Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

más PRŰLÍ7Á9JAI, iQmüLßTM t AZ MSZMP XXVI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM-SZA TMÁR MEG YE! ÄRA 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 6, KEDD Heg kezdődött az Akadémia közgyűlése Tiszslökön tartják a békehónap negyei megnyitóját Magyar - szovjet barátsági est Záhonyban, nemzetiségi asszonyok találkozója Nyíregyházán lések szervezését. A KISZ­Európa békéjéért Több, mint egy hónap telt el a hét európai szocialista or. szag képviselőinek budapesti értekezlete óta. s jogos az olvasó igénye, amikor köze­lebbit szeretne tudni arról; mi történt az értekezleten el­fogadott nagy jelentőségű do kumentummal, az európai országokhoz a kontinens biz­tonságának ügyében intézett felhívással? Annál is indokol, tabb ez az érdeklődés, mert tudvalévőén éppen a magyar diplomáciai szolgálatot érte az a megtiszteltetés, hogy az ügy hivatalos szószólója le. hetett az európai kormá­nyoknál. A magyar külképviseletek március 28. és április 12. kö­zött 28 európai kormánynak, továbbá az ENSZ főtitkárá­nak és a nyugat-berlini pol­gármesternek nyújtotta át a felhívás szövegét. Ennek a széles, diplomáciai művelet, nek a során külképviseleti missziónk vezetői sok ország­ban alkalmat találtak arra. hogy az illető kormányok képviselőinek szóban is k; fejtsék a felhívás tartalmát. Az így kialakult eszmecse­rék. a felhívás keltette ér­deklődés és magatartás rend. kívül gazdag, értékes anyag. amelynek alaposabb tanulmá­nyozása bizonyára hosszabb időre szóló feladat. A szembeszökő tanulság: a budapesti felhívást átvevő egyetlen kormány sem vonta kétségbe egy európai bizton­sági konferencia megtartásá­nak indokoltságát, s a kor­mányok többsége a hét szo­cialista ország kezdeményezé­sét pozitívan értékelte. Ez persze korántsem jelen­ti, hogy a dokumentum át­adása során nem merül tek vol­na fel problémák. Mégis: tá­lán először fordult elő a há­ború utáni Európa történeté­ben, hogy egy nemzetközi po­litikai kezdeményezés doku­mentumát valamennyi cím­zett átveszi, egy sem utasít­ja el. még akkor sem — mint például Nyugaí-Berlin eseté­ben —. amikor a címzett és az átadó nem is tart fent egymással formális diploma, ciai viszonyt. Korai lenne még jóslá­sokba bocsátkozni, vajon u vezető nyugat-európai hatal­mak végül is hogyan foglal­nak majd állást, sikerül-e lét­rehozni a javasolt biztonsá­gi konferenciát. A budapesti dokumentumot abban a meggyőződésben dolgozták ki, hogy van alapja a konferen­cia megtartásának: éppen e'.íg közös érdek, közösen megoldandó probléma szól a találkozó megrendezése mel- i lett mind kontinensünk nvu. j gáti, mind pedig keleti ré I s/.ében. Kétségtelen persze, hogy a közös szükséglet ön \ r agában még nem elegendő ' a konferencia megtartásának űtiában tornyosuló nehézsé gek elhárításához. Igen sok múlik azon. minden meghí­vott megkapja-e részvétele eredménvességének minimé, lis biztosítékait. Elképzelhetetlen például a szocialista országok eredmé­nyes részvétele az európai biztonsági problémával fog­lalkozó bármely értekezleten. amelynek ne lenne teljes jo­gú résztvevője a Német De­mokratikus Köztársaság. Egyes NATO-országok első reagálásai arra utalnak, hogy ebben a kérdésben még sok vitára számíthatunk — Willi Brandt nyugatnémet külüay miniszter csak óvatos formá­ban kerülgette a témát, ami­Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött az Akadémia idei — immár 129, évi közgyűlése, A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Ajlai Mik­lós. az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kiss Árpád miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke. Övári Miklós, az MSZMP tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője, Erdei Ferenc, Janossy Lajos, Ligeti Lajos, Straub F. Brúnó, az Akadé­mia atelnökei, Kónya Albert, Szabó Imre, az Akadémia fő­titkárhelyettesei. A közgyűlé­sen az Akadémia rendes és levelező tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tár­sadalmi és tudományos élet ismert személyiségei, egyetemi tanárok, kutatók., A közgyűlést Rusznyak Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Ezután Erdey-Grúz Tibor főtitkár terjesztette elő az Akadémia elnökségének be­számolóját. — Az 1968. évet társadal­munk egészséges haladása, politikai viszonyaink stabili­tása, a népgazdaságban az irányítás új rendszerére va-. ló áttérés jellemzi. Mindez kedvező volt a tudományok — nagyjából eddigi ütemű — továbbfejlődésére. — Tudományos életünkben befejezéshez közeledik az a szakasz, amelyben a meny- nyiségi fejlődés volt a do­mináló és mindinkább előtér­be kerül a kutatási bázis mi­nőségi fejlesztése, a kutató­munka hatékonyságának fo­kozása. — A gazdasági irányítás új rendszerévé való áttérés több vonatkozásban érintette és érinti a kutatás szféráját is. Fokozottabban előtérbe kerül­tek a társadalom aktuális konkrét igényei a tudomány­nyal szemben, szorosabbá váltak az elmélet és a gya­korlat kapcsolatai, növeke­dett a kutatóhel3'ek önállósá­ga és egyben vezetőinek fe­lelőssége. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt idő tapasztalatai mély­reható értékeléshez ugyan még nem elégségesek, annyi azonban már ma is megálla­pítható, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendje serkentőleg hat a tudományos életre. — Az elmúlt évben az MSZMP Központi Bizottságá­nak kezdeményezésére napi­rendre került a hazai tudo­mányos kutatómunka szerve­zetének és irányításának kri­tikai elemzése, valamint a továbbfejlesztését szolgáló ja­vaslatok kidolgozása. Kiter­jednek e munkálatok az Aka­démia szervezetének kritikai kor üdvözölte az értekezlet eszméjét, de hozzátette: hely­teleníti „előzetes feltételek” kiszabását a nyugatnémet részvétel Számára. Itt njúlván arra gondolt, hogy a felhívás az európai biztonság alapjá­nak tekinti Bonn lemondását az egyedüli képviselet elvé­ről, valamint a második vi­lágháború eredményeként ki­alakult államhatárok elisme. rését Ezek pedig nem „előze. elemzésére, s a korszerű to­vábbfejlesztés irányainak a ki tűzésére is, A beszámoló ezután arról szólt, hogy az Akadémia el­vi í'vságe a múlt évben is e.yyik fontos feladatának te­kintette néhány tudományág szakmai és tudománypolitikai fejlődéséből fakadó problé­mák megvitatását, az Akadé­mia országos tudománypoli­tikai feladatainak érvényesí­tését, illetve általában az irá­nyítás eddiginél hatékonyabb módjainak keresését. A beszámoló a továbbiak­ban hangsúlyozta: az Akadé- mia nemzetközi kapcsolatai 1968-ban általában az előző évekéhez hasonló módon, ugyanolyan irányokban és változatlan ütemben fejlőd­tek. Bővültek és elmélyültek a kapcsolatok a szovjet tudo­mányos élettel, kialakulóban vannak az intézetek közötti közvetlen kapcsolatok szerve­zeti keretei is. Üjszerű az együttműködésben, hogy a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája 1968-ban 16 magyar tudóst hívott meg egy-két- éves időtartamra munkavál­lalási jelleggel a Szovjetunió Tudományos Akadémiája inté­zeteiben végzendő kutató­munkára. Kezdeményeztük szovjet- magyar közös folyóiratok megindítását is. Üjszerű vo­nás a szocialista akadémiák szorosabb együttműködésé­ben, hogy a rokonintézetek igazgatói kerekasztal-értekez- let formájában találkoznak, s vitatják meg az együttműkö­dés további útjait tes feltételek”, hanem olyan normák, amelyek általános elismerése nélkül aligha ma­rad miről érdemben tárgyal­ni. A bonniak — egyes NATO. beli pertnereik tolmácsolásé, ban —, tulajdonképpen az* fejtegették, hogy — mind­egy, milyen fórumon, akár egy előértekezlei keretében is, de — a szocialista országok ismerjék el tárgyalási kérdés­— Az akadémiai kutatás­nak tudományos problémák megoldásával alá kell tá­masztania az aktuális nép- gazdasági célok megvalósítá­sát Is. Fontos, hogy a tudo­mány fejlődésének belső tör­vényeiből fakadó problémák közül minél inkább az olya­nok megoldására koncent­ráljunk nagy erőket, ame­lyek a tudósok megítélése szerint a belátható jövőben szerephez fognak jutni a tár­sadalmi gyakorlatban, olyan kutatásokra is szükségünk van, amelyek nemcsak meg­lévő igényekét, elégítenek ki, hanem a haladás irányában új és reálisan kielégíthető igé­nyeket is támasztanak. A beszámoló végül hangsú­lyozta : — Az Akadémia tevékeny­sége legfőbb céljának azt te­kintette és a jövőben is azt fogja tekinteni, hogy a tudo­mány eszközeivel, az újnak kutatásával segítse a társa­dalmi haladást, mozdítsa elő a szocializmus teljes megva­lósulását. A beszámoló után dr. Aj- tai Miklós a párt; és a kor­mány nevében üdvözölte az Akadémia közgyűlését; Ezt követően sor került az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadására. A közgyűlés nyilvános ülé­se Rusznyák István zársza­vával ért véget. Az elnökség beszámolóját szerdán zárt ülésen vitatják meg. nek. más szóval: vitásnak az NDK államiságát, a fennálló