Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
fW9 mlrefcrs 9. I amt Jobb ellátást a munkáskörzeteknek 1 Száz közös gazdaság bizalmának megielelően Gyümölcsöző segítséget nyújt tagjainak a Szatmár-Beregi Tsz-ek Területi Szövetsége A párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a munkásosztály helyzetét A megelőző vizsgálat és a tanácskozás behatóan foglalkozott a fejlődő munkáskörzetek ellátásával, elsősorban Nyíregyháza, Záhony, Kisvárda és a nagyobb járási székhelyek helyzetével. Jelentős javulás ellenére is bizonyos cikkekből nem kielégítő az ellátás. Egyik ilyen cikkcsoport a zöldség, gyümölcs és általában azok az élelmiszerek, amit a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a fogyasztási szövetkezetek előállítanak, illetve forgalomba hozhatnának ezeken a helyeken. A termelőszövetkezetek ilyen tevékenysége jelentősen fejlődött az utóbbi években. Például 1966-ban 57 elárusító helyen 12 milliót forgalmaztak, 1968-ban pedig 150 elárusítóhelyen 64 millió forint volt az árbevételük, yj színfoltot jelentenek a vendéglátó, falatozó helyiségek megjelenései. Ilyennel találkozhatunk Kisvárdán, Fehér- gyarmaton és Tiszavasvári- ban, néhány járási székhelyre pedig most terveznek hasonlókat. Az említett 64 millió forint árbevétel nagyobbik hányadát azonban más megyei — borsodi, budapesti — elárusító helyek bevételeiből nyerik a termelőszövetkezetek. A napokban értékesítésre alakult Csenger környéki tsz-társulás is a borsodi iparvidékre kért engedélyt. Nem az a baj. hogy Borsodba, vagy más megyékbe szállítanak a termelőszövetkezetek. Ehhez joguk van és ott Is szükség van áruikra. A probléma az, hogy azokból az árukból, amit oda visznek, megyénk egyes részein is hiány van, illetve konkurrencia hiányában baj van a minőséggel. Záhony körzetéből több termelőszövetkezet szállít budapesti és borsodi elárusítóhelyekre. Ugyanakkor Záhony községnek piaca nincs, csupán a földművesszövetkezeti és a helyi termelőszövetkezeti, zöldségbolt árusítására szorulnak. Most tervezi a zsurki és tiszaszentmártoni tsz egy tej, tejtermék üzlet nyitását és egy borkóstoló létesítését. A rohamosan fejlődő — több ezer munkást foglalkoztató — Záhonyban ez édeskevés. Kisvárdán a zöldség-, gyümölcsellátás valamivel jobbnak mondható, azonban baromfit itt sem árusítanak rendszeresen, tojást egyáltalán nem, holott ebből a körzetből Kazincbarcikára tojás4 is szállítanak. Még furcsább, hogy a legintenzívebb burgonyatermő vidék központjában a termelőszövetkezetek nem árusítanak burgonyát. A zöldség-, gyümölcsellátá'' oroszlánrészét Nyíregyházán a MÉK végzi. A piacra járó magántermelőkön, kofákon kívül az ellátást a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz és a „Nyírségi” tsz-társulás egy-egy elárusítóhelye bővíti. Vagyis a csaknem hetvenezres Nyíregyházán csupán két termelőszövetkezeti állandó elárusító hely van. Dicséret illeti a MÉK-et, hogy annak idején megszervezte — nem kis anyagi áldozattal — az üzlet- hálózatát. Az idő azonban halad, az igények bővülnek, a város központjában lévő néhány modern üzlete mellett erősen korszerűsítésre szorulnak a többi eladóhelyek is. A sokat utaztatott, nem mindig friss áru ezekben az elavult üzletekben a kultúrálatlan körülmények miatt még tovább veszti értékét. Újabb feladatok várnak tehát a MÉK-re is. A friss áruval való ellátásból, a nagyobb választék biztosításából azonban a termelőszövetkezeteknek, állami gazdasagoknak is jobban ki kell venni részüket. Hogy Nyíregyházán a több- csatornás értékesítési lehetőséggel nem élnek a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, ez nemcsak tőlük függ. Lapunkban is többször foglalkoztunk már az állami gazdaságok boltjának megnyitásával. Ez mindeddig nem valósult meg. Talán a közeljövőben a Csemegével való társulás révén születik valami, de ez nem jelent új üzletet. Mondhatnánk a legutóbbi napokig a kereskedelem szervezése, irányítása városunkban a megyei tanács illetékes osztályához tartozott. Intézkedéseik — elsősorban helyiség juttatásban — nem segítették a többcsatornás értékesítést. Például korábban ajánlatot kapott a „Nyírségi” társulás, hogy az Északi Alközpontban kap helyiséget. Ezt is az állami kereskedelem kapta meg. Pedig az új üzletek nagy részét nem saját erőből, hanem az építkezések járulékos beruházásaként kapta a kereskedelem. Az üzlethelyiséget kereső termelőszövetkezeteknek igen magas árat szabnak. Reméljük, kedvező változás lesz most, hogy a város kezébe került a kereskedelem irányítása. Első teendő a lehetőségek maximális kihasználása üzlethelyiséghez való juttatásban. Természetesen nem ingyen, de mivel az egész város jobb ellátásáról van szó, valamit áldozhat a város is. A termelőszövetkezetek pedig úgy javíthatnak a helyzeten — elsősorban a város környékiek — ha összefognak, öthat szövetkezet tudja biztosítani a folyamatos ellátást az első zöldhagymától a legkésőbbi szőlőig és a tojást, baromfit egyaránt. Különösen sokat tehetnének a szövetkezetek, állami gazdaságok a baromfiellátás megjavításában. Ezt a munkát a termelőszövetkezetekben a már megerősödött szövetségbe is jobban szervezhetnék. Sok lehetőség van a fogyasztási- és termelőszövetkezetek kooperációjában. Például az erős tiszavasvári fogyasztási szövetkezet a helyi termelő- szövetkezetekkel sokkal jobb ellátást biztosíthatna a gyorsan iparosodó nagyközségben. A megyei tanács kereskedelmi osztálya ma már a szövetkezeti kereskedelem koordinálásában is ágazati felelős. Sok lehetőség van a nagyobb önállóság mellett is a befolyásolásra, anélkül, hogy a gazdálkodó egységek szuve- rénitását sértenék. Remélhető, ahogyan haladunk előre az új gazdasági irányítás megvalósításában, úgy javul a munkáskörzetek és az egész megye ellátása is. öt járásbői száz termelőszövetkezet 255 278 hold földterülettel, 34 610 taggal tartozik a Szatmár-Beregi Tsz- ek Területi Szövetséghez. Nem kis feladat hárul a választott vezetőségre, az irodai apparátusra, a különböző bizottságok tagjaira. Erről beszélgettünk Józsa Endre titkárral és több szövetségi munkatárssal. Hasznos kapcsolatok keresése Többször is hangsúlyozzák a tájegység nagyjából azonos termelési profilját, többé-ke- vésbé egyező közgazdasági viszonyait. A több mint egy esztendő óta eltelt idő igazolja a megye három ilyen legjellemzőbb tájegységének szövetségbe tömörítését. A szat- már—beregi részeken a termelési sorrend fontossága ez: gyümölcs-, kenyérgabona-, takarmánytermesztés és állat- tenyésztés. Kívánatosnak látszott az eddigi termelési nagyobb hozamú, intenzív vetőmagvakkal alapozni. Kapcsolat keresése az Országos Fajtaminősítő Intézettel — nem eredménytelenül. Tavaly ősszel tíz (!) újfajta búzavetőmagot vetettek el nagyüzemi termelésre három holdanként tíz parcellában a beregsurány— beregdaróci es a nábrádi tsz- ek határában. A magas fokú, elit szaporitású mag termését, melyekből bátran lehet holdanként 20—25 mázsa hozamot számítani, visszahagyhatják ■ továbbtermeszté- si vetés céljára. A szövetség kapcsolatkeresésének az eredménye az a 16 fajta új hibridkukorica-vetőmag beszerzése is, melyekből ugyancsak kísérleti vetésekre kerül sor tavasszaL A vidék talaj- és időjárási helyzetét tekintve rendkívül fontos az új hibridkukorica-fajták korai és középkorai érés tulajdonsága. Nagy figyelemmel kísérik az Ecsedí-láp komplex rendezésének kivitelezését Közreműködnek az előkészítési munkák szervezésében, a tervek elbírálásában, s a rendezés véleményezésében. Vita 115 pont körül Sokan elmondták már, elmondja a szövetség titkára, Józsa Endre is: az új mechanizmusban kedvezőbb feltételek nyíltak a mezőgazdasági termékek értékesítésére. Az idei termelési szerződéskötések idejére állandó kapcsolatot tartottak a megye másik két területi szövetségével. Tíz nagy vállalat ajánlatát egyeztették és nem kevesebb, mint 115 pontban voltak eltérő vélemények. 104 kérdésben történt megegyezés, 14-ben nem. A szövetség a tárgyalások eredményeiről gyorsan (48 órán belül) tájékoztatta a tag tsz-eket. Gondjuk volt arra, hogy a demokrácia, az önállóság tiszteletben tartása céljából felhívják a figyelmet a szerződésminták nem kötelező érvényességére; a tsz-ek ettől függetlenül megkísérelhetik kedvezőbb feltételekben is megállapodni, közvetlen úton. A tárgyalások 27 cikkféleségre terjedtek ki. A teljesebb eredmény akadályát látták abban, hogy még nincs minden rendben a termeltető és felvásárló megyei vállalatok önállósága terén. Néhol ugyanis túlzottan szigorú a központi (tröszti) Vezetés hatása. Ez mondható különösen a dohányiparra, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalatra. Mi lehet még; az almából? Cél arra a bázisra épiteni, ami adott. Ezek pedig a zöldség, a gyümölcs és a hús. A fokozás nagyon is indokolt, mivel a tsz-eknél még' alig 2—3 százalékot tesz ki a bruttóbevételekben a kiegészítő- és melléküzemági tevékenység Szervezését különösen abba az irányba folytatja a szövetségi iroda, hogy az értékesítésből visszamaradó alma, szilva nem csupán pálinkafőzésre alkalmas. E tevékenység már kmúgy is telítettnek látszik. Célszerűbbnek ígérkezik például az aszalás, különböző alakú szárítmányok készítése, esetleg poritás és cukrászipari felhasználás. (Ugyan ki ne szeretné a finom almás rétest?) Hasznosnak ígérkezik naturalma és sűrítmények előállítása. A soroltak többségének jó export- lehetősége van. S ez „árumentési” tevékenységben példát mutat a beregi tsz-ek Vásá- rosnaményban üzemelő közös vállalkozása. Társulások és ami. könnyítőiéi* hat Kezdeményező a szövetség a területen a különböző, nagyobb jelentőségű beruházások kooperációs egyeztetésében, szervezéseben. Nem ered- ménytelenüL Különösen előnyös az Ilyen összefogás a kis területű, kevés anyagi alappal rendelkező tsz-eknek. Sertéstenyésztés és hizlalás korszerű feltételei megteremtésére törekedik több gazdaság, összefogással a vásárosname- nyi járásban. Tervezik közös, magas szintű szarvasmarhatelep kialakítását a csengeri járásban két lápi község a tyukodi Kossuth és a csenger- újfalui Béke Tsz-ek társulá- sávaL Vállajon — a szövetségi iroda javaslatára — péküzemi tevékenységet kezdeményezett a tsz, bérsütés vállalással Később több szomszédos község kenyér- és egyéb pékáru ellátását javíthatja. Közös húsfeldolgozó kiegészítő üzemágak kialakításáról is tárgyalások folynak sajátos, helyi specialitások készítésére. Sokrétű a szövetség munkája, feladata. Fontosságát hatványozza, hogy az ország legtávolabbi, északkeleti csücskében tevékenykedik. Nagyobb részén nincs semmi számottevő ipar, s a megye- székhely is száz kilométerre van. Könnyítöleg hat a munkára, hogy mind a szövetség vezetősége, mind a bizottságai és az irodai szakapparátus növekvő bizalmat élvez azok részéről, akik érdekében tevékenykednek. Asztalos Bálint Csikós Balázs Tiszavasvári képeslap: az állami gazdaság új irodaháza. Hamme! József felvétele Egy tiszta szivű harcos emlékére Hatvan évvel ezelőtt született Rajk László, a székelyudvarhelyi tizenhárom gyermekes nehéz sorsú csizmád a fia, akinek pályafutása és sorsa fényes hullócsillagként vonult át a magyar munkás- mozgalmon. Nagy küzdelmek árán, nélkülözések közepette szerezte meg a tudást. Egyetemista korában az Eötvös kollégiumban, gyermekkori tapasztalatai, olvasmányélményé, a környezet és kutató kíváncsisága jóvoltából megismerkedett a marxizmussal—leninízmussal, s egy forradalmi diákcsoport tagjaként átesett a forradalmi tűzkeresztségen, huszonkét éves korában már az illegális kommunista párt aktív tagja. Sallai és Fürst törvénytelen kivégzése idején 6 is a börtönöket járta, de semmilyen üldöztetés nem tudta visszariasztani