Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
május 8, KSUÍT-MAOY AP OHS&Ä« S. oMaf A tanácsok és a honvédelmi nevelés Az MHSZ munkájában lényeges változások történtek az utóbbi esztendőben. A Magyar Honvédelmi Szövetség megnevezés nemcsak aktivistáink, hanem az államhatalmi szerveknél tevékenykedő vezetők és dolgozók előtt is egyértelműen világosabbá tette célkitűzéseinket és közös feladatainkat. A pártszervezetek és a tanácsok munkájában mind fontosabb helyet foglal el a honvédelmi nevelőmunka, az MHSZ-szerveze- teknek nyújtott személyi, anyagi és szellemi segítő tevékenység. Valójában most kezd igazán társadalmi ügy- gyé válni Szabolcs-Szatmár- ban is az ifjúság és a felnőtt lakosság honvédelmi nevelése. Jól szolgálták a honvédelmi nevelés ügyét a megyei párt végrehajtó bizottságának határozata, a megyei tanács vb. ülései, amelyeken több ízben kerültek napirend, re megyénk felnőtt lakosságának és az ifjúság honvédelmi nevelésének kérdései, problémái. „Az MHSZ-szer- vek és klubok működésének biztosításával a lakosság, valamint az ifjúság honvédelmi felkészítésével kapcsolatos tanácsi feladatok” — címmel a megyei tanács vb. elnöke intézkedést adott ki valameny- nyi járási és községi tanácsnak, amelyben résáetesen meghatározták feladataikat. Ennek nyomán a megyében a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságának napirendjére került a honvédelmi nevelömunkával kapcsolatos feladatok megvitatása. Az alapos elemző munka bíztató eredményeket hozott, s igazolta azt is, hogy Sza- bolcs-Szatmárban tanácsaink valóban szívügyüknek tekintik a honvédelmi nevelő tevékenységet. A járási és községi tanácsoknak az arra legalkalmasabb es legszakképzettebb vezetői az MHSZ-szervezetek munkájában nem csak mint tanácsadó testületi tagok, hanem mint előadók, körvezetők, instruktorok is tevékenykednek. Ez nagyban elősegítette szervezeteinknél a vezetés színvonalának a javítását, mely elsősorban a nevelőtevékenységben mutatkozik meg. Példázza ezt az is, hogy falvainkban mindinkább társadalmi üggyé válik a honvédelmi nevelőmunka, hiszen a tanácsok egyik elsőrendű kötelességüknek tartják a társadalom mind szélesebb rétegeinek hazafias, honvédelmi nevelését. A tanácsoknak ez a kötelességérzete az MHSZ-szerve- zeteknek nyújtott anyagi és szellemi támogatásban is kifejezésre jut. Az elmúlt esztendőben a tanácsok az MHSZ-szerve- zetek honvédelmi nevelő- munkájának támogatására, az oktatási célokra - 25 személygépkocsit és 70 motorkerékpárt adtak át. Ezzel nagyban elősegítették, hogy tavaly csaknem 300 amatőr gépkocsi- vezető képzését biztosítottuk, akik, személygépkocsi vezetői jogosítványt kaptak. A most működő tanfolyamainkon már több mint félezer fiatal képzését biztosítják ezek az eszközök. A tanácsoktól kapott motorkerékpárok jól szolgálják az iskolai nevelés és szakoktatás céljait is. De nemcsak ezekben nyilvánult meg a tanácsok segítsége, támogatása. Ott, ahol MHSZ-szervezetek nem működtek, a tanácsok éppen a feltételek biztosításával teremtettek alapot ahhoz, hogy kibontakozzék a honvédelmi nevelőmunka. Ezt bizonyítja többek között a fehérgyarmati és a nyíregyházi járás több községének a példája is. A községi tanácsok adtak anyagi alapot a lőterek megépítésére, klubfelszerelésekre, s ezzel elősegítették az MHSZ- szervezetek megalakítását és működését, örvendetes az is, hogy az fmsz-ek, tsz-ek mellett a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények is mind több támogatást nyújtanak az MHSZ- szervezetek működéséhez. Csak két példát említek: A Nyíregyházi Víz- és Csatornamű Vállalat 10 000 Ft-ot biztosított az üzemi MHSZ- klubnak. A múlt évben épített nyíregyházi körrepülő modellezőpálya elkészítéséhez a Szabolcs megyei Építő és Szerelő Vállalat jelentős értékű társadalmi munkával járult hozzá. Szabolcs-Szatmár megye székhelyén, Nyíregyházán ez évben kezdik meg a megyei honvédelmi oktatási központ építését. Többszintes, impozáns épület szolgálja majd 1971-től a honvédelmi nevelőmunkát megyénkben, s ez a Nyíregyházi Városi és Járási, valamint a Megyei Tanács segítségével és támogatásával épül. Ezenkívül a közeljövőben a megye több járási székhelyén kezdik meg MHSZ-székházak építését. Az általános és középiskolákban a honvédelmi ismeretek oktatása ebben a tanévben kezdődött meg. Ezzel nemcsak az iskolák, a pedagógusok feladata és felelőssége növekedett, hanem a tanácsok és az MHSZ-szervezeteké is. Csupán 7 hónap tapasztalatai állnak rendelkezésünkre e munka értékelésére. Ám#zek is jelzik, hogy tanácsi szerveink együttműködve a pedagógusokkal, az MHSZ- szervezetekkel, figyelemre méltó eredményeket értek el. Az együttes munka eredménye, hogy megyénk valamennyi iskolája megfelelő képzettségű, rátermett, az iskolai honvédelmi nevelő és oktató munkát szívén viselő pedagógusokkal rendelkezik, akik e tantárgyat tanítják. Pedagógusaink és a szülők megértették a honvédelmi oktatás szükségességét. Biztos jele ennek az, hogy az általános és középiskoláinkban tovább növekedett a határőr, a honismereti, az egészségügyi, a rádiós, a tűzoltó, és közlekedésrendészeti és a repülőmodellező szakkörök és az ezekben tevékenykedő fiatalok száma. A honvédelmi nevelésre fordított energia — úgy érzem — bőségesen megtérül és kamatozik, nemcsak a szocialista társadalom védelme, hanem építése során is. Szaniszló János. az MHSZ megyei titkára Csehszlovák és NDK meg rendelésre készít elektromos, berendezéseket a Hajtómű és Felvonógyár nyíregyházi g yára. Képen: Az alkatrészeken festőbrigád dolgozik. Foto Hammel József Falura mennek a „kistanitók“ Végzős diákok, terveikről — Amikor Cibakon kiszálltunk, azt sem tudtuk, merre induljunk. Vagy 6 kilomé. térré lehet onnan Koczogh- tanya. Koczogh-tanya két sor ház. A környező kis telepit lésekről is odajárnak a gyerekek iskolába. Tizenkét tanerős az általános iskola. — Vanczák Edit még most is jól emlékszik a féléves tanítói gyakorlóidő első, nehéz napjaira. A tanítóképző harmadik évfolyamán a hallgatók fele múlt év szeptemberében kezdte meg a gyakorlóidé letöltését. Vanczák Edit Sőrés Margittal együtt került Koczogh-tanyára. Tótti Piroska Milotán, Varjasi Béla Csengerújfalun volt gyakorlaton. Kopka János riportsorozata: N i T Ő L élenjáró az élenjáró 9 4. Technikai fölény A szűk irodában könyvelnek, megjött az elnök, a főkönyvelő és a főagronómus. A legfiatalabb, a főagronómus így fogadja a kérdést: eléggé fogas. A főkönyvelő viszont máris kezdi a választ, Azzal, hogy mindig szorgalmas, okos emberek éltek Rakamazon. Jobban gazdálkodtak a környéknél, s magasabb volt a szaktudásuk is. Amikor hatvanegyben megalakították a Győzelem Tsz-t, komplyan gondolták a győzelmet. Beleadták a szívüket és a tudásukat. Talán még jobban, mint addig. Ha valaki azt hinné, hogy a falun elég annyit tudni, mikor kell aratni, kapálni, arra nagyon rácáfolna Raka- maz. Amely okszerűen, célszerűen gazdálkodik. Már a főagronómus sorolja. mi a cél. Egyrészt, hogy ezt az évet minél jobban zárják, a következőket minél jobban alapozzák. „A végrehajtás rendkívül sokrétű. összehangolt feladat. Magas szintű beruházás, piacon jó értékesítési lehetőség keresése, a pénzügyi es a termelőmunka jobb összhangja. Ha ez sikerül, nagyszerű nagyüzem vagyunk...” Már arról szólnak, hogy a három üzemág milyen feladatokkal birkózik. A növénytermesztés: minél több árut adjon, s minél több takarmányt. A kertészet: egységnyi területről minél nagyobb jövedelmet adjon. Komp! ex üzemszervezéssel elérik, hogy a munkacsúcs idején minden munkaerő ide csoportos-1'ion. Az állattenyésztés: elsősorban minél nagyobb hozam. De ennek a feladata, hogy megfelelő szerves anyaggal lássa el a kertészetet, a burgonya-, cukorrépa és a kukoricaterületet. Évente 140 000 mázsa istállótrágyát . szórnak ki, négy- évenként minden holdra jut 140—150 mázsa. Ez, s az évi 4—5 mázsa közötti vegyes műtrágya holdanként már az állami gazdaságok szintje. A másik lényeges vonás, hogy minden igyekezetük korszerűsíteni a gazdálkodást. Elsőként a megyében — ez a néhány szó sokszor elhangzik. Elsőként vezették be a villanypásztoros legeltetést... alkalmazták a siló karbamidos dúsítását... Törekszenek a komplex gépesítésre: a kalászosokon kívül a pillangósokat is géppel takarítják be. A kukoricát, napraforgót is géppel, s idén már a cukorrépát és a napraforgót is gépek takarítják be. Jelenleg a burgonya egy- harmadát, a kukorica kétharmadát, az őszi búzaterületet teljesen vegyszerezik, a cukorrépánál. lucernánál mindig megelőző jellegű a védekezés. Alakítottak egy komplex növényvédő brigádot — ez látja el a vegyszerezést és a gyümölcsös védelmét. Nagyrészt köszönhető nekik, hogy tavaly 380 hold szórványgyümölcsös tizenhétmilliót adott a szövetkezet tagságának. Még szakmában laikusnak is meglepő, hogyan törekszenek a géppark növelésére. ..Tipizáljuk a parkot. A legkorszerűbb erőgépeket igyekszünk beszerezni négy típusban. Eszközhordozókat, köny- nyű univerzálisakat, középnehéz és nehéz univerzálisakat...” Elmondják, mi ennek a haszna. Sokkal kisebb alkatrészigény és a szerelők köny- nyen specializálhatják a javításukra magukat. Ugyanakkor a gépeket — univerzálisak! — a legkülönbözőbb munkára foghatják. Sokr minden megvalósult már a tervekből. Két és fel éve az állattenyésztésben a teheneket egyedileg takarmányozzálr, az egész állományt géppel fejik és tbcmentesítették. Idén már irigylésre méltó eredményeket érnek el: egy tehén átlagos hozama közelít a 3500 literhez. „Senki ne higgye, hogy a mezőgazdaságban ugrásszerű eredményeket lehet elérni” — mondják magukról. Azzal folytatják, hogy a hagyományos okos munka, a szövetkezet mai jó szakembergárdája — együtt az idős gazdák és az iskolázott fiatalok tapasztalata — képes csak ilyen eredményekre. S. nem titkolják, hogy az szinte a legtöbb: a vezetők itt nemigen cserélődtek. Az elnök, a főkönyvelő, a főagronómus, s az üzemágvezetők évek óta ugyanazok. így tudnak jól tervezni, s ők is valósítják meg azokat. Másrészt az egyszerű tagok is megtalálták a helyüket. Mindenki ott van, ahol szeret lenni, s amihez ért. A lószerető ember foga- tos, a gépszerető pedig traktoros és így tovább. Ezeknek aztán nem kell mindennap külön mondani, hogy mit csináljanak. Ritka tsz-ben tapasztalni, de itt éves önköltségszámítás van. Mi az, amivei érdemes, s amivel nem érdemes foglalkozni? S számításokat végeznek, hogyan oldják meg :• mindenkinek a munkanapja meglegyen egy évben. „A tsz-tag nem csak dolgozója, hanem gazdája is a szövetkezetnek. Joga van a nagyobb jövedelemhez, a juttatásokhoz, s azt számon is kérheti tőlünk” — így vélekednek a vezetőség tagjai. És mit tesznek? Például elkészíttették a gödöllői egyetemmel távlati fejlesztési tervüket, öt éven belül százhatvanmilliót ruháznak be létesítményekre. Építenek egy hatszáz férőhelyes szakosított szarvasmarha-telepet (a tsz adja a költségek egy részét, a többi állami támogatás) és kétezer holdat öntöznek az épülő Tisza II vízlépcső elkészülte után. Erre épül az ötszáz holdas zöldségkertészet, amely gaz daságos és munkát is ad. S öntözik a fürtből a cukorrépát, napraforgót is, amely ugyancsak mostanában lett divatos termék a szövetkezetben — mert munkaigényes és jövedelmező. A tsz demokrácia itt kezdődik, de nem itt végződik. A vezetőség tagjai minden munkaterületet képviselnek, a problémák már csokorba gyűjtve kerülnek az ülésekre. Mindig mindenki hozzászól, nem ritka az ötórás vita. Ami még lényeges: a tagság évente 230—240 munkanapot dolgozhat. Az eredmény pedig évi átlagban harmincezer forintos jövedelem. 839 tagnál! Ezekért lett modellgazda- ság a rakamazi, s kapta meg a kormány és a SZOT elismerő oklevelét. W>»4ytaHuk) — Én nagykállói vagyok — veszi át a szót Sőrés Margit. — Edit nyíregyházi. Nekem talán könnyebb volt a kezdés, hiszen ismerem azt a környéket. Tanítani is a közelben szeretnék, Kálló- semjénben. Öltözködés a tanyán Valamennyien a legújabb divatnak megfelelő ruhákat és frizurákat viselnek. Nem is olyan régen még a szűk szoknyáért is a „falu szájára” került a tanító néni. — Mi nem tartunk ettől — válaszolnak a lányok. — A faluban, de a tanyákon is divatosan öltöznek a fiatalok, akárhol megjelenhetnek. Mindenfelé az számít, hogy kedvesnek, közvetlennek ismernek-e meg bennünket, olyannak, aki helyesen neveli a gyerekeket. Tóth Piroskát Milotán nagyon megszerették. Varjasi Bélát. is Csengerújfalun. Hívják vissza mindkettőjüket. Ők azonban idős, beteg szüleik mellett szeretnének maradni. Tóth Piroska Gyulaházára, Varjasi Béla Tyúkodra készül. Mindketten ha. za. Majd otthon, Tyúkodon — Akár Tyúkodra kerülök, akár máshova, én úgysem tudok megállni — mondja Varjasi Béla. — Persze otthon már ismerem a fiatalokat, tudom, hogy nem a legelején kell elkezdeni. Dolgoztam korábban a kultúr- ház igazgatója mellett. Színjátszó csoportunknak nemcsak nézői voltak, de szorgalmas tagjai is, akikre számítani lehetett. A két köczogh-tanyai „kistanító néninek” is az a véleménye, hogy a kikerülő, kezdő pedagógusok nagyon sokat tehetnek a falu kulturális életének fellendítéséért. — Sok helyen az a baj — folytatja Varjasi —. hogy a kultúiházak igazgatói melje a pedagógusok közül ..kineveznek” valakit. Az ilyen patrónusnak fárasztó kötelességteljesítés, nyűg a napi tanítás mellett a falu „ nevelése”. Míg Varjasi eddigi tapasz, talalairól beszél, a lányok /már azt tervezgetik, hogyan kezdenek külön-külön abban a faluban, ahova kerülnek, a tanítás melleti műve1 ődési munkához. Tóth Piroska Gyulaházán a’ kultúrház vezetőjének támogatósával eleinte lemezes klubdélutánokat rendezne. Kocsmából a klubba szoktatni Táncolni szeretnek a fiatalok. Nem lehet mindjárt mindenkit a könyvtárba erőszakolni. Először a kocsmából a klubba kell odavonzani a fiatalokat. Megfontolt, komoly szavaik alig engedik sejteni életkorukat. Alig vannak túl a huszadik évükön. Ezt azonban lelkesedésük. terveik jellemzik. A kis gyermekek — a 6 és 10 közöttiek — oktatása mellett a „nagyobbak” — az egész falu nevelésére is vállalkoznak. A hivatásérzet fogalma tágabbá válik, kiegészül az egész falu művelődéséért érzett felelősség fogalmával. Csak a bizalmatlan fogadtatástól félnek. Hárman ismerős környezetbe kerülnek. Vanczák Edit azonban még nem tudja. hova. Ö nem a bizalmatlanságtól tart, inkább segítőtársra van szüksége. — Egyedül nem lehet — fogalmazza meg aggodalmát. És most valamennyien hiszik, hogy nem lesznek egye. dűl. (t»ap»ksé) Lakások, szálloda, üzemi csarnok Jelentés az építkezésekről Mi újság az építkezéseken? — nyitottunk' be a Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat termelési osztályára. Április végén — válaszolták — adtuk át az Északi nagykörúton az A/6-os 56 lakásos lakótömböt. Ugyanezen a napon történt meg az átadása az AKÖV 6 millióért épült új csarnokának a Ke- mecsei úton. Jó ütemben haladnak az új szálloda építési munkái ahhoz, hogy még idén tető <?/i kerüljön. Megkezdték a Szarvas utca sarkán is egy űj középület készítését, A volt vasalóház. a lebontott Rózsi ka cukrászda helyéről viszont a törmelék elhordását kell megvárni. ítl is elkezdődik a földmunka egy hónap múlva. Megtörtént a Mártírok terén az űi szolgáltatóház terének átvétele, a beruházó átadta az építőknek. A legutóbbi műszaki átadás Ti szavasváriban volt, ahol az Alkaloida szamara készült bővítési létesítményeket, az új iparvágányt, a hídmérleget, a porta épületet és egyéb kisebb üzemi let° sftményeket adtak át a meg rendelőnek körülbelül négy miliaó fonat értékben.
