Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

fiIS. áprffis t rprriii.WT « cMÖ NEGYVENÖT ÁPRILIS ÉLNI KEZDTÜNK Izgalmas feladat kutatni: milyen volt huszonnégy évvel ezelőtt Nyíregyháza. Milyen örömök és gondok foglalkoz­tatták a Kelet-Magyarország akkori elődjét, a Magyar Nép című lap munkatársait? Április 4 volt akkor is és húsvétra készülődtek az em­berek. Fél évvel azelőtt még hadszíntér volt a megye, a varos, és Magyarország egy nyugati csücskéről várták a hirt. 1945 április 5. A Magyar Nép első oldala nagy címbe- tűkkel: „Nincs már német katona Magyarország terüle­tén!” Aki akkor a Címet adta, a lap akkori szerkesztője, Farkas Pál így emlékezik: így cím születése „A hadműveletekről a hír­anyagokat a szovjet katonai parancsnokságtól kaptuk. No­vember elseje óta az volt a szokás, hogy minden nagyobb magyar város felszabadítása, kor kis háziünnepséget ren­deztünk a parancsnokságon. IJe ez a 4-i ünnepség az addi­giaknál is meghatóbb volt. Éjszaka hivattak át és Goro­hov kapitány — egy rendkí­vül művel t politikai tiszt — közölte, hogy nincs már né­met katona Magyarországon! Be kell vallanom, az öröm­től sirva fakadtunk. Csodála­tos éjszaka volt. A tisztek orosz táncot jártak, mégha tolt üdvözlések sóra és sűrű koccintás fogadta ezt a hadi­jelentést szovjet pezsgővel.. ” Nézzük tovább a lapot. Pes­ti gyermekek leveleiből közöl. Nemrég indult meg a Nemze. ti Segély gyermekei helyező akciója, amelynek során Nyír­egyháza és környékére ötezer fovárosi kislány és kisfiú ér­kezett. Uj szabolcsi ottho­naikból mar elküldték első levelüket. Egyikük ezt írja: „Nem is tudjátok elképzelni, Milyen jó helyen vagyok. Tegnap, amikor megérkez­tem, kaptam két kemény to­jást és egy bögre tejet. ” Pálfy Ernő, a Magyar Kom­munista Párt nyíregyházi tit­kára ezzel a címmel ír: A földosztás magasztos - önnepe Nyíregyházán. Április 1-én a város ,és a környező tanyák népe zászlók alatt, hosszú sorokban vonult fel a Kos sufeh térre, hogy megünnepel­je az évezredes per eldőltél. Balogh Elemér, az MKP akkor még Debrecenben mű­ködő központjának küldötte ezt mondta: „Még a parasz­tok köréből is nagyon sokan vannak olyanok, akik nem akarják és nem tudják elhin­ni, hogy a földreform végre megvalósult, hogy a föld- vég­re az övék. Pedig ez így van. A föld azé, aki megműveli, s ezt .soha senki el nem ve­heti tőle...” Napsütés a Kossuth téren Ortutay Gyula, a Magyar Rádió vezetője nyilatkozik a lapban: „A fegyverszüneti bi­zottság, Puskin követ és a magyar kormány egyöntetű­en azt a kívánságukat fejez­ték ki. hogy a demokratikus magyar rádió minél előbb meginduljon. Minden remé­nyünk magvan arra, hogy a felépítendő adóállomás rövi­desen műsort fog sugároz­ni .. És egy tudósítás Nyíregy­háza első igazán nagy ünne­péről: „Rágyogö napsütésben fűrdött a Kossuth tér, ahol ezrekre menő tömeg szoron- got, hogy tanúja legyen e történelmi napnak. Magyar- ország teljesen felszabadult. És a felszabadulás napja örök időkig nemzeti ünnepe lesz minden becsületesen gon­dolkodó magyar ember­nek ...” Már békebeli a hangulat Igaz. még mindig nincs szén, romokban a villanytelep, s nem jár a villamos, a kis­vasút. De a Magyar Nép már hirdetést közöl, amely szerint az Uránia filmszínház min­dennap délután egy, három­negyed három, és fél öt óra­kor előadást tárt. Hogy mi van műsoron? Nem volt akkor érdekes, csak az, hogy film legyen. Egy pincében találtak meg a mozigépet. Vettek egy , rossz autót, amit íürészgépneK használtak. Ennek a motorját csinálta meg Zajácz József és Hook Kálmán, meg Újhe­lyi György agregátornak. „A polgármestertől és a szov­jet parancsnokságtól kaptuk az engedélyt, csináljunk mo­zit. Mennyit dolgoztunk a motorral! A szovjet katonák adtak benzint. Debrecenbe utaztunk a vonat tetején fil­mért. A magunk termelte áram egyszercsak felízzitotta a csupasz villanydrótra agga. tott villanykörtét. Mikor ki­gyulladt a fény, az első mozi közönsége harsányan él fen- zett. Valami olyasféle hangú lat lett úrrá, hogy ha mozi van, béke is van ...” — em­lékezik most Hook Kálmán. Ezek az emberek kurbliz- ták a köhögő motort, a nézők pedig tojással , és nem ritkán kenyérrel fizettek. Békebeli hangulat van a Zrínyi Ilona utca kirakatai­ban is. Csakhogy a kirakatok­ban feltüntetett árak nem a munkásoknak valók. A lap cikke igy szól: „Ugyan ki en­gedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermekeinek a rég nem látott cukor pótlá­sára 28 pengőért 10 deka krumplicukrot, vagy 32-ért 10 deka sárga kandiszcukrot vásároljon? Egy szelet nápo­lyi, amely békében 20 fillé­rért a proletárgyerekek ked­venc nyalánksága volt. most 13 pengőért kelleti magát. Ebben már több a keserűség, mint. az édesség. • „Asszonyok tömege indul a piacra és tér vissza csaknem teljesen üres kosárral. A pi­acról teljesen eltűnt, az áru, a kapuk alá, a pincébe és a dolgozók által megfizethetet­len áron cserél gazdát, jut el azoknak az asztalára, akik még soha nem izzadtak meg a munkában...” — írja egy nyíregyházi háziasszony. Há­ború után vagyunk, kevés minden. Sok a spekuláns és sok az éhes száj. A város ak­kori polgármestere felhívás­ban közli, hogy a vendéglátó, a cukrász- és sütőüzemekben e naptól kezdve tejeskenye­ret, kalácsot, kuglófot, briós­féléket, pogácsaféléket előállí­tani és forgalomba hozni ti­los „Ügyszintén tilos fenti úgynevezett luxus-tésztane- műeknek nyílt piacon, utcán történő árusítása is...’’ Még egy jellemző hír az akkori időkre: „Tudomására jutott a közellátási hivatal­nak, hogy egyes sütőiparosok, kihasználva a mai nehéz helyzetet, a közönségnek nem adják ki azt a kenyérmennyi. séget, ami a levágott szelvé­nyeknek megfelelő A ki nem adott kenyérmennyiséget a sütöiparosok feketen, kilo­grammonként 5—6 pengős áron hozzák forgalomba ...” Tej a picinyeknek Vizsgálni indul az árdrágí­tó pékék tiieu. — közli a lap, és arra serkent, hogy a kis­kertekben az eddigi díszítő pázsitot és a virágágyakat Is vessek be zöldségfélékkel, mert az elgyötört szervezet­nek kell a vitamin. Ugyanitt az MKP városi szervezete vi­tázik egy levélíróval, aki azt kifogásolja, hogy csak a pici gyerekeknek adják a tejet. „Nem sajnáljuk a tejet a ká­vésnéniktől sem. Csak azt állítjuk, hogy a kétévén aluli gyermek számára sokkal, de sokkal fontosabb a tej ... ax elveszett kilókat asszonyom, amit Ön és annyian máson elvesztettünk az elmúlt hóna. pókban, nagyszerűen pótol­hatjuk más úton is. De a fej­lődő szervezetnek éppen a tejre van szüksége...” Egy drákói rendszabály, ami akkor nélkülözhetetlen: Csak engedéllyel lehet élel­miszert kivinni a megyéből. Aki a tilalmat megszegi, azonnal internálják. A kommunisták nemcsak beszélnek A nyírmadai párt szervezet húsvét másodnap­ján műsoros délutánt rende­zett, amelynek' egész bevéte­lét — 1425 pengőt — az éhe­ző gyerekek segélyezésére for­dítják. Egy cikk, amelyet az MKP nyíregyházi szervezete kö­zölt: „Megindulhat egy ne­mes versengés. hogy ki végez több munkát a népművelés terén, ki tesz többet a népjó­lét fejlesztéséért. Folyhat ne, mes versengés nemzetmentő javaslatok kidolgozása és be­nyújtása felett... A pusztító népbetegségek leküzdésére, a többtermelés érdekében. Saj­nos, egyes pártok képtelenek megérteni, hogy a pártnak ma nem előnyöket jelent a politika, hanem feladatokat, kötelességeket.. Közben változik az élet. Cselédek e kastélyban „Ünnepe volt hűsvét, vasár­napján a Nyírbátor határá­ban fekvő GyörgyUgetnek. Megtekintettük a földmunká­sok lakásait, egy szobában tí­zen—tizenketten is laktak A volt urasági kastélyt mind­járt szétosztottuk közöttük és ahol eddig egy család lakotU most harmincnyolc nagyob- bára sokgyermekes család él emberséges körülmények kö­zött ...” — írja Muczkó Ká­roly. A húsvét mást is hozott. A nyíregyháziak élelmiszercso_ magokat juttattak el a szovjet és demokratikus magyar had­sereg parancsnokságaihoz az­zal. hogy ezeket a katonáik között osszák szét. „Ezzel a lakosság háláját óhajtotta le­róni, hogy lehetővé vált: a húsvét ismét a béke és a har­mónia ünnepe .. Egy hír a Kossuth gimná­ziumból: „A tanév végi össze­foglalások. alapján bizonyít­ványt kap minden olyan nyil­vános tanuló, aki a tanítási órákat ebben a tanítási év­ben legalább három hónapon keresztül . rendszeresen láto­gatta ...” Nyirbogdányban vasárnap délután tartotta alakuló gyű­lését az MKP helyi szerveze­te. Felvonult az egész község munkássága és lelkesedve ün­nepelte a pártot. Jeles Lász­ló megyei kiküldött ismertet­te a part programját, célkitü. zéseit es rámutatott, hogy a szervezett dolgozóknak nagy feladatuk van az ország újjá­építésében. Elült az izgalom — közli a Magyar Nép április 12-i száma. „Szabolcsban meg­szűnt az annyi tragikus sorsot rejtő nagybirtok. Rozsdás ekevasak mélyednek az új földbe, kölcsön igával, de sok lelkes szeretettel fogtak hoz­zá az új birtokosok földjük megműveléséhez. Bátor és elszánt hódítók iga híján csa­ládtagjaik segítségével, kézi erővel szántották fel a tagju. kát..." A pátrohaiak már ek­kor termelőszövetkezetbe tö­mörültek. Hirdetést tettek közzé, amelyben traktortulaj, donossal akarják felszántátni földjükét „Pénz, vagy ter­mékkel fizetés ellenében... Hajtóanyagot a szövetkezet is igényelhet Jelentkezni mi. hél előbb a pátrohai terme­lőszövetkezet elnökénél, Hor­váth Jánosnál...'' Nyíregyháza polgármestere közli, hogy a kijárást, a zár­órát a város területén este ki­lenc órában állapította meg. Megindult a kulturális élet. Ismeretterjesztő előadássoro­zatot indított Fehér Klára nyíregyházi tanárnő —ma is­mert írónő — a MADISZ egyik szervezője, lelke, mo­torja. Fellép az Antal bokori iskola és a város tanítóképző intézetének számos növendé­ke egy népi játékkaL A Nyír­egyházán élő budapesti írók irodalmi délutánt rendeztek. Peterdi Andor és Rákos Sándor műveikből olvastak fel • a közönségnek, s haladó műveket ismertettek. A város első irodalmi estje a háború után! „Sorfalat álltak a járókelők“ Demokratikus Ifjúsági Szö­vetségünk újjászervező gyű­lését tartja az egykori úri- kaszinó épületében. A prog­ramjuk: „Ledönteni a mun­kás-paraszt és a tanuló ifjú­ság közé mesterségesen emelt válaszfalakat. Az újjáépítés, az ifjúság demokratikus ne­velése, az igazi népi kultúra megismertetése..." A kisvasút igazgatóságár nak híre szerint Nyíregyháza és * Kótaj-Bélatanya között megindul a kisvasúti forga­lom. Egyelőre a vállalat csak 6—8 napra elegendő szénnel rendelkezik, de remény van arra, hogy a hatóságok újabb kiutalással lehetővé teszik a további járatokat. Azután így fogadja korabeli króni­kásunk a „Füstöst”: „Hangos, büszke dudálással és bodor füstmacskák eregetésével vo nult végig hosszú pihenés után városunkon. Íme itt va­gyok újra. elindultam a kija- vivott régi úton. Gyerünk to­vább. mert, az életnek megáll, ni nem szabad, Sorfalat áll­tak a járókelők, s néztünk -a simogató szemmel..." Nagyon régen várt cikk közli, hogy április 29-töl is mét felgyulladnak a villány- lárnpák Nyíregyháza lakasai. ban. Az üzemek, főleg a malmok megindulásával a város közellátáSa javulni fog. Fazekas János polgármester ugyanakkor arra kéri a lakos­ságot. hogy ne kapcsolják be vasalóikat, s csak egy kör­tét égessenek, mert a deme- cseri gyár — ahonnan beve­zették a villanyt — nem bír­ja a terhelést. Jusson min denkinek... Néhány hír ezekből az áp­rilisi lapokból. „Elindult a frontra a nyíregyházi hon védzászlóal). Nem idegen ér­dekekért, nem hódítani, ha­nem a nemzeti élniakaiásnak parancsszavától hajtva. be­csületünkért...” „A nép btró. súgok megkezdték működé­süket Nyíregyházán. Minden tárgyalási napon zsúfolásig megtelik a városházi díszte­rem. A tárgyalások még kis­sé akadozva, kissé gyakorlat­lanul mennek, de máris árasztják magukból a demok* rácia friss, szabad levegő­jét...” „Az építőmunkás szak. szervezet kéri a munkanélkü­li építőm unkásokat, hogy foglalkoztatásuk érdekében jelentkezzenek a Széchenyi út 11. szám alatti otthonban." Éhezve, rongyosan Dohány és cigaretta kerül forgalomba hivatalos *x _>n. A dohányjövedék több millió pengő értékű dohányneműt — cigarettát és szivart — jut­tat a traíikosoknak. „Bealko­nyul az utcai fekete cigaretta- árusoknak..." A MÁV állo­másfőnökség közli, hogy áp­rilis 8-tól kezdődően az eddig másnaponként közlekedő deb­receni járaton kívül egy pá­ros napokon induló' vonátot állítanak be Nyíregyháza és Debrecen között. Megindul a vasúti forgalom a város es Baktalórántháza között is... Élelmiszercsomagokat lehet küldeni Budapestre — meg nem működik a posta — is­merősöknek, rokonoknak. Az élelmiszert harminc kilóig a Nemzeti Segély Jósa András utca 21. szám alatti átvevő ál­lomásara kell vinni... A MA- DÍSZ zeneszakosztálya alaku­ló összejövetelét tartja., Ké­rik a ,yzenekedvelő és bár­mely hangszeren játszó mipd- két nembeli ifjúságot, hogy zeneszerszámával jelenjen meg a MADISZ helyiségé­ben.’’ A Nyíregyházi Villamossá­gi RT a hálózat helyreállítási munkálataihoz anyagszállítás céljára megvételre két lovat keres. Megy az újjáépítés. Éhez­ve, rongyos ruhában dolgoz­nak a villanytelepen, a vas­úton és a város apróbb-na­gyobb üzemeiben a munká­sok, hogy mihamarabb le­gyen elegendő áram. élelmi­szer. az orvos használhassa röntgengépét. Mint a Magkor Nép egyik cikke írja: „Nyír­egyháza népe is bekapcsoló­dik a versenybe. Tavaszi Inu dülettel fog hozzá, hogy első­sorban az elhanyagolt és n közegészségügyre igen fontos tisztaságot megteremtsék, « a bombakrátereket betemes­sék, a megrongált házakat ca üzleteket rendbehozzak es ezzel normalizálják a város képét. De ennél meg többet is kell tennie. Széjjel kell nézni a gazdasági, politikai életben —■ ahol hibát lat, azonnal fel kell emelni a sza- vát.,.1'. Nyíregyháza és Szabolcs megye hősi korszaka. 1945 áprilisában, az első napokban jött a hír, hogy a második uk­rán arc vonal csapatai elfog­lalták Magyarországot. Mi.ii- novszkij marsallnak és csap - fainak öt hónapra volt szü - sége ahhoz, hogy megyéi. : után felszabadítsa a* égés a országot.' Ez alatt az idő alatt nálunk már sok minden tör­tént. v Élni kezdtünk — a szabad­sággal liopka János ötezer pesti gyerek indul megyénkbe, Szabolcsban megszűnt a nagybirtok!

Next

/
Thumbnails
Contents