Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
1 <yms, ’gfStBT-WAOTÄWC^SBA« JÖ©9. TVdfffSS SS Tanzánia Méz és dohány Tabora városában Egy hét a világpolitikában rr © Uresemények és politika ti Kedvező mozzanatok Leningrad ban * és Varsóban © Milyen lesz a De Gaulle utáni Francia- ország, és mi lesz Nyugat-Európával ? A KOZMIKUS ESEMÉNYEK valóságos tűzijátéka zajlik le mostanában: a múlt hét azzal végződött, hogy a Venus—5, majd 6 szovjet űrállomások simán leszálltak névadó bolygójukra, ez a hét pedig az Apollo—10 amerikai űrhajó páratlan vállalkozásával kezdődött. Ez utóbbi űrutazást szánják az amerikaiak az ember Holdra szállása előtti utolsó kísérleti szakasznak. Az űreseményekhez kapcsolódó politikai nyilatkozatok mindegyike akár keleten, akár nyugaton hangzott el, a tudományos együttműködés szükségességét hangsúlyozta, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberiség közelebb jusson egyetemes céljaihoz. Más szavakkal: az űrkutatás eseményei arra emlékeztetik a világot, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak békében kell egymással élniök, és hogy az emberiségnek vannak közös, megoldásra váró feladatai. Mintegy kapcsolódik ezekhez a gondolatokhoz, hogy tovább gyűrűzik a Varsói Szerződés államai* budapesti felhívásának visszhangja; újabb és újabb fejlemények tanúsítják a különböző országok törekvését Európában egy közös biztonsági rendszer megteremtése felé. Koszigin szovjet miniszterelnök és Kekkonen finn államelnök leningrádi találkozója volt a legjelentősebb az ide sorolható események sorában. A szovjet—finn párbeszéd során a tárgyaló partnerek túlléptek a két ország közötti kapcsolatok témáján, s megvitatták az európai együttműködés és biztonság megerősítésének kérdéseit is. Finnország nemrég fontos kezdeményezéssel állt elő, 'amikor felajánlotta, hogy fővárosában otthont ad az összeurópai értekezletnek, amely megvitatná az európai biztonság problémáit. AZ EURÓPAI BIZTONSÁG erősítéséhez járul hozzá ugyancsak az a lengyel javaslat, amelyet Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára varsói választási beszédében jelentett be. Gomulka bírálta 7. ► • Informállak a törtei tekről a pszichiátriai gyógyintézetek személyzetét: nincs kizárva, hogy elmebeteg garázdálkodásáról van szó. Amennyiben hasonló bűntény előadódna, azonnali je. lentést kérünk. A moszkvai főkapitányság h. vezetője, Szanyin rendőrezredes Tyihonov sajnálkozva tolta el maga elől , a Jamikov-ügy dossziéját. A hasonlatosság eleinte sokat Ígérőnek tűnt: Alekszej Ja- kimov, akit tegnap részeg garázdálkodás miatt letartóz, tattak egy építő-munkásszálláson, négy évvel ezelőtt, ugyancsak részegen, minden ok nélkül rátámadt egy tökéletesen ismeretlen járókelőre saját gyártmányú fanyelű fegyverével. Nemrég szabadult és máris hírt adott magáról. Nem ő gyilkolta-e meg Akszjonovát? A fegyver és B 'ámadás módja mindenesetre hasonló. De ezen a héten a Német Szociáldemokrata Pártnak és név szerint Willy Brandtnak az európai határok elismerésére vonatkozó állásfoglalását, amely szerint a határok végleges megállapítása nyitott dolog és az erre vonatkozó döntést a béke- konferenciáig elhalasztják. A szociáldemokrata párt ezzel valójában ki akar térni a határok végleges elismerése elől. A potsdami egyezmény betűire hivatkozik, amelyek szerint Lengyelország végleges