Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

tom te*T)OT *

•cä/ÄI’-MAGTA RORS2 AG - VASÄKNAÄ MELLfaTLEf

T ef«fal

r

Emlékezés Vay Adómra

halálának 250.

Megyénk 1969 évi esemény, naptara január 31-re Vay Aoam halaianak 250. évfordulóját jelzi. Ebből az alkatomból emlékezünk Vay Ädamra, II. Rákóczi Ferenc udvari marsai íjára, egyik leghűségesebb emberere.

. V*y Adam a család ősi, név adó községében Vajan született. Anyja Csepey Zoltán Anna, apja Vay Péter, l. Rákóczi György étek- fogoja és kamarasa es szabolcsi alispán. Adáin fiai Eperjesen járatta iskolába, majd a felserdült fiatalember a dunántúli fourak udvarában töltötte éveit. Később a füleki várban vitézkedett. Itt feleségül vette a vár al- kapitanyának leányát, Nagy- iványi Fekete Erz. -»betet és a hozományul kapott ajács- keoi varban telepedett le. Itt értesült Thököly felkeléséről, de mivel vonakodott ahhoz csatlakozni, Thököly elfogat! a. Miután azonban atlatta 7 hököly szándékát, huseges hívévé szegődött. A felkelés bukása után a császár börtönbe záratta, vagyonát elkobozlatla. 1687-ben szabadul! ki, de még évek műi tan is háborgatták, mígnem 1700-ban Lápót császártól kegyelmet kapott. Ebben az időben kötött házasságot Zay Annával, miután első felesége 1695-ben meghalt. A következő esztendőben kapcsolatba került Bercsényi táborával és többször részt vett az ungvári várban tartóit összejöveteleken. Ezért testvéreivel, Vay Mihállyal és Lászlóval végül Bécsújhelybe hurcolták. Itt együtt raboskodott II. Rákóczi Ferenccel. Miután — szigorú feltételek mellett — visszanyerte szabadságát a vajai várba tért. Itt érte Rákóczi felkelésének a híre és 1703. július 19-én itt látogatta meg a Lengyelországból hazatért II. Rákóczi Ferenc, hogy testvérével együtt megnyerje és a felkaáés-»mellé állítsa. A vajai várra meg ezen a napon kitűzték a felkelés lobogóját.

Rákóczi mór Kálié megvétele után udvari marsall- jává tette és mint bizalmas emberére, sok fontos feladatot bízott ra. Huseges szolgálati jutalmául sok magas tisztséget kapott. Munkács várának parancsnoka, a jászok es a kunok főkapitánya. Békés majd Máramaros megye főispánja. Midőn a szabadságharc ügye alkonyuló- ban volt, a fejedelem e bizalmas és hűséges emberének várkastélyát választotta a császár képviselőjével folytatott egyezkedő tárgyalás színhelyéül, és megbeszélések céljából 1711. január 31-én ismét Vajára érkezett.

Vay Adám a szabadság- harc bukása után a száműzetésbe is követte a fejedelmet. Maga Rákóczi is azon volt. hogy vele tartson, mert feltette hűséges emberét a császári bosszúállástól. Egyik

évfordulóján

levelében így' írt erről: „Bercsényit és Vay Adámoi pedig magammal kell vinnem, meri ezek nem olyanok, kik bármely feltételek mellett megadnák magukat.” Valóban, midőn Pálffy tábornok közölte Vay Adómmal, hogyha elfogadja a szatmári békekötés feltételeit, akkor kegyelmet nyer, s javait visz- szaKapja, a kuruc generális így válaszolt: „Tudja meg kigyelmed, hogy Vay Adám nem volt bajusztalan gyermek, mikor IX. Rákóczi Ferencnek hűséget esküdött.”

Hűségesküje mellett haláláig kitartott. 1711 februárjában elhagyta hazáját, am» lyet többé sohasem látott. Lengyelországban találkozott a fejedelemmel, de betegsége miatt nem tudott továbbmenni és Dantzkában (később Danzig, ma Gdansk) telepedett le. Itt tengette számtalan nehézség, nélkülözés és maruosó honvágy’ közepette eletét. 1719. január 31 -én halt meg es az Erzsébet templomban temették el. a korábban elhunyt leánya, Júliának hamvai mellé. Emlékét a templom falába elhelyezett hatalmas márvány- tábla örökítette meg.

Közel 200 esztendő telt el, amíg a Rákóczi-szabadság- harc bujdosó hőseinek hamvait a nemzeti kegyelet hazai földbe helyezte. Néhány évvel az 1867-es kiegyezés után, 1873-ban Zemplén vármegye kezdeményezésére országos mozgalom indult II. Rákóczi Ferenc és a többi sza- badsághös hamvainak hazahozatalára, de Ferenc József császár csak 1904-ben tett in_ tézkedést a nemzeti akarat teljesítésére. Ennek alapján 1906-ban sor kerülhetett az idegenben meghalt kuruc szabadságharcosok hamvainak hazaszállítására, miután ehhez az érintett országok kormányai is hozzájárultak.

Vay Adám hamvainak Danzigból történő hazaszállításához maga It; Vttmos császár adta meg az engedélyt, azzal a feltétellel, hogy az egyidejűleg elszállítandó fekete márványtábla helyett a magyar hatóságok egy ugyanolyan anyagú és feliratú táblát helyezzenek el az Erzsébet templom falában. Az ünnepélyes átadás 1906. június 16-án történt, s Vay Adám porladó földi maradványait a család kívánságára szülőfalujába, Vajára szál. lították és itt helyezték örök nyugvóhelyre.

Vay Ádám emlékét szű- kebb pátriája mindmáig elevenen megőrizte. Az egykori Vay várkastélyban 1964-ben megnyílt múzeum a község é jeles szülöttének nevét vette fel és intézményesen is ápolja névadója emlékét. A múzeumi baráti kör kiadja Vay Ádám életrajzát és az évforduló kapcsán rendezendő emlékünnepélyen sor kerül szobrának leleplezésére.

Molnár Mátyás

Takács Erzsébet: NÉPBIZTOS

Évente 1000 előadás

Tánczenei műsorok, népi együttesek, külföldi vendégek

Ezérhatvankét előadás az ország 19 megyéjében és Budapesten. Olyan sikeres műsorok, mint a Mini-fesztivál, a Sláger NB I, a Halló Balaton, a Sláger hullám — fémjelzik az ŐRI, az Országos Rendező Iroda tavalyi működését,. Műfaji megoszlás szerint hagyományos tánczenei, beat, jazz, folklór, operett, chanson, pantomim es észt- rád összeállításban.

Keszler Pált, az Országos Rendező Iroda igazgatóját kértük meg. tájékoztasson az idei tervekről, műsorokról.

— A téli-tavaszi szezon már január elsó napján megkezdődött nálunk. Évkezdő műsoraink egyikében a Metró zenekar önálló hangversenye szerepelt Zalatnai Sarolta és Sándor György paródista közreműködésével. önálló estje lesz a Hungária együttesnek Fenyvesi Gabi felléptével. Az Echó-együttes hangversenyén Magay Klementina és Bene Győző, az Ómega- együttessel Wittek Mária énekel. A Ritmus 69 összeállításban Harangozó Teri, Mátrai Zsuzsa, Bence Márta, Németh József és az Express-zenekar szerepel.

A népzenei műsorok közül mit említene?

— A madár vígan dalol ét a Farsangi nóták című összeállítást. Az előbbin Mészáros Tivadar, az utóbbin Járóka

Sándor és népi zenekara játszik. Mindkét műsorban fellép Kovács Apollónia, Vörös Sári, Gaá] Gabriella, Madarász Katalin és a nyílik a rózsa vetélkedő győztesei.

Külföldi egy ütteseket is fogad az ŐRI?

— Január végén, február elején érkezik hazánkba az Egyesült Arab Köztársaság 100 tagú népi együttese. Zene, ének és táncszámokkal lépnek fel. Március 2-tól 16-ig szerepel Magyarországon egy olasz együttes, a Beat olasz módra című műsorral. Márciusra várjuk egy japán né- pi együttes érkezését.

— Mi szerepel a nyári tervekben ?

— A Balaton és a szabadtéri színpaddal rendelkező vál- rosok kerülnek ekkor előtérbe. Öt magyar és három külföldi produkciót készítünk elő a nyárra. A vendégszereplök között Rita Pavone, Bitlic Davis, Udo Jürgens, Ella Fitzgerald. Mireille Mathieu, s az, angol Unit 442 együttes nevét találjuk, (k)

lINESCO-cIismerés a nyíregyházi lauárhepzésnek

Egy nemzetközi konferencia Uugf

Az ENSZ kulturális cs nevelésügyi szer, j etc a, UNESCO iiainbui^, pedagógiai intézete a kozelmúilbai. konferenciá i lóri. kozott a tagállamok u-ui . zésének helyzetével, s )a csiatoka dolgozott kj a további mun kára. Ezen a konferenciái hazánkat Kovács József Ko: suth-dijas főiskolai tanár, : Nyíregyházi Tanárképző Fö iskola igazgatója képviselő Delegátosunk a napokban té: vissza a megyébe. Munkatér sunk az ott végzett munl. iránt érdeklődött.

— Miért esett a válasz tás a nyíregyházi főiskolára?

— Három éve lesz, hogy

intézményünket a Művelődés ügy i Minisztérium es a magyar UNESCO-bizotUág az ENsz. Kulturális ne,-e.ie*ügyi szervezetéhez kapcsolt felső- oktatási intézménynek nyilvánította. Főiskolánkon még 1966-ban létrejött egy UNEoCO-bizottScg, 'anwjjy feladatának középpontjába állította, hogy az oi. utas és nevelés a béke es a nemzetközi megértés szolgalatéba álljon. Számos témából tartottunk előadást, amelyeken a hallgatók szakjuknak megfelelően ismerkedtek például nyelvünk, irodalmunk, történelmünk, földrajzunk más népekkel való kapcsolatáról. A speciálkollégiumi előadások hallgatói érdekesnek tartották a természettudományi tárgyaknál fellelt nemzetközi vonásokat is. Értékednek látta munkánkat a magyar UNESCO-bizottság is, s a múlt évben Párizsban beszámolt tevékenységünkről.

Ilyen előzmények után került sor a mostani meghívásra.

— Mi «olt a konferencia napirendjén?

— A tagállamokat képviselő és a Föld minden részéből összegyűlt delegátusok

— oxfordi kambridgei, moszkvai, prágai és más egyetemek neves szakéin bérei

— különböző szekciókban a tanárképzés időszerű fejlesztési tennivalóit beszélték meg és azután javaslatokat dolgoztak ki a képzés korszerűsítésére.

A mi csoportunkban — egy

amerikai, francia, német és belga tudós társaságában — a korszerű technikai eszközök alkalmazásáról, az új, hatékony módszerek bevezetéséről. a közösségi nevelés módjairól és a tanárképzést végzők továbbképzéséről vitáztunk.

— Tettek-e számunkra érdekes megállapítása, kát?

— Például az audiovizuális szemléltetéssel kapcsolatban ismertettem a mi főiskolánk

helyzetét Elmondtam hogy á most telazorelesre kerülő lyen eszközök még tíz év múlva is korszerűéi lesznek, .smertettem az iski. 'elevizió dásainak nasznpsí le .tát.

A másik témában egyenek >en újat és sokat adott a lyíregyházi tapasz; lat. Elmondhattam. hogy nálunk a iroíesszor nagy előadásait — amely már korszerűtlen és jihaladott — felváltotta a kis itszámú csoportokkal való zémináriumi és gyakorlati ,'glalkozás. Ezzel egyszerre „evés hallgatónak adhatunk sokat mind a természettudományi, mind a humán tárgyak esetében, s felkészültségüket is ellenőrizhetjük. A résztvevők is elismerték, hogy e módszernek hallatlan előnyei vannak a ma is dívó nyugati nagyeloodásos móddal szemben. Élénken érdeklődtek például az iránt is, hogy nálunk a gyakorlati képzés milyen fontos. Előkészíti tanár jelöltjeinket az életre, a falusi munkára az is, hogy gyakorló iskolában taníthatnak, amely a főiskolához kapcsolt, szórósán együttműködik. Ugyanakkor kétszáz tanyai gyerekét is bentlakásos módon oktatunk. Ez különösen az améri. kai és a belga delegátust lepte meg, hiszen ők nem eey területen küzdenek még s: ót- szórt településeiken iskola, tanerőhiánnyal, s analfabétizmussal is.

Érdeklődve hallgatták azt is, hogy nálunk a köztBscgi nevelés a kollégiumban valósul meg jórészt, a diákönkormányzat útján. Így’ neküni: is jobban sikerül megismerni a hallgató személyiségjegyeit, alkalmasságát jövendő pály ájára, Tetszett a szekció szakembereinek — s a végleges javaslatba is bedolgozták —, hogy nálunk a tanári müfika feltétele a középiskolai diploma mellett az ott végzett gyakorlat, s hogy a • továbbképzést állandóvá és kötelezővé tettük kutatási terv készítésével is, ezt az Akadémia es a minisztérium ellenőrzi,

— Milyen benyomásokkal érkezett haza igazgató elvtárs?

— Ű*v érzem, hogy Magyarországnak, kozok la. ásun k felszabadulás óta kivívott eredményeinek sok rokonszenves barátot sikerült szereznem ezen a konferencián is. Csupán azzal, hogy a tényeket ismertettem, amelyek megtalálhatók nálunk, s az ország minden tanárképző főiskoláján is. Respektálták fejlődésünket, s megállapítottak, hogy a világ közoktatásának élvonalában vagyunk számos tekintetben. Kérték, maiadjunk további kapcsolatban, eredményeinket jobban publikáljuk, tapasztalatainkat kölcsönös látogatásokon Is kamatoztassuk.

R f.

. j;.t'

.......— 1 t "i-T.-L—i----— Van. Csak nincs vele valami baj?

A főmérnök ingerült lett, idegesítette ez a fürkésző pillantás.

— Nincs. Csak éppen beszelni szeretnék vele. Melyikük 8Z'1’

Hübner odamutatotl a sarokra.

— Ott van.

— Köszönöm — mondta a főmérnök. — Négyszemközi szeretnék vele beszélni.

— Kérem, — felelte sértő dötten Hübner, — ha nem rám tartozik az ügy, akkoi el is mehetek.

, — Nem magára tartozik.

' A művezető mérgesen sai - konfordult, s kis idő millv fentröl, az üvegkalilkából les te a két beszélgető em bér1.

Cságoly nem volt meglep ve, amikor a főmérnök odalépett hozzá. Köszönt, majd levette a hegeszt ipákéról a fényt, s szemüvegét a homlo kára tolta, í — Tessék.

Bakay óvatlanul rátette a kezét az alvázra, a vas pedig át volt forrósodva.

«- Vigyázz!

— Semmiség — mondta a főmérnök mosolyogva, pedig a tenyere kegyetlenül égett

Aztán hallgattak.

Végül is azt kérdezte el- komorodva a hegesztő:

— Mit akarsz tőlem?

— Szeretném tudni mi történt veled. Hiszen te...

Cságoly vonásai élesebbnek lüntek. talán a védőszemüveg nyomódott a bőrébe.

Nagyon lassan beszélt:

— Emlékszem. majdnem 'emondtam azt a lengyel itat. Akkor pedig mj soha icm találkoztunk volna. — Mosolygott. — Érted, hogy mit akarok mondani? Nem vötelező neked emlékezni minden űtttársra. Végered nényben csak tíz napot vol- unk együtt. Mi az? Semmiség, ahogy te mondtad az előbb, amikor hozzáértél a tüzes varrathoz. Vannak, akiket tíz évig ismertem, vagy húszjg. Azoknak sem engedem, hogy beleavatkozzana' az életembe.

Ez nagyón világosan hangzott. Bakay azonban még kísérletezett.

— Leváltottak?

— Nem. Elengedtek. —

Üjra mosolygott. — Mindig koránkelő ember voltam, s így nem esik nehezemre hajnalban utazni.

Szemére tette a sötét üveget, mint aki befejezte a beszélgetést. A vakító fény a főmérnök arcába csapódott Tenyéréi védekezőén tartotta maga elé.

— Segíthetnék neked vala miben?

Az ember rámeredt, majd kikapcsolta a készüléket.

— Gyere, kikísérlek az ud- arba.

Kinn a darupálya alatt rágyújtottak egy cigarettára.

— Nagyon kérlek, ne látogass meg többé!

— Miért?

Cságoly fejével a csarnok felé bökött.

— Azok nem tudják, hogy ín ki voltam. És nem is akarom, hogy’ megtudják. Ugye megkérhetem erre. főmérnökei vtárs?

Bakay csak nézte ezt a ko tok embert. Most már elkép zelte, hogyan történhetett a dolog. Ilyen elszánt arccal állhatott akkor is az iparág főnök elé. No hiszen, ehhez nem kell nagy fantázia.

Barátságosan kívánt azon

ham visszavonulni.

— Nincs szándékomban téged megbántani, de nem tetszik nekem ez a nagy önérzet.

Cságoly felszabadultabbnal clszett. Szelíden mosolygott

— Megadtam érte a/, árát. Nekem elhiheted.- — Kérleli, ha bármire is szükséged lenne. . .

Mindketten udvariasan bic- jentettek.

Hübner már várta Csá- ,olyt. A szerszámraktár előtt lépett hozzá.

— Hol járkált maga?

— Kinn volt dolgom.

— Mit akart magától a főmérnök?

A hegesztő elrévedve válaszolta:

— Azt mondta, hogy’ hasonlítok valakire, akivel Lengyelországban együtt nyaralt

— Ne hadovázzon, — szólt dühösen Hübner. — Mi itt nem szeretjük azokat, akik leadják a drótot a főnökségnek. Értettük egymást Csá- goly?

A hegesztő halkan kérdezte:

— Mitől fél. művezető úr? Én nem köpök a maga levesébe.

Olyan szelíden mondta, hogy Hübner megijedt attól a magabiztos hangtól. Idegesen hadonászni kezdett.

— Nem szeretem az ityes- mit. Még az udvarba is kimentek. Maga még azt állítja, hogy valami nyaralás ról tárgyaltak.

Cságoly hirtelen megragadta a köpcös férfi karját.

— Jöjjön! Magával is ki- mehetek.

A művezető meglepetésében engedelmesen hagyta, hogy kivezessék a darupályához.

A hegesztő pedig felmutatott az égbe.

— Mit szól hozzá, megin jönnek az esőfelhők.

Hübner indulatosan kirán tóttá a karját a másikéból.

— Hülyét akar belőlem esi nálni, szakikóm?

Cságoly odahajolt hozzá é a fülébe súgta:

— Bakay magánügyben ke resett fel, szigorúan magán ügyben. „

A művezető gúnyosan mérte végig.

— És higyjem ezt el ma gának? Nézze, Cságoly, mp guk ketten más-más társadalmi kategóriába tartoznak.

Maguknak milyen magánügy ük iehet egymással? Maga biztosan valami panaszos levelet firkált neki: Ismerem már az ilyesmiket.

A hegesztő váltat vonl.

— A maga dolga. hőgy hisz-e nekem. Ha nine oka, hogy» feljen, akkor mii gyanakodik?

Hübner rácsapott erre a mondatra:

— Tehát beismeri, hogy susmukolt?

A hegesztő megragadta a művezető kabátját.

— Vegyen fel tiszta fehérneműt. Nálam az Ilyen gyá• va alakok nem sok sót ettek volna meg.

— Mi az, hogy magánál? Mi volt maga, csak nem a római pápa? 1

Elszóltam magam. — gondolta Cságoly, de aztán köny- nyedén így’ felelt:

— A nálamból gondolja? Ez a szavamjárása, Hübner úr. Még abból az időből, amikor azt mond gattuk, hogy a munkásnak a gazda fejével kell gondolkodnia...

És otthagyta a csodálkozó -inbért az udvaron.

Most már tényleg elkezdett szemerkélni.