Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

%<i7rs

KELET-MAfTf ARORSX.JH

PARASZTSORS

. Dózsa György parasztserege már kaszát egyenesített fegyverül. Apáink még századok múltán is hasonló kaszával gyűjtögették a mindennapi kenyérnekvalót. A paraszti életben nemcsak a technika rekedt meg. a nép számára, a jog, a kultúra is alig lépett valamit előre. Az „úriszék, dézsma, bot” az akkori formájában ugyan nem maradt fenn, de „finomabb” változatban élt Werbőczy törvénye egészen 1915-ig. Mit tehetett egy uradalmi cseléd, ha pofont kapott az intézőtől. ha lányát nieggyalázták? Talán jelentette a csendőrségnek? Nem, mert ott az intézőnek lehetett csak igaza. Esetleg még újabb pofonokat kapott. Horthyék „jogállammában” azt már megtehette a cseléd, hogy szentmihály- kor egy újabb uradalomban alázkodott meg, abban a reményben, hátha ott emberségesebb az intéző.

A közéleti jogról csak egyetlen példát. Tiszavasvá- riban a harmincas években

— mint ahogy a többi községekben — voltak virilisek (vagyonúk után választás nélkül) a képviselőtestületben és választottak néhány kisparasztot is. Vagyoni jogon választás nélkül az első helyen szerepelt Dessewffy István gróf, akit Rédey Lajos jószágigazgató képviselt. Rédeynek egyedül több joga volt, mint a többi 25—30 főnek együtt. Ha ő nem jelent meg, el kellett halasztani a képviselőtestületi ülést.

Werbőczy törvényét 1945- ben a szovjet Vörös Hadsereg T—34-esei, a katyusák villogó fénycsóvái égették el, semmisítették meg örökre. Egy év híján negyedszázada vesz- Bziik számba — ilyenkor, fel- szabadulásunk évfordulóján

— hogyan változott a magyar fajú, mi létesült az úri világ romjain, hol is tart most a „hajlott hátú magyar paraszt” Sokszor elmondtuk már, de újra és újra felidézzük: fele annyi dolgos kéz, kevesebb verejtékkel, kétszer annyit termel a földjeinken, mint felszabadulás előtt. Elmondjuk és büszkék vagyunk rá, mert a párt és munkásosztály által ajánlott termelőszövetkezetekben születnek ezek az eredmények. Még álmodni sem mertük, hogy a szövetkezetek az átszervezés után 6—8 évre 13—14 mázsás megyei átlagtermést takarítsanak be búzából. A legjobban gazdálkodók pedig 20 mázsán is felül. A minap úgy számolt be a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke: „Sajnos az aszály miatt a múlt esztendőben csak 20 mázsás búzatermést értünk el.”

A tegnap még lovat hajtó paraszt — de soknak nern volt lova sem! — bonyolult gépeket irányít. Ők ülnek a kombájnok nyergében, ők kezelik az egyre szaporodó almatárolók légkondicionáló gépeit. Velük lehet beszélgetni, vitatkozni a borsófejtőgépekről, a burgonyakombájnokról. Véleményt mondanak a magasan kvalifikált mérnökök által tervezett istállókról és így tovább.

Mindezek ellenére azt mondjuk, ha az ipar által gyártott gépeket, eszközöket, vegyianyagokat a legoptimálisabban hasznosítanák, csak ebből a forrásból 25—30 százalékkal növelhetnénk a hozamokat. Kiegyenesedett már a magyar paraszt dereka, kevesebb munkával többet termel, könnyebben él, de még sok a lehetőség. A többségüknél, a nagyüzemi gazdálkodáshoz való ragaszkodás, a dolgoknak a fejekben, szivekben való tisztázása csak az utóbbi egy-két évben történt meg. Az ötvenes évek elejétől egészen a hatvanas évek közepéig — ahogy a szövetkezetek többsége kezdett jól gazdálkodni — egy egész generáció hagyta el a falvakat Még négy-öt évvel ezelőtt is kötéllel kellett fogni a fiatalokat a mező- gazdasági szakmunkásképzőiskolákba. Azóta új iskolákat is építettünk, mégis pillanatnyilag kétszeres túljelentkezés van a mezőgazdasági szakmákra is. Az elmúlt évben mintegy 10 000 új tag kérte felvételét a szövetkezetekbe. Nagy részük fiatal és sokan közülük az iparból jöttek vissza.

A falu arculatának változása a termelés fejlesztésében és az igazságosabb elosztásban gyökerezik. A falvakban nemcsak tízmilliókat érő majorok, gépek vannak, hanem bőven jutott az egyének életkörülményeinek gazdagítására is. A falu építészetében a régi sablon úgy összetört, mint az élet száz más területén. A templom, iskola és a községháza körül, a főutcán rangoskodó tomá- cos házak nemcsak megöregedtek, de el is törpültek, a faluszélen, az új utcákban

épülő ikerablakos, üvegveran- dás házak mellett. Ezek a házak egyformaságukkal néha a szemet már bántják, de melengetik a szivet, mert néhány elesett család kivételével mindenki ilyet tud építeni. A gumicsizma, a bakancs, a vászon ma már csak munkában látható. Nagyon sokan nem azért jönnek szerdán, szombaton Nyíregyházára vásárolni, mert a járási székhelyeken — sok esetben otthon is — nem lehet jó cipőt, vagy ruhát vásárolni, hanem éppen a szín, vagy a fazon nem tetszik. Mégha szorongunk is ilyenkor a vonatokon, villamoson és a nyíregyházi üzletekben, összességében mégis jó dolog ez, nemcsak az igények nőttek, de a pénztárca is vastagabb. Természetesen még jobb lenne, ha helyben mindent meg lehetne kapni, de ez még odébb van.

Ahogy a gazdagság a termeléssel van kölcsönhatásban, ugyanúgy a jog, a kultúra visszahat a termelésre és fordítva. Talán már bizonygatni, vagy megemlíteni is közhelynek tetszik, hogy a falu parasztsága maga irányítja saját sorsát. Vezetőit a tanácsokban, termelőszövetkezetekben soraiból, a legjobban rátermettek közül választja. Megszűnőben, vannak a korábbi rétegződések, a vagyoni, vallási megkülönböztetések. A termelőszövetkezetekben születik meg az egységes paraszti osztály. Ezt a termelőeszközökhöz és a munkához való egyenlő viszony és jog hozza létre. Egyre inkább a szorgalmas munka, a közösségi életben való részvétel ad tekintélyt az embereknek.

Természetesen vannak gondjaink, de ezek jó részé a magunk által sürgetett fejlődésből adódik. Mint említettük is, a szakképzettségben, az általános kulturáltságban a rendelkezésre álló technikához viszonyítva egy kicsit elmaradt a falu. Több letelepedett orvosra, pedagógusra van szükség. Kulturáltabb kereskedelmi hálózatot kel] kiépíteni. Gondok ezek, de nem az éhség, a munkanélküliség, a tbc-s cselédlakások gondjai, hanem olyan problémák, amivel a huszonnégy esztendőben elért eredményeinkre támaszkodva bátran — ha úgy tetszik optimistán nézünk szembe.

Csikós Balázs

r r

Őszinte a légkör, otthon érezzük magunkat

l'árlépítés a gyárban

Munkások útja az élcsapathoz

LA

„Kamaszgyár''. Átlagéletkor harmincon alul. Világmárkás embléma: PÁLMA.

Homokország címerében helyet követel. Kilenc éve kezdték a gyár alapjait rakni. Jubilál. Április 4-én hét éve, hogy az első piros pettyes labdát gyártották. Erről ismerik ma is. Országszerte.

Pedig azóta felnőtt. Május elsején a nyíregyháziak is meglepődnek. Nemcsak a piros pettyes labda szimbolizálja a Nyíregyházi Gumigyár fel- serdüiését, hanem sok-sok termék: azbeszttömítőlemez,

esőkabátanyagok, kerékpártömlők, strandcikkek, kempingfelszerelések, szivacsfé_ lék. PVC-anyagok, gumírozott szőnyegek stb. Itt készülnek a Nyírség fővárosában, Nyíregyházán, a város peremén.

Küzdelmes út vezetett idáig. A „tegnap” még földet művelő, vagy a fakanált forgató emberekből kellett kialakítani a munkásgárdát. Rend_ hez, fegyelemhez szoktatni. Rohamosan nőtt, erősödött, terebélyesedett a gyár. Kollektíváját a párt „gyúrja”, formálja igazi nagyüzemi munkássá. Forradalmi munka. Tavaly az évet alig négyszázan kezdték. Év végére túlhaladták a7- 1300-at. s ma már több mint 1600 a munkáskéz. 16 üzemrész ontja az országos hírnévnek örvendő termékeket. '

Egyszerű, munkát, kereseti lehetőséget, megélhetést ke_ reső emberek jöttek. Gyárat alapítani. Ezekből kellett kialakítani a törzsgárdát. Gonddal. bajjal, vesződséggel. soksok tanítással. Kukk Gábor, a párttitkár kőművesként építette az üzem bejáratának hídját. Amikor 1962. július 12-én megalakult a pártszervezet, Összésen hatan voltak.

LA

Hetedik éve párttitkár.

— Nem párttagok jöttek. Egy év kemény, nevelő műn. ka után vettük fel az első parttagokat. Olyanokat, akik itt állták ki a próbát, s hűségesen helytálltak. Fizikai munkások voltak, Négyen. Demeter László kőműves, Nagy József betanított segédmunkás, Varga Józsefnéa labdaüzemből. László József segédmunkás.

Lászlóból villanyszerelő lett, Vargáné azóta a PVC- üzemben dolgozik. Nagy József és Demeter csoportvezetővé lepett elő.

És azóta is épül a pártszer.

Azon a tavaszi napon viharos északi szél sepert át az ország felett. Az idő csak késő délután enyhült meg, ekkor a szétzavart felhők mögül a nap is előbukkant percekre. Budapesten már csend volt. Néha-néha hallatszott csak harci Zaj, a Bécs felé igyekvő szovjet csatarepülők zúgása, az összeszedett és felrobbantott lövedékek döreje. De ez Budapest 830 000 lakosában — ezen a napon hozták nyilvánosságra az ideiglenes népösszeírás adatait — már nem a halálos rettegést, a háborútól való páni félelmet keltette, csak az éppen elvonult vészt idézte fel bennük.

Reggel — hiszen csak alig vonult tovább a front, még véreznek a háború ütötte sebek —, ismét a nagy kérdés ébreszti a budapestiek tömegét: mit eszünk ma? Budapesten aznap az élelmiszerjegyekre 550 kalória jut egy emberre. Azaz — még az sem mindig. A reggeli lapok híre miatt parázs a hangulat a pestiek körében. A sokat szenvedett budaiak reakciós közigazgatási kirendeltségve- zétője a raktárakban hagyta poshadni a tejet, cukrot, élelmiszert, ő maga pedig vidékre utazgatott batyuzni, feke- tézni. Ugyanakkor a budai kórházakban főtt korpát esznek a betegek, s a Duna jobb partján a csecsemőhalandóság

Azon a napon

eléri az 54 százalékot. Az MKP vezetői haladéktalanul intézkednek.

Ebédidőre jár. Egy-két belvárosi étterem már megnyílt, étlap nincs, de a bőséges adag babfőzelék sokakat becsalogat. A maradékot nem dobják ki, estére kisebb vendéglőkben — megfőzik levesnek.

Ezen a napon lát nyilvánosságot egy rendelet: finomlisztből tilos kenyeret és péksüteményt előállítani, mert először a jegyes kenyérellátást kell biztosítani. Nehéz az élet. A vízszolgáltatás ugyan már akadálytalan, de villany, gáz nincs, közlekedés is alig. Ä lapok közük egyes borúlátó „illetékesek” nyilatkozatát, eszerint a hat budapesti híd helyreállítása körülbelül harminc esztendőt vesz igénybe...

Ezen a szerdai napon a budapestieket egy sor örömhír is éri. A MÁVAG-dolgozók nagygyűlésén a kommunista vezetők bejelentik, hogy május 1-től 18 dekagrammra emelik fel a kenyér-fejadagot. Nyilatkozik a BÉSZKÁRT vezérigazgató-helyettese is: „A

budapesti lakosság mindennap érdeklődik, meddig kell gyalog járni, amikor nincs cipő és drága a cipőtalp. Nos, jelenleg csak az 55-ös járat bonyolít le forgalmat, de a szénszállítás problémáinak megoldásával, négy héten belül, megindulnak a villamosok!” Ezen a napon megnyílt a Széchenyi-fürdő és a Gerbeaud.

Kora délután veszik hírét a Szovjetunió nemes segítségének: kétezer vagon élelmiszert indít a magyar fővárosba, és 250 millió pengő kölcsönt bocsát a magyar kormány rendelkezésére. Három óra felé plakát jelenik meg a hazak falain: „A mai naptól este 9 óráig közlekedhet a lakosság az utcákon”. Jó hírek ezek, s a városon szemmel látható öröm lesz úrrá. A Rákóczi úti Guttman-bolt összelőtt portálján a repeszda- rabokból összehasogatott

„nadrághúzó” emberek mellé öles reklám kerül: „Még nem húzunk, de nemsokára!” A Fővárosi Operettszínház pénztáránál mindig hosszabb lesz a sor. A színház egy nappal áll a premier előtt, műsoron már akkor is — a Csárdáskirálynő.

A Nemzetinél ezen a napon megjelenhetnek a randevúzók, mert ha áram híján nem mutatja is az időt — felszerelték az órát. Megindult a Postatakarékpénztári csekkszolgálat is, s fontosságuk szerint bekapcsolják az üzemek telefonjait Délután a Sportcsarnokban nagygyűlést rendeznek az ideiglenes nemzetgyűlés budapesti képviselőinek megválasztása végett Kallai Gyula az MKP nevében szól:

— A legdemokratikusabb, legantifasisztább tömegek itt vannak Budapesten, Csepelen, Kőbányán, Kispesten, Újpesten rájuk támaszkodunk... Miközben mi képviselőválasztásra gyűltünk össze, az ország területén forradalmi harc játszódik le... A magyar parasztság megindította hatalmas harcát a kastélyok és ezerholdak ellen- igen, a harc folyik falun is, városban is. A közéletet most tisztogatják a fasisztáktól, igazságszolgáltatás elé kerülnek a nemzet sírjának meg- ásót A zsúfolt népbírósági tárgyalótermekben a közönség hangulata fenyegető.

Este van. Ezek a tavaszi estek Budapesten most korán

vezet 1969. április 1-én már hetven a taglétszám. Ebből a fizikai munkások száma 48, sok mérnök, technikus kérte felvételét: 17, s az adminisztrációs dolgozók közül 5.

Csak a legkiválóbbak kerülhettek a pártba.

— Ezért maradt ki a pártépítésből a 64-es esztendő — emlékezik a párttitkár. — Nem volt arra alkalmas. De azóta minden év a fejlődést eredményezte. Különösen kritikus volt a múlt év. A nagy

beruházás felduzzasztottá a munkáslétszámot. Uj üzemré_ szék nyíltak. Ezekbe a törzsgárdából, a párt- és szakszer, vezeti vezetőkből a legkiválóbbakat áthelyeztük. Legközvetlenebbül ők segítik a pártépítő munkát.

Újságolja á párt titkár, most is több jelentkező lenne a pártba a fizikai dolgozók közül.

— Frissek még, bizonytta- niok kell. Ezt megkövetelik a többiek is. Többen jelentkeztek a hengerüzemből, kerékpártömlő üzemből, lemez- üzemből, a szövetkenőből. Munkásőrszakasz létrehozását tervezzük a gyárban. Ezt közülük többen megtudták az idősebb munkásőröktől, pártbizalmiaktól. Hatan jelentkeztek. Nem párttagok. Kiválóan dolgozó szak- és segédmunkások. Mondtuk, várjanak türelemmel, sor kerül rájuk is — említi a párttitkár.

Munkájukat figyelemmel kísérik, segítik őket.

I 3.

Rausz András hengerész, Diczku Zoltánná munkáshő, Béncs József esztergályos néhány hónapja párttagok. Va_ jón mi az oka a. pártszervezet népszerűségének?

1

__ íi

Diczkuné csupa festék. 62 óta dolgozik a gyárban.

— Otthon érezzük magunkat. Nemcsak én, a többiek, a partonkívüliek is. Megbecsülnek bennünket. Két kislányom van. Mindkettő a gyár. ban ipari tanuló. Én kiváló dolgozó lettem. Május 3-án indulok Moszkvába jutalomüdülésre... Régen kértem felvételem a pártba. Évekig dolgoztam, hogy kiérdemeljem. Igazán családias a légkör. Nem reszketünk mi egy vezetőtől sem. Kikérik a véleményünket. s ha bírálunk meghallgatnak. Gabi bácsi sem igen panaszkodhat ránk- A labdaüzem. ahol dolgozunk.

kezdődnek, öt órakor. Az Urániában a Szivárvány című szovjet filmet játsszák, az Operaházban az Aidát mutatják be zsúfolt nézőtér előtt. A vendég szovjet katonákat és tiszteket tapsvihar, örömtüntetés fogadja. Fél kilenckor erősen ritkul a forgalom. Részeg embert nemigen látni, alkoholtilalom van. Az üzletek jobbára csak délig voltak nyitva. A Körúton a rendbehozott síneken, villamosok helyett gőzmozdony- vontatta szerelvények dübörögnek, a Boráros tér felé szemetet, törmeléket, romot visznek a vagonok, ellenkező irányban burgonyát szálh'ta- nak a budapesti népnek másnapi szétosztásra.

1945. április negyediké, szerda az utolsó perceihez közeledett. Kint már teljésen elállt a szél. Éjfél felé a szovjet hadijelentes közölte a nagy hírt: „A harmadik ukrán arcvonal csapatai, bolgár egységekkel együttműködve, megtisztították Magyarország délnyugati részét, s ezzel Magyarország területét teljesen megszabadították az ellenségtől. „Röviddel a hadijelentés után Moszkvában 224 ágyú húsz összsortüze dördült. Á szabadságot vivő hadsereg tiszteletére.

Egy újjászülető ország, s népe üdvözlésére

k. r<

már négyszer nyerte el a szocialista címet Ez is nyomott a latba, hogy felvettek a pártba. ' '

— Tudom, most is lenne több jelentkező, de megválogatjuk. És ez rendjén'is van. Ki kell érdemelni. Nekem sem volt könnyű, mert mielőtt ide kerültem, nem dolgoztam sehol. Itt lettem igazán (nun.kas. A párttagok neveltek. Itt szoktam rendet, fegyelmet. A fakanál mellől jöttem. Anyám Bencs polgármesternél volt mindenes. Hol tanulhattam volna én szakmát? A mesterem a párttitkár volt. Három esztendeig hajló, dott velem. Sok munkást tanított rajtam kívül is.

Most Diczkuné a labdaüzem szakszervezeti bizalmija és a szakszervezeti tanács nöfelelőse:

Együtt él. együtt dolgozik a pártvezetőség a munkásokkal. Ismerik gondjukat, problémájukat és' segítenek is rajtuk.

— Avár Károly a pártveze, tőség tagja a csoportvezetőm. Hudak Sándor a hengerüzemben dolgozik, Horváth Ernőné a kempingüzemben — említi Diczkuné. — így alakult ki nálunk. És ennek külön örülünk. Nincs elkülönülés. Gabi bácsi is többet van közöttünk, mint az íróasztal mellett. Ha valami bér vagy más probléma van, „veri” az asztalt. És az emberek megszokták az őszinte szót a párt részéről. Ezért a népszerűség.

Van függetlenített és van dolgozó csoportvezető , is. Rausz András az utóbbi. Az oldóüzemben. Csupa mészkő, lisztpóros az egész ember.

;— Tudja mit - jelent segédmunkásként betegséggel eddig jutni? •' .Gerinckopással dolgozom. Én érzem mit jelent, Gyógyulok. Amikor segítséggel fordultam a párthoz. a vezetőkhöz, azonnal. ' n- tézkedtek. Elégedett ember vagyok. Hatvankettőben, • jöttem ide. Addig .,csavarogtam,, egyik munkahelyről a másik, ra, a megélhetésért. 17 észtén, deje vagyok nős, de az utóbbi két évben többet értem el, mint addig. Kicseréltük a bútort, tévét vettem, most hűtőszekrényre gyűjtök meg mosógépre. porszívóra. Csak egészségem legyen.

— Lehet, hogy nem hiszi. ■ Én jobban örültem annak, hogy bíznak bennem, felvettek a pártba, mintha ötösöm lett volna a lottón. Igen, mert a pénz elmegy, de a becsület! Ezért volt sikeres év nekem 68. Felvettek a pártba és

tagja lettem a munkásőrség, nek. Igaz. csak néhány hev napja vagyok párttag, de tudok különbséget tenni. Dolgoztam én 56 előtt is. Ez a politika, amit a Kádár elv- társék „csinálnak” a miénk. Nem csak én mondom. hanem a szaktársak is.

Bencs József esztergályos itt nőtt fel a gyárban. Alig 35 éves. Úttörő volt, KISZ-tit- kár. innen vonult be katonának, ide került vissza, s most négy hónapja lett a párt tagja.

— Bosszankodom. Eddig megkerestem a havi 3 ezret. * legutóbb csaknem másfél ezerrel kevesebbet vittem haza. Valahol baj van. összekaptam a csoportvezetővel is. Azt mondta „lázítok”. Pedig tudtam, hogy igazunk van. Nekünk. korhmunisták-iak kell szólnunk, ha hibát ész. lelünk.

Most vizsgálják. Április 15. ig az igazgató asztalára kell tenni a vizsgálat eredményét.

— Tetszik az őszinte légkör. Erre van szükség. Igaz, hogy a fejlődő nagy gyárhoz kevesen vágjunk. Ez jó is, baj is. De én bízom, hogy többen leszünk. Úgy érzem bíznak bennünk az emberek. Vannak kiválóan dolgozó szakik. akikkel erősíthetjük sorainkat.

így serdül fel a gyár, s a kommunisták bizalmat terem, tő, légköre táplálja, erősíti a munkásköUektívát. És erőse., dik a pártszervezet

Farkas Kalma*