Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
pW* <***•?.*, «strr-WAöTítiííír-*»•*§ ». a*8» Ezt az oldalt a Kárpá- tonlúli területen megjelenő testvérlapunh az orosz cs ukrán nyelvű Zakarpalsz- kaja Pravda munkatársai ''"tották össze. A gazdasági reform útján fiz egy rubelre eső termelékenység . Az alapvető vállalati alapok különösen magas fokú felhasználása jelentős tényező a folyamatos munkában, a termékek előállításában, az önköltség csökkentésében, és a munka termelékenységének 0/ emelésében. Ezért kellett á m'i 'üzemünkben már az új gazdásági reform előkészítésének az időszakában bevezetni az alapvető termelési ala- 'pok- mindenoldalú elemzéséi. A felesleges vagy előre- r \u bn—ndezéseket értékesítettük es leírtuk. A termelési-technikai osztály és a i'őmechanikus osztálya a mechanizmus bevezetésének első napjától kezdve igen szigorú ellenőrzést vezetlek be. Különös figyelmet szenteltek az idejében történő jó minőségű tervszerű és a megelőző karbantartásnak. Az.'erdőgazdasági egységek és k i termelő pontok vezetői felelősségének az emelése és a technikához való jobb viszony érdekében mi a terv és gazdasági osztályai anyagi ösztönzési rendszert dolgoztunk ki. Ezzel összhangban ezen egységek premizálása nemcsak a termelési tervmutatók teljesítésétől és a kitermelt fahozamtól függ, hanem az: egy főre jutó termeléstől és a technikai eszközök okos kihasználásától is. A kidolgozott ösztönzési rendszer pontjainak a be nem tartása visz önt magával hozza a prémium csökkentését, vagy változását. A rubelra menő ellenőrzés halott Ma már az egyes üzemegységek vezetői nem követelik a felesleges berendezéseket mint korábban. Valamennyien megértették, hogy minden egyes technikai eszköz, amelyik munka tiejkü.1 áll, csökkenti a pénzügyi- gazdasági, mutatókat Éppen ezért mielőtt ki vételeznénk egy agregátort, kiszámolják, milyen hatással lesz a (érmelésre, hogyan realizálódik használata a munkában, milyen gazdasági hasz- tooí hajt. . Tökéletesedett a termelési alap nyilvántartása is. Ma mar ilyen nyilvántartást nemcsak a központban vezetnek. hanem a műhelyekben, -minden kitermelő helyen is. A technikai eszközökről külön kimutatást vezetnek, amelyiken pontosan fel , van tüntetve az adott eszköz használhatósági foka, állapota, a nagy és időközi javítások ideje és módja, stb. Ilyen módon a mechanikusok megszabadulnák a munkagépek kezelőinek a felesleges kérdezgetéséíől, köny- ny.ebben megtalálják a hibákat,- Figyelmesen követik az a megátorok mozgásának az úriát egyik üzemegységből a másikba. A mozgatás csakis a központ engedélyével lehetséges, átadó-átvevő elismervény ellenében. Ez a módszer mutatja azt is. hogy egy üzemegység milyen alapvető termelési eszközökkel rendelkezik, meg azt is. hogy milyen a munka termelékenysége, Véleményein szerint hasznos lett volna bekapcsolni a termelés értékelésébe az üzemegységeknél alkalmazott termelőeszközök amortizációjának az összegét is. így teljes képet lehetett volna nyerni arról, hogy a termelési alapok felhasználása.. hogyan tükröződik a termékek önköltségében. A kombinátban most készítik elő ennek a módszernek a bevezetését. Gondolom, ez még határozottabban tudatosít egy fontos kérdést, az anyagi ösztönzés emelési lehetőségeinek a kérdését. A fontosabb termelési eszközök ésszerű elhelyezése és a felhasználások szigorú ellenőrzése megköveteli a fakitermelők sajátos felkészítését: különben is a munka zöme a fakitermelő üzemegységekre hárul. A tökéletes felkészítés és a termelési folyamatok mechanizálása, különösen a fa törzsek csúsztatása, és vontatása igen sok" technikai felszerelést igényel. Ezért fordítunk mi különösen nagy gondot ezen munkafolyamatok gazdasági alapból történő kielégítésére, hogy munkasikereink is így nagyobbak legyenek. Nagy gondot fordítunk a beruházott alaptőke visszatérítésének emelésére a fűrész- és a famegmunkáló műhelyekben. A kollektíva előtt itt igen nagy feladat áll. A termékek kibocsátását nekünk évről évre növelnünk kell. Ez a meglévő termelési eszközök minél tökéletesebb kihasználásától függ. Most kezdtük meg az áttérést az új, a dolzsanszkiji famegmunkáló üzem által tervezett hajlított, enyvezett székek szériagyártására. Mi most a műhely termelési területének minden egyes négyzetméteréről 2,5-ször több terméket kapunk, mint az elmúlt év elején. Ezt mi az előkészítő munka valamennyi folyamatának a jó előkészítésével és a magas teljesítményű görgős szárítás alkalmazásával értük el. Fontos ösztönzője a termelés gazdaság; emelkedésének az alapvisszatérítés növekedése és az anyagi tartalékok ésszerű felhasználása; különösen most, amikor a fakitermelés mértéke korlátozott. A bútor számára szükséges faanyag és a gyalult furnér hiánya megköveteli minden egyes köbméter hasábfa takarékos felhasználását, sőt még a hulladékot is. Erre összpontosítja ma a figyelmét minden mérnök, minden technikus. Az ő iparkodásuk sok hasznot hozhat. íme például; Az elmúlt év júniusában a fűrészelt áruk hasznos kihasználása 7,5 százalékkal csökkent. így csak egy hónap alatt az üzem 15,5 ezer rubel veszteséget szenvedett. A gazdasági analizá- ciós bizottság a fűrészüzemi technológia folyamatának az ellenőrzését határozta el. Kiderült, hogy az alapvető hiba a farönkök előmunkálásában, fürészelésében, a szélesség, hosszúság adta eltérésekben van. Ott helyben kidolgozták azokat a rendszabályokat, amelyekkel a hibákat ki lehet küszöbölni. így az előírt normához viszonyítva 1,2 százalékkal növekedett a hasznosíthatóság. Egy másik példa. A parketta- desfckakészítés minden négyzetméter megmunkált deszkánál 1.27 rubel ráfizetéssel járt. A termelési technikai osztály, a közgazdászok, a tapasztalt öreg mesterekkel hosszú időn keresztül keresték az okot. Amikor elkészítették a nyersanyag és a más eszközök lelhasználá- si elemzését, akkor megmutatkozott, hogy sok a felesleges (elhasználás. Bevezették a termelési folyamat minden irányú teljes ellenőrzését, és így képesek voltak 1,4 rubel haszon elérésére. Ezt az fel járást bevezették más üzemegységekbe is. így nagyobb haszonra teszünk szert, a kitermeléstől a megmunkálásig nagyobb gondot kel) fordítani a hulladék értékesítésére is. A gazdasági reform, amelyre az üzem az elmúlt év júliusában tért át, lehetőséget biztosít a pénzalapok önálló felhasználására. Az elmúlt évben az amortizáció leszámításából 46,4 ezer rubelt nyertünk. Kaptunk 4 lánctalpas traktort, egy csörlőt. Átírtunk 11 ezer rubelt az új légtisztító berendezésre. Beszereztünk új köszörűket, gyalukat, marógépeket. A felújítás együtthatói hat hónap alatt 15,4 százalékot tettek ki. Ebben az évben ilyen lehetőségek nem voltak. Az, amit mi megvalósítottunk, feljogosít bennünket annak a kinyilatkoztatására, hogy jő eredményeink az elmondottakból születtek. Ma a termelési alapok mutatói összehasonlítva az utolsó előtti évvel, 96 százalékosak, az üzem rétid tabilítása 12.9-ről terv szerint 14,8 százalékra emelkedett. -Ha ez utolsó előtti év jövedelme az összaláp- toke minden egyes rubeljára 52,4 kopejkát tett ki, ezzel szemben a múlt évben hónapjában ez 34.8 kopejkára nőtt. Más technikai és gazdásági mutatók is emelkedtek. I. Sztecovics, a Kusnyickiji Fakitermelő Üzem termelési-technikai osztályának a vezetője. A velikobereznyanszkiji járás .,I,enin” Kolhozában már <• óta együtt dolgoznak a juhtenyésztésben Anna Mordovanyec, Jelina Kerecman és Anna .túlik- Ok a járás legjobb juhteriyésztői. Foto: J. Bosk* K brigád lag ja a „Szojuz—4“ parancsnoka A „Szojuz—4” és a „Szojuz —5” útjáról szóló első világsikert arató hírek hallatán nagy öröm és büszkeség töltötte be a szovjet emberek szívét. Hálával gondoltak a szovjet tudományra és a hős űrhajósokra. Tjacsenscsina Bustinszkiji Fakitermelő Üzem bútorgyártó műhely Sztepán Primics komszomolista brigádjának a tagjai a műhely komszomolis- táinak ; a , gyűlésén, egyhangú lelkesedéssel választották a brigád tiszteletbeli tagjává a „Szojuz—4” parancsnokát, a Szovjetunió Hősét, Vlagyimir Alekszandrovics Satalov űrhajóst. A brigád két tagja a munkaversenyben kiemelkedő eredményt ért el: márciusban ők állnak a versenytábla élén. 3. Meles Ä kolhozisták beutalói A huszti járás „Druzsba” kolhozának legjobb fejőnője nemrégen kapott beutalót Kiszlovódsz üdülőjébe. Ez — prémium, a jó munkáért. A Druzsba Termelőszövetkezet pártvezetői és az alapszervezet állandóan gondoskodik á tagság egészségének a védelméről és a pihenésről. Jelenleg I. Lukács, a növény- termesztési brigád vezetője. I. Lalakulics mérnök, V. Popovics, és P. Bányász: a köb hoz osztályvezetői, M. Szabados és V. Ignat traktorosok, valamint J. Popovics sofőr töltik megérdemelt pihenőjüket — szabadságukat Szoesi, Jesszentukov, Morscsi na, Kárpáti és Szinyak üdülőiben. A tél folyamán több mint 20 kolhozista üdült a Kaukázus. a Krim és a Kárpátok üdülőiben. N. Dpnycckaja Ösztöndíjasok Arról, hogy legyenek a gazdaságnak igen jól képzett szakemberei a tjacsevsesiniak az pljkovszkiji „Zarja kom- munizma” kolhozban gondoskodnak. Jelenleg az ország különböző felsőfokú oktatási intézményeiben a kolhoz költségén 8 fő tanul. Andrej Pa- povij, Vaszilij Risko, Andrej Csellenyák, Vaszilij Major az Umanszkiji Mezőgazdasági Intézet hallgatói, Zindej Zel- manovics, Borisz Kate, Vaszilij Dudás a Lvóvi gazdasági Főiskola hallgatói. Ezek a fiatalok agronómusök, mezőgazdasági mérnök-technikusok, földtanosok lesznek. Vaszilij Tjaszko pedig az állattenyésztés alapjaival ismerkedik az odesszai egyéves továbbképző iskolán. A tanulmányok befejezése után a fiatalok szülőfalujuk kolhozában fognak dolgozni. M. Kosztevics A szülőföld visszavár Ismerőé kép a járási párt- bizottság fogadószobájában. A lányok egy csoportja (ezúttal a „Druzsba” kolhozból) egymást félbeszakítva követelőznek: — Befejeztük a középiskolát. Segítsenek elhelyezkedni valamelyik gyárban, vagy üzemben. — Mi van önöknél a kolhozban? Ott nem veszik fel magukat? — kérdezem. — Hát ezért végeztük el a tízosztályos középiskolát, hogy ezután tehéngondozók legyünk? — feleli egyik közülük. Ilyen tényekkel egyre többször lehet találkozni a mindennapi munkában. És én úgy tartom, hogy el kell gondolkodni komolyan a falusi fiatal fiúk és lányok törekvésein. Elterjedt az a vélemény, hogy ha az ifjúság elmegy a faluból, és elhelyezkedik a közeli járási központban, vagy egy iparosított faluban, akkor ez törvényszerű jelenség. Ugyanakkor az élet azt igazolja, hogy ez korántsem így van. Biloktól Irsáváig az utazás mindössze néhány perc. és nincs messze a munkástelep, Ilnyica sem. Az „Üj élet” kolhozban ugyanakkor nemhogy csökkenne a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok létszáma, hanem még emelkedik. Egyszer tanúja voltam. amint ennek a kolhoznak az elnöke, Pjútr J. Bili- nyec elbeszélgetett az egyik kislánnyal, aki hozta a belépési nyilatkozatát a kolhozba. — Hát te. nem akarsz beiratkozni valamelyik felsőfokú intézménybe? — érdeklődött Pjotr Jurjevios. — Természetesen akarok, — felelte a lányka. — De előbb szeretnék dolgozni valamelyik brigádban, vagy farmon. Tanulni meg lehet munka közben is. Mária Csorba, az „Űj élet” kolhoz egyik munkacsapatának a vezetője, és kukoricát meg burgonyát termelnek a hegyekben. És már kinevezésének az első évében barátnőivel 67 mázsa kukoricát takarított be hektáronként és 132 mázsa burgonyát. Miben van a titok nyitja? Abban, hogy Bilokon helyesen értelmezik a fiatalság szerepét a mezőgazdasági termelésben, gondoskodnak arról, hogy a kolhoz minden munkahelyén jól képzett fiatalok tevékenykedjenek, akik képesek könnyen elsajátítani a tudomány és technika — körülményeink között alkalmazható — legújabb eredményeit, módszereit, hogy egyenrangú félként vegyék fel a munkaversenyt apáikkal. Gondolnak itt a vezetők árra is, hogy a kolhoz közel 400 nyugdíjas korút számlál. Az ő helyeiket is fiatalokkal kell betölteni. És nem utolsósorban szerepel az sem, hogy a kolhozban az utóbbi években néhányszor emelkedett a munkaegység értéke. De mindezek ellenére a vonzó erőt, nem a pénz képviseli. Jó körülmények között ma már sok szövetkezetben lehet dolgozni. Érdemes tudni azt is, hogy a kolhoz ifjúsága hálás P. J. Bilinyecnek, a kolhoz elnökének; V. P. Oszijszkijnek, a pártszervezet titkárának; M. A. Szimkanicsnak és I. J. Pitrának, a Szocialista munka hőseinek, amiért mindig találnak időt az ifjúsággal való baráti beszélgetésre, a komszomol-gyűlésen való részvételre, az esti apró tere- ferékre, a továbbképzéseken való előadások megtartására. Egészen más kép rajzolódik ki a „Druzsba” kolhozban, a lányokról, akikről már írásom elején beszéltem. Lettek volna csak a korábbi vezetők olyan messzemenően figyelmesek, mint P. J. Bili- nyec, akkor észrevették volna, hogy az ifjúság itt miért nem szokik meg. Az ifjúság gondjaival itt nem törődtek, a brigádok pártszervezetei, az iskola, a szakemberek itt keveset tettek annak érdekében, hogy meghozzák a fiatalok kedvét az itthonmaradás- hoz, a mezőgazdasági munkához. Itt véleményem szerint el is jutottunk a második kérdéshez, amelyiknek a megoldásától sokban függ a falusi fiatalság helyzetének a megerősítése. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy fiatal fiúk és lányok dolgoznak a kolhozban, munkaaktivításuk szoros kapcsolatban van munkára nevelésükkel, azzal, mennyire vannak beoltva munkaszeretettel már gyermekkorukban, az iskolában, mennyire szeretik a mezó gazdasági munkát. Nagy frázisokkal ebben a tekintetben nem lehet előre haladni, Bilkán minden egyes fiatalember és lány I. J. Pitra munkacsapatvezető irányításával határozott feladatot kap. Az általános iskola elvégzése után a fiatal kolhozista beiratkozik az újítók iskolájába, ahol szélesíti szakmai tudását, különösképpen tanulmányozza azt a szaktárgyat, amelyikben dolgozik. A kolhozban dolgozó 650 fiatal közül ezeket az iskolákat 600-an ' látogatják. Mi ösztönzi a falusi fiatalokat szaktudásuk emelésére? Az, hogy a szövetkezetben bevezették az állami gazdaságoknak azt a rendszerét, mely szerint minden egyes kolhoztagnak, aki a szakvizsgákat letette, kiegészítő fizetés jár. Az elmondottak, magától értetődik, korántsem merítették kj a mi fiatál kortársaink mezőgazdasági munkában való részvételének a problémáit De az emberekkel való beszélgetések alkalmával, a pártmunka gyakorlatából (ez a kérdés volt a tárgya a járási pártbizottság értekezletének is) világosan látható, hogy erősíteni kell a figyelmet a falu6i ifjúság problémái iránt, okos felvilágosító és szervező munkát kell végezni közöttük. Ez az első és fontos feladata a párt- szervezeteknek és a koinszo- molszervezeteknek, az iskoláknak, a kolhozok vezetőinek. Csakis egyesített erőfeszítéssel lehet elérni, hogy-a falusi fiatalok megszeressék kolhozunkat, hogy nekik ott a helyük a szülőföldjükön, hogy az várja munkás kezüket, A- Cservínszkij, az Ukrán Kommunista . Páxl irsávaj járási pirtbizo.isisP nak első titkár». Jpm3ÄKÄPnÄTC»KÄ «ItlPÄBÄÄ Típoxemapi er,ir. upafn, «dnaSmeettf
