Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

> -Mal m wr var!V4nr»R«r?l<f WW Vfvrt-Ir ff. —■■ ■ _^___^ Külpolitikái összefoglaló Cabot Lodge különös kijelentései a párizsi négyes konferencián íieresi a megoldást a Nyugat-Európai Unió Kairói vélemény a zürichi merényletről Washingtoni álláspont Peking lépégről A szovjet gazdasági reform és a fogyasztók Beszélgetés Szirujewel, a Szovjetunió he!kereskedelmi miniszterével Csütörtökön lezajlott a Vietnammal kapcsolatos né­gyes találkozó ötödik ülése Párizsban. Előrehaladásról ezúttal sem lehet beszélni. Mindenesetre kissé különös volt az USA delegáció vezető­jének, Henry Cabot Lodge- nak felszólalása. Az 1954-es, Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények megfelelő ala­pot képeznek a vietnami bé­ke megvalósításához, jelentet­te ki, — mintha nem éppen az Egyesült Államok lett vol­na az a hatalom, amely nem írta alá a genfi egyezménye­ket, s amely elsősorban meg­szegte azokat Az is furcsa, hogy Cabot Lodge kijelenti: a vietnami háború katonai de- zeszkalációja lenne az első és leglényegesebb lépés a béké­hez vezető úton — s „a többi néma csend”. Holott a régi mondás — .aki a-t mond, mondjon b-t is —, szerint en­nek a kijelentésnek a logikus következménye az lenne, ha elsősorban maga az agresszor, az USA, rögtön hozzá is kez­dene a dezeszkalációhoz, fo­kozatosan kivonva csapatait a határaitól tízezer mérföld- nyire levő országból. Erre azonban az amerikai küldött­ség vezetője célzást sem tett, ilyenformán szavainak — legalábbis egyelőre, amíg tet­tek nem követik — vajmi ke­vés az értéke. Ugyancsak Párizs volt a színhelye a csütörtökön egy másik tanácskozásnak: a Nyugat-Európai Unió parla­menti képviselőcsoportjainak ülése nyílt meg. Mint isme­retes, súlyos válság robbant ki ebben a szervezetben, mert Franciaország helyte’enítette, hogy a többi tagállam nélkü­le és — szerinte — alapsza­bályellenesen folytatott poli­tikai megbeszélést London­ban. A krízis alapja: a Lon­don és Párizs között feszülő konfliktus. Érthető tehát, hogy a közgyűlés úgy határo­zott: Franciaország és Anglia folytasson közvetlen tárgyalá­sokat egymással, félreértéseik tisztázására, az egész szerve­zet pedig ugyancsak vitassa meg önnön szerepét az an­gol—francia nézeteltérések tükrében. Mindebből nyilván­valónak látszik a törekvés, hogy legalábbis valamiféle látszatmegoldást találjanak a válságba került Nyugat-Euró­pai Unió számára, még mi­előtt Nixon elnök *— februá 23-án — Európába érkezik. Gerencsér Miklós: 54. —- Ug5 Hálásan fogadod. Mintha bizony nem tudnád, hogy az öregapádat Gold- schmiednek hívták és Auszt­ria egyik hadseregélelmezője volt a napóleoni háborúk alatt. Ezért kapott magyar nevet és magyar nemességet Ferenc császár idejében. Eötvösnek ezúttal nem íz­lett az élcelődés, alig tudott magára erőltetni égy hal­vány mosolyt. — Tévedsz öregem, ha azt hiszed, hogy tiltakozásra tudsz Ingerelni. Először is. magam beszélnék arról az ér­dekes Goldscmiedről. ha va­lóban a nagyapám lett vol na. Másodszor, én is éppen olyan bolond lennék, mint a Hungária-szálló titkos evüle kezete, ha adnék a szavára. A közel-keleti kérdés hom­lokterében a zürichi repülő­téren levő El A1 gép elleni támadás problémája áll. Az egyiptomi lapok egyrészt el­határolják az arab államokat a merénylettől, másrészt han­goztatják, hogy annak az iz­raeli támadás a forrása. „Amíg igazságtalanság van, ellenállás is van”, idézik Jordánia ENSZ-delegátusá- nak, El-Farrának szavait, va­lamint De Gaulle elnök kije­lentését: „a megszállás ellen­állást, az ellenállás megtor­lást szül”. Kairó úgy véli: az arab államok kormányai nem tudják ellenőrizni, tehát mér­sékelni sem a Palesztinái nép ellenállási mozgalmát. Sürgő­sen szükség van ezért arra, hogy az ENSZ, s azon belül a Biztonsági Tanács állandó tagjai keressenek valamiféle megoldást, amíg nem késő. A (Folytatás az L oldalról) Ezután Kádár János belpo­litikai, gazdaságpolitikai kér­désekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a párt a reformot is eszköznek te­kinti, nem pedig célnak. — A gazdasági mechaniz­mus reformja eszköz arra, — s most már, egy év tapaszta­latai után elmondhatjuk, hogy alkalmas eszköz — hogy a szocialista társadalom épí­tésének újabb lendületet ad­jon. A reformnak az a rendel­tetése, hogy a mi gazdaság- politikánkat, gazdasági prog­ramunkat — amely az ötéves tervben testesül meg — segít­se hatékonyabban és jobban megvalósítani. Ezen belül ter­mészetesen ott vannak állan­dó feladataink, amelyek ma is és még sokáig érvényesek lesznek: a munka termelé­kenységének emelése, a mű­szaki fejlesztés, a termékek minőségének javítása, az ön­költség csökkentése, az, hogy iparunk olyat termeljen, ami hazai fogyasztásra vagy ex­portra megfelel. Kovács József gyakran kér­kedett zsidóellenességével, inkognitóban eljárogatott a Hungária-szálló titkos sza­lonjában az antiszemita sze­ánszokra, ahol Istóczy Győző és más vezető fajgyűlölők okí­tották hallgatóikat, de a pro­fesszor soha egyetlen szóval sem említette, hogy tagja a hírhedt gyülekezetnek, így hát a Vajda nyugodtan ne­vezhette szemtől szembe bo­londnak. —• Csakhogy a zsidó atya- fiságodat német újságok szellőztetik! — kajánkodott tovább a tudós, noha kezd­te érezni, hogy élcelődése korántsem olyan jóizű, mint a svábhegyi saszla. — Ennek ellenére kötve hiszem, hogy a német zsur­naliszták folytattak az érde­mekben családtörténeti kuta­tást. Istóczyék képzelete csütörtöki nap folyamán azonban nem érkezett hír ar­ról, hogy a közel-keleti konf­liktussal kapcsolatos tervezett négyhatalmi tanácskozások ügye előrehaladt volna. Változatlanul foglalkoztatja a világ közvéleményét Peking kissé rejtélyes magatartása. Az USA vezető lapja, a New York Times vezércikkben foglalkozik a témával. A lap szerint Kína belső frakciós harcai folynak tovább, ezért mondták le az USA-val csü­törtökre tervezett varsói ta­nácskozást. Jóllehet, a lap szerint, Kína éles kampányt indított az USA és az új el­nök, Nixon ellen, a New York Times mégis azon a — fi­gyelmet érdemlő — vélemé­nyen van, hogy az Egyesült Államok külön varsói tárgya­lások nélkül is elismerheti az ENSZ-ben a két Kína elvét és feloldhatja a tilalmat a Kínai Népköztársasággal foly­tatott békés kereskedelem­ben. . Az Azad című lap jelenté­se szerint szerdán Daccában és a környező helységekben megöltek 24, az Ajub Khan- kormány ellen tüntető sze­mélyt. Hír szerint csupán Daccában húsz embert lőt­tek agyon a kijárási tilalom megszegése miatt Az emlí­tett számadatokat a kormány hivatalosan nem erősítette meg. A továbbiakban Kádár Já­nos a párt cselekvési egysé­ge erősítésének sokoldalú fel­adatairól szólt Hangsúlyoz­ta, hogy ezt az egységet nap mint nap újabb és újabb fel­adatok megoldásában kell to­vább fejleszteni. Befejezésül Kádár János Budapest lakosságának érde­meiről szólott: — Nem lehet erős a szo­cializmus, ha Budapest nem erős! Horthynak a maga mód­ján igaza volt annak idején, amikor 1919-ben azt mondta, hogy „bűnös Budapest!”, ö a forradalomra haragudott és abban Budapest tényleg „bű­nös” zászlóvivő volt! Ugyan­ezért mi dicsérjük Budapest munkásosztályát dolgozóit, elismerjük e nagy történeim; és nemzeti érdemüket A vita után a budapesti pártbizottság kibővített ülé­se elfogadta az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak megvalósításáról szóló írásos jelentést és Németh Károly szóbeli előterjesztését 1 ­..... 1 — .................. ajándékozott meg a hadse­regélelmező nagypapával, éppúgy, mint Baryék az álte­temmel a közvéleményt Mit tartasz azokról a jegyzőköny­vekről? — Várjuk meg Babes Vik­tort. Mihelyt befejezi az órá­ját az egyetemen, azonnal idejön. — Nyugodtan beszélhetünk az ügyrőL Nem törődöm ve­le, akármekkora antiszemita vagy. Ettől még a tudomá­nyos igazság pártján állhatsz. A faji nézeteid nem tartoz­nak rám. Annál inkább élet­bevágó a szakmai vélemé­nyed. Tudta Eötvös, minél nyíl­tabban beszél barátjával, an­nál biztosabban ér célt. Ko­vács nem is késlekedett az őszinteséggel. — Nézd, én elsősorban se­bész vagyok, nem pedig Mint csütörtöki lapunkban beszámoltunk róla, megkezd­ték tanácskozásukat főváro­sunkban a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei. A kölcsönös kapcsolatok, a választékcsere, az együttmű­ködés fejlesztésének fontos kérdéseit napirendre tűző tárgyalások szünetében, Gel- lért Szálló-beli szobájában kerestük fel Alekszandr Sztrujevet, a Szovjetunió bel­kereskedelmi miniszterét, akivel arról beszélgettünk, hogyan érződik a belkeres­kedelemben a szovjet gaz­dasági reform hatása, mi­lyen új módszereket vezet­tek be a reform óta a szovjet belkereskedelem­ben? — Ez az esztendő jelentős lesz a gazdasági reform meg­valósítása szempontjából a Szovjetunióban — kezdte a beszélgetést a miniszter —, 1968. végén 27 ezer szovjet vállalat dolgozott az új irá­nyítási rendszer szerint. Ezek adják a teljes szovjet ipari termelés háromnegyedét, s a nyereség 80 százalékát. Az idén már minden vállalat a reform elvei szerint dolgozik majd, mert az eddigi tapasz­talatok alapján bebizonyoso­dott: a reform szükséges és hasznos, az 1965 szeptemberé­ben kidolgozott elvek helye­sek. Az új rendszer szerint működő vállalatok mutatói eddig minden évben jobbak voltak, mint a régi módszer­rel dolgozóké. — Ami a kereskedelmet il­leti, a múlt év elején még csak az üzletek 50 százaléka, az év végén pedig már 90 szá­zalékuk a gazdasági reform elvei szerint működött. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi vállalatoknak Is csak két mu­tatót szabunk még felülről: az áruforgalom és a nyereség tervszámait. Mind erőtelje­sebben igyekszünk érvényesí­teni az anyagi ösztönzés önöknél is jól bevált elvét. Ha például a forgalmi tervet száz százalékra teljesíti az üz­let, s kulturált formában szol­gálják ki a vevőket, 10 száza­lékkal emelkedik az eladók fizetése. A forgalmi terv túl­teljesítésének minden további 1 százalékáért 3 százalékkal javul az üzlet dolgozóinak keresete. A nyáron, előrelát­hatóan augusztusban felmér­jük a belkereskedelem re­formjának eddigi tapasztala­tait, ezek alapján az év vé­géig további lépéseket te­szünk az anyagi ösztönzés fejlesztésére és a még régi formában kereskedő üzletein­ket, kereskedelmi vállalatain­kat is az új rendszerre állít­juk át. kórboncnok. Pláne nem váj- káltam vízi hullákban. Tel­jesen világos előttem a ne­vem jelentősége, akár azon­nal kiadhatnám a hivatalos véleményt és tudom, hogy kellő hatással lennék a te­kintélytisztelő betűrágökra. De én sokat adók ennek a zseniális románnak a szavá­ra. Seheuthauer Gusztáv professzor mellett Babes az egyetlen, aki a tudomány je­len állása szerinti legjobb analízisre képes. Nyugodt lehetsz, megszolgáljuk a két­ezer koronádat. Hasztalan biztosította segí­tőkészségéről Eötvöst a pro­fesszor, a Vajdának ennyi távolról sem volt elég nyu­galma visszanyeréséhez. In­dokoltnak érezte, hogy kellő értékére szállítsa le Kovács professzor határozott Ígéretét. Ha nem is értett közelebbről az orvostudományhoz, afelől bőséges tapasztalatot szerzett, hogy a szakértők vonakodva mondanak ítéletet kollégáik véleménye felett, a lehető legritkábban választják a ra­dikális szembenállást, ehe­lyett homályos fogalmazással térnek ki a cáfolás elől. Márpedig ezúttal csak a ka­tegorikus tagadástól, az el­lenvélemény pontos, szakma­— Milyen típusú keres­kedelmi vállalatok dolgoz­nak még a régi gazdaság- irányítási elvek szerint? — Elsősorban azok, ame­lyeknek a forgalma nem ren­tábilis, olyan árukkal keres­kednek, amelyek elengedhe­tetlenül szükségesek a lakos­ságnak, de a kereskedelem­nek egyáltalán nincs, vagy csak elenyésző haszna van rajtuk. Most dolgozunk azon, hogy megteremtsük az ilyen üzleték, kereskedelmi vállala­tok rentabilitásának feltéte­leit is. — Hogyan valósítható ez meg? i — Két utat látunk erre. Az egyik a kis vállalatok egyesí­tése. Ha három kis üzletből egy nagyot csinálunk, csök­ken az adminisztráció, az igazgatás költsége, három he­lyett csak egy igazgató, vagy üzletvezető, egy könyvelő kell. A másik kínálkozó út az üzletek univerzálissá tétele. Tanulmányoztuk a magyar belkereskedelem tapasztala­tait is, s úgy látjuk, hogy bi­zonyos módszereket érdemes átvennünk Önöktől. A jövő­ben mi is több úgynevezett kísérő árut rendszeresítünk az üzletekbe, hogy ezzel is növekedjék az egy üzletre eső forgalom. Az utóbbi évtized­ben sok szakosított üzletet lé­tesítettünk a Szovjetunióban, ezek azonban nem minden­ben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Szíveseb­ben veszik az emberek, ha le­hetőleg egy helyen vásárol­hatnak meg mindent a ház­tartás napi szükségleteihez. — A kereskedelem dolgo­zóinak ésszerűbb, jobb mun­kára ösztönzése céljából kí­sérletképpen néhány vállala­tunknál bevezettük az önök­nél széles körben elterjedt nyereségrészesedési rendszert. Mi ezt tizenharmadik hónapi fizetésnek nevezzük. Azzal is kísérletezünk, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasz­nálni ezt a tizenharmadik ha­vi fizetést. Néhány helyen készpénzben osztják ki a dol­gozóknak, másutt pedig laká­sok, vállalati óvodák, bölcső­dék építésére fordítják. Majd meglátjuk, milyen tapasztala­tokat hoz ez a kísérlet, s an­nak megfelelően döntünk az elképzelés további sorsáról. — A kereskedelem egyéb­ként meglehetősen divatos té­ma ma a szovjet sajtóban, sok cikket közölnek a lapok a kereskedelem gondjairól. A fő gondunk az, hogy a keres­kedelem nem tud lépést tar­tani a vásárlóerő nagy növe­kedésével. Csak az utóbbi években a szolgáltató ipar húszmillió dolgozójának emelték a fizetését, s az ipar­ilag elsöprő fölényű indoklá­sától várhatott eredményt Nehéztüzérség kellett a vizs­gálat otromba alkotmányá­nak szétveréséhez. — A kérdéses szakértői vélemény alapján olyan be­nyomást tettek rám a cson­kafüzesi hulla boncolói — mondta Eötvös —, hogy még műtőslegénynek is csak erős jóindulattal merném őket ajánlani a Szent Rókus kór­házba. Ha meg zsidó beteg fordulna hozzájuk gyógyulá. sért, jobban tenné, ha mind­járt megrendelné a koporsót is. Nevetve hátratette orosz­lánfejét a professzor, így sé­tált délceg járással a bocha- rai szőnyegen. — Pater Stöcker tisztele- tes úrral kellene téged össze, engedni! Puszta kézzel tép­nétek ki egymás zsigereit! Utána még én se tudnálak visszavarmi benneteket a bő­rötökbe! — Megállt, nevetése is félbeszakadt Hirtelen ko­molyra fordította a szót — Az ördögbe is. Viccelek ve­led, pedig komolyan felfal­hatnak. Imponál a bátorsá­god, de kérdés, hogy van-e értelme. (Folytatjuk) vállalatok jelentős részénél Is volt fizetés javítás. Ezenkívül a múlt évben 40—45~ről 60 rubelre emeltük a bérmini­mumot. Alaposan megnőtt a lakosság pénzállománya. Mindez a belső piac fel- vevúképességtnek erőtel­jes növekedésével járt — A megnövekedett igé­nyeket igyekeztünk kielégíte­ni. A kiskereskedelem árufor­galma a múlt évben 8,7 száza­lékkal volt magasabb az elő­ző évinéL Csaknem 133 mil­liárd rubelt hagytak az üzle­tekben a vásárlók. Az ötéves terv eddig eltelt három éve alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett az áruforgalom. A jelentős növekedés ellenére egyes cikkekből, például gyapjúszövetekből, ruházati cikekkből, cipőből, építőanya­gokból és háztartási vegyi­cikkekből nem tudjuk kielé­gíteni az igényeket Pedig ezekből a nehezen kapható cikkekből is lényegesen több került az üzletekbe, mint bár­mikor azelőtt — Mit ígér a jövő? Ho­gyan oldható fel majd vég­legesen ez a jelenlegi ei« lentmondás? — A közszükségleti cikkek termelésének fokozását állí­tottuk gazdasági életünkben a figyelem középpontjába. Hosszú évtizedek óta 1968- ban először fordult elő, hogy a közszükségleti cikkek ter­melésének ütemét nagyobbra terveztük, mint a termelési eszközök gyártásának ütemét Miközben például a kohászat csupán hét, addig a fogyasz­tási cikkeket gyártó ágazatok tizenöt százalékkal növelték termelésüket a múlt évben. Az arány az idén is hasonló lesz: a fogyasztási javakat előállító iparágak termelése gyorsabban növekszik, mint a termelő eszközöket gyártó iparé. És még két fontos szempontot szorgalmazunk: a közszükségleti cikkek na­gyobb választékát és minősé­gének lényeges javítását. Ezér is jöttünk örömmel er­re a mostani KGST tanácsko­zásra, mert ettől is reméljük, hogy a tapasztalatok közre­adása, az együttműködés újabb lehetőségeinek feltárá­sa segít a mi gondjaink meg­oldásában is. — A KGST-orsaságok belkereskedelmi miniszte­reinek tanácskozásával egyidőbeu folytak a ma­gyar—szovjet beikercsko- delmi választékcsere tár­gyalások. Milyen területen került sor közvetlen együttműködőre a magyar belkereskedelemmel? — Nagy ország vagyunk, nincs az a mennyiség, ami nái- lunk el ne fogyna. Tehát a közszükségleti cikkek minden szférájában lehetséges az együttműködés bővítése. A most aláírt megállapodás sze­rint a két ország belkereske­delme ebben az évben össze­sen 25 millió rubel értékű árut cserél egymással közvet­lenül. A szovjet kereskede­lem egyebek között építő- és gömbfát, cementet, étolajat, tranzisztoros rádiót, hűtőszek­rényt, porszívót, tejkonzervet szállít magyar ruházati cik­kek, műanyagáruk, mosósze­rek, papíráruk, hálózsákok, különféle italáruk ellenében. A szovjet fogyasztási cikkek mintegy 700 millió forint ér­tékben gazdagítják a hazai ellátást, a választékot. A meg­állapodás tartalmazza az OSZSZSZK és a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság ke­reskedelme és a magyar bel­kereskedelem közötti közvet­len választékcseréket is. — Elmondhatom, hogy a magyar fogyasztási cikkek ál­talában népszerűek a szovjet vásárlók körében, állják a versenyt a többi baráti or­szágból behozott cikkekkel,— fejezte be a szívélyes beszél­getést Alekszandr Sztrujev miniszter; <sz» A gyulaiéi ellenfele Regény Eötvös Károlyról A budapesti pártbizottság ülése

Next

/
Thumbnails
Contents