határait, a békekonferencia állapítja meg. Nincs azonban jogi akadálya annak, hogy az NSZK véglegesen ismerje el a nyugati lengyel határokat — hangsúlyozta. Gomulka. „Mi készek vagyunk — mondotta — az NSZK-val ilyen államközi szerződés aláírására, úgy ahogy ezt 19 esztendővel ezelőtt az NDK-vál megtettük.” Brandt már másnap válaszolt Gomulka szavaira. Válaszában nehezen lehet elválasztani egymástól a szociáldemokrata párt vezérének és a nagytőkével egy kormányban működő nagykoalíció külügyminiszterének nézeteit. Azt mondotta, hogy az NSZK nem mondhat le egy bákeszerződés megkötésére szóló igényéről, de semmi, akadálya nincs azonban, hogy Bonn és Varsó a béke- szerződés megkötése előtt is leüljön tárgyalni. Szerinte, az NSZK kibékülése Lengyelországgal éppen olyan fontos, mint a Franciaországgal való kibékülés volt.” A HÉT VILÁGPOLITIKÁI ESEMÉNYEI között minden tekintetben az európai problémák domináltak. 'Nyugat- Európában változatlanul nem tudnak napirendre térni De Gaulle távozásának következményei felett. Nem csupán azért, mert a francia elnökválasztás esélyei foglalkoztatják a közvéleményt, hanem inkább azért, mert a gaulleizmus hanyatlásával különböző erők új lehetőségeket látnak felcsillanni a maguk számára. Kétségtelennek látszik, hogy a De Gaulle utáni Franciaország hamarosan el fog távolodni a volt elnök politikai örökségétől, ez ma már nyilvánvaló az elnökjelöltek programbeszédeibőL A Jakimov minden este dolgozott. Azonkívül külsőleg sem olyan, mint amilyennek Latina és Jevsztyignyejeva a merénylőt leírta. Minden eshetőségre készen pontosan ellenőrizni kell, hol volt Jakimov hétfő este. Megszólalt a telefon. — Tyihonov. — Halló, Tyihonov! Itt Gyemidov! — Mi újság, Iván Mihalics? — Újra felbukkant az a fiú, én vittem, ugyanazzal a járattal. Tyihonov berekedt az izgalomtól: — És most hol van? — Ki tudja? A cirkusznál szállt le. Egyébként ugyanott szállt fel, ahol a múltkor, a Bajkál-szállodánál. Egy könyvet vett elő a táskájából, egész úton olvasott. — Az ördög vigye el! Miért nem tartottad fel? — Hogyan tarthattam volna fel? Csak arra kértél, jélentkezzem, ha valami van... — Ez igaz — nyelte le a mérgét Tyihonov. — Mit polgárság jelöltjei Pompidou és Poher tulajdonképpen abban vetekednek már egymással, melyikük menjen mesz- szebbre a degaullei örökség megtagadásában. Igaz, Poher, a centrista, korábban is bírálta a tábornok irányvonalát. Ez a bírálat most általános tagadássá merevül. Állást foglal amellett, hogy Franciaország térjen vissza a genfi leszerelési bizottságba. Az önálló francia atomerőről szólva kijelentette, hogy túl nagy terhet jelent az országnak, s helyette „a más országokkal való katonai szövetkezést” kell követendő útnak tekinteni. Ehhez képest Pompidou szinte semmi újat sem tud mondani, legfeljebb azt, hogy ő is szélesítené az európai gazdasági közösséget, a Közös Piacot, is, ami ma már szinte egyet jelent a tábornok által egy évtizeden át száműzött Anglia befogadásával. Mindkét polgári jelölt megnyugtató kijelentéseket címez az amerikaiaknak, a NATO-nak, az „atlanti gondolatnak”. EGY * MEGVÁLTOZOTT Franciaországra kell tehát számítani az elnökválasztás •után, de senki sem kételkedik abban, hogy ez az ország már igényt sem tarthat nyugat-európai vezető szerepre (mint De Gaulle idejében tette.) A nyugatnémetek úgy érzik: eljött az ő pillanatuk. Strauss, a bajor CSU vezére Londonban az európai közösség képviselőinek gyülekezetében közös atomerőt javasolt Nyugat-Európának. amelyben „természetesen!' mindegyik ország kormánya dönt a saját területén elhelyezett nukleáris fegyverek felhasználásáról. Strauss nem rejtette; véka alá. hogy a De Gaulle utáni Európát az NSZK monopoltőkései nyugatnémet vezetés alatt óhajtják „egyesíteni”, hogy — az ő frazeológiájukkal — „ellenerőt képezhessen a kommunizmussal szemben.” ■ E hét világpolitikai f eseményeiben az álapvető tendenciák tükröződtek: a baloldalnak a kontinens biztonságáért és békéjéért kifejtett erőfeszítései, szemhjen Nyu- gat-Európa hatalmasainak kardcsörtető vetélkedésével. (Sz. L. I.) mondtál, ugyanarra a jár a ra szállt? És ugyanannál a megállónál? • — Igen. 20 óra 37-kor szállt fel a Bajkálnál. — Iván Mihalics, mégkérlek valamire. Holnap ott leszek a megállónál. Ha a fiatalember felszáll, jelezz nekem. — Rendben. Kétszer dudálok. — Köszönöm, Iván Mihalics. Addig is... CSÜTÖRTÖK A félhomályos, hosszú folyosón Sarapov alakja tűnt fel, himbálózó járásáról könnyű volt megismerni. — Messzire készülsz? — Sztavickijhez. — Miért nem hivattad be? — Célszerűtlen. Ha otthon teszem fel neki a kérdéseim, az baráti beszélgetés. Ha itt beszélgetek vele — az már kihallgatás. Kihallgatni pedig még korai. Egyelőre beszélgetni kell vele. — Hát akkor csak kedvesen! — mosolygott Sarapov. (Május 25-én ünnepük világszerte Afrika napját. Ezt a dátumot az Addisz Abebában tartott afrikai csúcsértekezlet fogadta el.) „Gazdag, akár egy vangamvezi, erős akár csak egy van- gamveczi” — e szavakat gyakran hallhatjuk az itteni régi lakosoktól, akik még emlékeznek e törzs régi dicsőségére. A törzs — számarányát tekintve — jelenleg második Tanzániában és még őrzi a „vangamvezi királyság” letűnt dicsőségének emlékét. Tabora városa a székhelye a törzsnek: innen su- gárszerűen futnak az utak a szomszéd afrikai államok felé. Táborán át haladt valamikor a hírhedt út, amelyen hosszú sorokban hajtották a rabszolgakereskedők az eleven árut az újvilágból érkezett vásárlókhoz Bagamojóba. Ma már csupán a megrozsdásodott vascölöpökre épült omladozó kikötő emlékeztet a rabszolgakereskedclemre, magának a városnak neve azonban erről beszél; helyi nyelven ezt jelenti:) „Isten veled, szívem”. Mielőtt az arab kereskedők birtokba vették volna a táborai útvo nalat, itt már régen felvirágzott a szarvasmarha-, bőr- és sókereSkedelem. Az arabok ideérkezése felverte az elefántcsontagyar árát s ez arra vezetett, hogy az óriási állatot csaknem teljesen kipusztították Afrikában. Annak idején a német hódítók arra készültek, hogy Táborát a saját gyarmati fővárosukká teszik. Ezerszám hajtották ide a helyi lakosságot, hogy utat építtessenek vele; az utak Burundi. Ruanda és Kongó felé vezettek. Tabora városában a rabszolgaság a gyötrelem és keserűség már a múlté! 1958- ban az angol gyarmati kormányzó hűségfelhívására a törzs vezérei „nem”-mel válaszoltak. Itt írták és alkották meg a mai Tanzánia himnuszát is, amelynek első sora szerint a „TANÚ építi az országot”. (TANÚ a Tanganyika! Afrikai Nemzeti Unió rövidítése). A függetlenség évei jelentős változásokat hoztak. Mindenekelőtt a dohánytermesztés fejlődött. A dohányeladásból származó jövedelmek nagyban segítik az ország gazdasági fejlődését. A dohányon kívül búzát termeszteReggel újra esni kezdett a hó. Az idő melegebbre fordult. „A 42-es troli odavisz a Kuznyeckij mosztra. De inkább gyalog megyek. Legalább még egyszer végiggondolok mindent” — morfondírozott Tyihonov. Sztavickij egyáltalán nem olyan volt, amilyennek ’íyi- honov elképzelte. Nem volt benne semmi édeskés. Magas, jóképű férfi, nyitott ajtót, futó pillantást vetett a rendőrségi igazolványra és nyugodtan mondta: — Jöjjön be. Már vártam. — Miért? — Goromba tréfa lett volna a nyomozószervek részéről, ha nem beszélnek azzal, aki talán mindenkinél jobban ismerte a meggyilkoltat. Sztaszt kellemetlenül érintette a kifejezés. Az ember a szeretett lényről nem beszél úgy, mint „a meggyilkoltról.” — Elhatároztam, hogy nem követem el ezt a liibát. Levette a kabátját, forgolódott, úgy tett, mintha keresné, hová akaszthatná. A fogason rövid, szürke kabát lógott, a polcop fekete roű- bőrdzseki hevert. Sztasz együgyűen elmosolyodott : ♦ — Bocsásson meg a tolakodó kérdésért: mennyibe került ez a dzseki? Sztavickij csodálkozó pillantást vetett rá: — 720 forintba. Magyarországon vettem. Miért? nek, fakitermeléssel és állat- tenyésztéssel foglalkoznak. A , fákon hosszúkás alakú méhkasokat látunk, amelyekben haszontalan, sőt ellenséges — korábban — afrikai méhek éltek. Ezek a méhek ma már az emberek javára dolgoznak. A .köröskörül messze nyúló szavanna a füvek és virágok csodálatos aromájával elősegíti a méhészet fejlesztését. A helyi szövetkezetek termékei már eljutottak az európai piacokra, ahol sokan megszerették a sűrű, sötét színű tabórai mézet. , ’Tabora a dohány és a méz 'révén vált híressé. Dodoma, ez a kis település az ország közepén szarvasmarha-piacától lett' híres. De jó termést takarítanak ba földimogyoróból, olajos növényekből, szőlőből is. A legutóbbi években a szőlőtermesztés a körzet mezőgazdaságában olyan szintét éi’t el, hogy az ország lakosainak szinte nemzeti büszkeségévé vált. A gyarmati Tanganyikában ugyanis az angol mezőgazdasági tanó-s adók y szőlőtermesztést iw Szombaton, magyar idő szerint 11 óra után, amikor az Apollo—10 a 32. fordulatot tette a Hold körül, Stafford és társai 2 perc 44 másod pei'cre begyújtották az űrkabin fő hajtóművét, hogy ezzel az Apollo-űrhajót a Föld felé visszavezető pályára vezényeljék. Eddig az időpontig a három űi'hajós 61 óra 40 percet töltött a hozzánk legközelebb eső égitest közvetlen közelében. Az űrhajó hajtóművének üzemeltetése teljesen zökkenőmentes volt. Minthogy az Apollo—10 ekkor a Hold túlsó felén tartózkodott, csak Prága (MTI) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton rövid látogatásra Varsóba utazott dr. Gustav Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt KB. első titkára. — Ugyanilyet kínáltak nekem is, kilencven rubelért. Drága, nem? — Ha tetszik, megéri. — Azt sem tudom, illik-e hozzám ez a fekete szín. — Próbálja fel. —Szabad? — Persze. Sztasz felhúzta a cipzárat, megfordult a tükör előtt: — Úgy érzem, jó meleg. Télen is lehet hordani, kabát helyett. — Lehet. — Felelt Sztavickij. — Én ugyan általában csak az autóban viselem. Elhallgatott, majd némi töprengés után megszólalt: — Talán be is fejezhetnénk a jelmezbált. Nem áll jól önnek ez a dzseki. Ki nyomja a pisztolya. Különben is mire kell ez? — Kiváncsi voltam, ] hogy áll. A pisztolyt illetően pedig tévedett. Ez egy doboz mentholos cukorka. Parancsoljon! — Köszönöm, nem kérek. Szóval, gyanakszik rám? — Nem. Nincs rá elegendő alapom. Beszélni szeretnék önnel. Sztavickij sértődötten hüm- mögött: — Hogy-hogy egy ilyen komoly beszélgetésre nem hozott magával revolvert? Tyihonov kényelmesen elhelyezkedett a karósszékben: — Nem hordom, csak ha nagyon muszáj. Nehéz. El is veszíthetem, akkor meg a fejem veszik érte. szontalan ötletnek tekints#* ték. Aá idő azonban a helyi parasztokat igazolta; azóta hatalmas szőlők létesültek. Tavaly a mezőgazdaságnak ea a fiatal ága 250 ezer shilling* nél többet hozott a köztársa« Ságnak. Miként az egész országban, Tanzániának ebben a körzetében is kibontakozott as „udzsamaa mozgalom”, a szétszórtan fekvő parasztföl-1 dek közös gazdaságban való egyesítése; ezeket a közös gazdaságokat itt úgy tekin* tik, mint a további társadat* mi átalakulások biztosítékát Tei-mészetes, hogy a paraszt* ság vágyai nem korlátozód1* nak csupán erre. Az írásiu-* datlanság rpegsziintetéséért indított tömeges kampány egyike a legfontosabb jelen* ségeknek Dodoma körzeté* ben. Üj iskolák, orvosi rende* lök, falusi művelődési köz* pontok keletkeztek e körzet légkülönbözőbb falvaiban. Mindez meggyőzően és szem* '.életesen bizonyítja, mennyit tehet az afrikai, aki levetett® a gyarmati igát : (F. Ft.) valamivel fél X2 ó. után vették fel ismét vele « ide* iglenesen megszakadt kap* csolatot a földi központ mun* katársai. A houstoni irányi* tóközpontbao magyar idő szerint 11 óra 37 perckor fel* csendült ’ Thomas Stafford* nak, az űi'hajó parancsnoké* nak a hangja: „Houston, Houston, elindultunk visszafelé a Földre. A rakéta be* gyújtása kitűnően sikerült, nagyszerű kép tárul innen a Holdra”. Az Apollo—10 megfelelő pályái’a lépett és megkezdte összesen 54 órás útját vissza* felé. Hétfőn kell leszállnia a Csendes-óceán víztükrére. Prága repülőterén a CSKP KB. , első titkárát Oldrich Cernik miniszterelnök,* a CSKP KB elnökségének tagja, Lubotnir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, Józef Lenárt, a CSKP KB titkára és Jan Marko külügyminiszter búcsúztatták. 1 — Azt hittem, nem 1 egy lépést sem revolvex kül. — A revolver ugyanolyan munkaeszköze a nyomozónak, mint a színésznek a maszk, ön magával viszi a masíkját bevásárlásra, vagy ha Vendégségbe megy? — 'Szóval csak azért jött, hogy felpróbálja a dzsekimet? — l'fem. Vendégségbe jöttem. Igaz, ezúttal meghívás nélkül. Munkám során néha kénytelen vagyok mellőzni a formaságokat Gondoltam, jobb, ha én jövök magához, mintha maga jön hozzám. — Kinek jobb? — Hát. — Sztasz határozatlan mozdulatot tett. — ön szerint tehát civil körülmények közt hatékonyabb a kihallgatás? — Már mondtam, hogy ea nem kihallgatás. Ami viszont a hatékonyságot illeti — igaza van. — Sztasz halkan es nagyon keményen beszélt. — Érthetetlen körülmények közt megöltek egy asszonyt, akit ön, értesüléseim szerint szeretett, akit feleségül akart venni, s aki nemrég szakított önnel. Mindez elegendő annak feltételezésére, hogy teljes erejével segíteni fogja a nyomozást. Ezért jöttem ide. Ebben a civil környezetben, ahogy ön nevezi, sokszor megfordult Tánya Akszjono- va, s önnek emlékeznie kell mindarra, aminek k«ze lehet az ügyhöz. (Folytatjuk) Arkagyij Veiner — Georgij Veiner s J\lyoibozé6 0 Fordította: Kassai Ferenc FŐM felé tart az Ipa!!«-10 Gustáv Husák Varsóba utazott
