Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
netw-MAffy a »r >rs*äw 1989 áprttts 4. Szabolcs-szatmári tájakon 3 múlté. Családonként kettő- három 3 gyerekek száma. A község lakosainak 3 család bővebb tervezéséhez megvan az anyagi lehetőségük. (Erről később még bővebben lesz szó). Az egyke megszűnését olyan szám is, bizonyítja, hogy tíz évvel ezelőtt csupán egyetlen gyereket írattak az az első osztályba. Az ez évi öszeíráskor már nyolc volt a hatéves iskolakötelesek száma. Nem megrendezett kép, bogy óraközi szünetben az alsó tagozatos kisiskolásokat sakktáblák mellett találtuk. A sakk Csecsen a gyerekek és felnőttek legfőbb szórakozása. Vasárnaponként sakktábla mellett több felnőtt férfi ül az iskolapadokban, mint borospohár mellett az italboltban. Egyébként az 1968. évj úttörőolimpia ezüstérmet nyert versenyzője, Novák Éva a csecsei iskola 4. osztályos tanulója. Ismét Móricz Zsigmondot kell idézni. Csécse szülötte, az prszág kimagasló írói egyénisége a fiataloknak azt írta; „Mindég olvassatok, migdent elolvassatok.” Ha valahol, akkor Tisza csecsén ennek a mondatnak volt foganatja. A gyerekek szeretnek olvasni, szeretnek tanulni. Nem mindig volt erre lehetőség. 1945 előtt sokéves átlagban az elemi elvégzése után csak egyetlen ember, Kiss Jenő tanulhatott tovább, mert szülei tehetősebb gazdálkodók voltak. Ma már azoknak a gyerekeknek a száma kevesebb, akik a nyolc általános elvégzés? után nem mennek tovább tanulni. A végzősök 80 százaléka valamilyen formában továbbtanul. 1945-től napjainkig Csécséről mintegy ötven gyerek érettségizett. Tisza csécse gazdag község. Ezt vallják a falu lakosai, ezt tartják a Jsóródi tanácson jg. A gazdagság szemléltétől; az Utóbbi öt évben nyolc új ház épült, 1959-ben mindenki behát tartanak. A szarvasmarhák nagy. részét hizlalják, szerződéses alapon 10—12 ezer forintért adják el. Nem egy ember büszke arra, hogy tehenétől háromezer literen felüli tejet fej, s az .értékesítésből kapott összeg évente tízezer, vagy annál, is több forint. A háztáji gazdaságokból azonban más is kikerül- Tiszacsécsén hagyományos a szilva, a dió, a meggy termesztése, kisállatok tartása nemcsak fogyasztásra, de eladásra. Erre bizonyíték az fmsz 1969. évi felvásárlási terve, amely a tavalyival megegyezik. Húsz1 mázsa étkezési szilvát, kilenc mázsa meggyet, tíz mázsa dióbelet, kilenc mázsa baromfit, 25 ezer darab tojást vásároltak fel ez évben (Egy mazpa dióbél 5700 forint.) S ha már a dióról szólunk, a tíz mázsa Egyetlen szalmaíetős ház van Tiszacsécsén. Csak azért, mert a kegyelet eredeti formájában őrzi Móricz Zsigmond szülőházát. közel sem mutatja a háztáji gazdaságok évi terméséi. Aaért nem, mert alig van olyan ház, család, amelyhez 10—15 diófa ne tartozna. Egyetlen adat még arra, hogy Tiszaesécse nem szegény község. A helyi fmsz- boltban a község lakosai tavaly 1 millió forintot költőt tek. Ettől sokkal többet a járási, megyei székhelyen. A tiszaesécseiek joggal büszkék a hagyományokra, azoknak ápolására. A hagyományok jó része mint népszokás— jövedelmi forrás. Az állattenyésztés hagyománya mellett, ami a férfiak dolga, az asszonyok a szőttes készítését tartják fenn. Sok helyütt készítik 3 híres beregi szőttest Ezeknek nagy része a lakásokat díszíti. Újabban, — mivel a termelőszövetkezetet és a falut a Budapesti Kézműipari Vállalat patronálja — az asszonyok sző