Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

mXe PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IXXVl ÉVFOLYAM. 140. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. JÜNITIS 20, PÉNTEK ötünk tartatma bőéi A világhírnév kovácsoló! (3. oldal)' Hová tart másfél ezer fiatal szakmunkás? (5. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Hazaérkezett a magyar pártdelegáció A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely részt vett a kommunista- és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásán, csütörtökön es­te visszaérkezett Budapest­re. A delegációt Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára vezette, tagjai voltak: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. A küldöttség fogadására a a Nyugati-pályaudvaron meg­jelent Biszku Bela, a Politi­kai Bizottság tagja, Aczél György és PuHai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügymi­niszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelent volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Kádár János elvtárs beszélgetése újságírókkal Ülést tartott a Szabolcs megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportjának csütörtökón Nyíregyházán megtartott ülé­sén megbeszélték az ország­gyűlés következő ülésszaká­nak előkészítésével kapcsola­tos feladatokat, majd d*i Fábián Lajos, a megyei ta. nács vb titkára adott tájékom tatót a múlt évi gazdalkod aj es költségvetés végrehajtásá­ról és tapasztalatairól. a moszkvai tanácskozás után KETTŐS JUBILEUMRA KÉSZÜLNEK Moszkva. (MTI): Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a kommunista és mun­káspártok némzetközi ta­nácskozásán részt vett ma­gyar pártküldöttség vezetője, es Komócsin Zoltán, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára néhány órával a kül­döttség hazaindulása előtt, szerdán délelőtt találkozott azokkal a magyar újságírók­kal, akik a moszkvai tanács­kozás munkájáról tudósítot­tak A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável Józsej es Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda, Nemes Já­nos, a Népszabadság. Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Ma­gyar Hírlap, és Diósdi Lász­ló, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszélgetésen Kádár, János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség munkáját érin­tő kérdésekre. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár János a tanácskozás eredménye­it, s mennyiben feleltek meg azok pártunk vára­kozásainak? — a követ­kezőket válaszolta: — A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Közpon­ti Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásainak, sőt bizonyos értelemben job­bak az eredmények, mint ahogyan előzetesen reméltük. A testvérpártok nagy nem­zetközi összejövetele es esz­mecseréje — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi je­lentőségű esemény volt, hi­szen mozgalmunk a világ leghatalmasabb társadalmi ereje. — A tanácskozáson képvi­selt 75 kommunista és mun­káspárt áttekintette a nem­zetközi helyzetet, egyeztette nézeteit, hogy az imperializ­mus elleni harcban a jövő­ben még jobban összponto­síthassa erőit mozgalmunk nagy feladataira — a társa­dalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a népek sza­badsága és a béke védelme érdekében. — A tanácskozás nem vég­célja, hanem eszköze, a je­len körülmények között nél­külözhetetlen eszköze a test­vérpártok küzdelmének. A nemzetközi kommunista moz­galom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kaptak. A tanácskozás után kedvezőbb feltételek között harcolhat­nak, dolgozhatnak. A polgári sajtó nagy re­ményeket fűzött ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérdés szó­ba hozatala megzavarja a tanácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véleménye? — hangzott a kérdés. — Tudomásul keJ! venni, Isagy világunkban különböző érdekek, különböző erők találkoznak és ütköznek össze, mindenekelőtt a ha­ladás és az imperializmus erői, de mindenfajta közbül- eső erők is. Ennélfogva a ta­nácskozáshoz is különböző remények fűződtek. — Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt remélték, hogy az értekezlet nézeteltérések éleződéséhez vezet. Még a testvérpártok között is volt néhány, amely bizony nyugtalansággal te­kintett a tanácskozás elé. — Az előzetes eszmecserek során kitűnt, hogy különbö­ző meggondolásokból, nem volna helyes napirendi kér­désként tárgyalni sem a kí­nai vezetők jelenlegi politi­káját, sem a csehszlovák helyzetet. Az említett két kérdés mégis szóba került a tanácskozáson. A csehszlovák kisebb mértékben, a kínai vezetők jelenlegi politikája viszont csaknem minden fel­szólalásban szerepelt. Ez el­kerülhetetlen volt, mert a kínai probléma mozgalmunk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja. — Itt jegyzem meg, ér­dekes momentuma volt a tanácskozásnak, amikor az egyik testvérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, hogy távollevő pártot ne bí­ráljunk. Ez az igény azon­ban elfogadhatatlan, mert ütközik egy rendkívül fon­tos alapelvvel, nevezetesen azzal, hogy minden párt sza­badon kifejtheti álláspontját. — A kommunista mozga­lom egységtörekvéseinek és az összes antiimperialista erők tömörítésének útjában jelenleg a legnagyobb aka­dály — folytatta Kádár Já­nos —, a kínai vezetők po­litikája. A tanácskozáson képviselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezésre a felszólalásokban — eluta­sította ezt az egységbontó politikát, mint a kommunis­ta mozgalomtól idegen áram­latot. A csehszlovák kérdést fel­szólalásában a mi küldöttsé­günk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzésére a legilletékesebb a csehszlovák testvérpárt küldöttsége volt. Érzésem szerint, a tanácsko­záson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint ko­rábban. Ez a csehszlovák küldöttség objektiv, marxista állásfoglalásának is érdeme. Ártott-c az említett kér­dések körű! ki hon take zott vita az egységlö- rekvéseknek? _ kér­dezték a tudósítók. — Nem ártott — felelte Kádár János, — sem a kínai vezetők jelenlegi politikájá­nak kritikája, sem a cseh­szlovák kérdés említése nem zavarta, ellenkezőleg, előse­gítette a tanácskozás fő cél­jának elérését. Miként szüntethetők meg azok a körülmények, amelyek miatt egyes testverpártok távolma­radtak a tanácskozásról, illetve mások részt vet­tek ugyan, de fenntartá­saik voltak a fő doku­mentummal szemben — hangzott a tudósítók kö­vetkező kérdése. — Azon az úton, amelyen az elmúlt másfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jár­tunk — felelte Kádár Já­nos — a testvérpártoknak fi­gyelmesen meg kell hallgat- niok egymás álláspontját, meg kell érteniök annak in­dítékát. majd elvi alapon ki kell fejteniök nézeteiket, s ily módon közelíteni azokat egymáshoz. — A véleményeltérések részben ideológiai, részben politikai természetűek. Az ideológiai kérdésekben csak a tudomány módszerét hasz­nálhatjuk, s ez eltér a napi politika módszerétől. Össze kell gyűjteni, elemezni, érté­kelni kell a tényeket, kidol­gozni a fő következtetese- ket, majd egybevetni a kü­lönböző testvérpártok elem­zéseinek eredményeit. Csak a kommunista világmozgalom tapasztalatainak összessége adhatja meg az igazi vá­laszt arra a kérdésre, hogy mi a marxista—leninista igazság, vagyis mi egy adott probléma helyes, marxista— leninista értelmezése. — Ami a politikai nézet- eltéréseket illeti, tudvalevő, hogy a testvérpártok a leg­különbözőbb feltételek kö­zött dolgoznak, s ennek meg­felelően eltérő taktikát al­kalmaznak. De az alapvető érdekek közösek, mert egy­séges az eltökéltség az im­perializmus elleni harcunk­ban. egységesek vagyunk ab­ban, hogy erősítenünk kell összefogásunkat. Nézeteltéré­sek leküzdésének legjobb út­ja a közös munka és a közös harc. Egyébként hadd je­gyezzem meg, amennyiben nézeteltérések jelentkeznek, jobb és egészségesebb. ha nem térünk ki előlük, hanem nyiltan, elvtársiasan és bát­ran beszélünk róla. — A távolmaradott pár­tokat — mint azt küldött­ségünk sajtóértekezletén em­lítettem — különböző okok vezették. Most még egy lé­péssel tovább mehetek: a tanácskozás úgy foglalt ál­lást, hogy az alapvető doku­mentumokat megküldik a világ minden kommunista és munkáspártjának — a távol - maradottaknak is — abban a meggyőződésben, hogy ezek az okmányok közös harcunk olyan politikai platformját jelentik, amelyek megvalósí­tásából mindenki kiveheti ré­szét. s amelyhez még utólag is lehet csatlakozni. Azzal kapcsolatban, hogy az értekezletről tudósító nemzetközi üjságirógár- da körében és világszer­te nagy figyelmet keltett a tanácskozás nyilvános sága, — Kádár János a következőket mondotta: — Jó sajtó- és propagan­damunka nélkül politikai és társadalmi célokért harcolni nem lehet. A nyilvánosság­nak mind az előkészítő mun­kában, mind pedig a tanács­kozás idején nagy jelentősé­get tulajdonítottunk. A kon­zultatív találkozó házigaz­dáiként igyekeztünk meg­könnyíteni a sajtó munkáját, és a testvérpártokkal egyei­(Folytatás a 2. oldalon) Tsz-ek csatlakozása országos és területi versenyhez A Szatmár-Beregi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségétől ötven közös gazda­ság vett részt termelési ver­senyben az elmúlt esztendő­ben. Elért eredményeik alap­ján a szövetség területéről 8 termelőszövetkezetet terjesz tettek fel országos értékelés­re. Kettőnek — mint arról mar korábban beszámoltunk —. a tiborszallási Uj Életnek és á csegöldi Bajesy-Zsilinsz- kynek kiváló eredményeikért a kormány ..Elismerő okleve­let” adományozott. Idén. hazánk felszabadulá­sának 25., valamint a terme­lőszövetkezetek megalakulá­sa 20. évfordulójának tiszteié- téré a fehérgyarmati Gyözhe- tetlen Brigád Termelőszövet­kezet hirdette meg a terület összes szövetkezeti gazdas-"á. hoz szóló éves termelési éa értékesítési versenyfelhrv 't. A csatlakozás — mely egyút­tal az országos versenyben való részvételt is jelenti . —- ezúttal a múlt évinél is ered­ményesebb: ez ideig több mint hatvan gazdaságból ér­kezett ilyen irányú bejelen­tés a szövetség titkárságá­hoz. Moszkvai és odesszai tanárok és főiskolások Nyíregyházán Moszkvai és odesszai peda­gógiai főiskolák tanárainak és hallgatóinak 26 tagú csoport­ja érkezett a napokban Ma­gyarországra egyhónapos Iá togatásra. A Leninről elneve­zett Moszkvai Állami Peda­gógiai Főiskoláról Korenyko- va Zója Mihajlovna tanár (a tanulmányi csoport vezető­je), Szemjanyuk Gennagyij Fjodorovics, az intézet törté­neti fakultásának dékánja és 12 hallgató az Odesszai Álla­mi Pedagógiai Főiskoláról Bogatürjov Vlagyimir GymiU rievics, a zenei tanszék tana. ra és Potapckij Pavel Fjodo­rovics, a politikai gazdaságtan és tudományos szocializmus tanszék docense, valamint az intézet 8 hallgatója látogatott el hazánkba. A látogatás célja a magyar- országi pedagógiai főiskolák munkáiának tanulmányozása, nevezetesebb tájainak megis­merése. Tanulmányútjukat Nyíregyházán kezdték. Szer­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány egyetértett az­zal, hogy a Magyar Népköz­társaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcso­latot a Dél-Vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás te), leszlését központi fejlesztési programmá nyilvánító, 1968- ban hozott kormáfiyhatarozat előírta, hogy a fejlesztés hely­zetéről évente jelentést keii tenni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a közúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke. beszámolt az elmúlt időszak tapasztala tálról. Megállapította: az ed­digi eredmények bizonyítják, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése a tervezettnek megfelelő ütemben halad A Minisztertanács a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek fel számolásával kapcsolatos Ko­rábbi kormányhatározat eddi­gi végrehajtásáról és a to­vábbi feladatokról a negye­dik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámo­lót tudomásul vette és hatá­rozatokat hozott. Felhívta az illetékes állami es társadal­mi szerveket, hogy nyújtsa­nak továbbra is segítséget a tanácsoknak és az érintett családoknak a célkitűzések mielőbbi megvalósításához. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke és az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta az 1970 évi népszámlá­lásról szóló törvényerejű ren­delettervezetet és úgy hatá­rozott, hogy azt a népköztár­saság Elnöki Tanácsa ele ter­jeszti. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági termelöszövet kezetek 1968 évi zárszámadá­sáról, s a kedvezőtlen termé­szeti adottságú tsz-ek helyze­téről szóló beszámolójában megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették leg­fontosabb termelési és szö­vetkezetpolitikai feladataikat. A mechanizmus reformja so­rán bevezetett gazdasági­pénzügyi szabályozók a ter­melés és az értékesítés fej­lesztésére ösztönöznek. A ter­melőszövetkezetek többsége jól hasznosította a megnö­vekedett önállóság adta lehe­tőségeket. az anyagi érdekelt­ség elvének érvényre >uttatá­(Folytatáe a 2- oldalon) dán este érkeztek, s a Ta­nárképző Főiskola vendége­ként hétfőn reggelig tartóz­kodnak megyénkben. Csütör­tökön délelőtt felkeresték a konzervgyárat, délután a vá­ros és Sóstó nevezetességei­vel ismerkedtek. Itt-tartózko- dásuk alatt felkeresnek több kulturális intézményt, törté­nelmi és irodalmi emlékhe­lyet. A közösen összeállított program alapján tanulmá­nyozzák az intézetek párt, szakszervezeti és ifjúsági te­vékenységét, a tanszékek ta­nítási programját, oktató-ne­velő es kulturális munkáját, a kollégiumi diákönkormány­zatot, találkozásokra, tapasz­talatcserékre kerül sor a taná­rok és hallgatók között. A szovjet vendégek a sza­bolcsi program befejezése után ellátogatnak Szegedre, Pécsre. Egerbe, s végül meg­tekintik Budapest nevezetes­ségeit

Next

/
Thumbnails
Contents