Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

• avat rr vasvart* *«?*o ttflff- ápriís 1. Méltóan fo a Lenin-centenáriumot Akárcsak az elmúlt évet ben. 1963-ban is tovább fej­lődött az egyetem. Hallgató­ink száma meghaladja a 10 ezer főt. Az 550 előadó közül' hárman megvédték a doktori és több mint 30-an a kandi­dátusi disszertációt. Főisko­lánkon új tanszékek,és labora­tóriumok nyíltak: a kvantum­elektronika és rádiófizika, az elméleti kibernetika és mate­matikai logika tanszéke, a konkrét szociológiai kutatá­sok laboratóriuma stb. Egyetemünk fennállása óta első ízben jogosult arra, hogy medikusok és biológusok meg­védhessek itt kandidátusi disszertációjukat. Főiskolánk kiadói jogokat is kapott: meg­jelentethetjük különböző tu­dományos konferenciák, érte­kezletek anyagait, tankönyve­ket és módszertani munkákat nyomtathatunk. 1968-ban felépült az optikai tanszék és az asztrofizikai la­boratórium helyisége, a krio- gén-láboratóriumban befejez­ték a szerelőmunkálatokat, tovább tart a mikro trón labo_ ratórium és sok más létesít­mény építése. Az egyetem keretében érde­kes rendezvényekre került sor Marx Károly születésének 150, és a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­sége fennállásának 50. évfor­dulója alkalmából. Messze­menő intézkedéseket vázol­tunk fel a Lenin-centenárium méltó fogadására. Az év folyamán kilenc or­szágos és köztársasági tudo­mányos konferenciát tartottak nálunk. Ellátogattak hozzánk ismert szovjet tudósok, olya­nok, mint Fris Szergej. a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja, Trohimcsuk Jurij, a fizikai— matematikai tudományok doktora és mások. Az új esztendőben további komoly fejlődés varható. A hallgatók száma 500 fővel nö­vekszik, az előadók száma el­éri a 600 főt. Mintegy 10 de k- tori és 50 kandidátusi disszer­táció megvédését tervezzek, ezeknek egy részét közvet’e- nül főiskolákon. Igen fontos esemény lesz az egyetemi vá­roska építésének megkezdet e: két 1442 férőhelyes diákszál­lót építünk, és úgy tervezzük, hogy megindul a központi egyetemi épülettömb épít/-se is. 1969-ben felépül a mikrotronlaboratórium, a sportkomplexum, a Szk »1- ka egészségügyi spori- tábor második részlege és még sok más létet ít­mény. Igen örvendetes jelen­ség, hogy egyetemünk meliatt megnyílnak az USZSZK Tu­dományos Akadémiája tf bb intézetének osztályai: a társa­dalomtudományok osztálya, a kísérleti és elméleti fizika osztálya. Kollektívánk tudományos fejlődése szempontjából sokat jelent majd az is, hogy az új esztendőben 10 országé«, il­letve köztársasági tudomá­nyos konferenciát és értekez­letet tartanak nálunk. Sok újat vettünk tervbe az okta­tási folyamat és a tudomá­nyos munka megszervezésé­ben. Szeptemberig például kü­lön termeket rendezünk be, ahol szaktantárgyakból tarta­nak majd előadásokat, mesz- szemenően alkalmazzuk az oktatási folyamatban a mozit, rádiót, televíziót, a programí- rozott oktatást, a konkrét szo­ciológiai kutatásokat. Tovább szilárdulnak egyete­münk kapcsolatai a szovjet és a külföldi főiskolákkal és tu­dományos kutatóintézetekkel. A Szegedi és Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolával és a Kassai Egyetemmel fennálló kapcsolataink bővítésén kívül együttműködési szerződést kö­tünk a jugoszláviai Űjvi- déki Egyetemmel. Már a legközelebbi napok­ban egyetemünk bázisán megrendezik a fiatal fiziku­sok köztársasági tudományos diákkonferenciáját, melyen négy kárpátontúli diák is be. számolót tart majd. Meggyőződésünk, hogy az új, 1969-es esztendő további sikereket hoz majd kollektí­vánknak. Kollektívánkat min­den tevékenységében az ve­zérli, hogy méltó módon fo­gadjuk Lenin születésének 100. évfordulóját. Csepur Dmitri j, az Uzshorodi Állami Egyetem rektora. Kölcsönös érdeklődés Magyarul tanuló kijeviek között — Ne legyen túl szigorú! Még csak a kezdet kezdetén tartunk, mindössze tíz óránk volt eddig — figyelmeztetett Veress József, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem docense, amikor a Ki. jevi Sevcsenko Egyetemen magyar nyelvórára mentünk. Veress Józsefet az idei tan. évre hívta meg a Sevcsenko Egyetem, hogy indítsa meg a magyar nyelv oktatását. — Kik a hallgatói? — ér­deklődöm. — Első. és másodéves uk­rán és orosz filológusok, meg egy tanári csoport, összesen több mint 50 ember — vála­szolja Veress elvtárs. __ Az utóbbit főképpen azok az oroszszakos tanárok látogatják, akik a kijevi fő­iskolák magyarorszagi diákja­it tanítják oroszra az előké­szítő tanfolyamon. A tanulás tehát kölcsönös — fűzi hoz- zá Veress József. — Vannak azonban a tanári csoportban más szakemberek is. Hilja Vo- lodímir docens például kérni, fcus, a közelmúltban Magyar- országon volt tanulmányúton. Ez keltette fel érdeklődését a magyar nyelv iránt. A dekanátus szíves engedé­lyével élve. a tanárral együtt belépek a tanterembe. Az ok­tatás élénk beszélgetés for­májában folyik. A tanár a leg- nagyobb figyelmet a szókincs gyarapítására fordítja, ugyan akkor azonban, megmagya rázza az előforduló nyelvtani szabályokat, párhuzamot von az orosz nyelvtannal. Hiszen filológusokkal van dolga, akik tudatosan tanulják a nyelvet. ■ Itt meg kell jegveznünl- hogy Veress József kiváló beszél oroszul, és nem is nyelvtanár, hanem orosz iro­dalom szakos, otthon a XIX. orosz irodalmát adja elő. Annál nagyobb elismer réssel kell szólnunk arról a pedagógiai érzékről, amellyel itt, szokatlan körülmények közt beavatja hallgatóit a magyar nyelv titkaiba. Már az első percekben meg kell állapítanom: fölösleges szerénység volt, amikor a ta. nár arra kért, legyek elnézi Kezdő diákjai bámulatosan sokat tudnak már, komoly szókinccsel rendelkeznek, és ami még meglepőbb, általá­ban jól ejtik ki a magyar sza­vakat Különösen az egyik diáklány válaszaira figyelek fel: szinte hibátlan a kiejté­se. A szünetben kiderül ennek a titka. Földink, szvaljavai, Laskai Klárának hívják. Ott­hon ugyan nem beszélt ma. gyárul, ukrán iskolát végzett, de a magyar szó nem idegen számára. Kiricsenko Jelena és Jakimenko Valentyina Uk­rajna keleti területeiről va­lók, mégis meglepően tisztán ejtik ki a számukra teljesen szokatlan csengésű magyar szavakat Az iránt érdeklődöm, miért határozták el, hogy a kötele­ző tantervén túl a magyar nyelvet is tanulni fogják. Xi- ricsenko Jelena tavaly egy diákküldöttséggel Magyaror. szágon járt Akkor határozta el: megragadja az első adan­dó alkalmat, hogy megtanul jón magyarul. Érdekli az or­szág múltja, a magyar nép kultúrája, kiváltképpen iro­dalma, amelyet eredetiben szeretne megismerni. Lénye­gében ez a törekvés hozta ide a többieket is. Fomenko Va- szilijnak, a filológiai fakultás ’iboránsának, aki az emlí­ti csoporttal együtt tanul, régi vágya volt, hogy megta­nuljon magyarul. — A háború idején Magyar- országon jártam — mondotta. Képünk a csapi 2. sz. magyar középiskolában készült. A fiatalok vendégel a vasutas vörösőrség veteránjai: Katkó Sándor, Balogh Péter, Bercik Dezső, Kovács Sándor, Kovács József, Erdős József, Herceg József és Cékusz Imre. Kovács Allred íeiv. A vtfrösSrség talpra áll... 1919 március 22—23-án kikiáltották a tanácshatal­mat Beregszászon, Szőlősön, Csapon is. A terület tör­ténelmében új fejezet ez: direktóriumok alakultak, megkezdődött az iparvállalatok, nagy földbirtokok szocializálása, a magyarok, ukránok, szlovákok ezrei léptek be a Vörös Hadsereg be. „A vörösőrség talpra áll..bevezető része an­nak a riportsorozatnak, mellyel testvérlapunk, a Kár­páti Igaz Szó ezekben a napokban a veteránokról — a kárpátontúli vöröskatonák harcairól emléke­zik meg. A történet szereplői közül többen ma is élnek: Angalét János, Popovics István, Huszti József be­regszászi nyugdíjasok. — Ott állomásozott csapattes. tünk a Balaton partján. Már akkor próbálkoztam a tanu­lással, de önállóan nehezen ment. Most pedig megragad­tam a kínálkozó alkalmat, hogy megvalósítsam régi el­határozásomat. A magyar nyelv oktatása a Kijevi Sevcsenko Egyetemen a két szomszédos nép egyre mélyülő, sokoldalú kapcsola­tainak egyik megnyilvánulá­sa Veress Józseftől megtud­tam, hogy a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyete­men már második éve tanít­ják az ukrán nyelvet Ez a kölcsönösség nem vé­letlen. Az ukrán főváros és Debrecen egyeteme már évek óta szoros kapcsolatot tart fenn. A baráti együttműkö­dés keretében élénk tanár­csere is folyik A közelmúlt­ban egy hónapig tartózkodott Kijevben Bognár Rezső aka­démikus, kétszeres Kossuth, díjas kiváló vegyész, alá elő­adássorozatot tartott a Sev­csenko Egyetemen. Ugyancsak Kijevben járt Szabó Vines docens, kémikus és Tokody Gyula professzor, történész. A kijevi egyetemnek két deb­receni díszdoktora van. A Sevcsenko Egyetem a maga részéről az utóbbi hónapok­ban Babicsev professzort és Kiprijanov akadémikust de­legálta a tanárcsere kereté­ben Debrecenbe. — Szomszédok vagyunk, jobban meg kell ismernünk egymást szorosabbra kell fűz­nünk kapcsolatainkat — En­nek a véleménynek adnak hangot Kijevben tudósok, mű­vészek, írók egyaránt. Ezt a nemes célt szolgálja a magyar nyelv oktatása is a kijevi egyetemen. Lnsztig Károly párás márciusi éjszaka. A A levegő még hideg, olykor acélos, komor szelek fújnak a hegyek felől, de már érezni a természetet mozgató láthatatlan erők fe­szülését Bizsereg valami, forrong valami. Most... Most, ezen a tavaszon kell történni valami nagynak, 1 valami olyannak, ami eddig még nem volt 1919 március. Az őszirózsás forradalom után több mint négy hónap telt eL A mo­narchia darabjaira esett, a frontok felbomlottak, a nép nyugtalan. Az új kormánytól — a Károlyi kormánytól — sokkal többet vártak. Földre­formot, teljes, igazi szabad­ságot csendőrszurony és Schönbomók, Telekiek nél­kül. T ovas kocsi kocog az éj* szakában. A nedves macskakövekről Angalét Já­nos berehovój ifjúmunkás — volt császári és királyi légel­hárító tüzér — az út szélére irányítja a pejkókat. A ven­dégmarasztaló, de kissé már szikkadó sár letompítja a patkók kopogását Csak imitt- amott égnek már a fények. Munkács utcáira sötétség bo­rul. Jól is jön most ez a sötét. A szekér derékban ölnyi szal­ma alatt manlicherek hever­nek. Manlicherek, meg orosz szuronyos puskák, töltény is néhány ládával. Isten irgalmazzon annak, aki ilyen rakománnyal tiszti őrjáratba, vagy csendőrökbe botlik. őszirózsás forradalom ide, őszirózsás forradalom oda, rács mögé dugják, talán még golyót is röpítenek teke- tóriázás nélkül a homlokukba a fegyverszállítóknak. If ocog a szekér. Fertály * v óra múlva már kint lesznek a gáti országúton, az útig nyúló erdők között. Ott már nyugalmasabb lesz az út Lesz, ha lesz... Két sötét alak válik ki a sötétségből. Pálinkabűz csap Angalét János és a mellette ülő Serbán János arcába. Csendőrpuska koccan oda a lőcshöz, ahogy gazdája fel­perdül a bakra a két halálra rémült ember mellé. Társa a másik oldalon lendül fel a szekérre... —- No mi az, az anyátok keservit? Belétek szorult a szusz, lenyeltétek a nyelve­tek? Kínos másodpercek ezek. Élet és halál forog kockán. Beszélni kell. A hallgatás arany — azt mondják. A hallgatás most a gyanú for­rása lehet... Serbán lesz úrrá magán el­sőnek. Angalét János csak hümmög — bólogat. Sze­rencsére a csendőrök nincse­nek beszédes kedvükben. Őr­járatba küldték őket. Ki a város szélére. Át kell vizs­gálni mindenkinek a papiro­sait, aki jön-megy. Irdatlanul sok lett a katonaszökevény, az elkujtorgó hadifogoly, bolsevista lázitó. Ha valaki­vel találkoznának, nehogy szólni merjenek: csendőröket láttak. A hívatlan útitársak ne­hézkesen leugranak a kocsi­ról. Angalét ostorral csap a lovak közé, s megereszt a foga között egy kacskaringás káromkodást. Serbán csilla­pítja: — Ezt egy kicsit odébb is megtehetted volna... A vi­téz urak még utánunk ered­nek. Aztán elmaradnak mögöt­tük az utolsó házak is. Gá­ton, Jánosiban és Ardóban csak a kóbor kutyák ugatják meg a magányos lovas kocsit. Éjfél után egy óra is lesz; mire Beregszászban biztos helyen elrejtik a fegyvere­ket. Angalét János óvatos. A kocsit nem viszi haza, a szomszéd udvarban hagyja. Bátyja — Bálint, a városi ta­nács leendő kommunista képviselője — mindent tud. ő kölcsönözte a lovakat a veszélyes vállalkozásra. A fegyver a legjobbkor ér­kezett. Ezekkel a puskákkal fegyverezték fel a munkás­őrséget, mely március 22-én őrizetbe vette a csendőrőrs parancsnokait és a város forradalomellenes politikát folytató urait. De ez már egy újabb sza­kasza történetünknek. ÍV yisztor csendőrőrmcs- tér politikus, jószima- tú ember. Érzi a levegőt te­lítő villamosságot. Tudja: meg vannak számlálva a napjai a régi világnak. S az őrmester kapcsolatot keres és talál a kommunistákkal. Ál­landóan informálja őket ar­ról, amit meghall Hubay Győző százados úrtól, vagy Schwarcz Artúrtól — Hubay helyettesétől. Nyolcvan csendőr tartózkodik a lakta­nyában. Vannak közöttük jó­hiszemű, hajlítható emberek is sokan, akik inkább a nincs­telenekhez, a vörösökhöz húz­nak. Nyisztor csendőrőrmester megbeszéli a lefegyverezést.. A rajtaütés váratlan. Senki sem érkezik puskát ragadni. Hubay Győző csendőrszá­zados fanyar mosollyal csa­tolja le szolgálati revolverét és teszi le az asztalra. — Nem vagyok én ember­faló. .. Popovics István kőműves válaszul mond valamit tár­sainak. Az- arcok mosolyra húzódnak. Hubaynak, Shwarc Artúrnak, Bálinthá- zi Sándor századosnak és Szeleczky Sándor főhad­nagynak azonban el kell in­dulni a városházára. Hűvösre kerülnek. Huszti József ka­dart, és Kristóf Lajos ifjú- munkás munkásőröket állít/ ják oda őrségbe zárkájuk elé. .Másnap megbukik Kutka- falvy Miklós kormánybiztos. Beregben a hatalmat háron» tagú direktórium veszi át. Március 24-én Bereg me­gye dikrektóriuma rendeletet ad ki: „Minden tisztviselő tartozik további intézkedésig helyén maradni és a hivatal vezeté­séhez kirendelt népbiztos utasítására pontossággal és a legnagyobb szorgalommal dol­gozni.” A városban a vörösőrség vi­gyáz a rendre. Mintegy két­száz-kétszázötven ember fogott fegyvert a tanácshatalom vé­delmére. Az első szakaszba osztottak be a fegyverszállí- tó Angalét Jánost, a 2. szá­mú szakasz harcosa lett Huszti József, Győri Imre és sokan mások. A városban és a falvak­ban megkezdődött a fegyver- gyűjtés az újabb, vörösőr­séghez tartozó egységek szá­mára. A Bereg megye; direktó­rium kimutatása szerint ez a gyűjtés ilyen eredménnyel járt: Vadászfegyvert összegyűj­töttek 625 darabot, pisztolyt 646 darabot, (ebből használ­ható 50 darab), katonai fegy­vert 304 darabot, 3 géppus­kát, 2 ágyút. 500 lövedéket A beregszászi vörös őr- ség később beolvadt a Vörös Hadseregbe. A város­ban azonban már ezt meg­előzően röplapok jelentek meg. Azt magyarázták — miért kell a Vörös Hadsereg. Az emberek csoportokba verődve mohón olvasták a tömör, mindenki számára érthető mondatokat: . .A megváltozott törté­nelmi helyzet mindenesetre megváltoztatta a hadsereg szerepét is: a Vörös Hadsereg osztályhadsereggé lesz. A ré­gi rendben a magántulajdont védte, most a köztulajdont védi, a régi rendben a ki­zsákmányolás eszköze volt, most a szociális felszabadu­lásé. A Vörös Hadsereg leg­fontosabb történelmi felada­ta: a proletárdiktatúra meg­védése, hatalomban tartása és hatalmi körének kiszéle­sítése. .. .. .A Vörös Hadsereg törté­nelmi feladata, hogy az orosz­országi tanácsköztársaság n.u: .uuésének jelszavával és nem ;s nemzeti jelszóval in­dul a harcba, hanem a prole- társág integritásának megvé­dését írja zászlajára, és a nemzetköziség vörös lobogója vezeti a küzdelemben.. — Elvtárs, mondja már, kv- hez lehet fordulni a toborzás ügyében? A vállas vöröskatona a be­szélgetők feje fölött a volt megyeház felé mutat: — Menj csak oda, elvtár- sarn... Keressétek Serbán Jánost, a megyei vörösgárda biztosát. Ő majd útbaigazít benneteket... Ránt egyet a puskaszíjon. Zavarban van, mert egysze­riben ő került a figyelem középpontjába. Ezért a bis- tonság kedvéért hozzáteszi: — Ügy bizony... És nehéz, határozott léptek­kel indul el a tavaszi fény­árban. .. Márkás Ceabs — ........... I Ezt az oldalt a Káxpá­KÁRPÁTI 8HÍJ ”<■91 1 fii 1 liiíM, „Ji EJ nyelvű Kárpáti Igaz Szó I j munkatársai állították ősz­I ~ " * szc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents