Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

VILÁG PROUrÁfiJAI, EGYESÜLJETEK! < & I Magyarorszag AZ MSZMP SZABOLCSSZA TMAR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA KXVI. ÉVFOLYAM. 137. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR r 1969. JÚNIUS 17, KEDD '.m-*-*-' - ' ■ yv CAFPSk f ART álma Orosz Ferenc elvtárs 5 beszéde a csengeri békenagygyűlésen (3. oldal) A 18. elnök sem jó? (3. oldal) Lakás — vagy iroda? (5. oldal) Sportjelentéseink (6—7. oldal) Befejeződött az első napirend vitája Békefelhívást bocsátott ki a moszkvai tanácskozás fíável József és Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítói jelentik: A vasárnapi munkaszüneti nap után a kommunista- és munkáspártot moszkvai ta­nácskozásának részvevői hét­főn reggel, magyar idő sze­rint 8.00 órakor ismét össze­ültek a nagy Kreml-palota György-termében. Ezzel az ér­tekezlet 10. munkanapja és 18. ülése kezdődött eL A délelőtti ülés lezárta az értekezlet munkájának fon­tos szakaszát: befejeződött az első napirendi pont, az anti- imperialista akcióegység kér­désének vitája. Június 5-e óta a tanácskozás tíz munkanap­ján 75-en, gyakorlatilag az összes küldöttség vezetője fel­szólalt.. A hétfőn délelőtti ülé­sen a San Marino-i. a lesothói, e guatemalai, az észak-íror­szági, a bolíviai, a Puerto Ri- co-i, a panamai és a dél-afri­kai pártküldöttség vezetője fejtette ki pártjának vélemé­nyét az első napirendi pontról és ennek keretében természe­tesen a tanácskozás fő okmá­nyának tervezetéről is. A tanácskozás délelőtti ülé­sén egyébként a résztvevők a titkárság javaslatára egyhan­gúlag elfogadtak egy nyilatko­zatot, amely a Haitiban lezaj­lott újabb véres események kapcsán megbélyegzi Duvali- er terrorrendszerét és szoli­daritásáról biztosítja a haiti kommunistákat. Ugyancsak a titkárság elő­terjesztésére a tanácskozás hozzájárult ahhoz, hogy elfo­gadják a ..Béke és szocializ­mus” nevű nemzetközi kia­dóvállalat kezdeményezését, amely elhatározta, hogy an­gol, francia, német, orosz, spanyol, arab és szükség ese­tén más nyelveken is kiadja a moszkvai nemzetközi tanács­kozás beszédeit és okmányait. A moszkvai tanácskozás hétfőn délután, magyar idő szerint 14 órakor folytatta munkáját a Kreml György- termében. A szerkesztő bizott­ság előterjesztette a fő doku­mentum szövegének terveze­tét. Az előterjesztéshez ti­zenkettőn szóltak hozzá, majd az ülés hosszan tartó taps közepette lezárta a szerkesztő bizottság előterjesztésének táravalósát. Ugyancsak hétfőn délután a szerkesztő bizottság előter­jesztette a tanácskozás béke­felhívásának szövegét, ame- l'-ct a küldöttek egyhangúlag elfogadtak és amelyet a soros elnök, John Gotland brit pártvezető meleg szarokkal méltatott. Kedden délelőtt a kommu­nista- és munkáspártok nem­zetközi tanácskozása folytat­ja munkáját. Felhívás a béke védelmére A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zásának 1969. június 16-i ülé­sén elfogadták az alábbi fel­hívást, amelynek címe, „Fel­hívás a béke védelmére!” „Mi, kommunista és mun­káspártok képviselői, akik nemzetközi tanácskozásra ül­tünk össze Moszkvában, fel­hívással fordulunk a világ nepeihez, minden emberhez, meggyőződésére és politikai nézeteire való tekintet nél­kül, hogy hajtsanak végre együttes akciókat a béke megvédésére és megszilárdí­tására. Harc folyik a legfonto­sabbért: az emberiség jövő­jéért. Századunk első felében két világháború több mint 70 millió emberéletet ragadott el, sok ezer virágzó várost és falut törölt el a föld színéről. A Hirosima fölött megjelent baljóslatú atomfelhő tragikus figyelmeztetés volt arra, hogy milyen következményekkel járhat a harmadik világhábo­rú, ha az imperializmusnak sikerül azt kirobbantania. A jelenlegi körülmények között, amikor az atombom­bák percek alatt elérhetnek bármely világrészt és óriási területeket változtathatnak pusztasággá, egy világháború sok százmillió ember pusztu­lását vonná maga után, a vi­lág civilizációjának és kultú­rájának értékes kincseit dön­tené romba. A háborúnak, az agresz- sziós és erőszakos cselekmé­nyeknek, a népek szabadsága elleni merényleteknek mind az imperializmus politikájá­ban rejlik a forrósa. Az imperializmus, elsősor­ban az amerikai imperializ­mus, fokozza a fegyverkezési hajszát, a nemzetközi feszült­séget, konfliktusokat és he­lyi háborúkat szít a Föld kü­lönböző részein. A népek szabadságának esküdt ellen­sége — az amerikai impe­rializmus — minden eszköz­zel elfojtani igyekszik a nemzeti felszabadító mozgal­makat, reakciós államcsínye­ket szervez, népellenes rend­szereket segít uralomra és támogat. Az amerikai imperialisták hosszú évek óta a legbarbá- rabb eszközök alkalmazásá­val agresszív háborút visel­nek Vietnamban. Az arab népek elleni izraeli agresszió következtében a Közel-Keleten továbbra is ve­szélyes feszültséggóc áll fenn, amely bármely pillanatban lángra lobbanthatja a háború tüzét. Állandóan veszélyeztetik a békét az imperializmus pro­vokációs fondorlatai Kuba el­len, Korea partjainál, szá­mos ázsiai, afrikai, latin- amerikai ország ellen. Európa szívében egyre erő­södik a harcias nyugatnémet imperializmus, felüti fejét a neonácizmus. Az agresszív NATO-tömbre támaszkodva és az amerikai imperializ­mussal szoros szövetségben együttműködve, a bonni kor­mánykörök, amelyek nem von iák le a keliő tanulságo­kat a nitleri Németország szétzúzásából, revanspolitikát folytatnak, a nukleáris fegy­ver megszerzésére töreked­nek, valamennyi európai nép biztonságát fenyegetik. A békét fenyegetik Euró oában azok a haditámasz­pontok, amelyeket különböző NATO-országokban és Spa­nyolországban bocsátottak az amerikai imperialisták ren­delkezésére. A monopoltőke profitjának növelése érdekében folyta­tott agressziós és háborús po­litika magukban a tőkés or- zógokban fokozza a széles •4ptöm«<?ek kizsákmányolá­sát, szítja a faji megkülön- oöztetést. melegágyul szolgál a durva erőszak számára, a demokratikus szabadságjogok korlátozásához vezet, s fe- . lyegeti a néptömegek ' lőtér­iekéit. A gazdaság milita- izálásjs óriási anyagi eszkö- öket nyel el, csökkenti az letszínvonalat és súlyos te- "rkéni nehezedik a dolgozók vállára. Az imperializmus az oka annak, hogy a tudomány és a technika nagyszerű vív­mányait, amelyek az emberi­ség előtt új horizontokat tár­nak fel, a rombolás céljaira használják fel, miközben az emberek százmillióit éhség és nyomor sújtja. Ennélfogva a békeharc egy- btuivau azzal a harccal, amelyet a népek» a szabadsá­gért, a haladásért és a de­mokráciáért, valamint azért folytatnak, hogy megszaba­duljanak az idegen elnyomás­tól, a gyarmati és az újgyar­mati rendszertől, a reakció­tól és a diktatúrától. A tartós béke ma nem utópia, hanem teljesen elér­hető cél. Manapság hatalmas társadalmi és politikai erők léteznek, amelyek fellépnek a háború ellen, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. Az első szocialista ország, a Szovjetunió és a többi szo­cialista állam következetes békepolitikája, a tőkés or­szágok dolgozóinak fokozódó harca, az erősödő nemzeti fel­szabadító mozgalom, a nem­zetközi demokratikus társada­lom széles köreinek, a béke­harcosoknak különböző meg­mozdulásai megszűntetik az új világháború végzetszerü elkerülhetetlenségét és megte­remtik a reális lehetősége­ket a népek béketörekvései­nek megvalósításához. Az imperializmus ma már nem intézheti kényére-kedvé- re a világ sorsát. Az ameri­kai agresszorokat rákénysze- rítették, hogy beszün­tessék a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bom­bázását és tárgyalásokba bo­csátkozzanak. Megkötötték a szerződést a levegőben, a víz­ben és a világűrben végzett atomrobbantások beszűnteté- léséről. aláírták az atomso- rompó-szerződést. Ennélfog­va. ha a népek aktívan és összehangoltan lépnek fel. konkrét eredmények érhetők el. Jóllehet mindaddig. amíg az imperializmus fennáll, fennmarad a háborús konf­liktus veszélye is, a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok békés em-üttélése mé­gis korunk realitása. A békés együttélés azonban szakadat­lan és szívós harcot követel a néptömegek részéről az im­perializmus ellen, az imperia­lizmus erőpolitikája ellen. A békéért vívott harc kere­tébe tartoznak a szocialista államok békés kezdeménye­zései, a vietnami hazafiak győzelmes ütközetei a dél-ví- etuami őserdőkben, a hábo­rúellenes megmozdulások az európai és az amerikai vá­rosokban, a japán nép harca az amerikai katonai támasz­pontok ellen. A béke ügyét szolgálják a munkásosztály­nak. a monopóliumok min­denhatósága elleni megmoz­dulásai. a latin-amerikai né­pek ellenállása a katonai klikkek diktatúrája ellen, az ázsiai és afrikai országok gyarmateilenes mozgalmai . és az amerikai néger lakosság harca jogaiért Mindenki, aki részt vesz e harcban, tekintet nélkül arra. hogy munkászub­bonyt visel, a földet műveli, vagy laboratóriumokban dol­gozik. előmozdítja a béke megvédésének e közös ügyét. (Folytatás a 2. oldalon) Pompidou a francia ellök A Francia Kommunista Párt felhívására a választók 31,14 százaléka tartózkodott a szavazástól A francia elnökválasztás második — június 15-i — for­dulójának végeredményét Szavazásra jogosultak száma: Leadott szavazatok száma: Tartózkodók száma: Érvényes szavazatok száma: Üres vagy érvénytelen szavazólapok száma: Poherre leadott szavazatok száma Pompidoura leadott szavazatok száma: Az elnökválasztás második fordulója tehát Georges Pom­pidou fölényes győzelmét eredményezte, legalábbis, ami a leadott érvényes szavaza­tok megoszlását illeti. A hír- ügynökségi jelentések meg­jegyzik, hogy győzelmének aránya nagyobb, mint 1965- ben De Gaulle-é volt. Pompidou június 20-án veszi át hivatalát. Az új francia elnök va­sárnap éjszaka elhangzott hétfőn délután hivatalosan is közzétette a belügyminiszté­rium: 29 488 640 20 307 013 (68,86 százalék) 9 181 627 (31,14 százalék) 19 993 096 (64,44 százalék) 1 303 917 ( 4,42 százalék) 7 942 915 (41,80 százalék) 11 060 181 (58,20 százalék) „győzelmi nyilatkozatában’* nemzeti egységre szólította fel a franciákat, mint mon­dotta, képviselni kívánja a választók minden rétegének érdekeit. Alain Poher, a centristák jelöltje, aki a választási küz­delemben alul maradt., beje*» lentette, hogy vereségét el» ismeri, és üdvözölte Pompi- dout megválasztása alkalmá­ból. Hírmagyarázónk írja : A francia elnökválasztás döntő, második fordulója nem hozott meglepetést: a várakozásnak megfelelően Georges Pompidou, De Gauiie tábornok korábbi mi­niszterelnöke szerezte meg a leadott és érvényes szavaza­tok többségét Alain Póherral szemben, a várakozásnak felelt meg az is, hogy soha nem látott arányú volt a sza­vazástól tartózkodók, vagy az érvénytelen szavazatot le­adok száma. A Francia Kommunista Párt — történe­tében először — arra szólítot­ta fel tagjait és választóit, hogy ne szavazzanak, se Pom­pidoura, se Poherra, hiszen „az egyik tizenkilenc, a má­sik egy híján húsz...” (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták június 27-re a megyei tanácsot Az áruellátásról tanácskozott a tanács végrehajtó bizottsága A legközelebbi tanácsülést készítették elő a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak hétfői ülésén. A megyei tanácsot 1969. június 27-én, P órára hívják össze. Napi rendjén szerepel a kereske­delem és áruellátás helyzeté­ről, a múlt évi gazdálkodás­ról szóló jelentés megtárgya­lása, a megyei bírósághoz népi ülnökök választására vonat­kozó előterjesztés. Tájékozta tó hangzik el a megye köz­rend és közbiztonsági hely-' zetéről és jóváhagyják a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zet iság második féléves mun- katervét. A lakosság áruellátásának helyzetéről szóló előterjesztés részletesen és sokoldalúan foglalkozik a megye kereske­delmi és vendéglátóipari el­látottságával. A jelentés többek között megállapítja, hogy a megye kiskereskedelmében jelentős fejlődés következett be, ami megmutatkozik az ellátás s.< invonulában, az áruforga - iom évről évre történő emel­kedésében. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az utóbbi 3 évben hálózatfej­lesztésre 515 millió, fenntar­tásra 191 millió forintot köl­töttek. A hálózat ugyanezen idő alatt 235 bolttal és 94 vendéglátóegységgel nőtt. A gyors fejlődés ellenére a mi­nőségi mutatók tekintetében még jóval az országos átlag alatt van a megye. Nem tar­tott lépést a hálózat fejlő­dése a forgalom növekedésé­vel sem. A foigidom év alatt 70—75 százalékkal, az gvségek alapterülete viszont ..sak 45—50 százalékkal emei- aedelt. Mindezeknek a követ­kezménye, hogy a boltok és vendéglátóegységek zsúfol­ta*. s az egyre növekvő igé­nyeket képtelenek kielégíteni. A végrehajtó bizottság a jelentés és a vitában elhang­zott észrevételek alapján több javaslatot terjeszt a megyei tanács elé a kereskedelmi munka, az áruellátás további javítására. Többek között javasolja, hozzon határozatot a megyei tanács a megye távlati kiskereskedelmi háló­zatfejlesztési tervének kidol­gozására, az irányítási, az el­lenőrzési munka javítására, kereskedelmi szakközépiskola és tanulóiskola építésére. Az UNIVERSIL üvegtechnikai üzemében üveggyöngy- szűrők is készülnek. Kovács Józsefné gáztüzelésű kemencénél az üvegszűrők hőkezelését ellenőrzi. (Hamme! József felvétel*)

Next

/
Thumbnails
Contents