Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM ARAt 70 FILIFR 1969- Április 12, szombat LAPUNK TARTAT WHnAht Genfi dosszié (2- oldali A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) A hétvége sportműsora (7. oldal) A lottó 15. játékhetének nyerőszámai (8. oldal) Megkezdődött a szocialista brigád vezetők III. országos tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Köz­ponti Bizottságának rendezésében az építők székházának kongresszusi termében pénteken reggel 9 órakor megkezdő­dött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Csaknem 97 000 brigád több mint egymillió tagjának kép­viseletében mintegy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az állami vállalatokon és intézményeken kívül képviseltetik magukat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjai is. Ott van valamennyi szakma és korosztály képviselője, nagy számban vannak je­len a szocialista brigádok alapító tagjai. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a kormány több tagja, a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti mozgalom vezetői. Tagja volt az elnökségnek a szocialista brigádmozgalom szá­mos kitüntetettje. A tanácskozást az elnöklő dr. Beckl Sándor, SZOT tit­kár nyitotta meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás részvevőit. — Tanácskozásunk jelentőségét növeli — mondotta — hogy munkásosztályunk kezdeményezésére éppen tíz évvel ezelőtt született meg hazánkban a szocialista brigádmozga­lom, E nevezetes évfordulón kifejezzük az egész társadalom elismerését és tiszteletét a tíz év előtti kezdeményezőknek és mindazoknak, akik az ő nyomdokain haladnak. Tanácskozásunkat nem ünnepi ülésnek, hanem munka- értekezletnek szánjuk. Célunk, hogy reálisan mérlegeljük az elmúlt időszak eredményeit, az új gazdasági mechanizmus viszonyainak megfelelő tendenciákat. Szeretnénk kialakítani a szocialista brigádmozgalom további fejlődésének irányát, a mai idők követelményeinek megfelelő céljait és módszereit. Dr. Beokl Sándor megnyitója után Gáspár Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára tartotta meg beszá­molóját Gáspár Sándor beszámolója Bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigadmoz- garom létrejötte a magyar munkásosztály , történelmi, je­lentőségű állasfoglalását, hit­vallását jelentette a szocia­lista rendszer mellett. Ezután a szocialista bri- gádmozgalomra jellemző vo­násokról szólt. A brigádmoz­gatom része a szocialista munkaversenynek, abból nőtt ki, annak magasabb formá­ja. A brigádrnozgalom alap­vető törekvése, hogy hozzájá­ruljon hazánk gazdasági érő­jének növeléséhez. A szocialista brigádmozga­lom másik fő törekvése, hogy társadalmi tömegméretekben mind több dolgozót tegyen műveltebbé, kulturáltabbá. Fóruma és egyben kerete is az önképzésnek, a magasabb szakmai ismeretek, a tudo­mány, a korszerű technika elsajátításának. A mozgalom kifejezi a munkásosztály egy­re növekvő kulturális igényét, s ezzel számolniok kell mind­azoknak. akik hivatásuknál fogva kulturális szükséglete­ket elégítenek ki. — Az irodalom és a művé­szet a maga eszközeivel, hű­en és reálisan mutassa be a munkásosztály áldozatos erőfeszítéseit az új társada­lom felépítéséért — mondot­ta. — Ne pesszimizmust vált­son ki. hanem adjon erőt. hi­tet, ihletet a nagy társada­lomformáló feladat sikeres el végzéséhez. A szocialista brigádmozgal­mat mi sem akarjuk ideali­zálni. A brigádok sem gyárt­ják futószalagon a szenteket. Nagyon is reális, emberi kö­zösségek ezek, amelyekben egyaránt jelentkeznek az épí­tőmunka. a társadalmi együtt­élés örömei, gondjai és nehéz­ségei. Ugyanakkor egyértel­műen kifejezésre jut törekvé­sük a jóra. a szépre, az igaz­ra — és ez bennük a döntő. A brigádmozgalom a szo­cialista humánumon alapuló emberi kapcsolatok fejleszté­sének eszköze is. A brigád- mozgalomban testet ölt a munkasoknak az a természe­tes tulajdonsága, hogy önzet­lenül, egymást segítve, egy­másra hatva, egymás sorsáért felelősséget érezve alakítják fejlesztik a szocialista társa­dalom munkahelyi kis közös­ségeit. A szocialista brigád­mozgalom legtiszteletremél­tóbb vonása az, hogy keretei­ben megvalósul az emberi, baráti együttműködés, szoli­daritás és a kölcsönös segí­tés. A brigádok nem egy kisik­lott. kettétört életet vezettek helyes vágányra, és így a leg­fontosabbat, az emberi értéket mentették meg. Jelentős sze­repük van a szocialista bri­gádoknak az új és fiatal mun­kások pályaindításában, szak mai művelésében is. Megható, s felemelő az a szeretet és gondoskodás is, ahogy a munkából kiöregedettekkel, a betegekkel törődnek a bri­gádok. E téren kiemelkedő a dolgozó nők, asszonyok szere­pe. Társadalmi és egyéni célok A szocialista brigádmozga­lom társadalomformáló hatá­sa, ereje jut kifejezésre céljai­ban. törekvéseiben, eredmé­nyeiben. Tömegességében, társadalmi méretekben befo­lyásolja a közhangulatot, a közvéleményt, a közgondol­kodást A magyar történelemnek nem egy nagy alakja tette fel a kérdést: mi az, amitől egy nemzet összekováesoló- dik, egységessé válik? A mi nemzedékünk szerencsés, mert választ is tud adni e kérdésre, s nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is. A mi társadalmunk összekovácsoló- dott, egységes, mert a szód a lizmus építésének folyama­tában egybe esnek a társadal­mi és az egyéni célok és érde­kek. A szocialista brigádmoz­galom ezt példázza meggyő­zően és ennek szolgálatában álL A brigádmo2galom több mint egymillió dolgozót egye­sít soraiban, s átfogja nép­gazdaságunk egészét. Döntő többségét a fizikai munkások alkotják, de már részt vesz­nek a mozgalomban a műsza­ki értelmiségiek, a kutatók, tervezők is, s ez jó dolog. Nagy fontosságot tulajdoni tunk annak, hogy az utóbbi években a mezőgazdaságban dolgozók, a termelőszövetke­zeti parasztok tízezrei is be kapcsolódtak a szocialista brigádmozgalomba. A mozgalom jelentőségét növeli azt a tény, hogy mun­kájában az ifjúság is komoly részt vállal. Az elmúlt hónapokban a szakszervezetek központi ve­zetőségei és a tárcák közös szervezésében megtartották a szocialista brigádvezetők ága­zati-szakmai tanácskozásait Mi ezeket a tanácskozásokat jónak, hasznosnak tartjuk. Az ágazati tanácskozásokon többén . szóvá, tették, hogy a gazdaságirányítás új rendszé rében szükség lesz-e a mun­kaversenyre, ezen belül a szo­cialista brigádmozgalomra? A prohléma azért merült fel, mert a reform bevezeté­se során egyes helyeken nem számolnak úgy a brigádok erejével, mint korábban. Ilyen tapasztalataink nekünk is vannak. Találkoztunk olyan nézetekkel. amelyek szerint a gazdasági reform automatikusait kialakítja a jobb fegyelmet, szervezettsé­get, tervszerűséget, sőt még a tömegek aktivitását is. Tu­lajdonképpen a szocialista brigádvezetők fogalmazták meg a munkásoknak, a dolgo­zóknak azt a félelmét, hogy a reform bevezetésével járó gazdaságossági törekvése­ink keresztezhetik politikai céljainkat és a mindenáron nyereségre törekvés háttérbe szoríthatja rendszerünk szó cialista jellemvonásait. A Munkában a szocialista brigádvezetők III országos tanácskozása, a MÉMOSZ Szék­ház kongresszusi termében. (Wormser Antal felvétele) Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának itat­ja, a SZOT főtitkára beszámolóját tartja. több mint egy év tapasztala­ta, úgy gondolom, mindenkit meggyőzött arról, hogy nem kell senkinek sem félnie: nagy forradalmi törekvéseink közepette nem vész el az, akiért minden történik: ma ga a dolgozó ember. Ezen el­vünk érvényesülésén féltőn őrködik pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány. Egyértelműen. válaszolón tunk: a szocialista brigádmoz- galomban rejlő lehetőségek nem merültek ki, sőt, tovább fejlesztéséhez a feltételek most teremtődtek meg igazan. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az egész üzemi életet döntően befolyásoló tényezőként került előtérbe a vállalati érdek es önállóság. Ma a kapott jog­körök alapján a vállalati gon­dok jobban megoszlanak a vezetők és a dolgozók között. Ma sokkal nagyobb szükség van arra. hogy a dolgozók — mint termelők—jobban gon­dolkodjanak a fogyasztók. a felhasználók fejével is, ei - iifk érdekében most kellene : igazán a műszaki haladá.- £ elősegítő üj termelési eljárá­sok. módszerek. Mindezek olyan újszerű feladatok, me­lyek megoldásához szükség van a dolgozó kollektívák minden alkotó erejére, tenni- akarására, kezdeményezesé- re. S mindez legszervezetteb­ben éppen a szocialista bri­gádok útján bontakozhat ki. Dines szükség változtatásra A brigádmozgalom fejlődé­sének éppen úgy nincs „pla­fonja”. mint ahogy a dolgo­zók termelési aktivitásának, termiakarásának sincs felső határa. Gazdaságirányítá­sunk mai rendszere nem gát­ló tényezője, hanem ellenke­zőleg, ösztönzője a szocialista brigádmozgalom fejlődésé­nek. Szóvá tették azt is, hogy nem érkezett-e el az ideje a mozgalom megreformálásá­nak. Az ágazati tanácskozá­sokon úgy foglaltak állást, hogy erre nincs szükség. Ezzel teljesen egyetértünk. A mozgalom alapvető céljai változatlanul helyesek. Arra azonban szükség van, hogy fejlesszük a brigádmozgalmat. A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének a szoci­alista munkaversenyről szóló közös határozata leszögezi, hogy a verseny irányításáért a gazdasági vezetők és a szakszervezetek együttesen és külön-külön is felelősek. Anélkül, hogy ezt a helyes elvet alapvetően módosíta­nánk, úgy gondoljuk, hogy a brigádmozgalmat illetően itt előbbre kell lépnünk. A szak- szervezeteknek, mint mozgal­mi szerveknek a szocialista brigádmozgalom irányitásá* ért, fejlesztéséért egyértel­műbb felelősséget kell vál­lalótok. A szakszervezetnek, együtt működve a KISZ-szel na­gyobb követelményeket kell támasztaniuk a brigádokkal szemben, mindenekelőtt a szocialista együttélés, a tanu­lás, a művelődés, a politikai képzés, a kulturált szórako­zás, pihenés és nem utolsó­sorban a testi épség megóvá­sa, az egészségvédelem terén. Természetesen a szakszerveze­teknek nagyobb követelmé­nyeket kell támasztaniuk . a gazdasági vezetéssel szemben is (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLE TÁRJ AI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents