Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

!. oldal freLET-MAGYARÖRSZÄd IW. mtfü* tlK** , - ,J Egy hét a világpolitikában A testvérországok életéből § Nixon időt húz 0 Elnökválasztási hadjárat Francia- országban (sT: Az NDK diplomáciai sikere % Tárgyalások a Közel-Keleten © Véres eseménysorozat Malaysiában A HÉTEN CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN folytatódott a kon­szolidáció, s a kormány több olyan gazdasági intézkedést foganatosított, amelynek cél­ja a gazdasági élet stabilizá­ciója. Üjabb állásfoglalások hangzottak el az összeurópai biztonsági értekezlet ügyé­ben: Kanada jelentette be érdeklődését, majd Nenni olasz külügyminiszter az Európa Takács ülésén sürget­te a Kel: ' Jyugati párbe­széd folytatását. Görögor­szágban a rendszer urai fo­kozzák a haladó demokrati­kus erők üldözését: a héten egy terrorper során életfogy­tiglani börtönre ítélték Gri- goriosz Farakoszt, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. A VIETNAMI SZABAD­SÁGHARCOSOK újabb ra­kétatámadás sorozata figyel­meztette ismét az amerikai kormányt, hogy katonai meg­oldásokkal nem fejezheti be a vietnami háborút. Ennek beismerése, — részleteiben — bekerült abba a televíziós beszédbe, amelyet Nixon ame­rikai elnök a vietnami bé­kés rendezés kilátásairól tar­tott. Az amerikai elnöknek ezt a beszédét a Fehér Ház előzetesen úgy tálalta, hogy Nixon fontos kezdeményezé­seket jelent be. Nixon azon­ban rácáfolt erre a hírverés­re. Nyolcpontos programja, melyet a DNFF korábbi tíz­pontos javaslatával állított szembe, még az amerikai kommentátorok körében is csalódást keltett Nixonnak csupán „arra telt erejéből”, hogy megismételje a kölcsö­nös kivonulás korábban már annyit hangoztatott formulá­ját, s elmosta azt a tényt, hogy az Egyesült Államok agressziót folytat a vietnami nép ellen. Nixon beszédéből kitűnt, hogy még mindig meg akarja kerülni a kulcs­kérdést: az amerikai és más idegen csapatok feltétel nél­küli kivonását VietnambóL Igazat lehet adni azoknak a kommentátoroknak, akik sze­rint Nixon nyolcpontos béke­terve nem annyira a VDK- nak, vagy a DNFF-nek szólt, mint inkább „belső haszná­latra”, az amerikai közvéle­mény lecsillapítására. így te­hát Nixon voltaképpen csu­pán időt akar nyerni a továb­bi manőverezésre. A HÉTEN LEZÁRULT az elnökjelöltek „nevezése”, pén­teken hivatalosan is megkez­dődött az elnökválasztási had­járat Franciaországban. Az első napokban a legélesebb csata Pompidou volt minisz­terelnök és Poher, a szená­tus elnöke között bontakozott ki. Sok francia és külföldi kommentár úgy véli, hogy a végső verseny e két politikus között zajlik majd le. Az éleződő viszálykodás azt tűk. rözi, hogy a francia nagytő­ke különböző szárnyai, a De Gaulle utódlása körüli küzdelemben megkísérlik új erőviszonyok kialakítását. A francia kommunisták figyel­meztetnek: mind Pompidou, mind pedig Poher a mono­poltőke politikusai, a különb­ség csak annyi, hogy szemé­lyük mögé más-más csopor­tok sorakoznak fel. Tovább gyűrűznek a hul­lámok, amelyeket az NDK legutóbbi diplomáciai sikerei keltettek. Bonn, amelyet már az NDK iraki elisme­rése is meghökkentett, a kambodzsai hasonló aktus nyomán „ellenintézkedéseket” határozott el. Az ügy a bon­ul minisztertanács elé ke­rült, amely nyilatkozatban ítélte el a kambodzsai kor­mány lépését és visszahívták követüket a távol-keleti sem­leges országból. Az NDK so­rozatos elismerése nemzetkö­zi tekintélyének hallatlan megnövekedését tükrözi. KÖZEL-KELETEN ismét több tűzpárbaj zajlott le arab és izraeli erők között. Közben folytatódnak a dip­lomáciai erőfeszítések a bé­kés rendezés előmozdításá­ra New Yorkban, a négy nagyhatalom képviselőinek tárgyalásán. A tárgyalásos rendezés útját egyengető kí­sérletek történtek a helyszí­nen is. Nasszer elnök a Ti­me amerikai hetilapnak adott interjújában jelentette ki, hogy az EAK kész Izrael létezését elfogadni. A tár­gyalások előfeltétele azon­ban, mint Nasszer hangoztat­ta, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt arab területek­ről. Egy másik góc a Közel- Keleten az arab kommandók és Libanon között kirobbant viszály, amelynek békés ren. dezésére az EAK közvetített. Attól tart ugyanis, hogy az arab világon belül támadt ellentétek Izraelt segítik. A tanácskozások félbeszakad­tak, mivel Nasszer szemé­lyes küldöttének sem sike­rült összeegyeztetnie Liba­non törekvését szuverénitá- sának megőrzésére, a Palesz­tinái felszabadító szerveze­tek libanoni harci tevékeny­ségével. VÉRES ESEMÉNYSORO­ZAT zajlott lg Malaysiában, ahol a múlt héten tartottak általános választásokat. A szavazatok összeszámlálása után kiderült, hogy a hatal­mon lévő pártszövetség erő­sen meggyengült. Az össze­csapások az ország kínai és maláj lakói között zajlottak le. Ez annak következmé­nye, hogy a választási had­járatban a szavazatokért versengő pártok meglovagol­ták a faji ellentéteket, s egy­másra uszították e két nagy népcsoportot. Az uszítás tra­gikus mérlege: több tucat halott, és a kiégett épületek sora. Arkagyij Veiner — Ceorgif Velner: wjycmctée magánügyben Fordította: Kassai Ferenc 1. — Bármit is mondasz, en­nél még a mahorka is jobb. Ezek a füstszűrös cigaretták besavanyítják a tüdőmet. — Sarapov lassan, kimérten szű­ri a szavakat, mintha a fog­során mérlegelné őket. Tyihonov viszont türelmet­lenül dobol a szék karfáján, s alig hallhatóan dünnyögi: — Érthetetlen... Sarapov nyugodt: — Megtaláljuk, ne félj semmitől. — És ha nem? — Különbeket is elcsíp­tünk már. — Akkor inkább erről be­széljünk, ne a mahorkáról! Sarapov teát tölt a magas kristálypohárba, akkurátusán kavargatja. Tyihonov behuny­ja a szemét. Nem álmos. In­kább türelmetlen. Sarapov tapintatosan mormolja: — Ébresztő. Ébredj fiacs­kám. Kezdjünk dologhoz. Tyihonov kinyitja a szemét és felüti a dossziét, amely­nek borítóján ez áll: „A2834 sz. bűnügy aktái. Tárgy: T. Sz. Akszjonova polgártársnő meggyilkolása. A nyomozás kezdete: 1966. február 14. Be­fejezése: ...” HÉTFŐ A szél elállt, sűrűsödött a hóesés. Csodálatos csend volt, amelyet hirtelen átható kiál­tás tört meg. — Mi ez? — kérdezte Tyi­honov a sarkon posztoló rendőrtől. — Ezek az átkozott pávák... Itt a botanikus kertben ket­recben tartják őket. Az em­ber csak csodálkozik: milyen királyi madarak, a hangjuk meg egyenesen nevetséges... — Rendben. Kérem a lám­páját. A lámpafény kihasított egy fényes kört a sötétségből. A kör közepén feküdt a holt­test. Tyihonov hirtelen arra gondolt, így világítják meg az artistákat is. Térdre eresz­kedett. Első megfigyelése az volt, hogy az asszony szem­pilláján már nem olvadtak meg a hópelyhek. Ügy tűnt, az asszony nyitott, nagy sze­me megrebben az erős fénytől. Ez azonban csak optikai csalódás volt. Az asszony mozdulatlanul feküdt és cso­dálkozó mosollyal nézte az erős fényen át a sötét eget... Tyihonov óvatosan, a szé­lénél fogva tartotta maga előtt az asszony táskáját. Az asztali lámpa melegétől ol­vadni kezdett a ráfagyott hó, a fekete bőrt belepte a pára. Tyihonov felkattintotta a zárat és egy fehér papírlapra borította a táska tartalmát. Egy csomag „Jáva” cigaretta, jegyzetfüzet, töltőceruza, szempillafesték, egy tízrube­les bankjegy, némi aprópénz, púdertartó és egy fehér zsebkendő hullott a papírra. TyihonoVon kényelmetlen ér­zés vett erőt, mintha enge­dély nélkül lépett volna be egy idegen életbe... Egy ide­gen halálba... A táska oldalzsebében bo­ríték lapult, mellette az asz- szony igazolványa. Barna könyvecske, aranybetűs fel­írással: „Akszjonova Tatjana Szergejevna, a Sztrana Szov- jetov különtudósítója”. A Elég egy pillantást vetni a térképre és magunk is meg­győződhetünk arról, hogy a Szovjetunió közel egy harma­da* az északi-sarkkörön túl fekszik. E területek népgaz­dasági jelentősége napjaink­ban egyre nyilvánvalóbbá vá­lik. Az északi nagyváros, Le­ningrad, nyújt otthont a Fon- tanka partján az Arktikai és Antarktikai Tudományos Ku­tatóintézetnek (AATK). A csendes utcában időről időre nagy a forgalom a régimódi, hatalmas épület előtt. Innen indulnak az expedíciók. Bátor úttörők A tudományos feladatok sokasodásával együtt növe­kedett az intézet is. Olyan eredmények alapozták meg az intézet jóhírét, mint például a sarkkörön túli hajózás út­vonalainak lefektetése, az északi tájak növény- és ál­latvilágának felderítése, a föld mélyében rejlő kincsek feltárása. A jég világa áldozatokat is követelt. Emberi életeket és mérhetetlen anyagi erőfeszí­tést. Valljuk meg, nem min­dennapi bátorságra volt szüksége annak a négy ku­tatónak: Papanyinnak, Sir­sovnak, Fedorqvnak, Kren- kelnek, akik elsőnek települ­tek úszó jégtáblákra és tíz hó­napig folytattak tudományos megfigyeléseket. Példájukat azóta sokan követték, ma már a 15. ilyen expedíció végzi feladatát a zord' körül­mények között. Ezenkívül rö- videbb expedíciók, körülbe­lül 100 megfigyelőállomás személyzettel és mintegy fél­száz automatikus megfigyelő- állomás vizsgálja a termé­szeti/ jelenségeket. Munká­juk eredményeképpen a navi­gáció kezdete előtt egy hó­nappal jégprognózis áll aha- jósok rendelkezésére. Továb­bá 3—10 napra előre is készí­tenek jégprognózist a navigá­ció időszaka alatt. Ezzel megoldódott az északi tenge­reken a hajózás folyamatos­sága. A déli sarkvidék feltárása Az expedíciók a meteoroló­giai kutatások mellett — azo­nos értékű — geológiai, hid­rológiai, állat- és növénybio­lógiai, stb. kutatásokat is vé­geznek. — II 14-es repülőgép szállítja az utánpótlást az úszó jégtáblára. . „ J (D. Kozlov felv. — APN foto* A második világháború után az AATK bekapcsoló­dott a déli sarkvidék feltá­rásába is. A tudományos vi­lág elismeréssel fogadta pél­dául azt a nyolcszáz térkép­ből álló atlaszt, amely az An­tarktisz földrajzi sajátosságát, állat- és növényvilágát, geoló­giáját dolgozza fel a jelen­A BNV-ről Folytatás az 1. oldalról) Csendes, diszkrét elektro­nikus zene fogadta az újság­írókat a Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában, a szombaton reggel rendezett sajtótájékoztatón. Amikor ugyanis Major Máté akadé­mikus bemutatta a tudomá­nyok kiállítását, éppen min­dennapos műszaki ellenőrző próbáját végezte a Központi Fizikai Kutató Intézet kis elektronikus számítógépe. Közvetlen közelében egyéb­ként két másik magyar gyártmányú elektronikus szá­mítógép is látható. Az egyi­ket a Budapesti Műszaki Egyetem műszer- és mérés- technikai tanszéke, a mási­kat az Elektronikus Mérő- készülékek Gyára készítette. fényképen: nagy, csodálkozó szemek, a száj szegletében mosoly bujkál. A portos borí­tékon látszott a moszkvai postahivatal bélyegzője. Egy kockás islcólatfüzetből siető­sen kiszakított papírlapot tartalmazott, rajta ez állt: „Maga aljas és gonosz! Ha nem hagyja békén, hamaro­san pórul járhat. Rendkívül veszélyes helyzetbe hozza ön­magát”. „Kezdetnek nem rossz” — gondolta Tyihonov. A címzés: Moszkva, Tycp- lij utca 67. 12. sz. lakás. T. Sz. Akszjonovának. Tyihonov felemelte a tele­fonkagylót. — Nyilvántartó? Itt Tyiho­nov a bűnügyi rendőrségtől, Akszjonova Tatjána Szerge­jevna újságírónő adatait ké­rem. Igen. Köszönöm. A feladót nem tüntette fel a boríték. A levelet két nap­ja kézbesítették. A jegyzetfüzet majdnem üres, csak első két oldalára írt a gazdája. Helyesebben nem is írt: rajzolt. Vonalak­ból rótt apró figurák, közöt­tük rövid mondatok, mondat- töredékek: „Feni a fogát”, „A gyűlölettől fehér a sze­me”, „Az öreg Oduvancsik”, „Szörnyű, hogy még min­dig...” „Lehet, hogy mégsem ő?”, „ö az.” — Jevsztyignyejeva polgár­társnő, mondjon el mindent sorjában. — Az elejétől? — A legelejétől. — Szóval Nyura felkeresett a jégszekrény miatt... — Ki az a Nyura? Anna Latina? — Hát persze. KŰ lenne más? Neki ZIL jégszekrénye van, nekem meg... — Arra kérem, onnan kezdje, hogy kiértek az ut­cára. — Kérem! Szóval félkilenc tájban Nyura készülődni kez­dett, én meg mondom neki: „Tudod mit? Elkísérlek a buszig”. A házunk szemben van a Bajkál szállodával. Majdnem szemben, srégvizavé' Mondom Nyurának: „Ne itt szállj fel, itt mindig szörnyű a tolongás. Menjünk át ezen a telken, ott van a 24-es vég­állomása. Ülőhelyed lesz, úgy utazol, mint a taxiban”. É is indultunk, szerencsére so­kan jártak már előttünk, ös­vényt tapostak a hóba... — Mondja kérem, az ös­vény egyenesen a buszmegál­lóhoz vezet? — Nem, a megálló a Suso- kolova úton van, a 16. számú háznál. Szóval az a férfi már az ösvény elején utóiért ben­nünket. Áz asszony előttünk haladt. — Mennyire lehetett önök­től? (Folytatjuk) légi ismereteknek megfele­lően. Az Antarktisz térképén még találhatunk fehér foltokat Ezeknek a felderítését a szovjet kutatók az USA, Ang­lia és sok más ország kuta­tóival vállvetve végzik. Krucsina (APN) jelenítjük Ezzel a három berendezéssel került fel hazánk a számító­gépeket előállító országok listájára. Az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat új „gyártmányában”, a 300 négyzetméteres zöldség- és gyümölcstároló és kezelő épületében tartotta sajtótá­jékoztatóját A műanyag­habszivacs és alumínium pa­nelekből gyártott, 20—200 va- gonos, a mérettől függően 6—10 hónap alatt szerelhető almatárolóból azonkívül, hogy a hazai termelők igényeit ki tudják elégíteni, exportra is szállíthatnak. Idei termelésük 60 százaléka jut el külföld­re. A vásár területén egyéb­ként 4 kiállítóhelyen 24 gyártmányukat, köztük a leg­újabb, külföldi érdeklődésre is számot tartó termékeiket, a malom-, a tej-, a sajt-, s a sütőipari és a tárházbe­rendezéseket mutatják be. Az (International Telephon and Telegraph Corporation) Standard művek vezetői a BNV-n tájékoztatták az új­ságírókat, a vállalat keres­kedelmi kapcsolattairóL El­mondották, hogy a magyar vállalatok közül a BUDA- VOX-szal szoros együttmű­ködést építettek ki. ezenkívül előrehaladtak a tárgyalások a Magyar Postával arról, hogy Magyarországon is üzembe helyeznek Standard­gyártmányú telexgépeket. A Magyar Távirati Irodának máris szállítottak korszerű elektronikus hírközlőberen. dezéseket és csőpostai felsze­reléseket Az ITT Standard egyéb­ként a világ tíz legnagyobb vállalata közé tartozik, . évi üzleti forgalma átszámítva eléri a 120. milliárd forintot Érdekességként említették, Az autó és traktoripar pavilonjában szombaton dél­előtt nagyszabású üzletkötés, re került sor. Cséry László, a Csepel Autógyár és Len­dér Jenő, az Autóker ke- kereskedelmi igazgatója írta alá a 800 millió forintos szer­ződést mintegy 2ÖÖ0 D 450-es Csepel tehergépkocsi és egyéb különleges sör-, bor-, tej-, cement- és coca- colaszúllító jármű 1970. évi szállítására. Az első hazai üz­letkötés után még egész sor külföldi megállapodásra szá­mít a vásáron az autó- és traktoripar. A jövő héten szovjet partnereket várnak több tízmillió rubeles üzlet­kötésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents