál­lamosítását. resti nagykövete és a nagy- követség tagjai. A díszőrség parancsnoká­nak jelentése után a zenekar eljátszotta a magyar és a ro­mán nemzeti himnuszt. A magyar honvédelmi miniszter ellépett a dísZőrség előtt, majd a protokollfőnök bemu­tatta a megjelent személyisé­geket, köztük a Bukarestben akkreditált katonai attasékat. A repülőtéren felállított emel­vényről fogadta ezután a ma­gyar honvédelmi miniszter a díszőrség felvonulását, majd úttörők virágokat adtak át. A délelőtti programban pro­tokolláris látogatás szerepelt Ion Ionita, a fegyveres erők miniszterénél, majd koszo­rúzás a haza hősei emlékmű­vénél és a szovjet hősök em­lékművénél. Ion Ionita este a honvéd­ség házában fogadást adott a magyar küldöttség tiszteleté­re. Chile az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Zambia után a világ negyedik legnagyobb réztermelő állama. Az Ana­conda bányatársaság bányái szolgáltatják Chile 620 000 tonna évi réztermelésének több mint 50 százalékát. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1, oldalról) kell pozitívan hatniok a tár­Chile államosította az inacondát

Next

/
Thumbnails
Contents