Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

5. oMaT SELET-MÄSYÄSORgZAa 19«. április 55. Molnár Károly: (4 látható té0ió íj divatvonal A címből ítélve azt hihet- né az ember, hogy Christian Dior, vagy Rotschild Klára a mini, vagy a maxi után va­lami újabb alapvető irányát szabta meg a divatnak. Ma­napság a napi sajtó amúgyis gyakran foglalkozik divat- kérdésekkel. az estélyi toalet­tektől a munkaruháig. E cikkben ugyancsak egy bi­zonyos fajta munkaruháról, illetve annak korszerűsödé­séről szólunk. Vannak ugyan­is rendőrségi divatok is. no nemcsak a módszerekét ille­tően, hanem...? A békemoz­galom mind szélesebb- körű terjedése, a monopóliumok elleni gyakori tüntetések, a radikalizálódó diákság ak. ciói. amelyekről naponta ol­vashatunk a különböző hír- ügynökségek jelentéseiben, új divatvonalat kényszerí­tettek a rendőrségekre. A nvusati féltekén a roham­rendőrök. akárcsak a közép­kori lovagok a bajnoki via­dalokon. védőöltözékbe búj­nak. pajzsot és sisakrostélyt viselnek. A divat persze az ízlésnek és a mozgalomnak intenzitásának megfelelően országonként változik. A svájci rendőrök például a repülő kövek ellén vesz- szőből font pajzsokat visel­nek, amelyet „kecses” gu­mibot egészít ki. Hát igen, a vesszőből fonott pajzsnak van bizonyos üdülőhelyi jel­lege. A svéd rendőrség már Párizsból érkező csütörtöki jelentések szerint még min­dig bizonytalan a vasárnapi népszavazás kimenetele. Az egyik közvéleménykutató in­tézet azt mutatja ki, hogy a megkérdezettek 53 száza­léka kíván „nem”-mel — te­hát De Gaulle ellen — sza­vazni, s mindössze 47 száza­léka mond „oui”-t, vagyis igent a tábornok-elnök politi­kájára. A másik közvéle­ménykutató intézet szerint viszont — amely nem a vár­ható szavazást, hanem az el­nök népszerűségének alakulá­sát vizsgálta — De Gaulle népszerűsége változatlanul stabil. Párizs másik eseményéről, a Vietnamról tárgyaló négyes találkozóról — mint ismere­tes. a tárgyalások mindig csütörtökön zajlanak le — olyan hírek érkeztek, hogy ismét nem történt semmi elő­rehaladás. Egyedül a UPI nevű amerikai hírügynökség Van ellenkező véleményen. A UPI értékelése szerint Cabot Lodge, az USA delegációjá­nak vezetője most igenis en­gedményt tett, méghozzá je­lentősét. Cabot Lodge ugyanis kijelentette: a fegyveres erők Vietnamból való kivonásává) egyidejűleg meg lehetne ha­tározni közelebbről a vietna­mi probléma rendezésének katonai és politikai vonatko­zásait. A UPI az „egyidejűleg” szóban látja az amerikai ál­láspont merevségének lazu­lását, mert — úgymond — Washington eddig azt hajto­gatta. hogy a párizsi értekez­let előbb á „katonai dezesz- kaláciö” kérdésével foglalkoz­zék és csak azután vitassa meg Dél-Vietnam politikai- jövőjét. Érdekes hírek érkeztek Bej­rutból. Míg szerdán 10 halot­tat és csaknem 70 sebesültet követellek á Libanon külön­böző nagyvárosa i ban kitört zavargások, s a kormány ki- jái ási tilalmat rendelt él, ad­dig csütörtökön a francia AEP az amerikai AP és UPI egybehangzóért árról tudósí­tott, hogy hélyré állt a nyu­galom, ebben a kormány eré­négyszögletes, golyóbiztos pajzsot rendszeresített, s je­lenleg egyfajta könnygáz, puskát próbálnak ki. Az an­gol lancashire-i grófság rendőrségének tagjai nylon­ból és acélból készült — nem éppen az angol divat hagyományait őrző — öltö­zékben pompáznak, amely állítólag a közvetlen közel­ről rázúduló kőzápornak is ellenáll. Ezeket az angol rendőrlegényeket teljes har­ci öltözékükben inkább néz­né az ember robotembernek, mint rendőrnek. Olaszország rendjének őrei is arcvédő sisakot hordanak. A mezőgazdasági munkások sztrájkja óta pedig csinos, áttetsző plasztikpajzsot, lyes intézkedésein kívül bizo­nyára döntő szerepet játszik az is, hogy Jasszer Arafat, az A1 Fatah nevű, s a legna­gyobb Palesztinái gerillaszer­vezet vezetője, nyugalomra szólította fel a Libanonban élő palesztinai menekülteket. (Számuk csaknem 200 ezer). Arra kérte őket, hogy' halot­taikat tüntetés nélkül temes­sék el. A UPI azt is tudni véli, hogy az ammani főhadi­szállásról irányító Jasszer Arafat találkozik Karami li­banoni miniszterelnökkel, hogy együtt megvitassák a legutóbbi 48 óra libanoni ese­ményeit. A cseh szakszervezetek ta­nácsa ülést tartott Prágában és megvitatta a CSKP KB plénumának határozatait. „Nem engedjük meg, hogy szélsőséges erők szakszerveze­ti mozgalmunkat szocialista társadalmunk fejlődésének akadályozására használják fel” — hangzik a cseh szak- szervezetek tanácsának felhí­vása. Pozsonyban a Szlovák Kommunista Párt több veze­tő pártszerve tartott ülést. Határozatuk lényege: „Üdvö­zöljük és teljes mértékben támogatjuk a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága április 17-i plénu­mának következtetéseit és a Központi Bizottság ál­lásfoglalását. Ezeket a következtetéseket arra irá­nyuló első, de határozott lépésnek tartjuk, hogy kikü­szöböljük a hibákat és fo­gyatékosságokat a KB no­vemberi határozatának végre­hajtásában”. Pekingi jelentés szerint ve­get ért Mao pártjának 9. kongresszusa. Alighanem a világtörténelem leghosszabb kongresszusa volt ez, hiszen 24 napig tartott. Értékelése alapos és elmélyült munkát kíván — ha egyáltalán lehet­séges, amennyiben Maóék nyÜvánÖSságra hozzák a kongresszus felszólalásait és egyéb dokumentumait de annyi már most is megálla­pítható, az éddigiékbői, hogy éz a tanácskozás nem a mun­kásmozgalom marxista—leni­nista útjának fejlődéséhez já­rult hozzá. amelyen színes világító fes­tékkel messziről is olvasható a felirat: POLIZIA. Tokió­ban (1. képünk) a tüntetők ellen bevetésre kerülő rend­őri osztagok csaknem olyan jól felszereltek és felfegyver - zettek, mint egy kisebb had­sereg Páncélozott sisakjuk­hoz áttetsző arcvédőlemezt erősítettek, fémből készült pajzs egészíti ki „divatos” öl­tözéküket, s — tengeri nem­zethez méltóan — fegyver­zetüket befogó háló is kiegé­szíti. Ez sem teljesen erede­ti divatötlet, hiszen közis­mert, hogy egyre nagyobb 19. Nagyot sóhajtottam. Meg­állapítottam magamban, hogy tévedtem, amikor a CIA emberének látogatásában újabb kellemetlenséget szi­matoltam. Lám. ez a kifogás­talanul öltözött és behízelgő modorú úr azért keresett fel. hogy elnézést kérjen tőlem. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy mindent tisztáz­tak, engem nem gyanúsítanak többé semmivel, és tíz perc múlva elmehetek Ruthhoz. Csak otthon legyen. — Önök tehát tudják, hogy ártatlan vagyok — szóltam magabiztosan. — Ennek na­gyon örülök. Igazán nem ne­heztelek senkire, mert egy akkora nagy országban, mint az Egyesült Államók, bizo­nyára sok kormánytisztviselő van, akik közül egyesek néha elkövetnek hibákat. A ma­gám részéről a dolgot élin­tézettnek tekintem, s legfel­jebb az a kérésem, hogy mi­vel az ügyből kifolyólag a tért hódítanak a női divat­ban a laza, láncszem szövé­sű nadrágok és blúzok. Az amerikai rendőrség felsze­relésében (2. képünk) egy­aránt megtalálhatjuk a kot szerűséget és a „népi hagyo­mányt”: a forgópisztolyt a töltényövvel, a fényszórót, a bukósisakot kiegészítő arc- és állvédőt, a könnygáz per­metező dobozt éppúgy, mint a majdnem méteres hosszú­ságú gumibotot és a töltény­övön bizsuként csüngő kézi- bilincset és éles hangú sípot (— sb —) munkámat is elvesztettem, szíveskedjenek volt munka­helyem tudomására hozni, hogy nyugodtan alkalmazhat­nak továbbra is... — Sajnos —, mondta Mr. Banless —, a helyzet nem olyan egyszerű. Azok az em­berek, akiknek ostobasága folytán oly kényes helyzetbe került, bizonyos okok miatt fontosak számunkra. S emiatt nem engedhetjük meg, hogy lejárassuk őket. Sajnos nincs mód rá, hogy önt ilyen for­mán tisztázzuk. önnek a nyilvánosság előtt továbbra is vörös ügynökként kell sze­repelnie. — Ezt nem értem — nyög­tem, és éreztem, hogy elönt a veriték. — Pedig a dolog rendkívül egyszerű. Nem vallhatjuk be az újságolvasók millióinak, hógy az FBI tévedett. A sza­bad és demokratikus Ameri­ka biztonságának védelme szempontjából elengedhetet­len, hogy a közvéleményben szüntelenül fenntartsuk á kommunisták részéről fertyé­5. Expedíció Mexikóba Április 30 nevezetes nap a légiónál. Ilyenkor bárhol is van a legénység, akár a siva­tagban, akár egy magányos támaszponton, akár a nyílt tengeren, úszó csapatszállító hajón, mindenütt asztalhoz ültetik, menüt kap és utána négyszeres boradagot. Drága árat fizettek ezért a díszebédért a légiósok. A előzmények III. Napóleon hó­dító terveihez nyúlnak vissza. A nagyratörő francia császár 1862-ben arra törekedett, hogy Mexikóban katolikus álla. mot hozzon létre, a protes­táns Egyesült Államok egyen­súlyozására. III. Napóleon tá­mogatta Miksa osztrák főher. cég igényét az amerikai or­szág trónjára. A francia csá­szár elképzelését környezete úgy állította be, mint a „XIX. század uralkodóinak legna­gyobb gondolatát.” A hódító tervekkel szemben azonban a nemzeti felkelés alakult ki és a mexikóiak hevesen szembe álltak a betolakodókkal. Mexikó felőrölte és elnyel­te a francia csapatokat. He. vés harcok alakultak ki. III. Napóleon arra törekedett. hogy a mexikói expedíció ügyének megnyerje a katona­tiszteket. ezért gyors előlépte­tést Ígért azoknak, akik a had­járatban kitüntetik magukat. Ekkor Sidi bel Abbeszben ál­lomásozott a Légió két zász­lóalja. A gyors előrehaladás lehetőségének híre Párizsból ide is eljutott. Az alakulat tisztjei nem ismerték a mexi­kói hadihelyzetet, ők csak a francia diplomaták megté­vesztő jelentéseiről hallottal?: — Vár bennünket a mexi­kói nép. bevonulásunk dia­dalmenet lesz. A könnyű kaland lehetősé­ge és a távoli Mexikó mesés gazdagságáról, a külszíni ezüst és aranybányáiról terjengő legendák csak növelték az idegen légió fiatal francia tisztjeinek harcikedvét. Szidi bel Abbeszből levelet írtak Párizsba a császárnak: ,jKérjük, hogy méltányolja kérésünket és a légiót vezé. nyeltesse Mexikóba.” Akkoriban Szidi bel Ab­beszben két légiós zászlóalj állomásozott. A létszám 12— 14 ezer között változott. Az ezredes közülük válogatta ki a legjobb fizikai erőben lé­vő katonákat. Egy hónapig tartott, amíg az expediciós hadsereget Jeanningros és tisztjei előkészítették a ten­gerentúli útra. 1863 februárjában két nagy hajó, a Saint-Louis és a Wagram kötött ki Mersz el Kebir kikötőjében. Napokig gető veszedelem érzetét, ön­nek tehát továbbra is meg kell maradnia vörös ügynök­nek. —- Nem hiszem, hogy akad­na bíróság, amely elítélne en­gem olyasmiért, amiben nem vagyok bűnös — érveltem. — Mint tapasztalt tisztvi­selő, akinek kitűnő a minősí­tése, és szakmai körökben becsben áll, csak azt tudom javasolni önnek, hogy ne próbálja ki ezt a lehetőséget. Ha a szabad világ védelmé­ről van szó, bármennyire fáj­dalmas is számunkra, időn­ként fel kell áldoznunk egy- egy embert. Én most nyíltan beszélek magával, hiszen négyszemközt vagyunk, és szüksége van rá, hogy tájé­koztassam. Mi rendkívül so­kat költöttünk Csánkóra meg a szervezetére, és ha most kiderül a szélhámosságuk, aligha vehetjük hasznukat a későbbiek folyamán. — Tehát bukjam inkább én? — háborodtam fel. — Szó sincs róla — nyug­tatott meg mézes hangon Banléss. — Ellenkezőleg: akármilyen kellemetlennek tűnt is fel az őrt szántára, hogy ilyesmibe keveredett, tulajdonképpen éz lesz sze­rencséjének kezdete. (Folytatjuk) tartott, amíg a lőszert, az élelmiszert és az orvosságot felszállították a fedélzetre, 48 tiszt és 1432 katona kapott parancsot arra, hogy indul­jon Mexikóba. Kürt jelezte és a parton ágyú dörrent, amikor a két hajó, fedélzetén a légiósok­kal kifutott Mersz el Kebir kikötőjéből. Gibraltár felé in­dult ei a Saint-Louis és Wag­ram. Ahogy kiért az expedici­ós hadsereg a Földközi ten­gerről, az Atlanti-óceánra, azonnal romlott a légiósok hangulata. Sokan tengeri be. térségét kaptak.. Ahogy közeledtek Mexikó, hoz. úgy egyre több más ha­jóval találkoztak, amelyek szállították a francia csapat­erősítéseket a remélt könnyű diadal színhelyére. Agyúlö­véssel, lelkes zászlóéljenzé- sekkel üdvözölték egymást a parancsnokok. Azután időn. ként csendesebb hajók is jöt­tek ezek már Mexikó irányá­ból közeledtek. Vitték Euró­pába a sebesülteket és a bete­geket. Március 25-én az árbócko- sárban figyelő matróz felkiál­tott: — Föld. föld... Mexikói tengerészek segí­tették az alakulat partraszál­lását, akik a füstölgő szivart egy pillanatra sem vették ki a szájukból, pöfékelve ültek csónakjukban. A legnagyobb kavarodás közben sem mond­tak le a dohányzásról. Az őr­mestereket feldühítették az állandó szivarozó indián ha­jósok. — Dobják el ezt a büdös szivart — kiabált egy tizedes —. mert kilövöm a szájuk­ból. A mexikóiak azonban ném vették ki a Szivart a szájuk, ból. hiába fenyegetőztek bár­mivel. vagy ígérgettek bár­mit a franciák. Amikor már a légiósok a csónakokkal a partra értek, előkerült a kikö­tőváros parancsnokságénak tol­mácsa, ő fordította le az állan­dóan szivarozó mexikóiak vá­laszát: — Egy szúnyogcsípés elé. gendő a sárgalázhoz... A sár­galáz pedig a halál. A szúnyo­gok azonban ném szeretik a füstöt. Ezért szivarral véde­kezünk ellenük. Más meglepetések is vár­tak Vera Grúzban a légiósok, fa. A kikötő egyetlen móló­jánál sorakozott fel az ala­kulat, onnan indült be a vá­rosba. Az utcák szélesek, ló­vasút közlekedik rajtuk. A házak — egy-két emelete­sek — Tetejükön — és ez a második meglepetés — ke­selyük üldögélnek. Ha vala­mi ennivalót, hulladékot, szemetet fedeznek fel az ut­cán. akkor leszállnak a köve­zetre. járókelők közé és azonnal felszednek minden ehetőt. Senkinek nem jut eszébe, hogy a hatalmas ma. darakat megzavarja. Hasz­nosak Vere Gzurban a keseivük, mert nagy a ré­szük abban, hogy a kikötő­városban viszonylag tiszták az utcák és terek. Különösen a vásártér körül látni belő­lük sokat, Igaz, ótt a leg­több dolguk, ott a legtöbb hulladék. Keselyük ülnek a temp­lomtornyokon Is, amint ezt a csodálkozó francia tisztek és a légiósok megállapították. Olyan megszokott mindez, olyan mindennapi madár Ve. ra Cruzban, mint az európai városokban a galamb. A város közvetlen kör­nyékén kisebbnagyobb tó- vak, mocsarak voltak, benőve sással és más vizinövéhyékkel. Az iszap­ban négy-ötméterés alligáto­rok fekszenek. A mocsarak vizében a trópusi meleg ha­tására gyorsan bomlásnak in­dulnak az állati és a növényi eredetű anyagok. Rossz illa­tú gőzök terjengenek a vá­ros peremén és megfertőzik a levegőt. A legveszélyesebb a tavaszi időszak, ekkor álta­lában szélcsendes az idő, té- hát semmi sem hűti lé á mo­csarak környékének forró lé. vegőjét, Ilyenkor kezdődik Vera Cruzban a nagy Sárga­láz járvány és megállítha­tatlanul terjed, szedi áldoza­tait. (Folytatjuk) Külpolitikai összefoglalónk 0 „Oui*4 vagy „non44? :::: Párizs és Vietnam 0 Karami cs Arafat 0 Csehszlovákiai helyzetkép (flj Pekingi jelentés Pintér István:

Next

/
Thumbnails
Contents