nyegeket is készítenek. Móricz Zsigmond, bár hatéves korában került el szülőfalujából, gyakran visszajárt ide népmesegyűjtésre, népi szokások gyűjtésére. Ütjai mindig eredményesek, élményben gazdagok voltak. Nem lenne teljes a kép, ha pár mondat erejéig nem szólnánk arról, mit találna ma Móricz. Hiába van televízió, rádió, megannyi újság, élnek a helytörténet mondó!!, a mesélők, hallgatják is őket, s ma is akadnak élő történetek, amelyek móriczi tollhegyre kívánkoznának. A történetek közül kuriózum, ami Paládi Ferenccel esett. Ő a háztáji állatok gulyása, aki tavasszal kihajt, és csak ősz szel tér meg. Egyszer üzent a feleségének, hogy menjen ki helyettesíteni, míg meg- nyiratkozik. Az asszony nem ment ki. Paládi Ferenc akkor megfogadta, soha többé nem nyiratkozik. Ma már „Rákóczi” haja van. Hát így élnek ma Tiszacsécsén, ilyen ma a móriczi szülőfalu. Seres Erna Akik ott élnek, s arra jár- rak, azt mondják, ott a legszebb a Tisza. Tiszacsécsé- jiél a „szőke” folyó patkó alakú kanyart ölt, vize átlátszó, tiszta és sekély. Füzes berkek, meghitt zugolyok övezik. Helyi halászok, horgászok harcsára, csukára vetik a hálót, S a horgot. Móricz Zsigmond azt írta: „Én nekem Csécse a tündérsziget. .Hogy miért ezt irta? Talán a Tisza miatt, a ligetek miatt, a jó földek, dús legelők miatt, a dolgog és szorgalmas emberek miatt. A 11 @ házból álló, ma 465 lelkes községben a lakosok többségé vallja, Móricz bármire is értette a tünderszigfr- tet, igaza v°lt. Annak ellenére. hogy ő&szel, tavasszal pagy a sár, Csécse patinás „fészek”. Egyszeri rálátással mai arcát is úgy mutatja, hogy nem lehet elfelejteni, pem lehet nem szeretni. A községben új, vagy felújított, nagyablakos házak mindenütt. Régi csak Móricz Zsigmond szalmatetős, kürtő- keményes szülőháza és az J 800-as évek közepén épült református templom fator- pya (A torony műemlék, tavaly helecsapott a villám, ki kellene már javítani). A község minden házában villany világít. A porták utcai frontját betonjárda szegélyed, önálló egészségházzal, szép kul- túrházzal rendelkezik- A kössél 3 millió forintos költséggel épült kultárházban filmeket vetítenek, televíziót néznék, a több száz kötetes könyvtárból könyveket köl- ■ esönöznek. Tiszaesécsén a mi utunk első állomása az iskola volt. Részben azért, mert Csécse közigazgatásilag Körödhöz tartozik, s az iskola igazgatója a tanács egyik helyi képviselője. Az iskolát azért is elsőnek kellett választant, mert a legifjabb nemzedék száma, az iskolába járatása, öltözködése, magatartása és gondolkozása a jelen és jövő lényeges fokmérője, A falu közepén áll az osztatlan iskola. A délelőtti alsó és a délutáni íelsőtagozatban f>5 gyerek tanul- A gyerekek jólöltözöttek, egészségesek, fogékonyak és ilíemtudóak. Az iskolában nem mindig volt ^nnyj. gyerek Valamikor —- bem is olyan régen — még egykés vplt Csecse. Mint a ■zalmatetös házak, már e? is ' Cséesén népszerű a sakk, felnőttek gyerekek egyaránt kedvelik A képen Novák ÉV3, az yttprpolimpia ezüstérmese játszik, iskolatársáváL Hagyománya van a beregi szőttes készítésének. Asszonyok, lányok szabad idejükben, napjainkban is gyakran foglalkoznak ezzel. Képünkön Lőrincz Endréné garnitúrát hímek. vezette a villanyt, televízió 29 családnak van, rádiója 63 családnak. A mosógép, porszívó annyira általános, hogy minden harmadik házban található. Az anyagi rendezettségre utal az is, hogy a napi informálódáshoz, kulturáló- dáshoz közel 150 újságot, folyóiratot járatnak. Szabad Földre negyvenen, Kelet-Ma- gyarországra huszonnégyen, Népszabadságra tizenkilencen fizetnek elő. Ha azt vesszük, hogy a községben 116 család lakik, akkor a televízió, a rádió, az új6ágelőfizetők száma nem kíván külön magyarázatot. A gazdagságnak kettős alapja van. A termelőszövetkezet, amely 1050 holdon gazdálkodik és a háztáji gazdálkodás. Erős a háztáji gazdálkodás. Csécaének olyan háztáji gulyája van, amilyennel csak kevés község büszkélkedhet- Aj állattenyésztés hagyomány- Jó és gondosan ápolt legelők veszik közre a községet, s erre alapozva a háztáji gazdaságokban nem ritka, ahol 6—3 szarvasmarTISZACSÉCSE Egymillió kötet könyv, 93 500 olvasó Szabolcs tanácsi könyvtáraiban Megyénk tanácsi közművelődési könyvtárai továbbra is nagy szerepet töltenek be . a lakosság művelődésében. A legfrissebb adatok szerint könyvtáraink igyekeznek betölteni hivatásukat, s a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ezek egyre jobban megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. A megyében 367 tanácsi közművelődési könyvtár működik, s a tanyavilág ellátásához még 6 művelődési autó nyújt segítséget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvtárak száma most már elegendő, s elhelyezésük is megfelelő, mert — nem számítva a szétszórt településeket — 2 kilométeren belül mindenki könyvhöz juthat. Probléma azonban, hogy a falusi könyvtárak többsége korszerűtlen, nem felel meg az igényeknek, nincs meg a kellő vonzó hatásuk. Kevés még az igazán megfelelő körülmények között működő könyvtár. Ezért örvendetes jelenség, hogy folytatódott az 1967-ben megindult korszerűsítési folyamat, s ennek eredményeként tavaly számos könyvtár került megfelelő körülmények közé. Újabban a vásarosnaményi, vajai, csengeri, ópályi, tunyogmatol- csi, nábrádi, kállósemjéni könyvtárról mondható ez el. Ezeket nemcsak korszerűsítették, vagy megfelelő helyen rendezték be, hanem felszerelését is kicserélték és klubo- sították, megteremtették a feltételeit a helybenolvasás- nák. A nagykállói könyvtárban gyermekrészleg nyílt. Hamarosan befejezik a ko- csordi könyvtár korszerűsítését. A program szerint ez évben kerül sor a baklalóránt- házi, gergelyiugomyai; füles- di könyvtárak korszerűsítésére, illetve megfelelő elhelyezésére, Tuzséron -— a restaurált műemlék kastélyban — községi mintakönyvtár kialakítására. Könyvek beszerzésére 1968- ban 2,3 millió forintot költöttek, ugyanannyit, mint az előző esztendőben. Ez azért örvendetes, mert országosan a gazdasági mechanizmus első évében csökkent az ilyen célra fordított összeg. A 2,3 millióból 1,3 milliót a tanácsok adtak, s ezenkívül községfejlesztésből még 160 000 forintot költöttek könyvek vásárlására. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 200 000, a Művelődésügyi Minisztérium egynegyedmillió forinttal járult hozzá a könyvek gyarapításához. Még mindig kevés, mindössze 26 000 forint az az összeg, amellyel a termelőszövetkezetek támogatták a tanácsokat ebben a munkájukban. A fei|ti összegek felhasználásával a közművelődési könyvtárak állománya — a selejtezéseket leszámítva — 75 000 könyvvel gyarapodott, s a kötetek száma elérte, . az egymilliót. Ebből a megye minden lakosára 1,8 kötet könyv jut. A megye mármost teljesítette a harmadik ötéves terv végére előírt tervét. Ez az átlag azonban igen nagy egyenetlenségeket takar: a járások, de méginkább a községek vonatkozásában. Községekben például csak 1,56, míg a járási székhelyeken 2,6 kötet jut jegy lakosraA könyvállomány 30 'százaléka ismereterjepztú njű. Ezt az aranyt, a tervszerű beszerzésekkel igyekeznek meg tovább javítani. Különösen fontos ez a községekben, ahol az arány csak 25 százalékos. Az összes állomány 8,1 százaléka társadalomtudománnyal foglalkozik, az ifjúsági és gyermekirodalom aránya pedig 25 százalékos. Ez igen kévés, hiszen az olvasóknak csaknem a fele a 14 éven aluliak közül kerül ki. Ugyancsak országos tendenciákkal ellentétben, megyénkben nem csökkent, sőt félezerrel növekedett az olvasók száma. A múlt év végen 93 500 olvasót tartottak nyilván a könyvtárakban. Ez • az összlakosságnak 17 százaléka. Ebből munkás és paraszt- olvasó 22 000. A községekben az arany 15,5 százalékos, járási székhelyeken 36 százalékos, de Vásarosnaménybao a lakosságnak csaknem 40 százaléka" olvasója a könyvtárnak. A megye könyvtárait egy év alatt csaknem 900 000 szer keresték fék s összesen 2 300 000 kötetet kölcsönöztek. A kölcsönzött kötetek 31 százaléka ismeretterjesztő irodalom volt, ami azért jelentős, mert korábban itt volt a legnagyobb az elmaradás! s e tekintetben sikerült felzárkózni az országos szinthez. Átlagosan a gyermekolvasók 25, a felnőttek 21 könyvet kölcsönöztek egy év alatt. Bővült a könyvtárakban az információs tájékoztatás, a napilapok, folyóiratok száma, a helybenolvasési lehetőség. Mindezek mellett a tanácsi könyvtárakban 337 gyermek és 546 egyéb rendezvényt tartottak 1968-ban, Hódi László Tímár Máté: Hétköznapi történet Az Astoria aluljáróban nagyon nagy volt a reggeli forgalom. Az újságos belere- kedt a napi szenzációba: az öreg lottós szelvénykínáiga- tása szinte könyörgésszámba ment: „Ne menjenek el a szerencséjük mellett”; a négy feljáró nyílásán át együtt tolakodott lefelé a napfény a villamosok zakatolásával, fékek csikordulásá- val, keveredett az alul közle. kedők sietős kipp-koppjával, úgy, hogy azt a sokszoknyás, idős nénikét, aki ott bizonytalankodott az áradat közepén, hol ide, hol oda sodorták a rohanók, miközben a hangja a lármába fulladt: — Mondják kedveskéim, merre igyekezzek abba a nagy egyetemi iskolába?! Janka is csak a mondat kérdő lejtését, s az egyetemet értette belőle. amikor Dezső elragadta mellette, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy feléje fordítsa a tekintetét. Valahogy azonnal ismerősnek tűnt az öregasszony szénre. Hangjának elbizonyta- lankodása úgy csendült a fülébe, mint egy idegei) lakásból a falon átszürodo, valahol már hallott zene, s egész esettke valósága úgy megfogta, mintha feléje nyújtotta volna a kezét. Megállóit, lefékezte Dezsőt is t— egyelőre csak ennyire futotta belőle. Majd — mert a dús-sörényes. fai’iner- nadrágos fiú rántott egyet rajta, kivonta a hóna alól a karját. — Mit akarsz Jan? — kérdezte ingerülten Dezső, és ismét utánanyúlt. — Noha olyan vagy, mint akinek fti- rándulni ment az esze! — Miért lennék olyan? A lány tiszta arcan kétkedés suhant at, s szemöldökének ikerhídját is ívbe görbítette a csodálkozás. — Mert csak úgy megálUz és ■*» bámulsz. —- Nem hallod, hogy az 3 néni az egyetemet keresi? — Bizonyosan tökmagot akar árulni előtte. — Szégyelld magad! ’ «*. MN»
