Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

MÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABDLCS-SZA TMÁR MEGYEI BÍZVT TSÁ GÁES A MEGYE! TAN ÁCS LAPJA XXVI ÉVFOLYAM. 81. SZÁM ARA; 70 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 11, PÉNTEK Á szabolcsi munkásifjúság helyzete A KISZ megyei bizottságának ülése A KISZ megyei bizottsága csütörtökön ülést tartott, me­lyen részt vett dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Gombár Jó­zsef, a KISZk Központi Bi­zottságának osztályvezetője. Részt vett a megyebizottság ülésén megyénk több nagy- vállalatának, állami gazda­ságának igazgatója, párttitká- ra. Bánóczi Gyulának, a KISZ megyei bizottság első titkárá­nak megnyitó beszéde után a megyei bizottság meghall­gatta a vb jelentését me­gyénk munkásifjúságának helyzetéről, majd a hozzászó­lások után feladattervet fo­gadott. el az ifjúmunkások körében végzendő KISZ- munkáról. Megyénkben a fiatal mun- kasnemzedék beiskolázása, képzése, nevelése sokkal ne­hezebb körülmények között valósítható meg, mint az or­szág iparosított területein — foglalta össze a tapasztalato­kat a KISZ megyei bizottsá­ga. — A munkássá válás fo­lyamata elsősorban a szerve­zett munkásságnak és-, ha­gyományainak Hiánya miatt hosszú időt vesz igénybe. A KISZ segít e gondok eny­hítésében. A megyei bizottság a pályaválasztási tanáccsal együttműködve szervezi és irányítja a városi, járási KISZ-bizottságok, a szakmun­kásképző intézetek és üze­mek pályaválasztást segítő te­vékenységét. Kiállításokat szerveznek, propaganda anya­gokkal, az úttörők részére lé­tesített barkácskörök meg­alakításával és működtetésé­vel adnak elsősorban segít­séget Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak azokra a szakmákra, amelyekre keve­sebb a jelentkező fiatal, mint amennyire szükség lenne. Fontos szerepet tulajdoní­tanak a tanintézeti es üzemi KISZ-szervezeteknek. Elsősor­ban a munkásfiatalokra és a szakmunkástanulókra vo­natkozó fontosabb rendeletek megismertetése a fő cél, ugyanakkor azok megvalósí­tásáért is rendszeresen tevé­kenykedni kell. Az ifjúmunkások eszmei, politikai képzése, a szervezett politikai oktatásban való részvétele jelenleg nem éri el a kívánt szintet — állapította meg a KISZ megyei bizott­sága. A városi, járási és üze­mi bizottságoknak sokkal következetesebben kell foglal­kozniuk az ifjúmunkások rendszeres politikai képzésé­vel. A megye nagyüzemeiben, állami gazdaságaiban a KISZ-tagság létszáma arány­lag kevés, a folyamatos fel­vételekkel a jelenlegi arányo­kon javítani szükséges. Az év végi tagösszeírásokat job­ban fel k^ll használni a szer­vezeti munka csiszolására, a húsz éven felüli fiatalok meg­tartására, Az általános ta­pasztalat szerint ugyanis a KISZ-tagságnak éppen ez a rétege, amely mozgalmi jár­tassága révén eredményesen tudna dolgozni évről évre ki­marad az ifjúsági munkából. A 44 órás munkahét mind több helyen történő beveze­tése több szabad időt bizto­sít, és ennek célszerű fel­használásához az ifjúsági szövetségnek nagy segítséget kell nyújtani. Ebben a mun­kában különösen fontos a szakszervezetekkel történő ál­landó és rendszeres együtt­működés. Kedvezően segítheti a megnövekedett szabad idő hasznos kitöltését az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási' Iro­da a turizmus szélesítésével. Az elmúlt években, elsősor­ban az új gazdasági irányítá­si rendszer első esztendejében kialakultak a KISZ érdekvé­delmi tevékenységének alap­formái. Fontos, hogy ezeket továbbfejlesszék, a járási, üzemi bizottságok állandó fel­adatuknak tekintsék a fiata­lok jogos érdekeinek védel­mét, képviseletét Hatványozottan jelentkez­nek ezek a gondok a kezdő fiatal szakmunkásoknál. A munkássá válás folyamatában különösen fontosak, és hosz- szú időre meghatározzák a fiatalok szakmai fejlődését az első szakmunkás hónapok. Több helyen jó példák van­nak már: az ifjúsági brigádok szakmunkástanulókat patro­nálnak. akiknek tanulmányait figyelemmel kísérik és «ké­sőbb könnyebbé teszik a^bri- gádokba való beilleszkedést. A KISZ-szervezeteknek fon­tos feladata, hogy bemutas­sák kezdő szakembereknek a munkahelyi kollektívákat, az egyéni fejlődési lehetőségeket A KISZ megyei bizottság ismételten javasolta a nagy­üzemeknek saját ifjúsági üdü­lőtáborok létesítését, vala­mint azt. hogy a vállalati üdülőjeg. i.ből a fiataloknak megfelelő arányban juttassa­nak. Felhívta a figyelmet a vállalati lakásépítés lehetősé­geire: kössék össze a vállala­ti akciókat a KISZ lakásépí­tési mozgalmával. Ezt követően a megyei párt- bizottság népművelési mun­kájáról szóló állásfoglalása alapján a fiatalok, a KISZ- szervezetek népművelési te­vékenységéről tárgyaltak, majd szervezeti kérdésekről volt szó. A FÖLDEKRŐL JELENTJÜK. Burgonya alá szántja a területet Szűcs József, a napkori Kossuth Termelőszövetkezet traktorosa. Panykó Mihály és Hammel József felvétele Szocialista brigádvezetok kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket ado­mányozott a szocialista bri­gádvezetők országos tanács­kozása alkalmából. A kitün­tetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütör­tök délután a Parlament kupolacsarnokában adta át Jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Méhes La­jos, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Szabó István, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Rév La­jos, az OKISZ elnöke A Munka Érdemrend arany fokozatát huszonötén, a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozatát negyvenen, a bronz fokozatot pedig hatvanötén kapták. Csütörtökön az építők szak- szervezetének székházában bensőséges ünnepség köszön­tötte a szocialista brigádmoz­galom szervezésében, fejlesz­tésében legjobban kitűnt szakszervezeti és KlSZ-akti- vistákat, szocialista brigádve­zetőket, gazdasági vezetőket. Kiss Károly, a SZOT el­nökségének nevében átadta a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetés arany fdkoiiatát 30, s ezüst fokozatát 70 aktiyis: tának. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának intéző bizottsága a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásában, fejlesz­tésében kiemelkedő munkát végzett fiataloknak adomá­nyozott kitüntetéseket. Eddigi eredményeikért tizenöten KISZ érdemérmet, húszán pe­dig aranykoszorús KISZ-jel- vényt kaptak. Egymillió köszöntése r'lzer küldött és személyükben egy Sj millió, szocialista brigádban dol- M ' j gozó munkásember köszöntése •*—® ez. A brigádok száma is csak nem százezer már. Küldötteik harmadszor ülnek össze országos tanácsko zásra. Ezek a szűkén vett tényék és a pro lokollárisan csengő „köszöntjük a tanács kozást”... De szeretnénk, ha a szocialista brigádtagok nem az udvarias formák be tartását éreznék a köszöntés mögött, ha nem az ügy valódi, tényleges jelentőségét — a tanácskozásét, s a mögötte álló nagy szerű mozgalmat. Miért dolgoznak együtt, miért tűznek tagúk elé közös célokat a műhelyben és i személyes fejlődésben, a kulturálódásban •s egész életstílusuk korszerűsítésében? Mert többet akarnak tenni — közelebb akarnak lépni ahhoz a lépcsőfokhoz, ah hoz a szinthez, amely g szocialista társada­lom embereszménye. — Milyen ez az embereszmény ? Nem valami, a régi rossz plakátok zellemében örökké a jövőbe néző, „daco an a szelekkel szembeszálló” zord, mid apkás alak — kevés benne a pátosz, leg ilábbis az álpátosz, a mesterkéltség feltét lenül hiányzik belőle. Az is közismert hogy ennek a munkaverseny- és nevelés> formának a résztvevői között igen sokan egyszerűen a műhelyben kialakult munka szervezés során, vagy vezetőinek kívánsc gára húzta fel a brigádok láthatatlan egyenruháját. De még több ennél az a munkás, műszaki, aki valóban spontán, leg­jobb elgondolásai megvalósítására lépett a brigádtagok közé. Es a többiek? Bizo­nyos, hogy hatással van rájuk a hónapok és évek folyamán társaik példája, a kis kollektívák jó légköre, egészséges „mik­roklímája", — és reméljük, hogy a brigá­dok munkájára és fejlődésére jó hatással lesz a most kezdődő nagy, közös, ezer sze­mélyes „brigádparlament”. Milyen sokféle munka képviselői ta lalkoznak ebben a „parlamentben”! Az ál lami üzemek adják a legnagyobb csapatot — a mezőgazdaságból azonbgn az állami gazdaságok és erdészeték brigádjai mellett már a tsz-ek szodalista brigádjai is képvi seltetik magukat; de a szocialista kisipart épviselő ktsz-ek is. Sok arcú tapasztalat- csere kezdődik ezen az áprilisi napon — eredményekről, tervekről, a mozgalom szervezésével kapcsolatos elgondolásokról, az anyagi ösztönzés problémáiról, a tíz- esztendős mozgalomnak nemcsak a mér­legéről, — de a második évtized formálá­sáról is. Mert tulajdonképpen jubilálnak is: tízéves a szocialista brigádok mozgalma. A születésnapját köszöntő milliós, nagy sereget üdvözli az ország. Nagyon közel. .rokonként” — hiszen alig él ebben az or­szágban ember, akinek egy vagy több hoz­zátartozója ne tartozna valamelyik brigád hoz. Amikor a szocialista brigádok képvise­őinek kívánunk eredményes munkát — ulajdonképpen az egész népgazdaságnak kívánunk új eredményeket. Mert a nagy gépezetben az egymillió: a legfontosabb hajtóerők közé tartozik. A flUn-H^iertupáes ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette a szocialista or­szágok igazságügyminiszte­reinek és legfőbb ügyészei­nek a háborús és emberi­ség elleni bűntettek üldözé­sének kérdéseiről Moszkvá­ban tartott nemzetközt konfe­renciájáról előterjesztett je­lentést. Az Országos Tervhivatal elnöke, a munkaügyi minisz­ter és az Országos Anyag és Árhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről és az új gazdasá­gi mechanizmus szabályozó rendszerének tapasztalatairól; a tavalyi munkaerőgazdálkrv dásról, illetve a fogyasztói árak alakulásáról. A kor­mány a beszámolókat megvi­tatta és elfogadta. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét a népi ellenőrzés múlt évi tevékenységéről. A nehézipari miniszter sa az Országos Tervhivatal tű­nőké előterjesztést tett a ki, - mánynak a szénbányász , korszerűsítésével kapcsolat » távlati feladatokról. A Mi- ' nisztertanács a javaslatokat elfogadta és megbízta á ne­hézipari minisztert, hogy a tervek megvalósítására. a konkrét tennivalókat dolgoz­za ki. Befejezte munkáját a TOT ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétna­pos ülése csütörtökön befeje­ződött a Gellért-szállóban, Dr. K. Nagy Sándor főtit­kár beszámolója alapján a termelőszövetkezetek társa­dalmi képviseleti szervei — a függetlenített apparátus és a területi szövetségek — mun ­káját értékelte és a további feladatait tárgyalta a tanács Megállapította, hogy a gya korlat Igazolta a tsz-érdekkép viseleti szervek létjogosultsá gát; a 3000 tsz közül mind össze néhány maradt szö­vetségen kívül. A területi szövetségek mű­ködésük rövid ideje alatt már eddig is elismerést vívtak lri munkájukkal, mind a ter­melőszövetkezetek, mind az államigazgatási. a tanács; szervek és a vállalatok részé ről. Ezért a TOT munkájában nelkülözhetetlennek tartja a területi szövetségek és veze_ tőik közreműködését. Úgy döntött, hogy a szövetségek elnökei — még ha nem is tag­jai az Országos Tanácsnak — a jövőben részt vesznek lile sein. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy a TOT elnöksége, titkársága és a terűiéit szö­vetségek működését szabá­lyozó törvényes előírások he. lyesek. változtatásukra nin­csen szükség. Fontosnak tart­ja azonban, hogy a kormány­zati szervek a termelőszövet­kezetek és a szövetségek mű­ködési feltételeit tovább ja­vítsák. egyebek között az ál­lami irányítás tökéletesítése veL A TOT végezetül értékelte a termelőszövetkezetek I96f évi gazdálkodási versenyét, megtárgyalta idei saját költ­ségvetését. az elnökség és különböző bizottságainak munkaprogramját, temüvaj tóit LAPUNK TARTAT MABrtLí ........—............. - ' ni — Másodállása: népi ellenőr (3. oldal) Milyen lesz a Kelet-Magyarország? (5. oldal) A világ sportja sorokban (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents