Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

» am ICKTLFr-MACyARORSZ/^ T&t. märdvs Í M/iVŐSÉG/ Ő_RJ_Á_RAT^ RIHAFELE-Är"0*1' Kereskedők a minőségről Legutóbb a vásárlók véle­ményét kértük ki a ruházati áruk minőségérői, most pe­dig kereskedőket kérdeztünk meg, miként látják ők a hely­zetet. Következő alkalommal a ruházati ipar néhány kép­viselőjének álláspontjáról tá­jékoztatjuk olvasóinkat. Visszaküldték a gyárnak Az áru útja a gyáraktól a nagykereskedelmen keresztül vezet az üzletekig. A nagy­kereskedelemnek — mint az ipar első partnerének — igen nagy feladatai vannak ab­ban, hogy kizárólag jó minő­ségű termékek kerülhessenek a vásárló elé. A nagykereskedelem '— szá­mos ok miatt — csak rész­ben tud eleget tenni e fel­adatának, és ez vállalaton­ként is változik. A Férfi és Fiúruha Nagy- ker — budapesti székhelyű és országszerte árusító cég — például az átlagnál jobban. A beérkező áru húsz százalékát vizsgálják meg, de ha sok a minőségi kifogás,^akkor egy- től-egyig, minden darabot. Mit jelent a sok kifogás? Nemrég egy 550 darabos té­telt teljes egészében vissza­küldték a gyárnak, mert minden tizedik ruhával volt valami baj Ahonnan ilyen nagy százalékarányban kifo­gásolható árut kapnak — mondják, — az nem kell. A minőségvizsgáló csoport részletesen elemzi az egyes gyárak munkáját, rangsorol­ja őket, minősíti a munkáju­kat. Ez olyan alapos, hogy még azt is tudják, ha egy üzemben elromlik a gomb­lyukkötő-gép. A megrendelé­sek alapja és meghatározója ez a rangsor, ami nagyon helyes és követendő példa. Ha a legjobbat említettük, essék szó a legrosszabbról is. A megye ruházati áruellátá­sának gondjaiban nagy sze­repet játszott a debreceni székhellyel működő Kelet- Textil Nagyker. A rossz mun- *a több rétegben jelentke­zett, ami bizonyos fokon rá­nyomta bélyegét a minőségi problémákra is. „Nem vittem volna az üzletbe“ Először is döntő, hogy sok az olyan áru a vállalat rak­tárában, amely már senkinek sem kell, legalábbis a meg­adott áron nem. Ennek elle­nére a téli vásár előkészítésé­ben a Kelet-Textil lemaradt más nagykerek mögött, kul­logott az események után, emiatt nem is tudta megmoz­dítani „lesült” készleteit. (Mások hamarabb ajánlották termékeiket és előnyösebb áron.) Kapkodás, tervszerűt- lenség, zavarodottság jelent­kezett a vállalat munkájá­ban, s a jobb szabolcsi bol­tok kénytelenek voltak másutt árut beszerezni. — Amit ajánlottak a Ke­let-Textilnél — mondta az egyik konfekciószakember, — én nem vittem volna be az üzletbe. Kínálat kevés volt, még kevesebb, mint amikor Sza­bolcsnak önálló vállalata lé­tezett. (Általános vélemény, hogy akkor kevesebb panasz' volt az ellátásra.) A nehéz körülmények között is Hajdú megyét részesítették előny­ben a vállalat vezetői, me­gyénk tehát kétszeres hát­rányba került. Nemcsak az áruellátás, ha­nem a beszerzés területein is jelentkezett ez az állapot. A Nagykállóban is gyártott Texas-nadrágokat például Za- laszentgrótról szerezte be a Kelet-Textil. Egyébként sza­bolcsi ruházati szövetkeze­tektől gyakorlatilag egyálta­lán nem rendelt tavaly. Az említett hiányosságok is szerepet játszanak abban, hogy új vezetői vannak a Kelet-Textilnek, akik most fogadják, hogy néhány dol­gon változtatnak. Meglátjuk. E nagykereskedelmi válla­lat nyíregyházi lerakatánál egyetlen (!) ember foglalko­zik az áru „bevizsgálásával.” Foglalkozik vagy küszködik, de ez nem elég. Az innen ki­kerülő áruból az igényesebb üzletek nyilvánvalóan gyak­ran visszaküldenek. Húsz éve romlik Valamivel jobb a helyzet a RÖVIKÖT-nél, bár a kész­letgondok itt is eléggé szo- rítóak. A harisnyánál talán az a döntő, hogy csak a végtermé­ket ellenőrzik, gyártásközi ellenőrzés nincsen. A készter­mékről pedig szemre rend­szerint nem derül ki,'ha va­lami baja van. A habselyem áruk összeté­tele húsz éve nem változott, mpst mégis állandóan romlik a minőség, s egyre növeke­dik a reklamációk száma. Az ipar szerint ennek okát az anyag csekély pihentetési idejében és a korszerűtlen gépekben kell keresni. — Gyermekruhában ki va­gyunk szolgáltatva a három gyártó cégnek — mondta a RÖVIKÖT képviselője. Véleményünk szerint ezen a helyzeten akár egyetlen nagyker is segíthet, csak kez­deményeznie kell. Már hirde­tik a magyar gyártmányú kö­tőgépeket, tessék, vásárolja­nak, ha másképpen nem megy, és adják ki valamelyik érdeklődő ktsz-nek. Lesz je­lentkező bizonyosan. S akkor bővíthetik a választékot, hogy ne legyen egyenruházat a bé­bik öltöztetése. Ilyen kezdeményezés egye­lőre nem történt. A lehetőség pedig adott, s a különböző kooperációs módokat kutatni és felhasználni minden gaz­dasági szakember elemi köte­lessége. Szakítás a partnerrel A kiskereskedelem mit te­het? Sokat. Feltétlenül ki kell alakítani a vevővel azt a bi­zalmi viszonyt, aminek a vásárlás szükségszerű velejá­rójának kellene lennie. Véle­ményünk szerint az üzle­teinkben ilyen bizalmi vi­szonyról szó sem lehet. A ve­vőt nem segítik, nem tájékoz­tatják eléggé, a vásárló gond­jai ma még nem az eladók gondjai is egyben. Pedig, sok pénzt hagy ott az üzletben a betévedt vevőf s ezért meg kellene jobbap . becsülni. — Nekünk kereskedőknek kellene arra szorítanunk az ipart — mondta a minap a kereskedelmi aktíván a Cent­rum Áruház igazgatója, — hogy senki ne hozhasson for­galomba tisztességtelenül ma­gas áron tisztességtelenül rossz minőségű terméket. Igaza van, s tapasztalható is az erre való törekvés. A nyírbátori ruházati áruház például megszakította kap­csolatait a Kisvárdai Ruhá­zati Ktsz-szel, mert olyan gyenge minőségű árut kap­tak tőle, hogy nem tartják érdemesnek. Ez a rászorítás azonban még nem vált általánossá. Ha gondosabban vizsgálják az egyes üzemek termékeit és e vizsgálatra a megrendelé­seknél is tekintettel vannak — az eredmény nem marad­hat el. Kun István Szükségtelen halál A dohányzás, ez az önként vállalt káros szenvedély igen sok betegség forrása, és a do­hányos ember bizonyos mér­tékig maga választja meg ha­lála okát és sietteti annak be­következését. Dohányzáskor a nikotin 30— 60 százaléka kerül a füstbe, és a füstből 20—90 százaléka szívódik fel. Egy erős dohá­nyos óránként 0,01-től 0,02 gramm nikotinnal mérgezi magát. Igaz, hogy hoz­zá lehet szokni a nikotinhoz: a nem dohányosoknál már 2 milligramm is mérgező, erős dohányosoknál pedig 8 rrylli- gramm sem okoz bajt. NÉPBETEGSÉG FOR­RÁSA A dohányzás és az egészség összefüggésének vizsgálata már nagyon régi, a megálla­pítások azonban sokszor nem voltak megalapozottak. Pl. néhány orvos megfigyelése alapján annyira biztosra vet­ték, hogy a dohányzás csök­kenti a szexuális élet igényét, hogy még a pápák is foglal­koztak a szerzeteseknél a kö­telező dohányzás elrendelésé­vel. Ma már biztos módsze­rek vannak a dohányzás ká­ros hatásának a megállapítá­sára, ezek