országhatárokat, stb. A szocialista országok ja­vaslata viszont félreérthetet, lenné teszi, hogy ezek kiala­kult tények és nem vitakér­dések; Bonnak semmi sem iár azért, ha végre pro for­ma is hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A kon. f erencia feladata világos; Az idei bekehónapot május 8 és június 17 között az első magyar békekongresszus 20 évfordulójának jegyében ren­dezi meg a Hazafias Nép­front. Békenagygyűléseket rendeznek a járásokban, több üzemben, hivatalban és sok községben pedig már meg­kezdték a békegyűlések, ré­teg találkozók, előadások elő­készítését.', A békemozgalom tavaszi akciójának megyei megnyitó­ját május 9-én Tiszalökön tartják. A nagygyűlésre vi­etnami vendégeket is meg­hívtak. Június 2—7-ig az „Arab népek melletti szoli­daritás hetét” rendezik meg. Május 16-án Záhonyban ma­gyar—szovjet barátsági est lesz. A békehónap időszakában me­gyénkbe érkező szovjet turista- csoportokkal baráti találkozó­kat szerveznek, és meghívják a szovjet vendégeket a béke­gyűlésekre. A Hazafias Népfront meg­hívta a Lengyel Kultúra kép­viselőit; május 24-én Vaján lesz magyar—lengyel barát­sági est, 25-én pedig Nyírbá­torban a magyar—lengyel ba­ráti kör találkozóját tartják meg. A békehónap előkészítésé­ben, rendezvényein sok me­gyei és járási szerv részt vesz. Ä népfront és nőtanács közösen megszervezi Nyíregy­házán a sokgyermekes anyák találkozóját. Ugyancsak Nyír­egyházán rendezik meg a nemzetiségi asszonyok talál­kozóját. A szakszervezetek az üzemekben segítik a békegyű­meg kell alkotnia, közös meg­egyezéssel az európai bizton­ság rendszerét, amelynek se. gítségével el lehet majd ke­rülni, hogy kontinensünk újabb háború áldozata le­gyen Hogy erre a feladatra Nyugat-Európa kormányai már ma készek-e? Aligha, Kérdéses még az Amerikai Egyesült Államok magatartás sa is, amely igényt; tart a jelenlétre a NATO-beli euro­aiapszervezetek és az úttörő- csapatok megemlékezéseket, szolidaritási gyűléseket, ta­lálkozókat rendeznek a béke és a barátság jegyében, A Megyei Művelődési Köz­pont irodalmi műsorral ké­szül a. békehónapra. A járási művelődési házak művészeti csoportjai ugyancsak béketár - gyu műsorokkal készülnek. A könyvtárak a békenagygyű­lések színhelyén kiállításokat rendeznek. Segítséget nyújta­nak vándorkiállítások szerve­zéséhez. amelyeket a megye községeiben mutatnak be. A Megyei Moziüzemi Vállalat előzetes műsortervében béke tárgyú filmek bemutatója sze­repel. Nyíregyházán és töhb járási székhelyen filmankétot rendeznek. Megyeszerte élménybeszá­molókat tartanak a Barátsag- vonat Szovjetunióban járt utasainak részvételével. A békehónap zárórendes­vényére júniusban Csengés­ben kerül sor. Szabolcsi fiatalok májusi programja Színes ifjúsági programmal készül májusra a KISZ Ifjú­sági találkozókat, kulturális és sportvetélkedőket rendez­nek. Megkezdődik azoknak a fiataloknak kiválasztása, akik részt vesznek a KISZ jubile­umi táborainak rendezvénye­in. Májusban megtartják a tanácsköztársasági művészeti szemle megyei bemutatóját. Két jelentős rendezvényen vesznek részt megyénk kép­viseletében KISZ-fiatalok: a tanácsköztársasági országos szavalóversenyen Szolnokon és Sárospatakon, a diáknapo­kon állnak dobogóra szabolcsi versenyzők. Ebben a hónapban tartják az országjáró diákok megyei találkozóját. Megtartják az építötábori brigádvezetők me­gyei tanácskozását, hogy a táborok indulásáig a diákok valamennyi jogos kívánságára felkészülhessenek a fogadó állami gazdaságok. A kollégi­umokban lakó fiatalok képvi­seletében ül össze a megyei kollégiumi tanácskozás. Az úttörők májusi prog­ramja is gazdag. Megtartják a megyei úttörő kulturális bemutatót, és a nyári úttörő­olimpia megyei döntőit. Sok­féle programmal készülnek a gyermeknapra. Májusban út­törő és kisdobosavatások lesz­nek. Befejeződik a „Forrada­lom lángjai” mozgalom. pai partnerei jövőjét érintő ügyek eldöntésénél. S még tovább sorolhatnánk az érte­kezlethez vezető úton maga­sodó kérdőjeleket. Mégis, meggyőződéssel valljuk, hogy — ha nem is a legközelebbi jövőben, s szívós, talán hosz- szú küzdelem eredményeként, de a belátható jövőben — lesz európai biztonsági érte­kezlet LAPUNK TAKT ALMÁBÓL) ^Kétlépcsős” pályázat — pedagógusoknak (3. oldal) Részletes beszámolók a hétvége sporteseményeiről (6—7. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) KÁNIKULA SÖSTÓN. (Képriportunk az. 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents