Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

• eWal KELET-MAGYARORSZÁG tm. mffi» m Asszonyok Család, férj, gyermekek — Hátrány a munkahelyen Igény, vagy közöny Kérek egy reggelit DE HOL? Korai körséta Nyíregyházán Hajnali négykor még alszik Nyíregyháza. Másfél óra múl­va azonban már megbolyga­tott méhkashoz hasonlít a Tanácsköztársaság tér. Vi­dékről utazó, munkába igyek­vő emberek hada hagyja el az autóbuszokat, a kisvasúti kocsikat. Legtöbbjük éhes, szívesen fogyasztana egy me­leg reggelit, felhajtana egy bögre tejet és uram bocsá, egy feketét, s harapna hozzá fris­sen sült. ropogós kiflit is. Csak as automata .. . Reggeliznének, de hol? Az Ezerj terem csak tíz­kor nyit. bisztrója hatkor kezd, zárva még a Kossuth téri kisvendéglő és a halász- csárda. A tejboltok rollóit is csak hatkor húzzák fel, a cukrászdákban hét órától szolgálják ki a vendégeket. Oda eljutni azonban már — kevés az idő. ötkor nyit ugyan egy élelmiszerbolt a Petőfi utcában, de ez messze van a belvárostól. Meleget azonban itt sem kap a meg­éhezett vándor. Szerencsésebbek, akik a nagyállomásra befutó vona­tokkal érkeznek Nyíregyházá­ra, mert itt éjjel-nappali ügyeletet tart az UTASELLÁ­TÓ automatája és a mozgó­büfé, A büfében 48—50 féle készítményben válogathat a vendégj s a most már szinte kifogástalanul működő auto­mata nem csak brióst, szend­vicset, krémfagyit és külön­böző szörpöket, hanem me leg kakaót is ad. A négy óra­kor kezdő benti büfében pe­dig feketekávét, lángost is kaphat a vendég. Kár, hogy az étterem csak hat órakor kezd. Bizonyára lenne kelet­je az itt készülő tejeskávé­nak, citromos teának, meleg virslinek, rántotténak és — a tejnek is. Kirakat? Választékos a reggeli ét­lap a Petőfi utcai bisztróban; tojásrántotta, sült szalonna tojással, tükörtojás, tojásle­pény parasztosan, tej, kakaó, citromos tea. Azonban mind­ez csak 7 órától! A Tisza étte­rem egyik kirakatában ol­vasható: „Reggeli, uzsonna: tej, tejeskávé, tea, állandóan kapható.” A bejárat másik oldalán pedig: „Nyitva 10—22 óráig...” Igaz, hogy a mellette lévő Anna cukrászdában hét órától megrendelhető a reg­geli, de ezt elfelejtették je­lezni. Talán ez is oka, hogy a cukrászdában ezen a na­pon nyolc órakor még senki sem rendelt reggelit. Kevés a reggeliző vendég a Ránézésre jó képű negyve­nesnek látszik. Bár a haja őszül, göndörségét nem ve­szítette el, s a bajusza is fiatalossá teszi ,az arcát. Pe­dig' áprilisban múlt hatvan­egy esztendős. És a modora? Kellemes társalgó, pusztán a beszélgetésből senki sem kö­vetkeztetne arra, hogy Lázár József, hodászi lakos írástu­datlan. — Kérem, én nem loptam még sosem, mást a becsület­ből ki nem mozdítottam... Az érj arcomon más keze sosem volt. Ez igaz Lázár József egész életében becsületes tollgyűj- tő volt, mert, ebből ő meg tadott élni. Toll gyűjtőnek hét órakor nyitó Béke cuk­rászdában is. Egy óra alatt legfeljebb 50—60. A féldeciző vendégek között szinte ide­genül hangzik a kérés a Kossuth téri kisvendéglő­ben: „Kérek egy citromos teát vajas kiflivel.” Negyed­órát kell várni, amíg elkészül az első. talán egvetlen adag tea. A vajas kifli elmarad, bár a felszolgáló — igazán udvariasan — felajánlotta, hogy átmegy érte a tejboltba. Am a vendég is ember. Be­éri az előző napi időtálló sós-vajas pogácsával. Nem tudja senki... A- reggeliző a bisztrókban, vendéglőkben, cukrászdák­ban a tejet, a tejeskávét, a kakaót ugyanannyiért kapja, mint a tejivókban. A reggeli­zőhelyek mégis üresek, a tejboltokban meg sorbaáll- nak érte. Jelentkezik tehát: egyfelől a kielégítetlen igény, másfelől a kihaszná­latlan lehetőség. Mi lehet ennek az oka? Érdektelenség, közöny, vagy a megfelelő propaganda hiánya? Feltehetően az utóbbi. Csu­pán egyetlen példa ennek bi­zonyítására: hosszú huzavona után létesítette a már emlí­tett Petőfi utcai élelmiszer büféjét nemrégiben az Élel­miszer Kisker. Annak ellené­re, hogy a nem éppen impo­Városszélí perifériális hely­zetében egyik legfontosabb feladatának tekinti a Dózsa Tsz a megyeszékhely ellátá­sának segítését, fokozatos ja­vítását. Idén már február második fele óta szállított mind rendszeresebben pri­mőröket : salátát, zöldhagy­mát, retket Előnevelésből ad május 16-tól még fejessalá­tát, üvegházban nevelt kara­lábét és most már szabad­földi hagymát tetemes meny- nyiségben. Május 19-től szállítja a hollandi ágyban nevelt gyö­kérzöldséget petrezselymet és sárgarépát A közeli na­pokban nem kevesebb, mint hatvanezer fejes salátát és ugyanannyi csomag zöld­hagymát ad a város ellátá­sára. Bőséges virágzásban van a tsz földieper táblája, szépen fejlett a csírásan ültetett ko­rai burgonyája. Előbbinek szállítása június közepére, utóbbié június második felé­ben várható. Ebben az idő­becsületes volt, verekedni, lopni sem vetemedett, azért nemrég mégis volt valami... — Az is ilyen pénz* volt. Felvettem. Aztán becsuktak Akkor nem sokat, csak né­hány hónapot kapott. Most? Nagyon sok az a 90 ezer fo­rint, amit különböző embe­rektől két év alatt kicsalt. Járta a megyét, itt is, ott is megfordult, ismeretségeket szerzett, aztán kölcsönt kért. Először keveset. Azt megad ta. Aztán többet és többéi Es adtak neki. Van akinek 20 ezer forinl- lal tartozik, van akinek ti­zennéggyel, és soknak keve­sebbel. Tartozik? Miből ad­ja meg? — Ha kiengednek, «cé­zár: s külsejű bódét (a vevők­nek a szűk ablakon kell be­dugni a fejüket, hogy lássák, mi van belül) alig venni ész­re, a napi forgalma hétezer forintig is felmegy! Csak tej­ből több, mint száz üveggel adnak el naponta. A vendég érdektelensége, közönye tehát nem kifogás. Hozzá kell szoktatni az em­bereket, hogy van ilyen lehe­tőség, s felhívni a figyelmü­ket; lehet olcsón és kényel­mesen reggelizni az éttermek­ben, bisztrókban és cukrász­dákban is. Egy-két szavas fel­hívásból nem mindenki ér­ti meg, hogy a negyedosztá­lyos árba nem számíthatják« bele a felszolgálást és az esz­presszók berendezéseinek költségéit. Tejesüveg és féideci Valamikor a tejbaltok is nehezen indultak, kevesen lá­togatták. Ma már ami van, ke­vés. Megfelelő propagandá­val elérhető, hogy reggelen­ként az éttermekben gyak­rabban nyúljanak a tejes­üvegekhez, vagy a teáscsé­széhez, mint a féldecis po­hárhoz. Csak akarni kell, s kezdet­ben — ha szükséges — egy kis áldozatot is hozni érte. Mondjuk korábban ébredni — a vendéggel együtt,. Tófh ArpM ben kezdi meg piacra adni folyamatosan a tsz az idei zöldpaprikát is. A tavalyi 80 hőidről ez ív­ben 110 holdra növelte a tsz a kertészet területét Kerté­szeti és gyümölcstermelése az egész évi összes termelési ér­ték egyharmadát adja. Most még nem tudta teijies mér­tékben kihasználni — utója­vítások miatt — azt a korsze­rű, a megyében párját ritkító palántanevelő telepet »mi­nek megépíttetése 3,3 millió forintba került. De jövőre, ami a primőröket {Red, a nagyszerű telep hasznosítása is teljes lesz. Egyébként két év múlva a kertészeti terüle­tet ismét tovább növelik, mintegy 180—200 holdra. S tervezik száz hold öntözését alagcsöves rendszerreL A kertészeti áruk koraiságával és mennyiségi növelésével két év múlva ez, és a gyü­mölcsös termelési értéke 7—8 millió forint körül lesz, vagy­is az összes termelési értői felét adják. adom — mondja kissé hety­kén. De ez nem ilyen egyszerű. Van ugyan, háza, de az csak néhány ezer forintot ér. Ke­reset? Az is van, de hát nem sok. A legjobb keresetű embereknek is évekre lenne szükségük, hogy ennyi pénzt megadjanak. Lázár pedig rövid határ­időre kérte. Az ismerősöktől, akiket már megpuhított, bi­zalmukat megszerezte » ki­sebb „kölcsönök” visszafize lésével. Becsapta őket. — Mondja, ennyire hisze kenyek az emberek? Ilyen könnyen adnak oda ezreket? Még papírt sem csinálnák róla# _ . • Elgondolkoztató beszélge­tést hallottunk az egyik nő­összejövetel után. Az előadó, jó hírű főorvos, filozófus haj­lamú idős ember már éppen szabadulóban volt _ a gratulá­lok gyűrűjéből, amikor csi­nos fiatalasszony vonta fél­re és kicsit elcsukló hangon kérdezte: „Doktor úr, ön sze­rint tulajdonképpen .mi a nő szerepe a társadalomban?” A doktor bölcs humorral vé­gignézte a kissé feldúlt asz- szonyt Azonnal megérezte, hogy gyermektelen. így vá­laszolt : — Az élet folytonossága, asszonyom. Ezek a szavak járnak a fü­lemben most is, hogy jegyze­teimet rendezgetem. Az anyaság fájdalmai Nagyon jellemző volt egy sokgyermekes családanya felszólalása, aki azzal kezdr te: ne tartsanak munkaidő­ben ankétot, meg különben sincs, aki a gyerekekre vi­gyázzon. Parázs vita alakult ki az újfehértói munkáste­lepi iskolában, mert egy férfi azt mondta: szívesen segít a háztartási munkában, de a gyereknevelés az asszony dol­ga. R. A. pedagógusnő kifej tette, hogy a gyermeket együtt kell nevelni, harmo nikus egyetértésben apának, anyának. A sokgyermekes anyák gondjai súlyosak, különösen, ha a férj eljáró dolgozó. Még súlyosabb, ha iszik is. Fülöp Józsefné Tiszacsécséről el mondta, hogy öt gyermeke van, és rossz lakáskörülmé­nyei, férje gyermektartást fi aet, építkezési kölcsönt sze­retne. Tamás Gézáné a tisza- becsi kevés óvodai férőhe­lyet tette szóvá Bakk Sán- dorné Tiszakóródról sérel­mezte, hogy mivel gyermek- gondozási szabadságon van, az 6 háztájiját szántják utol­jára. Ráadásul a férje Pest­re jár, fizetését nem adja haza, a családi pótlékot is a férje kapja Nyolc gyerekkel így nehéz. Nyolc gyerekes Kiss Sándomé is Túristván ditxM 13 éves kislányát kény­telen segítségül fogni a házi munkában. Kevés segítséget kap. Művészeti vita Élénk vita alakult M a kisvárdai járás asszonyai kő zött a filmekről. Egy népi ülnök asszony kifogásolta azi a rádióriportot, amelybei egy anya felbontotta 17 éves lánya levelét és emiatt ke letkezett közöttük konfliktus A rádió az anyát egy értei műén elmarasztalta. Egy pe dagógusnő hozzátette, hogy a filmekben mindig a pedagó­— Könnyen adták. Volt, aki szinte erőltette. És mondjai, hogy kamatot ígért. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. A károsultak sze­rint nem így történt. De ha még ez is lenne a helyzet, akkor még csalafin- tábbnak tűnne a csaló Lázár: ez azt jelentené, hogy az em­berek üzleti hajlamára, nye­részkedési vágyára alapítot­ta volna szélhámosságait. — A pénzt hová költötte? Nehezen, nagyon nehezen érthető a magyarázata, nem is tud világosan elfogadhatót adni. Mindenesetre gyakran szórakozott jártában-keltében, és nem is egy pincér jó „pénzes palinak” ismerte. És a károsultaknál is gyakran megivott néhány liter bort. Most egy darabig nem lesz módja rá. Előzetes letartóz­tatásban várja a bírósági tár­gyalást. ahol számot kell adnia az egész csalássorozat­ról, B* L gus, vagy a szülő a hibás. Mutassanak be már olyan képeket is, ahol egy felvilá­gosult, haladó szülő, vagy egy jó pedagógus szerepel. Mutassanak be példát arra is, hogyan kell helyesen ne­velni a mai fiatalokat. Per­sze, ez a nehezebb. Általában nagyon sok szó hangzott el túlzottan eroti­kus tartalmú filmek, köny­vek ellen. Őszinte beszéd Örvendetesen sok valóban közéleti tevékenységet foly­tató szabolcsi nő vett részt a megye nőgyűlésein, a viták­ban Dr. Kulcsár Ágnes ügyész baktalórántházi elő­adása után az első felszólaló Nagy Mihályné pártitkár volt. örömmel számolt be róla, hogy a község 41 tanács­tagjából már 16 nő. A közsé­gi végrehajtó bizottság 7 tag­ja közül is kettő. Dr. Illés Béla járásbírósági elnök szerint a nők jobb ülnökök. Nagy de­rűvel fogadták dr. Deme Jú­lia főorvos bejelentését ar­ról, hogy zúgtak a férfiak a rendelőintézetben, amikor a szakszervezeti választás je­lölőlistájára véletlenül csupa nő került. Lippai Erzsébet a termelőszövetkezeti vezetőket bírálta, mert minap tizenkét terhes asszonyt számolt meg Tízévenként tartanak nép- számlálást ..hazánkban, s » legközelebbit 1970. januárjá­ban tartják, a népszámlálás gyors és pontos, elvégzésére az előkészítő munka már megkezdődött. Az előkészí­tést a tanácsok végzik a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és területi szerveinek szakmai irányításávaL A népszámlá­lással kapcsolatban több ha­tározat és utasítás jelent meg. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának utasítá­sa a lakosságot is közelről «inti. 1969. május 31-ig min­den városban, községben va­lamennyi utcát el kell nevez­ni, illetve minden házat ház­számmal kell ellátni. Ez év elején a tanácsok városi, já­rási és községi népszámlálá­si felelősöket neveztek ki, akiknek feladata a saját te­rületükön szervezni és irá­nyítani az előkészítő munkát, később a számlálást. A nép- számlálás sikere érdekében fontos, hogy a népszámlálási felelősök és a lakosság együttműködése a rendeletek és utasítások végrehajtásá­ban megfelelő legyen. A Statisztikai Hivatal már elkészítette az adatfelvételt arról, hogy a községekben és külterületeken mennyi a la­kott hely. Erre azért volt szükség, .mert ennek alapján készül el a helységnévtár, amely fontos része a nép- számlálásnak. A városoknak, községeknek ezen túl belte­Száztíz mesét mondott hangszalagra egy nyíregyházi nyugdíjas kőműves, Tarczali Ádám. Népköltészeti anyagá­nak felvételéhez 20 tekercset használt fel dr. Erdész Sán­dor, a Nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum tudományos munkatársa. Leírva ezer ol­dalt töltenek meg vele. Me séivel a magyar néprajztudo­mány a munkásfolklór köré­ből jutott értékes anyaghoz, bizonyítva azt, hogy a nép­mesehagyományok nem csu­pán a parasztság rétegeiben élnek. a mezőn nehéz munkában. Nagy tetszéssel fogadták a nemrég kitüntetett Korponai Istvánná cégénydányádi fel­szólaló bejelentését. Elmond­ta, hogy a nők számára túl­sók kötelező munkanapot akartak bevenni az alapsza­bályba, de ő küzdött ez el­len, sikerrel. Varga Jánosné Köleséről javasolta, foglal­koztassanak a termelőszövet­kezetek több asszonyt ba­rom fi neveltetéssel, hiszen a fehérgyarmati piac drágább lesz még a pestinél is. Az ellátási problémákról jobb lenne többször is meg­kérdezni a nőket. Hús a fa­lura! Olyan női cipők Nyír­bátorba, amit egy dolgozó falusi asszony is a lábára tud húzni! Mosópor, moso­gatópor hiányzik! Keményítő miért csak a drága, flakonos megoldásban van? Jobb kenyeret! Tejet a csengerí járásba.(i). Nincs ételízesítő, még Nyíregyházán sem! Na­pos baromfit! És udvaria­sabb kereskedőket! Szebb szavakkal, mint a fehérgyarmati Balogh • Kál­mánná felszólalásával nem tudjuk befejezni. Ezt mond­ta: „Nemcsak beszélnünk kell, de küzdeni és igazunkért! Tettekkel is igazolnunk kell szavainkat. Gesztelyi Nagy Zoltán rületi térképeket kell készí­teni, amelyek tartalmazzák a városok, községek valameny- nyi utcáját és valamennyi la­kóépületét. A megyében * Statisztikai Hivatal 34 tele­pülésnek biztosított közpon­tilag ilyen térképet. A többi' községeknek ezt saját ma­guknak kell elkészíteni, illet­ve készíttetni. Nyíregyházán, Illetve » megye valamennyi községé­ben a népszámlálás alapját képező utca«-, házszámjegy- zék összeállítását megkezd­ték. A kijelölt személyek a települések valamennyi ha- zót felkeresik és jegyzéket készítenek az épületekben le­vő lakások számáról, illetv* az ott lakó személyekről- A lakosságnak kötelessége, hogy az összeírást végző szemé­lyeknek pontos adatokkal szolgáljanak. Az előkészítő munka után úgynevezett számláló körze­teket alakítanak ki, egy-egy körzetbe belterületen 300, külterületen 150 fő tartozik. Novemberben és december­ben kijelölik a számláló biz­tosokat és felülvizsgálókat. Mint a korábbi népszámlálá­soknál, úgy az 1970. évinél is elsősorban a pedagógusok részvételére számit a Statisz­tikai Hivatal. Megyénkben a januárban kezdődő népszám­lálási munkában mintegy há­romezer fő számlálóbiztos es felülvizsgáló vesz majd részt. Tarczali Ádám az értékes meséket téglaégetéssel, majd seprűkötéssel foglalkozó ap­jától tanulta, s az anyagot később vidéki munkahelyen dolgozó idősebb dolgozótár­saitól hallottakkal bővítette^ mostanáig megőrizte, sőt to­vábbadja. Különösen sokai mesél 1956-ban történt, nyug­díjba vonulása óta. Tarczali Ádám komoly munkásmoz­galmi múlttal is rendelkezik. Az ötvenéves jubileum alkal­mából a Tanácsköztársaság •mJékérensnseí tütairtték tü Júniusban ftfldieper, karai burgonya V Több zöldség a megyeszékhely ellátására „Volt, aki szinte erőltette .. A hiszékenység vántszedője 1970: népszámlálás Megkezdték az utca és házszámjegyzékek összeállítását Munkás mesemondó Nyíregyházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents