Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
I o1Sa3 Ret et MTSTATT5E'SZ X& f§89. idnfus f#, — ■ . ' ■ * A Bezosztája—1 atyja Népesedés és az új termelési eljárások Az elmúlt hetekben hazánkban tartózkodott P. P. Lukjanyenko szovjet akadémikus, a világhírű növénynemesítő, aki munkatársaival együtt évek óta dolgozik a nagyhozamú intenzív búzafajták kinemesítésén. Nevéhez fűződik a magyar kenyérgabona-termesztésben sikeresen bevált Bezosztája— 1-es búzafajta kinemesítése. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa P. P. Lukjanyenko akadémikusnak a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta, A földművelők világszerte Ismerik Pavel Lukjanyenko állami és Lenin-díjas akadémikus nevét, akinek nagyhozamú búzafajtái hozzájárulnak a gabonaprobléma megoldásához. Mintegy 30 búzafajta nemesítése fűződik nevéhez. A tudós a Kraszno- dári Agrártudományi Kutató Intézetben dolgozik, ahol munkatársaival együtt arra törekszik, hogy dőlésmentes, a betegségekkel szemben ellenálló, több szemet adó búzahibrideket adhasson a mezőgazdaságnak. Az intézetben rendelkezésükre áll az összes haza! és több ezer külföldi búzafajta, így a legmerészebb keresztezésekkel hozhatják létre az új fajiakat. A híres Bezosztája—1 elődjének, a Bezosztája—4-nek családfájában például megtaláljuk a különböző olasz, japán, spanyol, argentin és más fajtákat. A nyolcadik nemzetség irányított egyedi válogatásából született a Bezosztája—1, amelynek elterjedése révén a Kubányban egész közigazgatási körzetekben gyűjtenek be hektáronként 40 vagy még több mázsa búzát. Ennek segítségével érték el, hogy e hatalmas területen tavaly meghaladták a hektáronkénti 30 mázsás átlagtermést. A Bezosztája—1-nek tíz éven át nem volt_vetélytár- sa, s valószínű nem is akadt volna, ha Lukjanyenko nem ad át 1967-ben az állami fajtakísérleti gazdaságoknak két újabb búzafajtát, a Kaukázust és az Aurórát. Ezek — mint a tudós minden más nemesítési eredménye, a korábbiakra alapultak. A Krasznodéri Agrártudományi Kutató Intézetben az Auróra hektáronként 6,7 —» a Kaukázus pedig 7,1 mázsáHármas ikrek A kettes ikerborjak gyakorisága három-négy százalék, a hármas ikrek ellését viszont már csak ezrelékekben lehet kifejezni. Néha évek telnek el úgy, hogy a megyében hármas ikerborjak ellé- sére nem kerül sor. Idén már három ilyen eset történt. Legutóbb a biri Táncsics Termelőszövetkezetben a Harcsa nevű négyéves magyar tarka, jól tejelő tehén harmadik el- lésére két üsző és egy bikaborjút ellett. A kisbor jak súlya összesen hetven kilo- g: amm volt. A termelőszövetkezet a három borjú után hatezer forint állami támogatást kapott. (Rendelet sze rint minden élve ellett borjú után kétezer forint tamoval nagyobb termést ad. mint a Bezosztája—1. A Kubányban. öntözött területeken rekordtermést adott a Kauká- zus-fajta, hektáronként 87,4 mázsát. A krasznodári határvidéken tavaly az Auróra hektáronként 68—70, a Kaukázus pedig 66—72 mázsát termett. Ezek a fajták egyébként különösen a hegyaljai körzetekben válnak be, és mint a Bezosztája—1 is, — kitűnően meghálálják az öntözést. A tudós és munkatársai hektáronként 76—80 mázsás termést biztosító új hibridek létrehozásán munkálkodnak. A másik irányzat — az új, minden betegséggel szemben rendkívül ellenálló, öntözéses nagyüzemi termelésre alkalmas fajtakutatás — ez annál fontosabb, mert a Szovjetunióban évről évre növekszik az öntözéses földművelés alá eső terület. A munka lényege — a produktívabb kalásznevelés. Míg a korábbi búzafajtáknál a szem az egész növény tömegének 30—35 százalékát tette ki, a Lukjanyenko-féle búzáknál ez az arány eléri a 40, sőt néhol az 50 százalékot. Az intézetben azonban már vannak olyan fajták amelyeknél ez az arány 85 százalék. E búzafajta kalásza szinte közvetlenül a földből nő ki, így semmiképpen sem dől meg. Az akadémikus arra számít, hogy ez a fajta üzemi termesztésben hektáronként több mint száz mázsát fizet. Ezek a fajták persze még nem holnap jelennek meg, de nemesítésükön teljes erővel dolgoznak. Jurij Zenyuk | gatás jár.) A Harcsa tehát a tsz nek és gondozójának, Katona Jánosnak jó hasznot hajtott. A gondozó háromNapjaink nagyon aktuális és sokat emlegetett problémája a túlnépesedés és a vele kapcsolatos következmények. Úgy vélem érdemes röviden foglalkoznunk vele. A népesség eloszlása a területi adottságokkal, a gazdasági körzetek termelési színvonalával, és egyéb társadalmi tényezőkkel mutat szoros kapcsolatot. Szabolcs-Szatmár megye helyét, ha ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor a következőket láthatjuk: Budapestnek 1 knrr-en ezernél több lakosa van. Pest, Komárom megye népsűrűsége 100—120 fő/km2-en. Négyzetkilométerenként 90—100 fő között van Szabolcs-Szatmár, Győr-Sopron és Nóg- rád megye lakossága. A többi 14 megyében ennél alacsonyabb a népsűrűség. Magyarország mai területének népessége az utolsó száz év során több mint kétszeresére nőtt. A lakosság eloszlása nem egyenletes az ország területén. A szocializmus alapjainak lerakása időszakában fokozódott a városokba tömörülő népesség üteme megyénkben is. Csökkent néhány mezőgazdasági település lakossága. E községek lakossága részben véglegesen áttelepült, másrészt csupán ingázik lakóhelye és a munkahelye között. A legnagyobb arányú népességelvándorlás éppen a mi megyénkre jellemző. A Föld lakosainak száma is gyorsan növekszik. Az utóbbi 300 év alatt több, mint ötszörösére, a huszadik század kezdetétől pedig kétszeresére növekedett. 1965- ben a világ lakossága elérte a 3,3 milliárdot. Jelenleg 40 év alatt fog megkétszereződni. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a világon ebben a negyedórában is, mikor e cikket olvassuk 420 ember hal meg, és ugyanakkor születik 1770 fő. Tehát 1 nappal később már 140 ezer újabb fogyasztót kell élelmiszerrel, ruházattal és más közszükségleti cikkel ellátni. Hazai példával élve közel 3 Nyíregyházával többet kell ellátni naponta. Ez évenként kb. 70 millió új fogyasztót jelent. Ez a tény a történelem folyamán először állítja olyan feladat elé a világ mezőgazdaságát, amely egy évtized alatt kb 1 milliárd újabb ember élelmiszerszükszáz helyett kilencszáz forint prémiumot kap. » Az ikerborjak ellése hasznos dolog. Szakemberek véleségleteinek kielégítését követeli. Joggal vitázunk a megoldáson. Egy bizonyos, hogy semmi esetre sem a Malthus- féle túlnépesedés és ehhez hasonló elméletek vezetnek a megoldáshoz. Érdekes lenne felsorolni a világ kiaknázható tartalékait és egyéb termelést fokozó eljárásait, de e cikk keretében erre nincs lehetőség, csupán példákat említhetünk meg. Az algatenyésztés, a használatba még nem vett szántóterületek, a termésátlagok nagyarányú fokozása stb, mind- a probléma megoldását fogja segíteni. Az alternatívák közül a termés fokozására, egy példát kiemelek, amely a mi megyénkre jellemző eljárás lehet. A burgonyatermesztés jelentősége Szabolcsról köztudott. Egyik legfontosabb népélelmezési cikkünk. Az élelmiszerhiány a népességi adatokat ismerve világjelenséggé fajulhat. Ez igen erőteljes nyomást fog gyakorolni a mezőgazdasági kutatókra és a termelés valamennyi ágára. így a burgonyatermesztéssel is enyhítheti megyénk e problémát. Szántóföldi növényeink közül a burgonya az, amely öntözés esetén mind a termés- mennyiséget, mind pedig hasznosságba tekintve az egyik legkedvezőbb eredményt kínálja. Öntözéssel elért terméseredmények dr. Pozsgay kutató vizsgálata szerint a következők: Kisvárdai rózsa esetében öntözött területen 166 q/kh, öntözetlen 105 q/kh. A többlettermés: 61 q/kh. A többletet jelentős bruttó termelési érték forint összegben kereken 10 ezer forint. "Ez csak egy szerény példa az új termelési eljárások alkalmazására. Hasonlóképpen van ez más terményekkel is. A mezőgazdasági művelésbe világszerte még sok terület bevonható, de ezek kiterjesztési üteme lassú, ezért a legközelebbi fő feladat mindenfelé az új termelési eljárások sokoldalú alkalmazása, így ezen keresztül növelhető a területi termelékenység, amely a népesedés gyors emelkedésével lépést tarthat. Ezek szakszerű megoldása a népesedési problémákkal járó aggodalmunkat hosszabb időre el fogja oszlatni. Dr. Vargha László főiskolai adjunktus Csikós Balázs felv. ménye szerint azonban nem előnyös. Csak hizlalásra alkalmasak, továbbtenyésztés- re nem. \ 4 szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései Az elhelyezés és szakmai tudás Az elhelyezéstől nagymértékben függ az állatok egészségvédelme és a termelőképesség maximális kihasználása. A jó istállóban az állatok a takarmány tápláló anyagait nagyobb hatásfokkal alakítják át állati termékké, élősúly gyarapodásra, vehem- fejlesztésre és tejtermelésre. A tisztán tartott, jó hőmérsékletű és levegőjű istállókban az emberek is jobban érzik magukat, jó kedvvel dolgoznak és munkájuk is termelékenyebb. Napjainkban a tehén férőhelyek 14,4 százaléka, a növendék szarvasmarha férőhelyek 22,2 százaléka korszerű. A régi és elavult szerfás istállókban az új technológia nem alkalmazható, az emberek nehezebben, sok fáradtsággal végzik munkájukat. Téli hidegtől is szenvednek. Számításaink szerint a téli időszakban a tehenek tejtermeléséből 6 millió, a növendékmarhák súlygyarapodásából 1,5 millió forint értékű évi kiesés sújtja a szövetkezeti közös gazdaságokat. A szarvasmarhatartás épületeinek építkezését meg kell gyorsítani, feltétlenül, a 300— 400 és ennél több tehenet befogadó szakosított telepek létrehozására célszerű törekedni. Ezt a célkitűzést 3—4 kisebb tsz társulással ésszerűen megoldhatja. A szakosított telepek mielőbbi kialakítása nagyon sürgős. Megyénk területén egy tsz-re átlagosan csak 51 tehét jut, így lehetetlen a .nagyüzemi lehetőségek megvalósítása és kihasználása. Az állatok, a megtermelt takarmány, az épületek — istállók -r, igen nagy értéket képviselnek. A szaktudás, szervéző készség, az előrelátás, a szakmai ismeret hiánya az állattenyésztés területén igen nagy károkat okozhat Az értékes tenyészállatok pár éven belül, pár hónap alatt is tönkremehetnek. A szakosított telepek lehetővé teszik egy-egy komoly szarvasmarha^ tenyésztő speciális alkalmazását. A korszerű felszerelés, technológia, szociális épü- letek, tisztálkodási lehetőségek — az iparszerű szarvas- marhatenyésztő-üzem — vonzóvá teszi a fiatal betanított munkások, illetve szakmunkások számára is a szarvasmarha-tenyésztést. A szakosított szarvasmarha-tenyészetek irányításában legalább felsőfokú technikusi végzettségre, a munkák végrehajtásában pedig szakmunkásokra van szükség. Ez idő szerint 135 fő szerezte meg a szarvasmarha-tenyésztési szakmunkás-bizonyit- ványt és 376 fő a szarvasmarha-tenyésztési betanított munkás bizonyítványt. Ezeknek az embereknek egy része sajnos már nem a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozik. Elsősorban a kialakulóban lévő szakosított szarvasmarha-tenyésztő telepeket létrehozó tsz-ekből már most feltétlen szükséges, hogy minél több 8 általános iskolát befejezett fiatal , jelentkezzen a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum szarvasmarha-tenyésztési szakmunkás tagozatára. A' szakmunkásiskola elvégzése után azok a fiatalok, akiknek tervük van főiskolai diplomát szerezni, így is elérhetik céljukat, az iskola végzésével párhuzamosan kereseti lehetőséghez is jutnak, ezenkívül az élet számára nagy előny az is, hogy egyidőben válhatnak jó gyakorlati és elméleti szakemberekké. Dr. Szkíta József Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója Gázpatronos hörcsögirtás A mezőgazdaság nagy kártevője a hörcsög Válogatás nélkül tizedeli a gabonaféléket, pillangósokat, kukoricát, napraforgót és az egyéb növényi kultúrákat. A hörcsög elleni harc állandó. Korábban különböző módszerekkel (hörcsögöntéssel. csapdázással) irtották a kártevőt. A nagyüzemi gazdálkodás kialakításával ezek a módszerek már elavultak, eredményesen nem alkalmazhatók. A hörcsög utódait tekintve termékeny állat. Tavaly például az egyedszám és az okozott károk nagysága alapján veszélyes kártevővé kellett nyilvánítani. A nagycserke- szi Rákóczi Termelőszövetkezet például tavaly a kifogott hörcsögökért 33 ezer forintot, a nagycserkeszi Kossuth Tsz 24 ezer forintot fizetett, ennek ellenére a megmaradt állomány komoly károkat okozott. A hörcsögök szaporodása — az intenzív irtás ellenére — megyeszerte megfigyelhető. Ma már olyan helyeket is veszélyeztetnek — Timár, Balsa, Vencsellő —, ahol korábban nem okoztak gondot. A kártevő nagymértékű elterjedése szükségessé tette a hagyományos módszerek helyett a vegyszeres védekezés bevezetését. A vegyszeres védekezés szénkéneggel történt. Ez azonban sok gondot oko zott. mert kezelése nehéz, al kalmazása robbanás és tűzveszélyessége miatt körűimé nyes volt. A módszer terjedését — az említetteken kívül — akadályozta még a szénké- neg magyarországi gyártásának beszüntetése. A szükséges készletet importból kellett fedezni. A hörcsögirtásnak most egy új módszere került kipróbálásra, a gázpatronos eljárás. A nagycserkeszi termelőszövetkezetben az új módszer elterjesztésére bemutatót tartót- tunk termelőszövetkezeti szakvezetőknek. A kísérletet egy 55 holdas lucernatáblán hajtottuk végre. A fer- tőzöttség a lakott kotorékok alapján 13 volt. A védekezés elvégzése után a lakott kotorékok száma háromra csökkent, az eredmény 80 százalékos. Remélhető, hogy a gázpatronos, rendszeres védekezéssel pár éven belül sikerül visszaszorítani a ’ mind veszélyesebbé váló kártevőt. Az új módszer előnye egyébként, hogy a gázpatron eredeti állapotban méregjelzés nélküli készítmény, az emberre, haszonállatokra veszélytelen, csak meggyújtás után a fel- használás idejében mérgező. A gázpatron felhasználása egyszerű és könnyen végrehajtható. A patron gyújtófejjel van ellátva, amelyet öngyújtóval vagy gyufával kell meggyújtani. Begyújtás után a gázpatront gyújtófejjel lefelé, a kotorékban úgy kell elhelyezni, hogy a járat jó be- taposásával a gáz a fészek felé terjedjen. A gázpatronos hörcsögirtás napjainkban időszerű, mivel a lucernatáblák, a kaszálók, dű- lőutak, töltések fűtermésének betakarítása most van folyamatban. A hörcsögök nagyrészt ezeken a helyeken tanyáznak, s kaszálás után a 'akott kotorékok könnyen megtalálhatók. A gázpatronokat az AGROKER Vállalattól, vagy a hajdúnánási Rákóczi Termelőszövetkezettől — amely gyártja — lehet besze- rezni. Kales Ká roly , . v.