a felismert igazság szolgálatától. Útja az egyetemről, a budapesti építőmunkások közé vezetett. Belevetette magát az akkoriban vívott bérharcokba, beválasztották a szakszervezet szervező bizottságába az 1935-ös nagy építőmunkás sztrájk egyik vezetőjeként tartották számon. A harmincas évek közepén Rajk László a forradalmi munkásmozgalom egyik központi alakja lett Magyarországon. A rendőrség üldözése elől egy időre illegalitásba vonult. A spanyol nép szabadságharcának megsegítésére önkéntesnek ment Spanyolországba, a nemzetközi brigádban a magyar zászlóalj politikai biztosa, majd párttitkára lett. Sok csatában vett részt, súlyosan megsebesült. Az 1941-es összeomlásig franciaországi internálótáborok lakója, a Franciaországból visszavonult sok ezer különböző nemzetiségű forradalmárral együtt. A nácik szovjetellenes rablóháborújának megindulása után Rajk Lászlónak több más magyar kommunistával együtt sikerült titokban hazatérnie. Elfogták, a nagykanizsai, majd a kistar- csai internálótáborba zárták. 1944 tavaszán a Margit körúti katonai börtönbe került. Büntetése szeptemberben telt le, azokban a napokban, amikor Horthy Lakatos tábornokot bízta meg a kormány vezetésével, s az uralkodó körök a háborúból való kiugrás gondolatával foglalkoztak. Ez a körülmény játszott közre abban, hogy a Margit körúti börtönből szabadlábra kerülhetett. Hosszú évek múltán ismét alkalma nyílt arra, — méghozzá a legkritikusabb időkben — hogy a párt más vezetőivel együtt szervezze és irányítsa a széles körű antifasiszta összefogást, az ellenállást, a hitleristák és magyar bérenceikkel szemben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a párt megtalálta az együttműködés útját és lehetőségét Bajcsy- Zsilinszky Endrével és más németellenes politikusokkal, hazafiakkal, akik ki akarták vezetni az országot a Hitler oldalán vívott háború katasztrófájából, szövetségre léptek a munkásosztállyal, annak osztályharcos politikai szervezeteivel, az ország függetlenségének, szabadságának kivívásáért. Forradalmi munkája közben Rajk Lászlót a fasiszták elfogták, sopron-kőhidai fegy- házba vitték, majd a németek menekülésekor Németországba. Onnan tért haza a felszabadult hazába, 1945 május 15-éh. „A Magyar Kommunista Párt szeretettel és büszkén köszönti visszaérkezésekor egyik leghűbb vezetőjét, Rajk László elvtársat — írta e napon a Szabad Nép — üdvözli azt a férfit, akit sem a terror, sem az üldöztetés megingatni nem tudott, aki a magyar kommunista becsületet társaival együtt mindvégig maradéktalanul megőrizte.” Harminchat éves volt, amikor a nagybudapesti pártbizottság titkára lett, majd a párt főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Függetlenségi Népfront főtitkára. A felszabadulást követő években hatalmas, sok irányú tevékenységet folytatott. Az ország népe gyűlések százain találkozott vele, az orságzgyűlés fórumán gyakran hangzottak el feltűnést keltő nyilatkozatai az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekről. A párt őt állította a Belügyminisztérium élére, ahol harcedjett keménységével, megingathatatlan igazságszeretetével küa* dött a népi hatalom biztonságáért. Mindenkor következetesen védelmezte a törvényességet, de nem ismert elnézést a nép hatalmát veszélyeztető ellenforradalmárokkal, reakciósokkal, kártevőkkel, összeesküvőkkel szemben. Tragikus veszteség érte pártunkat, a magyar munkás- osztályt, és egész népünket, amikor húsz évvel ezelőtt^ 1949 tavaszán Rajk Lászlót, az önfeláldozó forradalmárt, a koncepciós perek során bíróság elé állították és kivégezték. Csak évekkel később kerekedhettek felül a pártban azok az egészséges erők, melyek véget vetettek a törvénytelenségeknek és rehabilitálták őt. Rajk László elvtársra, születése hatvanadik évfordulóján, a nép tiszta szívű hőseinek kijáró tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk. Vadász Fereno