közül fontosabbak a klinikai és kórszövettani vizsgálatok, az állatkísérletek, és a nagy népcsoportokra ki­terjedő, ú. n. epidemiológiai vizsgálatok. Különösen az el­múlt években végzett — több mint egymillió ember adatait feldolgozó — vizsgálatok alap­ján tudjuk, hogy egyes be­tegségek és a dohányzás kö­zött kétségtelen a kapcsolat. A dohányfüstben lévő izga­tó anyagok és gázok közvet­lenül hatnak a felső légutak nyálkahártyájára Ennek eredményeként a nyálmiri­gyek védelmét szolgáló nyál elválasztása csökken, és a do- hányfüsben lévő izgató anya­gok lerakódnak a légutakban — tönkremegy a légutakat vé­delmező rendszere, .. Nyilván­való, hogy ilyenkor a dohány­füst izgató anyagai, akár a légutakba mindig bejutó bak­tériumok hatására gyulladás lép fel, mely a tartós hatás miatt idült gyulladásba megy át. Érthető tehát, hogy az idült hörghurut dohányosoknál több mint 600 százalékkal gyakoribb, mint nemdohá­nyosoknál. Az idült hörghu­rut viszont az idült tüdőbe­tegségek, például a tüdőtágu- lat, a szívbetegségek kiindu­lópontját képezik. A világ­szerte népbetegséggé vált idült hörghurut elsőrendű oka a dohányzás. RÁKKELTŐ HATÁSA A dohányzás elterjedésével párhuzamosan a tüdőrák okozta halálozás is nagyon el­Feledekenyek az emberek. Erre vall legalábbis az a sok talált tárgy, amelyet -a rend­őrkapitányságokra beszolgál­tatnak. A skála széles: csil­lártól kerékpárig, pénztár­cától hátizsákig sokminden megtalálható. A listán kétségtelenül a kerékpár vezet. Tavaly mint­egy 500 darabot adtak át a megtalálók csak a nyíregy­házi városi-járási rendőrka­pitányságon. Arról hogy hon­nan hozták be a bicikliket, elég sok következtetést lehet levonni. Többségében italbol­tok. cukrászdák közelében „felejtették ott”. Ez általában arra vall, tulajdonosaik a megengedhetőnél nagyobb mennyiségű alkohol hatása alatt nem emlékeztek rá, mi. vei is érkeztek a tét he­lyére, ' s hol hagyták jármű­vüket Sok gondot okoz, hogy a ke. rékpá rokon nincsenek név­táblák, holott azt a KRESZ kötelezően előírja A szabá. lyok megtartásával kevesebb lenne a járművek elcserélge- tése. és az ebből eredő gyako­ri'szóváltás. Könnyebb volna a talált kerékpárok tulajdo­nosainak értesítése is A .várhatónál sokkal több pénztárcát hagynak el az Kerékpár, pénztárca., nagigkábái KERESI GAZDÁJÁT Látogatás a talált tárgyak osztályán emberek. Az is lehet, hogy ezeknek csak egy részét szol­gáltatják be a rendőrségre, de így is 20-nál‘ több pénztárca kereste hosszabb-rövidebb ideig gazdáját a nyíregyházi kapitányságon. A talált tárgyak nyilvántar­tása rengeteg adminisztráció­val jár. A rendőrség illetéke­sei még ennek ellenére is né­ha külön munkával igyekez­nek felderíteni a tulajdonost, ha méltányosnak találják. Né­hány hónappal ezelőtt pénz­tárcát szolgáltattak be né­mi készpénzzel. Amikor a ha­táridő lejárt, újra tüzetesen megnézték, s benne egy há­romszáz forint körüli összeg­ről szóló nyugdíjszelvényt találtak Feltételezik kis­pénzű nyugdíjasról van szó. Ezért írtak a nyugdíjintézet­nek; a nyilvántartási szám se­gítségévei igyekeznek megta­lálni; 'ki veszthette el tárcáját. A talált tárgyak között so­káig viszi a „prímet” egy több, mint 25 ezer forintról szóló takarékbetétkönyv, amely ugyancsak a rendőrség közbenjárásával került vissza jogos tulajdonosához. Rövid körkép az elmúlt he­tek tárgyaiból: becsomagolt új kalap, használt szoknya csillár, kulcscsomók, hátizsák, karóra, több esernyő, sőt még egy segédmotorkerékpár is a rendőrségen várta gazdá­ját. Igencsak furcsa helyzet­ben lehetett az a három sze­mély is, akiknek nagykabát­jai várják hetek óta, hogy érte menjenek. A tárgyakat három hónapig őrzik, ha ezalatt jelentkezik az igazolt tulajdonosa, átve­heti. Vannak olyan esetek, amikor senki nem vallja ma­gáénak a bentlévő tárgyak valamelyikét. Ilyenkor a megtalálóé lehet — ha igényt tart rá. Egyébként a Bizo­mányi Áruház vagy a MÉH a további útja a rendőrségre ke­rülő talált tárgyaknak. A feledékenység, az értékek elhagyása más gondokra is felhívja a figyelmét azon kí­vül, hogy tulajdonosa kisebb vagy nagyobb kárt szenve­dett. Viszonylag sok admi­nisztrációval terheli a rendőr­ség illetékes szerveit. Ugyan­akkor az italboltok előtt ma­radt kerékpárok, a gondatla­nul, bevásárló szatyrok tete­jén hagyott pénztárcák a va­lahol ottfelejteti értéktárgyak — esetleg teljesen új, gyári csomagolású csillár, kalap, sőt kerékpár — kitűnő terepet tartogatnak a zsebeseknek. vagy más, könnyű pénzre va­dászoknak. Ezért is kell időről időre felhívni a figyelmet: sokkal jobban szükséges vi­gyázni értékeinkre. (m. s.) szaporodott. A tüdőrák a do­hányosoknál több mint 1000 százalékkal gyakoribb, mint a nemdohányosoknál. A rák kialakulásában legfontosabb tényező a felső légutak nyál­kahártya károsodása, mert ezután a füstben lévő rákkel­tő anyagok hatásra gátlásta­lanul érvényesülnek. Hason­lóan a dohányzásra vezethető vissza a férfiaknál gyakori gégerák is. Néhány betegség kórokában a dohánvzásnak közvetett sze­repe van. A gyomor- és nyombélfekély dohányosoknál 280 százalékkal gyakoribb, a káros hatás mibenlétét azon­ban még nem ismerjük. A szív- és koszorúerek betegsé­ge 70 százalékkal gyakoribb a dohányosoknál; a nikotin­nak az erekre kifejtett hatása bizonyított. Az ú. n. Bürger- kór — a végtagok ereinek gyulladásos elzáródása — do­hányosoknál 120 százalékkal gyakoribb. A száj, a nyelőcső, a húgyhójag rákja, valamint a máj zsugorodás is gyakoribb dohányosoknál, de ezeknél a betegségeknél az ok-okozati kapcsolat még nem bizonyo­sodott be kétséget kizáróan. Az elmúlt években igazo­lódott be, .hogy a dohányzó terhes asszonyoknál a magza­tok súlynövekedése visszama­rad, ami azt jelenti, hogy a cigarettázó terhes nőknél gyakoribb a koraszülés. . MEGRÖVIDÍTI AZ ÉLETET A dohányzás ártalmas ha­tása számos tényező függvé­nye, függ például a dohányt zás formájától: legveszélye­sebbnek tartják a cigarettá- zást, a szivarozás, pipázás ke­vésbé ártalmas. Lényeges a naponta elszívott cigaretták száma, a dohányzás időtarta­nra és az életkor, amikor el­kezdték a dohányzást. Befo­lyásolja a károsító hatást a dohányzás módja, a leszívás mélysége,. az időegység alatti szívások száma, az eldobott csikk hosszúsága, de az alkati és örökletes sajátosságok is hatnak az ártalom kialakulá­sára. A dohányzás ártaltnassága tehát bizonyított tény, a ku­tatók csak a veszély nagysá­gának a becslésén vitatkoz­nak. Linus Pauling Nobel- díjas kémikus szerint minden cigaretta elszívása 14 perccel rövidíti meg az életet. Az or­vostudomány állásfoglalása egyértelmű: a „szükségtélen halál” meghatározás a bale­seti halálozás rn''"ett a do­hányzás okozta halálozásra illik rá. 4 tárgyalótéremfa&i Aufékesf fosztogatott Fiatalember még a nyír­egyházi Besenyődi Béla, mind­össze 24 éves, mégis több­ször állt már a bíróság előtt és három évet töltött börtön­ben. Legutóbb július 2-án szabadult. Három hónap alatt három munkahelyen dolgozott, és negyven napot bírt ki — de akkor már újból bűncselek­ményt követett el. Éjszaka, záróra után el akart menni a Dominó cuk­rászdába, de már zárva ta­lálta. Hogy ne járjon fölösle­gesen, körülnézett az Inczédi soron, a járdaszegély mellett meglátta K. Mihály földesi lakos Skoda kocsiját. Besenyődi gyors elhatáro­zással beverte az egyik ajtó ablakát, aztán orkánkabátot és táskarádiót zsákmányolt a kocsiból. Egyik barátját kérte meg, s az segített az értékesítés­ben, mert az italozáshoz pénzre volt szüksége. 1967- ben végrehajtottak már rajta egy kényszerelvonó kezelést, de hát ez nem sok ered­ménnyel járhatott. Szeptemberben kiszemelte a Hatzel téri fűszerbolt kira­katát. s elhatározta, hogy be­töri. Csábították az ínycsik­landozó csomagolású bonbo­nok és akadt a kirakatban néhány üveg márkás bor is. A kirakat üvegét betörte és megszerezte a kiszemelt tárgyakat. Később azonban nagy volt a csalódása, mert a bonbonos dobozok üresek voltak, a márkás borosüve­gekben pedig málnaszörpöt talált. (A kirakat betörésével 1425 forint kárt okozott.) A póruljárt tolvaj ezután visszatért eredeti áldozatai­hoz, a gépkocsikhoz. Október 4-én a Krúdy mozi háta mö­gött feltört egy Trabantot. Akkor is kellett a pénzemért előzőleg elitta konzervgyári keresetét. A kocsiból — amely E. Miklós bedői lakos tulajdo­na volt — ruhaneműt zsák­mányolt Besenyődi, csaknem ezer föfint értékűt. A ruhanemű értékesítése nehézkes volt, ezért már két nap múlva újabb kocsit tört fel. Az Egyház utca egyik sötétebb pontján föltépte G. György mátészalkai lakos Fiat 850-ének ajtaját, s ello­pott a kocsiból egy táskará­diót. A rádiót eladta 400 fo­rintért és a pénzt ismét el­itta. A pénz nem tarthatott so­káig, mert másnap beverte egy Trabant hátsó ablakát. (Ezt a gépkocsit H. László kapta kölcsön néhány napos használatra.) Innen is táska­rádiót vitt el és egy barátját kérte meg: értékesítse a BÁV-nál. A barát azonban nem tagadta le a veszélyes ismeretséget és Besenyődi le­bukott. A barátok vittek az italo­zásra — mondta Besenyődi a tárgyaláson, azt azonban nem említette, hogy nem kellett hozzá nagy erőszak. Sőt, p maga kereste az italozás le­hetőségeit. A nyíregyházi megyei bíró­ság most hosszú időre biz­tonságba helyezte Besenyődi felől a nyíregyházi gépkocsi­kat: ő három és fél évig nem jelent veszélyt az autók ab­lakaira. A bíróság ezenkívül öt évre eltiltotta a közügyek­től és kötelezte, hogy a bün­tetés tartama alatt ismét kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. (kun) Apadnak a folyók, csökken a belvízveszély A Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szombati jelenté­se szerint a megye valameny- nyi folyója apad. A vízállás már csak a Krasznán és a Lónyai-esatornán magas. Az árvízvédelmi készültség a ko­rábbiakhoz képest nem vál­tozott. A kedvező meteorológiai helyzet és a kisebb fokú le-. hülés kedvez ugyan a belvi­zek levonulásának, de az igaz­gatóság működési területén így is 14 ezer katasztrális hold van elöntve. Ennek 70 százaléka rét-legelő. A 11 sta. bil szivattyútelep továbbra is üzemel, s a korábbi kettő he­lyett már három hordozható szivattyú dolgozik á belvíz- benteaítésen.

Next

/
Thumbnails
Contents