Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Tanyai gyermekek Hammel József felvétel« Divat manapság hangoztatni: közgazdasági szemlélet. Nem azért teszem szóvá, mert ellenzem, csak azért, mert sokszor már unos-un tálán, ott és akkor is erre hivatkoznak, ahol éppenséggel egyszerűen emberi szemléletről kellene beszélni. Igen mert végeredményben csak az a nézőpont lehet helyes — ha az éppen közgazdasági szemlélet is! —, amelynek középpontjában a dolgozó ember áll a maga anyagi-szellemi igényeivel, s olyan álláspontból vizsgálja ezt. amelynek az a célja, hogy ezt elegítse ki mind magasabb fokon. Hiába beszéltek a gépkocsivezetőknek gazdasági mutatók nem teljesítéséről, banki sorbanállásról egyik nyíregyházi vállalatunknál, amikor csak három nap késéssel kapta kézhez a fizetést. Azt hiszem a közgazdasági szemlélet lényegét, még sokan nem értik, vagy félremagyarázzák. Ha valamit nem megértetni, hanem megmagyarázni akarnak, akkor sokan még hajlamosak arra, hogy ködösen csomagolják, miért nem lehetett a termelékenységet növelni, az exportot teljesíteni, s több helyen még most is agyonhallgatják, mennyi lesz a nyereség, vagy egyáltalán lesz-e? Közgazdasági fogalmakkal tömik a munkások fejét, amit többsége nem ért meg. így aztán az egyszerű hálandó, a közgazdaságtanban járatlan dolgozó valami misztikumot vél e szemléletben. És az semmiképpen sem helyes. Egyszerűen és világosan kell fogalmaznunk, hogy az egyszerű munkás is értse: olyan nézőpont ez, amelynek célja, hogy a gazdaságirányítás rendszerében, az új viszonyok között nagyobb önállóságra ösztönözze az üzemek vezetőit, s végre saját gazda módjára gondoskodjanak jobb anyagi és szellemi igényeik Az öreg most is akkor jött át hozzánk, amikor vacsorához ültünk. Apám jó szóval invitálta: — Tartson velünk, István bátyám! — Csak isten áldásával — húzódott még hátrébb a kopott konyhaszékkel —, az enyém mái megvolt. Mi ettünk, ő beszélt: — Kicsit húz a vállam. Kinyomtam máma a nagy akácot ott a farmezsgyén. Tizenegy guriga lett a derekából, kilenc a vastagabb ágakból, meg tizenöt kéve gally. — Hű, a mindenit — rándított a nyakán apám két kanál között. — Jó nagy volt! — Hát azt még az apám bátyja ültette. Alighanem ki- lencvenhét őszén, amikor az új portát is megvettük. — Akác jó tüzelő — szólt közbe anyám is. — Az igen — bólogatott az öreg. — Reggel kivágja az ember, délben már főzhetsz vele. Ügy ég, mint az olaj! Anyám kibontotta az asztalkendőbe bugyolált héjában sült krumplit. Forgattuk. fújtuk, hámoztuk. Sót, paprikát hintettünk rá, azzal ettük. Közben hallgattuk az öreget A sült krumpliról jut eszembe, — mondta az öreg — én fogoly vótam, amikor ott kint elkezdődött a zenebona. Vagy két-három magyar társunk, akik körül vó- tak aggatva lőszerrel, meg pisztolyokkal, bejött egyszer a lágerbe. Azt mondják, akarunk-e harcolni a bur- zsujok ellen? Felcsapunk-e Lenin katonájának? Ki az a kielégítéséről. Ebben minden munkásnak kötelessége van. Becsületesen dolgozni, tudása legjavát adni, mert csak így tudnak gazdaságosan, világszínvonalon, alacsony önköltséggel olyan árut termelni, amelyre szükség van a piacon. Végeredményben a dolgozó ember áll mindennek a középpontjában. Tőle indul ki e bonyolult folyamat, de elsősorban neki kell megérteni iS, hiszen az ő javát szolgálja. Ha a közgazdasági szemléletet nem így értelmezik és magyarázzák, akkor annak a leglényegesebb eleméről — az egészet mozgató emberről — feledkeznek meg. Ez pedig már nem csupán közgazdasági szemlélet Több annál. Ez a párt politikájának a szemlélete, amelynek alapja a marxizmus—le- ninizmus tudománya, mely minden — jogi, erkölcsi, gazdasági, politikai, közgazdasági, stb. — szemlélet középpontjába az embert állítja. Ennek a megértése és a megértetése talán a legfontosabb, hiszen gyakorlatból tudjuk, mennyire viszolyogtak az emberek a különböző szemléletektől, s ha egyik szemléletmód érvényesült, annak másik látta kárát és viszont A mi pártunk politikai párt, s nem csúszhat el a szakmai irányítás és a különböző szemléletmódok felé. Ez azt is jelenti, hogy a pártszervezeteknek elsősorban a politikai nézőpontot szükséges ki- alakítaniok, amely a gazdasági kérdéseket az ember, a társadalom oldaláról vizsgálja, s ezzel segíti elő a köz- gazdasági szemlélet meghonosodását ott, ahol arra szükség van. Ha ezektől eltekintünk, nem tudjuk figyelembe venni és összeegyeztetni a munkások egyéni, a vállalatok üzemi érdekeit a népgazdaságéval és fordítva. Márpedig a szocialista termelési viszonyok minden feltételét biztoLenin? Az az orosz Kossuth Lajos, azt mondja az egyik társam, a halasi tanító. Na, mondom, akkor menjünk, ha már üzent! És mentünk. Szu- ronyos puskát kaptunk, hat tölténnyel. Azt mondják, ha elfogy, ott a bajonét. A fó- radalom katonája nem mismásol. Nagy szükség persze nem vQt a puskára. Leginkább strázsát álltunk. Ha néhány gyerek vagy asszony arra kódorgóit, elég vöt kiabálni. Nacsak, elég az hozzá, hogy egy jó fogós hajnalon Lenin palotája előtt álltam posztot. Hárman vir- rasztottunk kint a ház előtt, kettő a kapuban, a többiek bent a gangon. Ormótlan nagy gang vót ám az! Pontosan ötven oszlop tartotta az ereszt, csupa vörös márványból! Mondom, hideg volt. Nem hűvösecske, mint itt januárban. Hohó! Ott olyan időben még kiskabátban járkálnak. Hanem akkor a köpönyegben, de még a bundában is össze kellett húzódni. Kutya hideg volt! Ha az ember köpött egyet, hát az koppant a földön. Megfagyott, mire leért. Nem egyszer láttuk, hogy röptiben lefagyott a veréb! Nacsak, elég az hozzá, ott toporgok a drótozott bakancsban, aroisítják annak, hogy az emberi kapcsolatokban, vezetők és dolgozók, műszakiak és szak munkások, párttagok és pár- tonkivüliek között olyan légkör legyen, amely ezeket az érdekeket egyezteti, érvényesítésüket segíti. És ez sem csupán közgazdasági szemlélet, hanem annak politikai vetülete. Értsék és tudják a munkások, hogy mit, miért csinálnak. Ez a leglényegesebb. Irányítási rendszerünk demokratizmusából következik, hogy az üzemek tervszerű termelését köz- gazdasági szabályozókkal segítik. Lényeges azonban, hogy ezt necsak a gazdasági vezetők, mérnökök, könyvelők értsék, hanem maguk módján a dolgozók is. Közös érdekünk, hogy megértsék a dolgozók is: mit eredményez, ha ezeket a szabályozókat betartják. s aszerint cselekszik a vállalat, s milyen következményekkel jár a vezetőkre és dolgozókra megsértésük. így alakul ki a felelősségérzet a munkásokban is, de válik igazán demokratikussá az új irányítási rendszer, s valójában olyan szemlélet- mód kialakításának folyamatát segíti elő, amely az üzemi demokrácia kiterjedését eredményezi. Ennek segítése forradalmi pártmunka ma az üzemekben. Egy esztendő tapasztalatai és tanulságai állnak mögöttünk az új gazdasági mechanizmus alkalmazásában. Kiteljesedése a következő években valósul meg. Ahhoz, hogy ez minél sikeresebb legyen, s végső soron a dolgozó ember életszínvonalának növelésében jusson kifejezésre, olyan politikai nézőpontból szükséges vizsgálódni, tenni és cselekedni, amely a szocializmus pozícióit erősíti. Ez a legfőbb szemlélet- mód. kor valaki mellem lép. Lenin volt. Annyira álltam tőle, mint a stelázsi. Azonnal megismertem. Kihúztam magam, összeütöttem a bokámat. Kerestem a puskaszíjat, hogy szabályos legyen a hapták, de Lenin nem engedte. Ügy nyújtotta parolára a kezét, mintha csak földszomszédok lennénk. — Hova is való maga? — kérdezte. — Én, kérem Vásárhelyre, Gorzsára. Az öregapám Orosházáról gyütt oda annak idején. — Szóval magyar? — Igen. Pópity István, szolgálatára! — Jól van, István. De akkor lesz igazán jó, ha maguknál is a paraszté lesz a föld, aztán az hordja padlásra a búzát, aki learatta. — Milyen nyelven beszéltek? — kérdezte a húgom. — Hát magyarul! — Lenin tudott magyarul? — Lenin? Hát hogyne tudott volna! Tizenkét nyelven tudott. Ennyi országban búj- dosott a cári pandúrok elől. Mert félt ám tőle a cár! De a nép sehol nem adta föl. Nacsak, elég az hozzá, hát beszélgettünk. Azt kérdi tőlem: — Aztán nem fázik itt, István? Hetenként két este fúvósmuzsika csendül a nyíregyházi Északi nagykörút kockaházai mögött, a tanyai diákotthonban Bent az épületben, a nagyterem színpadán a csillogó sárgaréz tömegből itt is, ott is kibukkan egy kis szőke vagy barna fej. A karmester intésére huszonhat figyelő szempár tekint. .. Nyíregyháza környéki és a járásbeli tanyák gyermekei muzsikálnak. Kottát sosem látott, zeneelméletről nem halott parasztgyermekek fejébe írják be tekintélyes mesterek a hangjegyolvasás és a szolfézs alapjait. Már két .esztendeje játszanak így együtt, s hamarosan sor kerül első fellépésükre a nyíregyházi színházban. Belelapozunk a zenekar kottatárába. Az alapozáshoz ott a trombitaiskola, vadász— Jobban csak a kezem, meg a lábam. ■— Na, fogja! Avval a zsebibe nyúlt, oszt kivett két olyanforma sült krumplit, mint az ott a szélin. A markomba nyomta. Jó meleg volt még. — Köszönöm, de akkor meg magának nem marad __ — Tegye csak el, nekem van még vagy tíz. Rakott az asszony... Hanem a lába ettől még megfagyhat. Na, jöjjön! Belülkerültünk az ajtón, leültetett egy sámlira. üldözni kezdte a bakancsát. — Hányas lába van? — kérdezte. — Nagyvenegy — mondom. — Nagyszerű! Akkor ez pont jó magának. Cseréljünk! — No, de... — Gyerünk, tovaris, gyerünk ! Tanulja meg, hogy mindig annak kell a jobb bakancs, aki nehezebb strázsát áll. El is cseréltük a lábbelit. Lenin az én drótozott bakancsomban ment föl az irodájába. . — Nem tudom, István bátyám látta-e valaha Lenint. Ha erősen rágondolok, én látom. De mindig az István bátyám drótozott bakancsában- .. Zenei élet a kollégiumban kürt-, tubaiskola. s az együttes muzsikáláshoz a szólamok kottái. Szputnyík induló, Pajtás, pajtás. Kossuth Lajos azt üzente, Bun- kócska, Himnusz. .. Hónapról hónapra bővülő repertoárjuk a tanév végére már önálló kis koncert alapját is megvetheti, (Lévén a kollégium az Északi Alközpontban, tavasszal az itt lakók bizonyára szívesen hallgatnák a kis muzsikusok vasárnap délelőtti térzenéjét.) Valamire nagyon büszkék itt az együttesben, s hacsak tehetik, ezzel a valamivel mindenkinek eldicsekednek: nem is egy olyan fúvósa van ennek a zenekarnak, aki már régóta nincs itt a kollégiumban. Például Volosinovszki György és Sebők János tavaly végezték el a nyolcadik osztályt, de mindmáig visz- szajárnak a próbákrá. Munkácsi József és Polgári Mária szülei beköltöztek Nyíregyházára, így ők is kiléptek a kollégiumból, de hétfőn és csütörtökön este ők is itt vannak, muzsikálni. A tanyai gyermekek fúvószenekarának karnagya és a rézfúvósok mestere Tonté László, a debreceni zeneművészeti szakiskola tanára. A fafúvósokat Valkai János ugyancsak debreceni tanár Kuruc Vay Ádám halálának 250. évfordulója alkalmából emlékünnepséget, néprajzos és tudományos ülésszakot rendeznek május 24- én és 25-én Vaján. A két nap programjában helytörténeti, kuruckori kutatások, néprajzi eredmények ismertetése szerepel. A tudományos ülésszakon előadást tart dr Köpeczi Béla akadémikus, dr. Bende Kálmán kanditátus, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének tudományos munkatársa, R. Várkonyi Ágnes, az MTA Történelem tudományi Intézetének osztályvezető Helyeiké pezi, s a zeneelméleti oktatást Batári Ildikó, a nyíregyházi zeneiskola tanárnője végzi. Szó sincs itt hivatásos muzsikusok képzéséről, vagy akár valamiféle tehetségválogatásról, A gyerekek megszerették a muzsikát, szívesen játszanak együtt és kü- lön-külön is. S bármilyen szokatlan is, ebbén a zenekarban nem csak- a fiúk fújják a rézhangszerekel, Rinyu Erzsébet most tenorkürtön játszik, Ménesi Erzsébet, császárszállási kislány B trombitás, Brányik Erzsébet, vadastanyai hetedikes a kürtön fúj. A kis zenészek közül egyelőre csak ketten szeretnék későbbi hivatásának tekinteni a muzsikát: Ménesi Erzsébet és az Antal-bokori pedagógus fia Erdős István. A kislány zenetanárnő szeretne lenni, Erdős István pedig katonazenész, s ezzel nagyapai örökséget akar folytatni. A nagyapa ugyanis fúvóskarnagy volt... A nyíregyházi tanyai kollégium két évvel ezelőtt 26 hangszert vásárolt csupán azért, hogy évente .ötvenhatvan szabolcsi parasztgyermekhez jusson közelebb az értékes muzsika. Szilágyi Szabolcs tese, dr. Esze Tamás történész, kandidátus, dr. Gunda Béla egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, dr. Ferenczi Imre kandidátus, dr. Dankó Imre kandidátus. Az emlékünnepség első napján a községben leleplezik Vay Ádám szobrát és megkoszorúzzák síremlékét. Az esti órákban kuruckori dallamok hangzanak fel korabeli hangszereken a várkastély bástyájáról Bige József. művész előadásában. A tudományos ülésszak és emlékünnepség részvevői a második nap délutánján Nyírbátor műemlékeit is megtekintik. Farkas Kálmán Májusban Kuruc Vay Ádám emlékünnepscg és tudományos ülésszak Vaján Fogalmak vetülete Annus József: Két sült krumpli
