Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA «XVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA: li20 FT Éljen április 4, felszabadulásunk ünnepe! 1969. ÁPRILIS i, PÉNTEK Komócsin Zoltán rádió és televíziós beszéde (2. oldal) Felszabadulás! ünnepség Ny ír egy házán Hazánk felszabadulásának 24. évfordulófa alkalmából diszünnepséget rendeztek Nyíregyházán. a Móricz Zsigmond Színházban csütörtökön este. Megjelent az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi 1st van, a megyei tanács vb elnöke, dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, Beretvás Dezső, Kanda Pál. Murczkó Károly és Oláh László, a párt megyei végrehajtó bizottságának lúgjai. A diszünnepség elnökségében foglalt he tyei Alexa László, Antal Pal, Ács István, Bul Iái István, dr. Bálint Karoly. Bánöczi Gyula Bíró László, Bódis Sándor, Fekete Gyula, Fu c'ovics János, Gulyás Emilné dr, Gyarmati Jánosné dr, Horváth János, Hódosán Imre, Jeles László, Juni György, Koncz Károly, Kovács Károlyné, Kalina Bela, Kouacs'ics Gyula, Kuhár András, Markovics Gyula, Mirgai Jolán, Moskovics Károly, Müller Mihály, Nemes Imre, Oláh Gyula, dr. P. Szabó Gyula, Sza- niszló János, dr. Pivarnyik Jánosné, Szálát Pál, Szarvas Ernő, Szemerszki Miklós, Szilágyi Gyula, Trifonov Miklós, Vnatenszki Pál, Virágh János, és Zajácz János. Ott voltak az ünnepségre étkezett szovjet delegáció tagjai, élükön Bojko Nyikolaj Nyikolajevícs elvtárssal, valamint a román vendegek, Jenesu Joan vezetésével. A Himnusz elhangzása után Pivarnyik Jánosné dr., a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, üdvözölte a jelenlévőket, köszöntötte a külföldi delegáció tagjait. Ezt követően Bíró László, a városi tanács vb. elnöke mondott ünnepi beszédet. Biró László Koszorúzás! ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél Tiszt,elt ünneplő közönség! Kedves elvtárshők, elvtár sak! — Az évfordulók sorában most április l et, felszabadulásunk 24. évfordulóját ünnepeljük. Április 4. olyan történelmi esemény népünk életében, amely egyre szebb fényben ragyog, s amely előre mútat a jövőbe. Olyan ünnep. amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméből fakadt, hiszen az októberi diadallal az emberiség megérkezett a kizsákmányolástól mentes holnap küszöbére — mondotta többek között beszéde elején a szónok. Ezt követően felidézte a háború utolsó napjait, azt az időszakot, amikor hazánk földjéről is kiűzték a fasiszta hordát. A szovjet hadsereg — mondta — súlyos véráldozattal szabadította fel hazánkat. Ennek ellenére nem mint legyőzőitekkel bánt velünk, hanem segítséget nyújtott erőt adott a csüg- gedőknek, felvezette a pincék odúiból a bujkalókat. munkára serkentette a dolgo zókat. Hangsúlyozta; a fasizmus gaztetteit ismeri az emberiség. A szovjet, nép a szövetségesek segítségével történelmi igazságot szolgáltatott, amikor Szétzúzta a fasiszta diktatúrát. E győzelem jelentősége az idők múltával egyre növekszik. Ezért is szembetűnő. hogy nyugaton nagy igyekezettel akarják újra. éleszteni a nácizmust: hitleri tábornokok állnak a NATO és a nyugatnémet hadsereg élén, legálisan működhet az újfasiszta párt, mindezek mellett, a háborús bűntettek elévüléséről határoznak. .Ezeket a bűnöket sohasem feledjük el! Nincs törvény, amely felmentést adhatnak a fasiszták gonosztetteire. A továbbiakban arról szólt, hogy a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság emlékét a a Horthy-fasizmus sem tudta kiverni a magyar nép legjobb fiaiból: az ellenállás szélesedett a nép!'": ízó reiid. szerrel szemben. Majd így folytatta: — Bármerre járunk hazánk földjén, mindenütt, láthatjuk felszabadítóink, a szovjet, a román, a bolgár, a jugoszláv katonák sírjait. Megyénk és városunk földjében is sok szovjet és román harcos pihen. Hősök ők, akik eletüket áldozták népünk szent szabadságáért. Kegyelettel adózunk azok emlékének, akik életük feláldozásával hoztak el nekünk a szabadságot. Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt 24 esztendő fényes bizonyítéka annak: tudtunk élni a szabadsággal, kezünkbe tudtuk venni sorsunk irányítását. A part, a munkás osztály vezetésével csatasorba tudtuk állítani népünk legjobbjait. Hiúba sopánkodtak a letűnt világ emberei arról, hogy évtizedek kellenek, amíg újra élet sarjad. a párt első jelszava azt hirdette: „Lesz magyar újjászületés.” Három évi megfeszített munka eredményeként ismét dolgoztak az ország üzemei, álltak hidjai, volt ismét vas- utunk. — Munkásosztályunk lépésről lépésre haladva, éles küzdelemben legyőzte a poli. tikai reakciót, kiharcolta és megteremtette a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát. Megkezdődhetett a szocializmus építésének korszaka, a társadalmi viszonyok gyors fejlődése. Politikai hatalmunkkal nőttek gazdasági eredményeink is. Nagyot lep_ tünk előre a kultúra és a lu domány fejlesztése i terén. Munkánkban mindvégig éreztük, érezzük a Szovjetunió és a szomszédos népi demokráciák segítségét. Kitért arra, hogy bár a fejlődésünk nem volt töretlen, de a kommunista mozgalomnak volt ereje kijavítani a hibákat. Az ellenforradalom legyőzése után — amikor' felszabad íté- ink másodszor adták kezünkbe a szocialista építés lehetőségét — a Magyar Szocialista Munkásnárt vezetésével, minden korábbinál erőteljesebben láttunk hozzá az új társadalmi rend alapjainak lerakásához, a szocializmus tfeljes felépítéséhez. Az előadó részletesen vázolta sokoldalú fejlődésünket. Szólt az ipar. a mező- gazdaság termelésének növekedéséről, korszerűsítéséről, jelentősebb beruházásainkról, létesítményeinkről, az új munkalehetőségek megteremtéséről, az életszínvonalat javító közvetlen es közvetett Intézkedésekről. Megemlítette szűkebb hazánk, Szabolcs- Szatmár eredményeit is. amelyeket főként a szocialista mezőgazdaság megerősítése te rén értünk o Szólt arról, hogy Nyíregynúza ipari fejlesztése melle tt erőteljesebb a megye járási 1. "/pontjainak a fejlődése is. Elmondta, főbb feladatainkat pártunk IX. kongresszusa tűzte elénk, ezek sikeres megoldásán fára dozunk. Majd igy folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Küzpöhti Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából — csütörtökön délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzás! ünnepségen megjelent -Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága nak első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Reszt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ott volt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége is, amely J, D. Melkov- nak, a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottsága másodtitkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. Kürtszó harsant, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében a térre érkezett. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, aki ezt követően Czinege Lajossal együtt ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egységet. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; a forradalmi munkás- paraszt kormány neveben Fock Jenő, a kormány elnöke és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese helyezett koszorút az emlékmű talapzatara. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját F. J. Tyitov nagykövet és V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé helyezte eL A budapesti diplomáciai testület nevében Jan Kiljan- czyk, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciái testület doyenje: Ion Avram, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségé* nek tanácsosa; An Min Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője; Eugénlúsz Wislicz-lwanczyk ezredes, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja; Emílián Bi.rlea ezredes, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja és Hong Ha Guán főezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének katonai, tengerészeti és légügyi attaséja koszorúzott. A Hazafias Népfront Országod Tanácsa képviseletében dr. Erdei Ferenc főtitkár és Barati József titkár, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa részéről Gáspár Sándor főtitkár és Vas-Witteg Miklós alelnöki a fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezérei redes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A szovjet hadsereg koszorúját K. I. Provalov vezérezredes, P. M. Petrenko altábornagy és B. P. Ivanov altábornagy helyezte el. A koszorúzási ünnepség az tnternacionálé hangjaival ért véget, majd a díszőrség disz- menetben vonult el a szovjet hősök emlékműve előtt. t • Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából Nyíregyhá-án csütörtökön délután az emlékezés és a hála koszorúit helyezték el a felsza badító harcok során hősi halált halt szovjet és román hősök emlékművén. A szovjet hősök Felszabadulás téri emlékművének talapzatán elsőként a me gyei és a városi párthi/ott- / ság koszorúját helyezte el Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a m egyei pártbizottság titkárai, Murczkó Károly, a városi párt* ■ bizottság első titkára és Pokro\enszki József, a városi pártbizottság titkára. Ezután a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek és intézmények rótták le kegyeletüket a hősöknek. Hasonló ünnepségre került sor a román hősi emlékműnél.
