Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

REtBT-MAGYARORSZAä 1969. február SS. Ml 1\ Ő S ÉGI ŐRJÁRAT Ruhákról — kendőzetlenül Ellátogattunk néhány üz­letbe, de leginkább a vásár- . lók Véleményére voltunk ki­váncsiak : milyen minőségűek a ruházati áruk? A kővetke­ző alkalommal a kereskedel­mi szakemberek nézeteit ál- . lttjuk a vevők ma idézett vé­lekedései mellé. üzembiztos — csak törik A ruhában ma mindenki minőségi ellenőr is egyben, mert mindenki fogyasztó, me. zítelenül nem jár senki. Nem a ruha teszi az embert, de azt jogosan várják el bárki­től, hogy rendesen öltözve je­lenjen meg munkahelyén, vagy bárhol, mert erre lehető­sége van? De mit vesz fel? Kell először is fehérnemű. A nylon jó. de nem minden­ki bírja. Van még a habse­lyem — de hát az két-három mosás után rendszerint boly- hosodik, feslik a varrás, fel­szalad a szem, akár a haris­nyán, s el is lehet dobni. A kombinéról könnyen lefoszlik a csipke — nehéz pótolni — a melltartók nem elég erősek, vagy — drágák. Ami jobb, az mind igen drága, kisebb fize- tesüeknek nehéz megvenni. Aztán a harisnya. Igen sok a panasz. Van úgy, hogy a csomagból felszaladt szemű áru kerül elő, de előfordul, hogy egy vagy két viselés után szalad a szem, lyukak keletkeznek rajta a szembiz­tos pedig törik. (Mégis kévé­kén reklamálják, mert nem sokan tudják, hogy a rejtett hibásakat néhányszor! viselés után is visszacserélik.) Amelyik fehérnemű gyári hibás — azt visszacserélik, még akkor is, ha figyelmezte­tő tábla hívja fel a figyelmet: Női fehérneműt nem cseré­lünk! Ez egészségügyi és nem minőségi rendelkezés. Ha mindez megvan,! akkor még kell valami ruha is. So­kan vásárolnak konfekciót, különösebb panasz nincs a minőségre. A választékra an­nál inkább. Divatcikk 4 ezerért Elkel még egy pulóver vagy kardigán is, A kötöttáru minőségére sincs az üzletek­ben sok kifogás, otthon an­nál több. A gyapjú össze­megy, a műszálas széjjel. Előfordul, hogy 10 centiket vesznek be belőle, egyik-másik gyerek pedig nem tud olyan ütemben nőni, hogy utolérje a kabátkáját. A kötöttáruban ami jó — annak komoly ára van, ami olcsó, az pedig... Hogy olcsó is legyen, jó is, az túl nagy követelménynek látszik. Kabát télidőben feltétlenül kell. Általában- nincs sok pa­nasz rájuk, van viszont a most divatos műszőrmékre. Tavaly nyolcat rendelt a Centrum Áruház, mind a nyolcat eladta és vissza is vette. Ára 2800 forinttól 4200- ig! Festéshiba, szőrmekopás. Előfordul, hogy eikapja az eső viselőjét és összefolyik a festés, a másiknál „befe­küdt” a szőrme, mert hord­ták. (Nem tréfa, a műszőrme ennyi pénzért is csak divat­cikk, nem strapakabát — mondják a kereskedők.) Röviden ennyit a nőkről, de a férfiak sem állnak jobban. Fehérneműben kevés a vá­laszték, s a habselyemre itt is áll, hogy nem bírja sokáig. Szerencséje van annak, aki megfelelő holmit kap, mert vagy nincsen, vagy csak pult alól adják. Az ingeknél is ez a hely­zet. Vagy nagyon — túlságo­san — olcsó, vagy nagyon drá­ga. A NEVA-ing lejárt, de helyette csak feleáru zefirt lehet venni, vagy kétszeres áron nylont. 100 és 200 forint közötti áru és minőségű nin­csen, pedig ez kellene legin­kább. Általában jó a férfi kon­fekcióáruk minősége is ki­vétel persze akad. A Welling- tonnak nevezett bársonyzakó anyaga például nem stabil, bolyhosodik, vagy — a szak­emberek szerint — rühesedik, azaz foltok keletkeznek raj­ta. Elég sok baj van a zsugo­rított bőrből készült zakók­kal is, az anyag nem éppen szerencsés volta miatt. Má­soknál a műbőrkabát ujja és gallérja töredezik ki, amit meg lehetne oldani kötött vagy szőrme gallérral. Meg is ol­dották, de mennyiért? Mégis: elfogadható válasz­ték olcsó áron. Talán itt a legjobb a helyzet Gyermekek „egyenruházata” A gyermekholmik esetében sincs szó általános rossz mi­nőségről, bár jó néhány eset­ben van kifogás. A bébihol­minál először is szinte nincs választék, mintha egyenruhá­zati alapon menne a csöppsé­gek öltöztetése. Akinek ez nem tetszik beszerzi külföld­ről, ott nemcsak válogat, ha­nem olcsóbban is kapja meg. Ruházat a pelenka is. A magyar tetrapelenka minő­sége eléri a külföld színvona­lát, de az is igaz, hogy az ötszörösébe kerül. (És hány húszforintos pelenka kell egy újszülöttnek? Van kismama, aki a kelengyeutalványra csak pelenkát vásárol.) Bár a ruhát szinte nyúzó nagyobbacskáknál nehéz kü­lönbséget tenni, miért nyű- vik gyorsan a ruha: a játék vagy a gyári hiba miatt — egy eset mégis említésre méltó. A harisnyanadrágok — nem olcsó holmik — a legváratla­nabb helyen szakadnak, re­pednek, válnak és kezdenek független életet. A vásárlókkal és kereske­dőkkel folytatott első beszél­getésekből azt szűrtük ki, hogy a ruházati áruk minősé­gével nincs annyi baj, mint a cipővel; az utóbbi években a minőség nem romlott, de nem is javult. A bolti rek­lamációk itt korántsem adnak hű képet a gyenge mi­nőségű árucikkekről, mert sokan nem élnek az orvos­lási lehetőségekkel. A minőségi versenyben erős ellenfél a külföld, de az osztrák, olasz, vagy a francia holmikra is akad panasz nem is egy. Ugyanakkor a külföldi áru árban nem tud verse­nyezni a hazaival. Persze jó, hogy lehet ilyeneket is vásá­rolni, s az sem lenne baj, ha még több lenne, esetleg ki­sebb árkülönbséggel. Kun István Elvitte a táppénz... Mennyit ér a kultúra a márokpapi tsz-ben ? Valósággal „bravúr”, amit Márokpapi ban műveltek. Ezen bosszankodnak most dolgozók, vezetők egyaránt. Csak késő! tovább nyújtóz­kodtak, mint a takaró, s en­nek ebben az évben látják majd a kárát De nézzük, mi is történt? Tavaly a termelőszövetkezet tagsága 58 ezer forintot sza­vazott meg a szociális és kul­turális kiadásokra. Ezzel szemben 120 ezret használták fel. Miből, és hogyan? Rej­tély. S még tovább bonyolít­ja az ügyet az, hogy elsősor­ban mégsem a megnevezett célokra használták fel a meg­szavazott összeg többségét, hanem másra. A kultúrára szánt összeget jóformán elvit­te a táppénz. Erre tavaly 65 ezer forintot fizettek ki. A kultúrát mindössze 2400 fo­rinttal „támogatták.” feladata lenne a tsz táppén­zes betegek ellenőrzése. NEM ADTAK EGY FILLÉRT SEM SENKI SEM ELLENŐRIZTE Sok volt a beteg? Kimuta­tás szerint igen. Mutatja az elnök és a főkönyvelő, hogy 1968-ban 52 tsz-tag volt beteg- állományban, s ezek miatt 2322 nap esett ki a termelés­ből. De vajon, valóban eny- nyien voltak-e betegek? Ne­héz lenne megállapítani utó­lag, hiszen a táppénzellenőrző bizottságot csak a múlt év ok­tóberében alakították meg. Addig valójában senki nem ellenőrizte, hogy a táppénzt jogosan veszik-e fel a kiírott betegek. Szó sincs arról, hogy oktalanul vádoljunk valakit, de maga az elnök mondta: „Akadtak, akik ittasan voltak táppénzen, vagy otthon ma- szekoltak, a háztájiban dol­goztak.” És pontosan abban az időszakban, amikor a leg­égetőbb volt a munka a kö­zösben. Ezt a zárszámadó köz­gyűlés beszámolója is szóvá tette. Ezt erősítette meg dr. Ja­kab Mátyás, körzeti orvos is. Elmondta, maga is találkozott táppénzre vett beteggel, aki otthon dolgozott, vagy a me­zőről tért haza. Á tsz-táppénz- ellenőrzés kiesik a kezéből. A három községben: Csarodán, Tákoson és Márokpapiban nincs körzeti ápolónő, akinek Ez és a tsz részéről elha­nyagolt ellenőrzés eredmé­nyezte, hogy saját magukat csapták be a márokpapiak. A táppénzre kifizetett 65 ezer forint plusz három százalék­kal növelte volna a tsz-tag- ságnak a jövedelmét. És ez annál bosszantóbb, mert Márokpapiban a kultú­ra támogatása ugyancsak ége­tő gond. Szarka Károly, a tanács vb. elnöke mondta: „Mi felhívtuk a figyelmét a tsz-nek, hogy segítsenek ben­nünket kulturális céljaink megvalósításában, de nem ad­tak egy fillért sem.” Ott áll még mindig befeje­zetlenül a múlt év tavaszán megkezdett klubhelyiség. Va-® lósággal „összekönyörögték” rá a pénzt. Segített a KPM, a pártbizottság, a Művelődés- ügyi Minisztérium, a községi tanács 20 ezret biztosítóit hoz­zá a kőfa alapból, csak a tsz nem adott. Pedig lett volna miből. Munkaerőt alkalmaznak MOTOR JAVÍTÁSBAN nagy gyakorlattal rendel kező TECHNIKUST MŰVEZETŐI BEOSZTÁSBAN, továbbá SZERKEZETI és SZER­SZÁMGÉP LAKATOSOKAT, MOTORSZERELŐKET felveszünk. Talajerőgazdálkodási Vál lalat Nyíregyháza, Dimii rov u. 98. A 21. sz. AKÖV nyíregyházi üzemegysége azonnali belépéssel felvesz autóviliamossáni és motorszerelőket. Jelentkezés: Nyíregyháza, Irodaház, 321. sz. (138) A TSZ ÜGYE IS. Nem lesz könnyebb a hely­zete a tsz-nek az idén sem, hiszen a múlt évben megter­helt szociális, kulturális szám­la ez évben tovább terhelő­dött. 1969-ben már igaz, hogy 142 ezer forintot fordítanak a szociális és kulturális alap­ra, de számításba kell venni, hogy ebből a tavalyról meg­maradt 60 ezer- forint alap­hiány lejön, s csak 82 ezer fo­rint marad meg Ez nem sok, de nem is kevés. Ha a szociális és kulturális alapon levő összeget helyesen az igényeknek megfelelően osztják meg ha valójában csak a betegeknek fizetnek táppénzt, s növelik az ellenőr­zés hatékonyságát, akkor több jut a kultúra támogatására, a legégetőbb gondok, de fő­leg a klubhelyiség megépíté­sének és berendezésének a támogatására. Ez az egész fa­lu, s így természetesen a tsz Szövőátk£pzo«Öket tel vesz üuk 16 éves kortól. Leányotthont biztosítunk. Jelentkezés levélben Hazai Pamutszövőgyár Budapest, IV.. Baross u. 99. (Bp. 3435) ügye is! F. K. Eddig még ismeretlen ké­miai szerrel január 9-én ön- gyilkosságot követett el S. János 15 éves kállósemjéni iskolai tanuló. Miután meg­kapta az értesítőjét — mely­ben az állt, két tárgyból: ma­tematikából és orosz nyelv­ből megbukott —, megnézte társaival együtt az Egri csillagok című filmet És nem ment haza többé. Estére ta­láltak rá a vasút menti Ke­reszttó dűlő nádasában. Már nem lehetett rajta se­gíteni. * . Hogyan vezetett S. János útja a végzetes tragédiáig? Mit mondanak róla az érde­keltek, a szülők, a pedagó­gusok, a község lakói, veze­tői? Néhányan tudomásul vették a megmásíthatatlan, s azzal tettek pontot a tragé­dia után, hogy mindig is vol­tak beteg idegzetű gyerekek, akik ebben a kritikus élet­korban óhatatlanul ilyen lé­pésre szánják el magukat. Többen a szülőket okolták, akik feltehetően megfélemlí­tették a gyereket. Mások a túl szigorú pedagógusokban, keresték a gyerek halálának okát. Hol van hát az igazság és a felelősség? S. László, a gyerek édesapja (vasúti munkás): — Kérem, azt a gyereket üldözték a ta­nárok. A hatodikban is meg­buktatták, osztályt ismételt. Miért halt meg S. János iskolai tanaié? Most is ezt akarták vele. Nyomták a gyereket. Pedig nem volt alábbvaló a többi­nél. De nem akarták, hogy ember legyen belőle... Mi oka lett volna a peda- gógusnaknak? — Az, hogy volt a család­jával egy régi incidensünk. Akkor engem nem tudott el­intézni, hát bosszút állt a fiamon... De a hatodik osztályban nem a jelenlegi pedagógus buktatta meg? — Nem, de az is nyomta a gyereket! — S. Lászlóné, az édes­anya: — Szívbeteg vagyok. Amennyire lehet foglalkoz­tam a gyerekkel. Mindig megkérdeztem, hogy tanulsz Janikám. Nekem nem mond­ta, hogy bukásra áll. Nem gondolták a tanárok sem. Megkeresték szeptember óta a gyerek osztályfőnökét, aki az egyik tantárgyból elég­telenre minősítette Jánost? — Akartunk mi menni. Többször is. De nem állt vol­na az szóba velünk. Akkor mentem fel az iskolába, janu­ár 9-én. mikor Jani nem jött haza... Miért éppen és csak ak­kor? — Mert, máskor mindig haza szokott jönni. És most nem tudtam, hogy mi történ­hetett vele...? T. László VIII-os osztály­főnök: — Nagyon sok bajom volt a gyerekkel. Sokszor nem készítette el a házi feladatot, nem járt rendesen a korrepe­tálásra sem. Nézze meg, nemcsak két tárgyból állt 1- esre, 2-esre, hanem a leg­több tárgyból ilyen az osz­tályzata. Szinte meg sem le­pődött, amikor megtudta, hogy két tárgyból félévkor elégtelen lett, nálam mate­matikából, B. Gyulánénál orosz nyelvből. Családlátogatáson járt-e ebben az iskolai évben? — Sajnos nem. Bár több­ször készültem. Zempléni Zoltán iskola- igazgató: — Nagyon sajná­lom ezt a gyereket és a szü­leit, akik rendes, becsületes munkásemberek. A gyerek valóban gyengén tanult, már tavaly év végén is megbu­kott volna, a jóindulat se­gítette át. Bizony nem egyszer elmaradt a korrepetálások^ ról, amit a hátrányos helyzetű gyerekeknek szerveztünk. Az is sajnos, hogy a szülei nem keresték a kapcsolatot a pe­dagógusokkal, nem jöttek el a szülői értekezletekre. Milyen a hangulat a neve­lőtestületben? — Nagyon megrendített mindenkit ez a tragédia. Ke­restük, kutattuk az okát, a felelősséget. De úgy találom, a pedagógusok mindent meg­tettek. Más probléma az, hogy éppen a tragikusan végződött eset döbbentett rá bennünket, hogy a családlátogatásokat nem lehet formálisan végezni. Ez nagy figyelmeztető. Meg­mondhatom azt is, hogy igen nehéz helyzetben vannak most a nevelőink. A szülők egy része bennünket okol, sőt néhányan követelik a gyer­mek felmentését a tanulástól. Veres András körzeti or­vos: — Jött már hozzám azó­ta olyan szülő, aki eddig nem sokat törődött a gyereké­vel, büntetést is kapott a mulasztások miatt. S most kérte, adjak orvosi papírt, amivel felmentik a gyere­ket... Mi a véleménye az orvos­nak: erős érzelmi ráhatás nélkül is elképzelhető S. Já­nos öngyilkossága? — Nem valószínű. Hisz tud­tommal idegkezelésre nem szorult a gyerek. Csak érhette valami erős félelmi hatás, amely robbanásszerűen ve­zette a tragédiához. Kövér József tanácselnök, Oláh János községi párttit­kár: — Nagon megrázta a falut ez a tragédia. Tanácsülésen és pártgyűlésen is foglal­koztunk vele. Igyekeztünk megnyugtatni az embereket. Meg akarjuk értetni minden szülővel, hogy nem szabad ellenséget látni a pedagógus­ban. A pedagógusnak a tár­sadalommal, a gyerekkel, a szülővel szembeni kötelessége ezután megkívánni az alapos tudást. De nagyobb segítsé­get is várunk a nevelőktől a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását illetően. Ugyanak­kor rá szeretnénk ébreszteni a szülőket is, ne tartsák féle­lemben a gyerekeket. A féle­lem, a megtorlás sohasem hoz jót. FELVÉTELRE KERESÜNK HÄROMMÜSZAKOS MUNKÁRA 16 évet betöltött 8 általános iskolai végzettségű női munkaerőket fonó és orsózó át képzős tanulónak. Vidékieknek lakást biztosí­tunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Pamuttextilművek fonógyára Budapest, XI., Bocskai út 90 Munkaügyi osztály. (Bp. 3958) A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres KŐMŰVES, ÁCS-ALLVA- NYOZÓ, VIZ. — GAZ-, KÖZPONTIFŰTÉS-SZE­RELŐ, VILLANYSZERELŐ, HIDEGBURKOLÓ, SZIGE TELŐ, HEGESZTŐ. LAKA. TOS, ASZTALOS. FAIPARI GÉPMUNKAS, ÉPITŐGÉP- JAVlTÖ, SZERELŐ ÉS TMK-LAKATOS SZAK. MUNKASOKAT, VALA­MINT ÉPÍTŐIPARBAN JÁR TAS KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Főétkezés és munkásszál­lás biztosítva. JELENTKEZÉS a vállalat munkaerő-gaz­dálkodásán Debrecen. Kálvin tér 11. Fiatal villa nyszerelőket Folytathatnánk még a vé­lemények szembesítését. De ezek helyett talán érdeme­sebb ismét rámutatni a csak félig megtett utakra... Ha azokat a kritikus lépéseket megteszik az érdekeltek, talán nem marad teljesen egyedül a marcangoló balsikerrel. Páll Géza AZONNAL FELVESZÜNK. (135) ELEKTERFÉM KTSZ Nyíregyháza, Vasgyár utca 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents