Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

I ota»! kelet-magyárorszAö Iw3. * ZSŰFOLT BOLT Jó ütemben halad a megye második szövetkezeti sütő­üzemének építése Nagyhalászban. Julius hónapban max a helyileg sütött kenyér kerül a nagyhalásziak és a szomszé­dos községek lakóinak asztalára. Képünk az óriás üzem­anyagtartály behelyezésének munkálatairól készült. Fotó és szöveg: Bánfi Árpád, Nagyhalás* Szerkesztői üzenetek A jogról mindenkinek (10) A főbüntetések Évszázadok óta hosszas vita folyik a jogászok kö­zött arról, hogy mi is tulajdonképpen a büntetés cél­ja. Voltak, akik a büntetés lényegét abban látták, hogy az elkövetett bűncselekményt meg kell torolni, mások az elriasztást tekintették a büntetés fő céljának. A mi szocialista Büntető Törvénykönyvünk a kö­vetkezőket mondja erről: a büntetés célja: a társada­lom védelme érdekében, a bűntett miatt 1. törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, 2. az elkövető megjavítása, 3. a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása. A büntetéseknek két csoportja van: fő- és mel­lékbüntetések. Mellékbüntetés mindig csak főbünte­tés mellett alkalmazható, mintegy a főbüntetés kiegé­szítéseképp. A legsúlyosabb büntetés a halálbüntetés. Ezt a Büntető Törvénykönyv kivételes büntetésnek tekinti és csak akkor lehet alkalmazni, ha a büntetés célja más­ként nem érhető el. Halálbüntetést csak az állami, tár­sadalmi és gazdasági rend, az élet, valamint a társadal­mi tulajdon elleni legsúlyosabb bűntetteknél, végül a legsúlyosabb katonai bűntetteknél lehet alkalmazni. A halálbüntetést a törvény minden esetben vagylagos büntetésként írja elő, tehát mindig szerepel mellette vagylagosan más (szabadságvesztés) büntetés is. Halálbüntetés csak azzal szemben alkalmazható, aki huszadik életévét betöltötte. A SZABADSÁGVESZTÉS A legáltalánosabb és legfontosabb büntetési nem a szabadságvesztés. A szabadságvesztés-büntetés végre­hajtását éppen a közelmúltban szabályozták, és a ko­rábbi börtön, illetve büntetésvégrehajtási munkahely mellé létrehozták a szigorított börtönt, illetve a szigo­rított büntetésvégrehajtási munkahelyet. (Nyilvánvaló, hogy teljesen más büntetési jelleggel kell sújtani a gondatlan gázolót, mint a gyilkost, s ennek nemcsak a büntetés mértékében, hanem a szabadságvesztés vég­rehajtásának módjában is kifejezésre kell jutnia.) A szabadságvesztést mindig határozott időtartam­ban kell kiszabni. Legrövidebb szabadságvesztés 30 nap, a leghosszabb 15 év. Halmazati büntetésként — vagyis ha a vádlottat több bűntettért egyidőben vonják felelősségre — 20 év szabható ki legfeljebb. Életfogy­tiglani szabadságvesztés büntetés jogunkban nem al­kalmazható. Az elítéltet a bíróság a büntetés kétharmad részé­nek letöltése után szabadon bocsáthatja, ha feltételez­hető, hogy a büntetés céljai így is elérhetők. Az, akit szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el, és korábban már ugyanilyen bűncselekmény miatt egyszer szabad­ságvesztésre ítélték, csak a büntetés háromnegyedének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra (felté­ve, hogy a két büntetés között tíz év még nem telt eL) Nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani azt, akit korábban kétszer ítéltek szabadságvesztésre, vagy akinek életmódjából, bűncselekményének jellegéből az derül ki, hogy a társadalmi együttélés szabályaival ko­nokul. szembehelyezkedik. A JAVfTONEVELÖ MUNKA A javító-nevelő munkára ítélt köteles a béróság által meghatározott természetű munkát elvégezni, sze­mélyi szabadsága^ egyébként nincs korlátozva. Az el­ítélt munkabéréből a bíróság rendelkezéseinek megfe­lelően öttől húsz százalékig terjedő részt levonnak. Ez az oka annak, hogy a javító-nevelő munkát sokan ösz- szetévesztik a pénzbüntetéssel. Gyakran úgy is kezelik, mint egy „részletekben megfizetendő” pénzbüntetést, pedig ennek a büntetésnek a jellege is egészen más, mint a pénzbüntetésé. A büntetés javító-nevelő céljá­nak megvalósításában elsősorban a munkára és a mun­kahelyi kollektívára épít. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege KW, leg­magasabb pedig 50 ezer forint. ér. Eötvös Pál Pillanatképek A VOLÁN MÖGÜL VESZÉLYES TÁROLÁS Átutazóban jártam me­gyéjükben és feltűnt, fület sértőnek találtam az embe­reknek azt a kiszólását, hogy itt „fűtött sör és mele­gített szeszes ital” kapható. Mulatságos ez a megállapí­tás, de annál komolyabb és veszélyes az értelme- Ezért utánajártam. Mátészalkán, Nyírbátorban, Vásárosna- ményban, Kisvárdán és e községeket körülvevő falvak­ban, de Nyíregyházán is azt tapasztaltam, hogy a sört fém és fahordókban az udva­rokon és fészerekben tárol­ják ! Szesz, pálinkafélesége­ket pedig a naptűzött kira­katokban láttam elhelyezve. A sör és a szeszes italok bármelyike a melegedés kö­vetkeztében erjed, gombáso- dik és e csirák a gyomorba jutva bélfertőzést, később járványos megbetegedéseket okoznak. Súlyos következmé­nyekkel jár, ha az illetéke­sek a legsürgősebben elejét nem veszik e súlyos mulasz­tásoknak. Mindenesetre igyekszem az Egészségügyi Minisztérium figyelmét is felhívni erre — olvastuk dr. Stellmann Vilmos egyetemi adjunktus Budapestről kül­dött leveléből. TÖBB, MINT KÖTELESSÉG Köszönetét szeretnék mon­dani a Nyíregyházi I. Posta- hivatal dolgozóinak azért a messzemenő figyelmességért, amit velem szemben tanúsí­tottak. Fontos táviratot kel­lett küldenem Dunaújvárosba szombaton, 3-án délelőtt. A szöveget, pénzt egy használt, nevemre címzett borítékba tettem, azzal a kéréssel, hogy állítsák ki és továbbítsák a táviratot. Egy kis gyerekre bíztam, hogy vigye el a Vö­röshadsereg utcai postára. Még nem., volt nyitva, így gyerekésszel bedobta a pos­taládába a borítékcsomagot. Mit tehettem mást, felhívtam a központi postát és elmond­tam a történteket. Megnyug­tattak, hogy a postaszortíro­zásnál úgyis megtalálják a használt, pénztől csörgő bo­rítékomat. Felbontják és el­küldik a táviratot, a vissza­járó pénzt pedig eljuttatják nekem a postással. így is történt, és úgy érzem, ez több volt, mint amit a köte­lességük előír — írja Panko- tai Barnabásné nyíregyházi pedagógus. EGY TEKERCS FILM Március 27-én a Béke mozi délutáni, 16,30-kor kezdődő előadását hamar befejezték. Már 17,45-kor. Az történt ugyanis, hogy a gépből egy tekercs film kimaradt. (?!) Családommal 32 forintot fi­zettünk a jegyekért. Drágá­nak tartom ezt a mulatságot, hiszen nem néztük végig a filmet. Mai napig sem tudom, hogy milyen formában gon­dolja a Moziüzemi Vállalat mindazoknak a kártalanítá­sát, akik erről az előadásról kijöttek — kérdezi Takács János Nyíregyháza, Északi körút 21. szám alatti lakos. A levél, amit szerkesztősé­günk Pokrovenszki András Nyíregyháza, Szarvas utca 9. szám alatti lakostól kapott, nagyjából a következő pa­naszt tartalmazza: Két éve kérik már a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatot, hogy ja­vítsa meg az épület tetejét, mert beázik. Voltak kinn többször, ígéretet is tettek a munka elvégzésére, de mind- ezideig nem történt semmi. Ha esik az eső, a lakásba több helyen szinte ömlik a víz. Ilyenkor edényeket ra­kunk ki, de ez nem sokat használ, mert a falon is le­folyik az esővíz. Lassan el­rohad a deszkapadló, leomlik ' Hudák Ferencné nyírsző- lősi olvasónk üzemi balesetét elismerte a Társadalombizto­sítási Megyei Igazgatóság. Táppénzének továbbfolyósí- tási lehetőségéről az üzemi kifizetőhelyét ' ‘ értesítették. Bavalics János pátrohai la­kost tévesen tájékoztatták előző munkahelyén. Uj válla­latánál ugyanis rendelkezésre áll a MIL-lap, amelyen 350 forint hátralékos összeg sze­repel. Ezt pedig a régi mun­kahelyéről küldték. Császár Gyula csengeri olvasónk munkaviszonya megszakadt, mert az üzemi nyilvántartás szerint a fagyszabadság lejár­ta után nem jelentkezett munkára. Sürgősen tisztáz­nia kell ezt, különben nem jo­gosult a táppénzre, mert nem rendelkezik az ebben az esetben szükséges feltételek­kel. Fodor Jenő kisari, Gaz­dag József vállaji, Veres La­jos nagyecsedi, özv. Kiss Bertalanná kisari, Botos Fe­rencné nyírkátai, Szabó Mik- lósné rétközberencsi, Tóth János mátészalkai és Kele­men Bálint tunyogmatolcsi olvasóink ügyében az illeté­kesektől kértünk intézkedést. Székely Lászlóné Garbóiéról küldött második levele alap­ján közvetlenül a vállalat budapesti központjához for­dultunk. Papp István puszta­dobosi lakos hűtőgépjavítási problémájával a GELKA budapesti központját keres­a falakról a vakolat, állan­dóan nedves a lakás. Hason­ló a helyzet a fáskamrában. Annak is teljesen tönkrement a bádogból készült teteje. A fa elrohad, a szén elporlik. Személyesn győződtünk meg a levélíró igazáról. A panasz jogos, szinte hihetetlen álla­potok között él itt több csa­lád. A beázások még száraz időben sem képesek kiszá­radni. A csatorna is tönkre­ment, s ha esik az eső, a víz kintről is bezúdul Pokro- venszkiék konyhájába. Az épületben öt lakót és egy sü­tőüzemet tart nyilván az In­gatlankezelő Vállalat. Szinte hihetetlen, hogy egy KIK tu­lajdonában lévői belvárosi tűk meg. A válaszig türel­mét kérjük. Szűcs László és társai, valamint Urbin Sán­dor tiszaberceli szakmun­kástanulók kérelmükkel a lakóhelyük szerint illetékes járási tanács munkaügyi csoportjához fordulhatnak. Bálint István Csengerben, volt munkahelye felettes szervéhez, a MESZÖV-höz juttassa el panaszát. Balogh József kisari olvasónknak — ha hálózati készüléke nincs — a telepesért is ki kell fi­zetnie az előfizetési díjat. Kontig Istvánnak Nyírmadá- ra, Szabó Lajosnénak Kó­nyára, Ősz Andrásnak Kis- várdára és Szikszai Imrének Nyírmadára levélben küld­tünk felvilágosítást. Lippai Albert nagyhalászi lakos a járási tanács pénzügyi osz­tályához címezze kérelmét. H. Toldy Pálné jándi olva­sónk másféléves munkaviszo­nya alapján 65 százalékos táppénzre jogosult. Szilágyi István csegöldi lakos érde­kében sajnos, semmit sem tehetünk. A fontosabb leve­leket tanácsos ajánlott kül­deményként feladni, külön­ben nincs bizonyítéka, hogy valóban elküldte a levelet. özv. Nagy Sándomé laskodi olvasónk panasza a bíróság­ra tartozik. Gönczy István buji és id. Molnár Ferenc nyírmadai olvasóink ügyében még tájékozódnunk kell, mi­előtt válaszolnánk. lakásban ilyen állapotok uralkodjanak. A bejelentésekről tudnak a vállalatnál. Takács Józsefné személyesen is járt ott. Már tavaly kiadott munkalapot a javításra. Ezeken a munka­lapokon kémény-, tető-, pad­lástér- és csatornajavítás sze­repelt. Tehát mindaz, amire szükség van a lakás állagá­nak megóvására és a lakók panaszainak orvoslására. A munkalapokat kiadták, s minden maradt a régiben. Hogy mi történt, arról a ház­kezelőt még nem értesítet­ték. .. Ez év március 25-én — a lakók bejelentése alapján — újabb munkalapot adtak ki A Nyíregyháza, Csályi Fe­renc utca és környéke lakói írták alá azt a levelet, amely­ben az utcájukban lévő fű­szerbolttal kapcsolatos észre­vételeiket felsorolták. A vá­sárlók panaszára az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lattól kértünk választ. Kö­zölték, hogy a bolt zsúfoltsá­gán a jelenlegi körülmények között sajnos nem tudnak se­gíteni. Viszont tervbe vették a bolt önkiszolgálóvá alakítá­sát, de erre csak a jövő év­ben kerül sor. Egyébként úgy tájékozódtak, hogy a kórház és a laktanya közötti terüle­ten 1972—73-ban egy korsze­rű ÁBC-áruház építését ter­vezik. Végleges álláspontot nen? tudtak közölni ezzel kapcsolatban, mert a város távlati üzletfejlesztési terve ebben az évben készül el. JÁRHATATLAN ÜT Nyíregyházán a Móricz Zsigmond útnak az Ér-patak­tól az állomásig húzódó sza­kasza lassan már járhatatlan a járművek számára. Mind­két oldalon mély gödrök je­lentenek állandó veszélyt. A közelmúltban a MÉK-nek két szállítmánya fel is borult. Ezen az útszakaszon két nagy üzem, raktár van, Indokolt lenne az út sürgős kijavítá­sa. Ne várják meg, hogy egy esetleges komolyabb baleset hívja fel az illetékesek fi­gyelmét erre — teszi szóvá F. P. nyíregyházi lakos. KÉT ISMERETLEN SIR A Tanácsköztársaság jubi­leuma alkalmával időszerű lett minden akkori esemény dokumentuma. Nekem két árván eltemetett vöröskatona sírja jut eszembe. Még 1919 húsvét napjaiban volt A vá­ros határában a harcok el­csitultak. Vártuk a románok bevonulását. Én 16 éves vol­tam, társaimmal kimentünk az Orosi útra lőszert gyűjte­ni. A Barzó-tanya előtt 150 méterre a földúton feküdt két vöröskatona holtteste. Három nap múlva jártam ar­ra ismét A testek eltűntek, de az árokparton két frissen hantolt sírhalom domboro­dott. A hevenyészett fejfák­ra rá volt tűzve a két katona sapkája. Évekig láttam még a sírokat, virág is volt rajta, nyilván a tanya lakói temet­ték el őket és gondozták a sírokat. Hátha közülük emlé­kezne még valaki erre. Vagy azt is tudná, ki volt a két hő­si halott. Dr. Csáky Lajos Nyíregyháza, Engels u. 51. a fáskamra tetőjavítására. A fáskamrát szemrevételezte ugyan egy szakember, de ki­jelentette, hogy azt ő nem tudja megjavítani és elment. Azóta sem látták, de a ház­kezelő — Takács Józsefné — sem kapott értesítést, hogy elvégezték-e a munkát vagy sem. A lakók türelme már fogy­tán. Szinte rettegnek, ha esőt jelez a meteorológia, nem tudják, mire térnek haza. És két éve folyik ez a türelem­játék. Joggal vetik fel; ki, vagy kik mindezekért a felelő sek? Miért nem vonják fele­lősségre azokat, akik a ki­adott munkát nem végzik el? Amíg azonban mindezt egymás között tisztázzák, előbb intézkedjenek, Ideje, hogy a kétéves jogos panaszt a Szarvas utca 9 szám alatti lakók megelégedésére mi­előbb orvosolják! Tóth Árpád Az idő jobbrafordultával egyidejűleg szinte ugrássze­rűen növekszik a forgalom nemcsak az országutakon, de lakott területen belül is. Tekintettel, hogy a közle­kedésben még legnagyobb létszámmal a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok vesznek részt, a leggyako­ribb hibákat, szabálytalansá­gokat is ők követik el. Töb­ben szemtanúi voltak példá­ul a nyíregyházi rendőrlám­pákkal irányított keresztező­désnél, amikor egy idős bá­csi a piros lámpával szem­ben, az államitól átsétált a templomhoz. A gépkocsive­zetőnek, aki csak bravúrral tudott megállni, amikor az rászólt, a következőket vá­laszolta: — Nekem maga ne magyarázzon, nekem már a rendőr is megmondta, hogy a zebrán nyugodtan át lehet menni.” Amint később ki­derült, igaza volt, csakhogy akkor még nem volt lámpa a kereszteződésben... Számtalan ilyen és hason­ló esetet lehetne felsorolni, amikor bizony csak a gép- járművezető rutinján, ügyes­ségén, vagy lélekjelenlétén múlik, hogy nem történik baleset. Dicséret illeti az olyan közlekedésben résztve­vő gyalogost, vagy járműve­zetőt, tiki mindent megtesz annak érdekében, hogy me­gyénkben a balesetek száma minimálisra csökkenjen. Ha a baleset megtörténik, akkor már hiába mondjuk, hogy nekem volt elsőbbségem, én a KRESZ-nek megfelelően közlekedtem. Van egy olyan szabály is, hogy a balesetet minden körülmények között el kell kerülni. A napokban történt. A Sóstó felöl jött egy öttonnás pótkocsis Skoda. A temető előtt Kisvárda felől egy Vol­ga. Mindketten 50—60 kilo­méteres sebességgel haladtak. Aztán egy fékcsikorgás a kanyarban, és a Volga meg­állt, a Skodás fenyegetőzött és sebességét egyáltalán nem csökkentve továbbhajtott a városba. Amikor később a két vezető visszament, hogy megnézzék a kötelező el­sőbbségadó táblát, a teher­kocsi vezetője elmondta, még soha nem járt Nyíregyházán, és a kritikus pillanatban — mivel ő egyenesen haladt — odapillantott balra a teme­tőkapura, látta a Volgát jönni, de nem látta a köte­lező elsőbbségadást jelző táblát. Az eset barátilag el­intéződött, de mi történik, ha a személykocsi vezető csak a szabályokat tartja szem előtt? F. F, Panaszos levél nyomán Türelemjáték a Szarvas utcán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents