Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

? -«w fcrrrr MíeYARrtffsxAo 1959. Iprffl« ff­TELEX MOSZKVA Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormánya között megállapo­dás jött létre: április 14-én Bécsben tárgyalásokat kezde­nek a nukleáris robbantások békés felhasználására. VARSÓ Csütörtök reggel baráti lá­togatásra Berlinbe utazott a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Wladislaw Gomulka, a LEMP KB első titkára vezeti. Tag­jai között van Jozef Cyran- kjewicz miniszterelnök, a KB politikai bizottságának tagja, Boleslaw Jaszczuk, a KB titkára. Zénón Kliszko, a KB titkára, Jozef Kulesza, az állami tervbizottság elnöke. PÁRIZS A Vietnammal foglalkozó párizsi négyhatalmi értekez­let csütörtökön délelőtt 10,3C órakor ismét összeült 12. ple náris ülés 14,55 órakor vége. ért. A következő ülést ápri­lis 17-én, csütörtökön tartják. KAIRO Az EAK fegyveres erőinek főparancsnoksága közle­ményt adott ki. amely szerint csütörtökön, helyi idő szerint délután fél ötkor a Szuezi- csatorna keleti partját meg­szállva tartó izraeli erők a csatorna teljes hosszában tü­zet nyitottak az egyiptomi alakulatokra. A közlemény szerint az izraeliek a tüzet az El Shatt,/ Port Tevfik és Szuez térségében elhelyezke­dő egyiptomi erőkre össz­pontosították. BUKAREST A román nagy nemzetgyű­lés külügyi bizottsága az Agerpres jelentése szerint megvitatta és jóváhagyta a Varsói Szerződés tagországai­nak az európai országokhoz intézett felhívását Jóváhagy­ta a bizottság azokat az ok­mányokat is, amelyeket a Varsój Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buda­pesti ülésén fogadtak el a védelmi szervezet felépítésé­nek és irányító szerveinek további tökéletesítése céljá­ból. Az okmányokat ezután az államtanács elé terjesztik. MOSZKVA A KGST Végrehajtó Bizott­sága csütörtökön befejezte újabb ülésszakát, amelyen megvitatta a gazdasági, a tu­dományos és a műszaki együttműködés számos kérdé­sét. Külpolitikai összefoglaló $ Brosio a budapesti felhívásról ^ Újabb halálos rendőrsortüs Dél-Olaszországban ^ Jakja Khan sajtóértekezlete A „vörös napocska" felhői Az elmúlt órákban a világ ugyancsak bővelkedett fon­tos eseményekben: Washing, ionban megkezdődött a jubi­leumi NATO-tanácskozás, Párizsban a négyes tárgyalá­sok újabb ülésére került sor, a Közel-Kelet újabb tűzpár- baj színhelye volt. Dél-Olasz­országban halálos áldozata van a réndőrsortűznek és Pakisztán katonai vezetője megtartotta első sajtóértekez­letéj. Az amerikai fővárosban zárt aitók mögött láttak hoz­zá a NATO miniszteri taná­csának résztvevői ahhoz, hogy megvitassák — a buda­pesti felhívás fényében — a kelet—nyugati kapcsolatokat. Manlio Brosio, a szövetség olasz főtitkára korábban kije­lentette: az ülés egyszerűen ..nem válaszolhat negatívan” a budapesti dokumentumra. Brosio nem indokolta meg kijelentését, de erre nem is volt szükség: a főtitkár nyil­vánvalóan arra gondolt, hogy a javaslat egyszerű el­vetése széles körű visszatet­szést váltana ki a nyugati közvéleményben is. Bár a konferencia az amerikai ke­reskedelmi minisztérium nagytermében ült össze — ugvanott. ahol 1949-ben meg. alakították a szervezetet. — Brosio kijelentéseiből is ki­tűnt. ha az agresszív tömörü­lés célia nem is változott az elmúlt 20 év alatt, helyzete annál inkább... Párizsban immár tizenket­tedszer iöttek össze telies ülésre a Vietnammal kaocso- lalos négyhatalmi konferen­cia résztvevői. A washingto­ni—saigoni magatartás miatt azonban egyelőre komoly ha. ladásnek serr.ijii jele sincsen. Változatlan a helyzet a Kö­zel-Keleten is, ahol folytatód­A három nagy olasz szak- szervezeti szövetség — a CG IL, a CISL és az UIL — országos titkárságai pénteken 14 órától 17 óráig országos sztrájkot hirdettek, tiltakozá­sul a rendőrség újabb batti- pagliai vérengzése miatt Az Olasz Kommunista Párt vezetősége Luigi Longo fő­titkár elnökletével tartott csütörtöki ülésén szintén a battipagliai véres incidensek­nak a fegyveres incidensek: Ammanból. a Jordániái fővá­rosból azt jelentették, hogy ismét 35 perces tűzpárbaj zajlott le Jordániái és izraeli erők között A jordániai ka_ tonai szóvivőre hivatkozó je­lentés szerint először az iz­raeli fél nyitót tüzet A ka­tonai mellett a diplomáciai te­vékenység is élénk a Közel. Keleten, illetve a térséggel kapcsolatban. Heath, a brit konzervatív ellenzék vezére elutazott Kairóból, ahol mind Nasszer elnök, mind Riad külügyminiszter fogadta, ugyanakkor Favzi, Nasszer külpolitikai tanácsadója New Yorkból Waslúngtonba in­dult. ahol Rogers amerikai külügyminiszterrel tárgyal. Dél-Olaszországban ismét gyilkolt a rendőrség: a Saler- nótól mintegy 20 kilométerre levő Battipagliában eldör­dültek a sztrájkoló dolgozók ellen kivezényelt rohamrend­őrök karabélyai és megöltek egy 19 éves egyetemi hallga­tót, valamint egy fiatal taní­tónői. Itáliát szolidaritási sztrájkok és tüntetések hullá­ma árasztotta el és Pajetta, az Olasz KP vezetőségének tagja, az Unita főszerkesztő­je az egész közvélemény ál­láspontját fogalmazta meg: a battipagliai gyilkosságra azért kerülhetett sor. mert nem vonták felelősségre a leg. utóbbi hasonló esetek felelő­seit. Jahja Khan. Pakisztán új „erős embere” megtartotta hatalomátvétele óta első saj­tókonferenciáját Senkit nem lepett meg mondanivalójának lényege: a pakisztáni hadse­reg főparancsnoka érzékeltet­te, hogy a katonai uralom tartós lesz, polgári közigazga­tásra még hosszú ideig nem lehet számítani. bel foglalkozott Az ülésen határozatot fogadtak el, amely elítéli a rendőrség vé­rengzését, szolidaritásáról biz­tosítja Battipaglia lakosságát és részvétét nyilvánítja az áldozatok hozzátartozóinak. A nyilatkozat megállapítja, hogy a karhatalom ismét fellépett Dél-Olaszország lakossága el­len, amely munkát igazságot, emberhez méltó jövőt követel magának. Már jö néhány napja ülé­sezik a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kínai helyzetről, a kong­resszus előzményeiről szól az APN szovjet sajtóügy­nökség alant közölt cikke. A maoisták fegyveres ha­társértő provokációi közvet­lenül összefüggnek Mao cso­portjának azzal az igyekeze­tével, hogy erősítsék Kínában katonai-bürokratikus re- zsimjüket. A szovjetellenes- ség zavaros hullámára azért van szükségük, hogy elvonják a kínai nép figyelmét a „kul­turális forradalom” jelszava alatt elkövetett törvénytelen­ségekről, elnyomják a „legvö­rösebb napocska” — azaz, a Mao személye — elleni bí­rálatokat, a bajok és nélkü­lözések miatt, amelyek a kí­nai népre szakadtak. A szov­jetellenes hisztériát és a so­viniszta fellángolást termé­szetesen az ország további militarizálására 'használják ki. Az ellenfeleikkel történő leszámolás módszerének ne­vezett „kulturális forradalom” megrázkódtatta az országot, és kellemetlen következmé­nyei jelentkeztek, nemzetközi téren is. A jelenlegi kínai ve­zető csoport a kiutat a maga módján keresi most, felrúgva a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának alap­vető határozatait. Revideálták a párthatározatot A KKP 1956-ban megtar­tott VIII. kongresszusa kije­lentette: a kínai nép vezető ereje a Kínai Kommunista Párt, amely a marxizmus— leninizmus elvei alapján te­vékenykedik. A kongresszus a párt feladataként jelölte meg a népgazdaság tervszerű fejlesztését az anyagi és szel­lemi szükségletek maximális kielégítése érdekében. Hatá­rozatba foglalta a kongresz- szus: megengedhetetlen, hogy bármely személyt a párt fölé helyezzenek. A VIII. kong­resszus kijelentette: a párt, a szocialista országok testvéri együttműködésével tovább folytatja a szocializmus épí­tését s velük egységben lép fel az imperializmus agresz- szív politikája ellen. A maoisták revidiálták a VIII. kongresszus határoza­tait s a marxizmus—leninia- mus Mao eszméivel, mint a „legfelsőbb vezetési elv”-vel váltották feL A maoisták szerint ugyanis annyi „marxista—leninista könyv van, hogy azt elolvasni úgy­sem lehet”, ezért az elméleti felkészülés számukra Mao Ce-tung műveinek olvasásá­ból áll A marxi—lenini esz­mékhez hű embereket „bur- zsoá vonalvezetéssel”, revi- zionizmussal vádolják, épp­úgy, mint azokat akik az életszínvonal emelkedése mellett szállnak síkra. A szo­cialista országokkal történő együttműködés helyett az el­lenük vívott harcot hirdetik, s a szovjetellenesség hivata­los rangra emelkedett­el új „törzskor" A közel három évig tartó „kulturális forradalom” er­kölcsi és fizikaj terrorja meg­bénította a Kínai Kommunis­ta Párt tevékenységét, szét­kergette a járások, városok, tartományok, vállalatok, népi kommunák és hivatalok párt- bizottságait és pártszerveze­teit A VIII. kongresszuson megválasztott 174 KB-tag kö­zül. mintegy 130-an a represz- szió áldozatai lettek, diszkre- ditálták őket A Központi Bizottság helyét „Mao törzs­kara” foglalta el. amely nem más, mint a „nagy kormá­nyos” baráti köre. A maoisták szétzilálták a népi hatalom alkotmányos szerveit a szakszervezeteket, a kommunista ifjúsági szövet­séget, a társadalmi szerveket. A „kulturális forradalom” dezorganizálta az ország gaz­dasági tevékenységének ko­rábbi irányítási rendszerét. A Mao-csoport a „forradal­mi bizottságokon” át gyako­rolja a hatalmat Ezek veze­tőivé elsősorban megbízható katonakádereiket nevezik ki. Arra a kérdésre, hogy mi a demokrácia, Mao Ce-tung egy alkalommal így válaszolt: „En általában nem vagyok híve a választásoknak.” Mao Ce-tung már a múlt­ban is többször dúrván meg­sértette a kommunista párt határozatait és szabályzatai. A Cejanszkj tartomány vég­rehajtó bizottsága még 1930- ban rámutatott, hogy Mao „uralkodó” akar lenni a párt­ban. Mao Ce-tung a pártfe­gyelem megsértéséért több­ször kapott pártbüntetést, sőt a Központi Bizottságból is ki akarták zárni. A maoisták azt követelik, hogy minden ember feltétel nélkül teljesítse Mao Ce-tung utasításait „Megértetted —­hajtsd végre. ha ma még nem értetted meg, akkor is hajtsd végre...” Logiká juk szerint, ha a kisebbség aláve­ti magát a többség akaratá­nak, az „rabszolga pszicholó­gia.” Viszont, ha mindenki egy embernek engedelmeske­dik, az a „legnagyszerűbb forradalmiság.” Prémium helyett rakéta A maoisták azt állítják, hogy a „kulturális forrada­lom” rendkívül kedvező fel­tételeket teremtett” Kína gazdasági élete számára- A tények azonban mást mutat* nak. Az ipari termelés 1967-ben 15—20 százalékkal csökkent. Az ország energiaellátását szolgáló szén termelese 40 százalékkal esett. Az acélter­melés 13 millióról 9—10 mil­lióra csökkent, a gépkocsi- gyártás 55 ezer helyett csak 45 ezer darab volt. A népgazdaság minden ne­hézsége ellenére a maoisták a rakéta és nukleáris poten­ciál növelését szolgáló ipar fejlesztésére fordítják első­sorban figyelmüket. A mező­gazdaságban, a rendkívül kedvező időjárás mellett 1967-ben mintegy 190 millió tonna gabonát takarítottak be, de a tavalyi gabonater­melés alig érte el az 1957-es szintet, amikor még senki sem hallott a „nagy ugrásról” és a „népj kommunákról.” Ugyanakkor az elmúlt évti­zedben Kína lakossága mint­egy százmillióval nőtt. így aa egy főre jutó gabonamennyi­ség sokkal kevesebb, mint 1957-ben­A munkások ég alkalma­zottak jövedelme 20 száza­lékkal csökkent. A korábbi prémiumokat elvonták, ezt a maoisták „ökonomizmusnak”, a „revizionizmus mérgének^ bélyegzik. Romlott a lakos­ság élelmiszer- és iparcikk­ellátása is. Rajok és szakaszok a gyárban A maoista csoport igyekszik kikeveredni ebből a gazdasá­gi válságból, s most a „nagy ugrás” korszakára jellemző gazdasági irányítási módsze­rekhez folyamodik. Az ipari vállalatoknál kaszárnyarend­szert vezetnek be. A vállala­ti forradalmi bizottságok élén katonák állnak. A munkáso­kat és alkalmazottakat rajok­ba. szakaszokba szervezik. A Cianoi Ribao újság így ír er­ről: „A munkások oszlopban vonulnak a gyárba, munkaidő után oszlopokban hagyják el a műhelyeket. Az egyik mű­helyben 380 emberre 100 po­litikai munkás jut” A maoisták — hatalmak védelmében — mind több ki­rohanást intéznek a Szov­jetunió ellen, revizionizmus- sál, imperializmussal kötött szövetséggel vádolják. Már 1965-ben „északról fenyegető veszélyt” emlegettek, hogy szovjetellenes hangulatot szít­sanak. Most pedig, ka tonai- bürokratikus rendszerük vé­delmében, terrorcselekmé­nyekre vetemedtek a Szov­jetunió ellen. A véráldozatot követelő provokációk arról tanúskodnak, hogy a Mao- csoport hegemóniája érdeké­ben kész feláldozni a kínai nép alapvető érdekeit. V. Vasún (APN1 Lapzártakor érkezett: Általános sztrájk Olaszországban Pintér István 8. öt perc múlva ott is vol­tam a pénztárban, fél óra múlva pedig abban a ven­déglőben, ahol Ruthtal szok­tam találkozni. Most délelőtt a helyiség egészen más ké­pet mutatott, mint délután szokott. A fő különbséget ab­ban találtam, hogy délutánon­ként én érkeztem előbb, s én vártam Ruthra, most vi­szont fordítva történt: Ruth már ot üldögélt. Kék szemét meglehetősen elborultan emelte rám. — Téged is? — Engem js! —- feleltem, és legértettem, hogy őt is elbo- sátották. Néhány mondat­an kölcsönösen beszámol ink egymásnak elbocsátó ink körülményeiről. Az ő önökét is felkereste valaki, "ztan a főnök hivatta Ruthot kiadta az útját. Tudomása a jutott, hogy Ruth „nein í ánatos személyekkel tar, apcsolalot.” — Egy ilyen vén bakkecs e, micsoda aljas! — jelen ettem ki fennhangon, hogy a szomszéd asztalnál ülő kísé­rőim is megértsék, kiről be­szélek. Ruth pompás lány volt- A kettőnket ért csapások csak megerősítették elhatározása ban. Most már nem törődött azzal sem, hogy nem tudunk megszabadulni a „tanuktól.” — Tudok egy pompás kis szállodát! Itt van nem messze, a 77. utcában... ■— súgta. Válaszul leheletfinom csó­kot nyomtam a bal fülére. Pillanatnyilag az esett hoz­zam a legközelebb. Ittunk még egy kortyot, aztán 'ka­ronfogva elindultunk. A négy férfi tisztes távolban, de folyvást jött utánunk. Rájuk se hederítettem. Ruth fekete haját, kék sze­mét, karcsú nyakát csodál tam, s boldog voltam. Ruth határozott léptekkel vezetett a szálloda felé. Fel- rémlett bennem, hogy ez a úztonsag előző látogatásokat feltételez, amelyek hasonló céllal, csak nem velem zaj­lottak le Ezzel azonban nem törődtem, mert végtére is nem Cuckeről volt szó, s eb­ben a pillanatba» rajta kí­vül senkit sem tudtam utál­ni. A szállodás nem volt bü­rokrata: hamar átsegített a formalitásokon. Kért egy tíz­dollárost, s ideadott egy kul­csot — Harmadik emelet bal­ra. ., A liftesfíú nem volt több tízévesnél, felvitt bennünket a harmadik emeletre. Balra fordultunk, bedugtam a kul­csot a zárba, megforgattam, majd belülről tettem ugyan­ezt. Aztán magamhoz szorí­tottam Ruthot. e megcsókol­tam. Csók közben úgy éreztem, mintha időtlen idők óta tar­tanám karjaimban. Később, amikor a kábulatból fel­ocsúdtam, már felmértem, hogy csak néhány másodper­cig tartott az egész: mind­össze két gombot tudtam ki­gombolni Ruth blúzán... — Kinyitni! — dörömböl­tek hirtelen az ajtón. Azt hittem, hogy talán ha­mis tízdollárossal fizettem a tulajnak. Becsaptak vele va­lahol, s a többj pénzem közé tettem. Ha nem tudja az ember, hogy melyik pénze hamis, könnyebben túladhat rajta. Átkozott pech, éppen most kellett ennek a bankó­nak a kezembe akadnia! Persze, a szállodás is lehe­tett volna annyira tapinta­ffiMtrtr 9,-i >ju r- lt£ —* . tJooe öOgy zunk... Juszt se nyitom kJ! Aki Ilyen szállodának a tulajdo­nosa, tanulja meg, hogy ne zavarja a vendégeket. Ruth vetkőzni kezdett... Újra dörömböltek az ajtón, most már többen Is. — Kinyitni!!! — üvöltőt tek. Az ajtó recsegett, a válluk- kal akarták betörni, de ezt nem vártam meg, kinyitot­tam. A négy díjbirkózó külse­jű rontott be. Kettő elkapta és hátracsavarta a karomat, kettő pedig az ablakhoz ug­rott, nehogy kiléphessek raj­ta, — FBI! — mondta az egyik, — Parancsunk van, hogy le­tartóztassuk. .. Ruthnak ez már sok volt. Az idegei felmondták a szol­gálatot, zokogni kezdett Az FBI harcias tagjait ez egy cseppet sem zavarta. Bizo­nyosan nem Ruth volt az el­ső nő, akit sírni láttak. Az egyik detektív megmo tozott. Mindenáron fegyvert meg mérget akart nálam ta­lálni, de az sem ejtette őket kétségbe, hogy kénytelenek voltak egy meglehetősen ócs­ka zsebkéssel megelégedni. Igaz, elég sovány leletnek tarthatták, mert ráadásul el­vették tőlem és gondosan el­tették a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Körének szom­bati teájára szóló belépőt is. Aztán átkutatták a szobát. Mindent felforgattak. Persze nem találtak semmit Egyikük aztán kijelentette, hogy Ruth élmehet, nekem viszont velük kell tartanom. — De miért uraim? — Mert engedély nélkül tartózkodik az Egyesült Ál­lamok területén! Megmutattam ideiglenes tartózkodási engedélyemet amelyet a Bevándorlási Hi­vatal állított ki, három év­re. Csak a három év eltelte után folyamodhattam volna vegleges letelepedési enge­délyért Az egyik FBI-os erre elővett egy papírt amelyet szintén a Bevándorlási Hiva­tal állított, ki, s amelyen az állt hogy az 1934-ben Mária- nádasdon született Kása Bertalan hontalan személy, többé nem rendelkezik tar­tózkodási engedéllyel, mert azt visszavonták. — Most mi lesz velem? — kérdeztem elámulva. — Velünk jön az Emigra­tion Service vizsgálati fog­dájába. A többit majd ott megtudja... Velük mentem, de nem azért, mert kiváncsi voltam a továbbiakra, hanem azért, mert mást nem tehettem. Ne félj szivem — mond­ta Ruth könnyes szemmel —, van egy újságíró ismerősöm. az majd segít Csak légy tü­relmes, nem hagylak eL. Lám, az imént amikor a harmadik emeleten balra fordultunk, már azt hittem, hogy Ruth az enyém. És most tovább gyakorolhatom a tü­relem erényét, ráadásul fog­dában, amelyet újonc korom­ban sikerült elkerülnöm. Türelemre pedig kétszere­sen is szükségem volt ezen az éjszakán, Tudniillik a poloskák miatt Ezek a kellemetlen állatok mindenesetre megkíméltek attól, hogy megint Ruthtal ál modjak, s aztán rá kelljen ébrednem a keserű valóságra Nemcsak álmodni nem hagy­tak, hanem aludni sem Azt már gyermekkorom óta tud tam, hogy a poloska szemte­len. A tanítóm egy alkalom­mal szemtelen poloskának ne­vezett, mert rajzszeget tettem a székre, és beleült A jenki poloska egyszerűen kibírha­tatlan, azt csak ezen az éj­szakán tudtam meg, azEmig ration Service fogdájában. Egyszerűen érthetetlen, hogy ez a szervezet amelyben ez­rek és ezrek kapják fizetésű-. két csak azért hogy ne en­gedjenek be kellemetlen lé nyékét Amerikába, mikép­pen adhatott otthont ilyen kellemetlenkedőknek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents