Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

I05LÍT-M AC!Y Aft^T?<57 AB 1969 áprOfs *. A városiasodé Kisvárda Kié legyen az első kapavágás? — Lakások vállalati támogatással - Díszkivilágítást kap a vár Április l-én lépett hatrlyba 1 SZOT szabályzata a gyermekgondozás, segélyről Kedvezően alakú! az ipar telepítés Kisvárdán. A közel­múltban ünnepségsorozat zaj­lott le a város) szabadalom levél adományozásának 500 évfordulója alkalmából. E kél ielentős eseménv révén úira előtérbe kerültek a já­rási székhely városiasodásá­nak gondiai. Közmű, kereskedelem, la­kás, E témák határozzák meg jórészt: hogyan fejlődhet a község, mikor tesznek eleget azoknak a feltéieleknek. amelyek ismét a városi ran goi jelenthetik Kisvárdának. A tanács közbelépett Az ivóvízhálózat fejleszté­séhez adottak a lehetőségek, jogszabályok írják elő. ki mennyit fizessen, s ennek megfelelően tovább építhe tik. fejleszthetik a vízmüvet. Sokkal nagyobb gondok van nak a szennyvízhálózatta!. Kern Utdták létrehozni a tár sulatot. és ennek hiányában egyetlen vállalat sem vállal­kozott az első kapavágásra. Az aránytalanul nagy költsé­gektől féltek. A tanács lépett közbe. El­sősorban azért, mert a csa­tornahálózat hiánya kedvezőt lenül befolyásolta nemcsak a helyi vállalatok fejlődését, hanem a letelepülő új cégek tárgyalási alapjait is. A szo­kásosnál jóval nagyobb: tíz­millió forintos hiteit vett fel a községi tanács. Ez tíz évig csaknem teljes egészében le­köti a fejlesztési alapot. Mégsem meggondolatlanság­ból tették. Kiépítik a gerinc­vezetéket. s a csatlakozó vál­lalatok révén a hozzájárulás­ból esetleg jóval hamarabb vissza js fizethetik a hitelt. Tgy megoldják a magánla­kások és az üzemek egyik leg nagyobb gondját. A község főbb útvonalain fürdőszobás, összkomfortos lakások épül­hetnek. Társasház és lakásigény Erre alapoz már az OTP is Közművesített telkeken jöv őre már 36 OTP-tánsasház kulcsait adják át a tulajdo­nosoknak. Ez a második üte­me lesz a társasház-építkezé- seknek. Először három négy­lakásos házat építettek, s a jó tapasztalatok alapján ha­ladnak tovább A tanácsi lakásépítkezés et tői jóval lassúbb ütemű. Eb­ben az esztendőben és a jö­vő évben 12—12 lakás épül. Ez kevésnek bizonyul. A községben többszöri felül­vizsgálás után is 117 indokolt és kielégítetlen lakásigénylés van A tanács mindinkább arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ők, maguk oldják meg a szakemberek lakásgondjait. Több vállalat, ktsz saját, ve­zető műszaki beosztású dol­gozóinak is tanácsi lakást kért. Ezeket az igényeket a tanács a lehetőségeket fi gye lembe véve elsősorban a vál­lalat támogatásával, kedvez­ményes feltételű kölcsönök kel és más módszerekkel ja­vasolja megoldani. Erre az új rendelkezések megfelelő lehetőségeket biztosítanak. Részben a lakásgondok késztették a községi és járási vezetőket arra. hogy a közép­iskolákkal tárgyaljanak. A cél az, hogy a gimnáziumok a legmesszebbmenőkig támogas­sák az iparosítást, közvetve, tagozatos osztályokkal járul­janak hozzá a jól képzett mű szaki gárda kialakításához. Ezek még a tárgyalás stádiu mában vannak, de a készsé­ges együttműködés arra utal, eredményes munkát fognak végezni. Százezer parkokra A városiasodás egyik fel­tétele a- kereskedelem és a vendéglátás jelentős javulá sa. Kisvárdán több jó példá ja van annak, hogyan segíthe­tik a termelőszövetkezetek a község ellátását finomfalato­zókkal, gyümölcs-zöldség- elárusító standok létesítésé vei Ugyanakkor azonban rendkívül hosszú ideje húzó dik az iparclkkáruház építé­se. Ez arra is indította a köz­ség vezetőit, vegyék újra fon tolóra, képes-e megvalósítani ezt a nagy építkezést a helyi szövetkezet. Amennyiben ezt nem tudják megoldani, az Nem kalandvágy miatt Nagykálléból Görögországba motorkerékpáron Datolya és főnixpálmák szegélyezte autósztrádákon öt es fél ezer kilométert szá­guldott át a két „H” jelű mo. toros. Jónás Sándor, az AKÖV csoportvezetője és Ga­lambos Tibor kályhás, az UNIVERSIL dolgozója né­hány hónappal ezelőtt egyik korareggelen Nagy káliéból indult el útjára, s négy hét múlva visszatértek hosszú ex­pedíciójukról, melynek állo­másai Nyíregyháza, Szeged, Belgrád Nis, Skopje, Evzoni, Thessaloniki, Larissa, Athén, Korintos és Mykéne voltak. A két nagykállói fiataléin bért közös hobbyja köti ösz- sze: szenvedélyük a művé­szettörténet. Jugoszláv—görög útja éppúgy, mint a korábbi években megtett külföldi uta- ké is, művészettörténeti neve- vezetességek megismerése. Az utánfutós Pannónia és Jawa parkolt az olympiai Ze­us templom, az athéni nemze ti múzeum, az első újkori olimpiai márvány stadion ja mellett, de jártak nevezetes görög csaták színhelyén, a hí rés athéni óvárosban, a Pia konon. voltak Phyrreus kikö tőjében is. Vastag notesz telt be az egy hónap alatt: élmények mű : szettörténeti érdekessé ®ek kerülték a feljegyzések közé és a legnagyobb kincs, kétszáz fénykép és a milói Vénusz szobor kicsinyitett márványmásolata. öt és félezer kilométert ve­zettek baleset nélkül. Uticso- magjukból nem hiányzott az önellátó turisztika kellékei közül semmi, de az expedíció legértékesebb utifelszerelése volt a fél éve gyűjtött kis úti. könyvtár: művészettörténeti művek. Olajfa ligetekben verték fel sátrukat a nagykállói fiatal­emberek éjszakáról éjszakára. Minden napjuk szigorú „mun­katerv” szerint alakult, s a munkatervet új meg új isme­retek szerzése diktálta. Vendégszerető egyszerű gö­rög emberekkel találkoztak útjuk során. Labdarúgó hír­nevünket emlegetve kínálgat ták a két világjáró szabolcsi fiút nemzeti italukkal, a re- cina fenyőborral, pálcikára fűzött rablóhússal, rákkal, olajbogyóval. Élményekkel gazdagodva tértek haza Nagykállóba, s az értékes gyűjtemény ren­dezgetése után máris hozzá­láttak következő útjuk előké­szítéséhez. Két év múlva Egyiptom műemlékei várják a nem éppen kalandvágyó fia talembereket. áruház építésére pályázatot kell kiírni. Erre gazdasági mechanizmusunk megfelelő lehetőséget biztosít. Sok gon dot okoz a Vendéglátás. Tér vezik a várpresszó kialakítá­sát. a múzeummal való jobb együttműködést. Ezzel egyidő ben készítik a község új köz- világítási tervét. amelyben gondot fordítanak arra Is, hogy a vár megfelelő díszki világítást is kaphasson. Foly­tatják a parképítést: ez év ben százezer forintot költe­nek erre a célra. Mindezek egy fejlődő tele pülés erőfeszítéseit tükrözik. Azokat a gondokat, emelye­ket egymaga nem tud meg­oldani. Csak széles körű tár­sadalmi összefogás lehet ered ményes. és teheti lehetővé a városiasodás, a fejlődés gyor- sabb növekedését. M. S. Premier A hosszúnak tűnt téli szü­net után ma ismét kinyit a sóstói uszoda. Fűtött öltöző és 25—30 Celsius fokos víz várja a fürdőzőket. A sóstógyógyfürdő vállalat­nál tehát kezdődik a szezon, bár az igazi strandolásra még várnunk kell egy-két hóna­pot, A nyíregyháziak hétvé­gi pihenőtelepén több újdon­ság várja idén a strandoló- kat. Bővítették a strand köl­csönző raktárának készletét: húsz új napozópaddal, 150 gyékénnyel és 100 -új fürdő­ruhával. Üj, kutat fúrtak- a fürdő te­rületén, s a régi kútnál tech­nológiai javítást végeztek, így a fürdő minden meden­Felavatták április 3-án Nyír­egyházán az Árok utcán a Mü. M. 110. számú ipari tanu­ló-intézet központi iskoláját. Az új létesítményre több mint 17 millió forintot költöttek. Húsz tantermet szereltek fel a legújabb berendezésekkel, tornaterem és tágas ebédlő egészíti ki az épületet Itt kapott helyet az iparitanuló­intézetek megyei igazgatósága is. Ez a létesítmény jelenleg a legnagyobb ipari tanuló köz­pont Szabolcs-Szatmárban. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az illetékes minisz­terekkel egyetértésben sza­bályzatot adott ki a gyer- «kgkgondozási segélyről szóló kormányrendeletek végrehaj­tásáról. Mivel a gyermekgondozási segélyben részésülő egyedül­álló anyának ezentúl munka- viszonyának megszűnése ese­tén is jár a betegségbiztosí­tás, utolsó munkáltatója köte­les számára biztosítási iga­zolványt kiadni. Ez az igazol­vány a gyermekgondozási se­gély tartama alatt s utána még 15 napig érvényes. Azoknak az anyáknak a részére, akiknek a munkavi­szonya megszűnik, előnyös az az intézkedés is, hogy a csa­ládi pótlékra való jogosultság szempontjából ezentúl figye­lembe veszik a gyermekgon­dozási segély idejét. Családi pótlék ugyanis csak bizonyos mennyiségű munkanap ledol­gozása után jár. A jövőben Sóstón céjébe több és melegebb vi­zet juttatnak majd, s lehető­vé válik a korábbinál gyako­ribb vízcsere. A nagy úszó­medence vizét az idén már hetenként két alkalommal tudják lecserélni, a termál- medencék vize pedig állan­dó körforgással, szünet nél­kül cserélődik. Tavasszal egy új medence építését is megkezdik. A strand minden berende­zését, sportfelszereléseit, sza­badtéri játékait lefestették. Kitakarított kabinok, öltö­zők várják a szezon igazi nyi­tányát. s bár még az elősze­zon kezdetén vagyunk, a strand kabinjainak 70 száza lékát máris kibérelték az in­tézmények, vállalatok. Az intézetben kétezer sza­bolcsi ipari tanuló — több­ségében vasipari és építőipari szakmákat tanuló fiatal — kap jobb lehetőségeket a szakma mesterfogásainak eredményes elsajátításához. A tanügyi épületben jól fel­szerelt szertárak vannak, sok­fajta gép modellje és szem­léltető eszközök könnyítik a tanulást Az ünnepélyes megnyitón az ipari tanulók remekmun­káiból kiállítást nyitottak az emeleti előcsarnokban. azonban ilyen ledolgozott nap nak számít a munkaviszony megszűnése után a gyermek gondozási segély ideje is. Ily módon családi pótlék szem­pontjából a gyermekgondozás; segély idejére azonos helyzet­be kerültek a munkaviszony­ban lévőkkel. A SZOT-szabályzat kedvező helyzetet teremt azoknak a mezőgazdasági, termelőszövet­kezeti tagoknak a számára, akik a gyermekgondozási se­gélyt követően ismét szülnek. Az anyasági segélyre eddig csak akkor tarthattak igényt, ha két év alatt legalább 270 napot közös munkában töl­töttek. A 270 napra szükség lesz ugyan ezután is, de eb­be bele kell számítani azokat a napokat is, amelyekre gyermekgondozási segélyt fo­lyósítottak. Mivel a kifizetőhellyel nem rendelkező vállalatoknál, szövetkezeteknél, továbbá a magánosoknál dolgozók ez év A villámhárító, a mai em­ber számára megszokott, hét­köznapi eszköz. De talán csak az iskolás gyermekek tartják számon, hogy ez az egyszerű szerkezet a XVIII. század egyik legjelentősebb tudomá­nyos felfedezése volt és új korszakot nyitott a település- történetben. mert elejét vet­te a villámcsapás okozta tűz­vésznek, amelynek városok estek áldozatul. Bármilyen nagy jótétemény is volt Benjamin Franklin ta_ lálmányá, a maga idejében sok értetlenséggel, sőt ellen­állással is találkozott. Ezt példázza az a 185 év előtti per, amely Franciaországban zaj­lott le az „ördög képviselője” és egy falu babonás lakossága között. Benjamin Franklin — aki nemcsak nagy tudós volt, hanem az észak-amerikaiak szabadságharcának egyik ve­zéralakja ig —. 1781-ben Franciaországba utazott, hogy fegyveres segítséget kér_ jen. Huzamosabb ott-tartózko- dása alatt bemutatta leg­újabb felfedezését, a villám­hárítót Elmagyarázta, hogy felszerelésével kiküszöbölhe­tik a természet okozta tűzvé, székét. Miután többszöri kí­sérlet után megbizonyosodtak a villámhárító sikeres műkö­déséről, az egyik földbirtokos fel is szereltette a póznákat. A falu lakossága mindad dig közömbös maradt a föl­desúr háztetején ékeskedő villámhárítóval szemben, amíg az nem jutott szerephez. Ám amikor égiháború támadt és az összes környező házak­ba becsapott a villám, csak a földesúréba nem — kitört a földi háborúság. A falu pap­január 1-től nem a társada­lombiztosítási igazgatóságtól, nanem a nyugdíjfolyósító igaz­gatóságtól kapják a gyer­mekgondozási segélyt, az érin­tetteknek a társadalombizto­sítási bizottsághoz címzett esetleges felszólalásaikat is a nyugdíjfolyósító igazgatóság­nál kell benyújtaniuk, még­pedig a sérelmezett intézke­dést követő 15 napon belül. Ha a munkaviszony meg­szűnése után a gyermekgon­dozási segélyt a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság folyósítja, annak időtartama alatt a csa­ládi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait is ez az igazgató­ság látja el. Ebben az esetben az anyának a családi pótlékra vonatkozó igényét és a jogo­sultságot a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál kell bejelente­nie. A SZOT-szabályzat április l-én lépett hatályba. ja —aki addig is rossz szem­mel figyelte a templomba alig járó uraság haladóbb eszmé­it — azonnal terjeszteni kezdte, hogy a villámhárító „ördögi találmány”. Aki pedig a vil­lámcsapás, vagyis az isteni akarat ellen védekezik, az el- kárhozott lélek. Magyarázata szerint a környező házakba azért vágott bele a villám, mert azokon bosszulja meg, hogy megtűrték az „ördögi találmányt”. A tudományhoz nem sokat konyító lakosoknál a babo­nás ostobaság termékeny ta­lajra hullt, elhitték. A hely­beli törvényszékhez fordultak, követelve, hogy hivatalból szereltessék le a földesúr viL lámhárítóit. A peres eljárásban a tudo­mányos álláspontot, vagy ak­kor az „ördögi találmányt* érdekes személy védte: R<v bespierre, a nagy francia for­radalom későbbi vezére, aki akkor még csak vidéki ügy­védként működött A helybeli bírák — akik egy szót sem értettek az elek. tromosság mibenlétéből — úgy ítélkeztek, hogy az a középkorban illett volna. Ki­mondták, hogy földbirtokosnak le kell szereltetnie a villám­hárítókat. Robespierre azon­ban megfellebezte az ítéletet Mint emlékirataiból tudjuk, a párizsi bírák nagy elisme­réssel adóztak a fiatal jogász tudományos felkészültségé­nek. A majdani nagy forra­dalmár ésszerű okfejtéssel bi­zonyította be a villámhárító tudományos és társadlmi je­lentőségét és 1782-ben a pári_ zsi Legfelső Tanács előtt meg is nyerte a babonával szem­ben folytatott pert. r Uj iparítanuló-központot avattak Nyíregyházán A babonától elperelt villámhárító Az év elején megduzzad a hivatásos és amatőr jósok egyébként gyérülő ügyfélfor­galma. Feltör a legősibb em­beri tulajdonság, a kíváncsi­ság, a jövő megismerésének vágya. Valóban jó volna tudni, hogy mit hoz a következő esztendő, mit tartogat szá­munkra a sors. De józan ész­szel végiggondolva, van-e a leghalványabb valószínűsége, hogy amit mi magunk, vala­mennyi körülményünk isme­retében sem tudunk megjó­solni, azt egy idegen, — s többnyire primitív személy — derítse fel, olyan eszközökkel, mint egy kártyacsomag, kávé­üledék, kristálygömb, tenye­rünk rajza, vagy a csillagok állásának ismerete? A jóslás hitelét tagadni nem elég. Még a kételkedő­ben is felvetődik ugyanis, hogy ha az évezredek során egyetlen jóslat sem vált volna be, akkor a tévhit magától ki- irtódott volna. A következte­tés logikus, de a jóslást még­A jóslásról sem a helytálló jóslatok tar­tották elevenen, hanem a ti­tokzatos ügylet lélektani hát­tere. Ciceró, a nagy római szó­nok és filozófus, már két­ezer év előtt azt írta a jósok­ról, hogy „beszédük homá­lyosságával fedezik magukat, szavaik különböző időkbén, különböző körülmények kö­zött magyarázhatók”. Néhány évszázaddal később Szent Ágoston, az Isten városa cí­mű munkájának V. könyve I. fejezetében, ugyanerről a témáról így teszi fel a kér­dést önmagának: „A sorsot, fátumot a csillagok állása ha­tározza-e meg, attól függ-e egy ember sorsa, hogy mi­lyen ezek helyzete a születés pillanatában?” S így válaszol rá: „De miért nem tudják megmondani (a csillagjósok), hogy az ikrek életében, cse­lekedeteiben, sikereiben, fog­lalkozásukban, ügyességük­— józanul ben, a földi élettel kapcsola­tos többi dolgaikban, vala­mint halálukban, miért . ta­pasztalunk többnyire olyan eltérést, hogy ami azt illeti, jobban hasonlít hozzájuk sok idegen, mint amennyire ha­sonlítanak egymáshoz azok az ikrek, akiket születésük, illet­ve fogantatásuk alkalmával nagyon is kis időköz választ el.” Nos e „pogány”, s e keresz­tény gondolkodó elmék jós­lásról vallott nézetei jó ada­lékok a jóslás pszichológiájá­nak megértéséhez. A dolog veleje azonban azzal kezdő­dik, hogy a jóst eleve csak olyan ember keresi fel, aki életvezetésében bizonytalan, szándékaiban ingatag, körül­ményeit reálisan felmérni nem tudja, s az eligazodásban szívesen támaszkodna egy kö­zömbös kívülállóra. A jós tisztában van vele, hogy miért mennek hozzá, s hogy a bizalmat megnyerje, emberismerete és gyakorlata révén találónak ígérkező köz­helyekkel körültapogatja az igazságot, a jósoltató körül­ményeinek lényegét. Idősebb jósoltatoknál Szokásos Indító szöveg az „ön nehéz napokat élt át...” Vajon ki kivétel egy ilyen megállapítás alól, de ki gondol rá, hogy ez nem az ő egyéni körülményeinek ismeretét mutatja? De ha a jósoltató megőrzi a titkát, a jós akkor is hamar tisztában van vele, hogy ki mire a leg- kiváncsibb, hiszen a sok ál­talánosságból valamit min­denki vonatkoztat magára és ezt szeme rebbenésével, arc­izma rándulásával, szaporább lélegzetével, ideges mozdula­tával elárulja. A jól reagáló jósoltató szinte a konkrétu­mig vezeti el a jóst, aki csak kimondja, amire ügyfele rá­vezette, amit az hallani akart. Ha viszont a jóslat nem válik be, a feledés homályába hulL A jóslásban hivők erről ne« beszélnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents