Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

BELET-MAOYARORSZN» »89. WVntfr 2. Egy hét a világpolitikában 0 Amerikai időhúzás a párizsi tárgyaláson fll \ixon tovább titokzatoskodib Qi Izgalmas fejlemények CsehszloTákiában BÁRMENNYIBE is bővel­kedett világpolitikai esemé­nyekben a hét, szenzációs fordulat egyetlen alapvető kérdésben sem történt A pá­rizsi Kiéber sugárúton, a nemzetközi tanácskozások pa­lotájában ismét összeültek ugyan a delegátusok, de a saigoni—amerikai fél merev álláspontja lehetetlenné tett mindeii komoly előrehaladást. A másik nagy nemzetközi konfliktus, a közel-keleti kér­dés sem mozdult el a holt­pontról, bár az ENSZ-ben el­hangzott néhány figyelemre méltó, reménytkeltő nyilat­kozat. Párizsban az nehezíti a ki­bontakozást, hogy az ameri­kaiak nem mondtak lé alap­vető céljukról, a saigoni báb­rezsim megszilárdításáról. Most már kibontakozik Ni­xon megbízottjának, Henry Cabot Lodge-nák a tárgyalási taktikája. Lodge olyan köve­telésekkel áll elő, melyeket a VDK és a DNFF semmi­képpen sem fogadhat el. Im­már másodszor is „mind az amerikai, mind az észak- vietnámi erők kölcsönös visz- szavonásának” ahogyan han­goztatja, úgy tünteti fel, mintha az Egyesült Államok expedíciós hadserege nem is a felkelt dél-vietnami néppel, a DNFF-ben, egyesült sza­badságharcos erőkkel állna szemben, hanem „északról jött agresszorokkal.” A Lodge javaslatéi alapjául szolgáló valótlanság olyannyi­ba átlátszó, hogy még NyU* gat-Európa polgári sajtójának nagy része is azt Írja: az amerikaiak csák az Időt húz­zák. Ez egyet jelent a véron­tás meghosszabbításával. Lodge ahhoz akar időt nyer­ni, ami esztendők óta nem sikerül az Egyesült Álla­moknak: hogy Thieu—Ky- csoport politikai hitelt sze­rezzen Dél-Vietnambán. A párizsi tárgyalások sikere el­sősorban azon múlik, meny­nyi idő alatt látja be az amerikai kormány e vállal­kozás megvalósíthatatlanaá- gát A KÖZEL-KELETEN tűt nyújt hémi reményt, hogy mind számottevőbb tényezők fogadják el a Biztonsági Ta­nácsban helyet foglaló négy nagyhatalom illetékességét a rendezésben való részvételre. A héten U Thant ENsZ-fő- titkár kijelentette, hogy a 38. Április elsején bonyolítot­ta le Huri Andrásné, Eszter gazdaasszonya a tavaszi nagy­takarítást. Kellemetlen fel­fordulással. tengernyi és ne­héz fáradsággal jár a* ilyes­mi, Hajnaltól késő estig tart a robot: kezdődik a kihúrco- lással a szabad ég alá, az ud­var közepére pakolják az össze* Ingóságot — bútort, szalmazsákokat, ágyneműt, ruhaneműt, edényeket, — folytatják a pókhálók lesze­désével, a falak tisztogatá­sával, meszelésével klvül-be- lül, a vert padló agyagozásá­val. Amíg száradnak a falak és a földpadló, addig a búto­rokat, edéhyeket is tisztára csinosítják, újra tömik a té­len dohossá fülledt szalma­zsákokat, Végül, jőVal áz utolsó harángszó után vlssza- húfcolkodrtak a házba. Nap­közben a nagy sietség még ai-ra is alig hagy időt, hogy harapjanak néhány száraz falatot. Szeles, hideg időben látták munkához, Esztér mezítláb, Ü^logálVa futkosott gazda­négy nagyhatalomnak meg­állapodásra kell jutnia a kö­zel-keleti rendezés alapelvei­ben, mielőtt a Biztonsági Ta­nács a béke érdekében lépé­seket tehetne. Az ilyen eljá­rás megkönnyítené Gunnar Jarring ENSZ különmegbí­zott közvetítői tevékenységét az arab országok és Izrael közötti közvetett kapcsolat megteremtése érdekében. Ezt a folyamatot kétségkí­vül kedvezőtlenül befolyásol­ja az á nyugati világban ki­alakult kampány, amelynek célja az arab országok lejára­tása az iraki kémperrel, s a kémkedés miatt kivégzett 14 iraki állampolgár ügyével kapcsolatban. A kivégzettek között 9 zsidó nemzetiségű. Ezt á körülményt arra hasz­nálják fel, hogy faji, nemze­tiségi megkülönböztetéssel vá­dolják az iraki rendszert. Az iraki baathistákat bizonyos áfáb körökből iS éri — egé­szen más előjelű bírálat. A szíriai Baáth párt, amely szá­mos kérdésben eltérő nézete­ket vall az irakitól, jobbolda- lisággal vádolja az iraki rendszert Bár az új amerikai admi­nisztráció már január 20-a óta hivatalban van, még min­dig nem lehet világos képet alkotni a Niron-kormánynak az alapvető nemzetközi kér­désekben követendő politiká­járól. Nixon a hét elején megtartotta első elnöki saj­tóértekezletét, de ezen ugyan­olyan általánosságokat ismé­telt mint a múlt heti beikta­tási beszédében. Nyilatkoza­tának egyetlen pozitívuma, hogy egyetértését fejezte ki az atomsorompó-egyezmény- nyel, azonban nem adott ar­ra sem választ mikor ter­jeszti ezt az amerikai tör­vényhozás elé. EURÓPÁBAN változatla­nul a csehszlovákiai esemé­nyek állnak az érdeklődés előterében. Korai lenne még azt mondani, hogy Prágában már feloldódott a múlt heti feszültség, amely a Jan Pa- lach halálát és temetését kí­sérő körülmények közepette kelétkezett De kétségtelen, hogy a hét eseményeinek tendenciája alapvetően pozi­tív. Kedvezően hatott Cseh­szlovákia egészséges erőinek aktivitására, hogy a hét elején a prágai rendőrség fellépett A felelőtlen Utcai rendbon­tók ellen és 199 személyt őri­asszonya pattogó szavaira. „Huriné bizony elég lármás asszony” — emlegette a vizs­gálóbírónak özvegy Solymosi Gábomé, a lányka édesanyja. Eszter félt a szidalmaktól, iparkodott hát oly buzgó- sággal, ahogy csak tellett tő­le. Zuhogtak rá az egymást érő parancsok, egészén bele­zavarodott a nagy Igyekezet­be, így fordult elő, hogy a ke* nyérdagasztó teknőben mos­ta el a kormos edényeket Súlyos balkezesség volt ea Huriné szemében, hiszen a kenyérdagasztó teknő maku­látlansága mindennél előbbre Való. A lánykát haragosan szapulta asszonya, olyan gya­lázkodó szavakkal, amilyenek éppen nyelve hegyére szalad­tak. Később elcsitult szitko- zódása, nem is hallották hangját a szomszédok. Maga mondta el később, hogy ti­zenegy őrá tájt festékért sza­lasztottá Esztert Kohlmayer József boltjába. Szombat lé­vén, a közelebbi zsidó sza­tócsüzletek zárva voltak, ezért kellett a falu túlsó vé­gén, jó hái om kilométernyi­zetbe vett Ezeket nagy rész­ben hamarosan szabad lábra helyezték, mások ellen pe­dig rendbontásért rendőrbí- rói eljárást indítottak. A jobboldal mindenesetre úgy látja,, hogy a jelen, helyzet­ben jobb visszavonulót fújni, azzal az átlátszó céllal, hogy erőit sértetlenül átmentse ké­sőbbi akciói számára. Nyilvánvalóan lehangolóan hat a jobboldal aktivitására, hogy Jan Palach mestersége­sen keltett nimbuszát máris alaposan megtépázta a halála rejtélyes körülményeiről nyil­vánosságra került néhány tény. Éppen a nyugati sajtó­nak a prágai egyetemi kö­rökből származó jelentései teszik á leginkább kétséges­sé, hogy itt egy fiatalember önszántából elkövetett tettéről, avagy összeesküvésről, politi­kai gyilkosságról van-e szó. Nagyon valószínű, hogy Jan Palach-ot becsapták, felbújtói azt állították, hogy sértetle­nül kerül majd ki a hideg lánggal égő tűzből, azonban igazi benzinnel látták el, sőt, amikor áldozatuk rájött, mi történik vele, megakadályoz­ták, hogy a Vencel téri járó­kelők a lángoló ruhájú fia­talember segítségére siesse­nek. Még gyanúsabbá teszi az ügyet az ugyancsak öngyilkos B. N. diáklány búcsúlevele, amelynek hitelességét azóta a hatóságok szakértői kétségbe- vonhatatlanul megállapítot­ták. E levél arról árulkodik, hogy az öngyilkos fiatalokat Zsarolták, kényszerítették szörnyű tettük elkövetésére. A BALOLDALI ERŐK ma­gukra találásának folyama­tában rendkívül fontos moz­zanat volt a népi milicia kép­viselőinek múlt heti értekez­lete, illetve Lubomir Strou- gal-nak, a CSKP KB elnök­ségé tagjának ott elmondott beszéde, melyet ezen a hé­ten hoztak nyilvánosságra. Ströügal a párt nevében a népi milicia segítségét kérte „azoknak az ingadozásoknak, tévutaknak és bomlasztó irányzatoknak a leküzdésé­hez, melyek bénítják az or­szágot.” Beszédének főbb téziséi: 1. A helyzetből kivezető út — összefogni a novemberi plé- num határozatai alapján, konkrét intézkedésekkel konkrét munkához látni. 2. Pártkongresszus összehívását és választások kiírását csak akkor vállalhatja a párt, hr előbb a Központi Bizottság politikáját támogató egészsé­ges erők megszilárdítják so­raikat és kidolgozzák az or­szág gazdasági és politikai továbblépésének reális, mar­xista—leninista programját re lévő Kohlmayerhez menni. Űtközben megállította a lányt Lánczi Gáborné, hogy hozna neki húsvéti tojás színezésre börzsönyforgácsot egy kraj­cárért. Aztán Csordás Gábor­né is megállította, rábízva két krajcárt csizmapatkó sze­gért. Kohlmayer József sza­tócs pontosan emlékezett, hogy járt a boltjában a lány, meg is vette a festéket a börzsönyforgácsot és a pat­kószeget. Nem tudta pontosan mennyi idő lehetett akkor, s milyen színű falfestéket vá­sárolt Eszter, de kívánható-e a vevők tömegét kiszolgáló szatócstól, hogy minden arc­ra, minden deka élesztőre, minden doboz gyufára em­lékezzen hetekre visszame­nőleg? Annál egybehangzób- ban adott számot az időről Huriné, Láncziné, Csordásné. Mindhárom tizenegy óra kö­rüli időpontra emlékeztek. Noha Eötvöst szigorúan el­tiltották a vizsgálati anyag­tól, annyit tudott, hogy Bary József jegyzőkönyveiben ti­zenegy óra szerepel. Más nem j« szerepelhetett, mivel az (Folytatás as L oldalról) hány területen készletek kép­zésére is. Kenyérgabonából az előző évinél 2 százalékkal több, az ellátást biztosító mennyiség került az állami raktárakba. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása az elő­ző két évi kismértékű nö­vekedés után 1968-ban 13 százalékkal nőtt. Vágósertés­ből 29 százalékkal, vágómar­hából 10 százalékkal, barom­fiból 9 százalékkal vásárol­tak fel többet, mint 1967- ben. A tojásfelvásárlás 14 százalékkal csökkent. A felvásárlási árszínvonal az 1968. évre előirányzottnál kissé magasabb volt, a zöld­ség- és gyümölcsárak emel­kedése miatt. Közlekedés 1968-ban megszűnt a köz­úti közlekedési vállalatok szállítási monopóliuma. Ez abban jutott kifejezésre, hogy jelentősen bővült a nem köz­lekedési vállalatok és a ter­melőszövetkezetek tehergép­kocsiparkja és áruszállítása, a közlekedési vállalatok vi­szont valamivel kevesebb árut szállítottak, mint 1967- ben. összességében az áruszállí­tás 1968-ban zavartalanabb, kiegyensúlyozottabb volt, mint az előző években. A vasúti szállítás további korszerűsítésének eredmé­nyeként a villamos és Diesel­vontatás aránya az 1967. évi 50 százalékról 1968-ban 61 százalékra emelkedett. ­A távolsági személyszállí­tás 1968-ban mérsékelten nőtt. A korábbi éveknek megfelelően az autóbuszo­kon utazók száma emelke­dett nagyobb mértékben. A személyszállításban egy­re nagyobb szerepet töltenek be a személygépkocsik. 1968- ban a személyautók száma 12 százalékkal nőtt és állo­mányuk az év végén 162 500 darab volt. Külkereskedelem 1968. ér egyik Jelentős eredménye volt, hogy a kül­kereskedelmi forgalom egyen­lege a tervezettnél és az előző évinél is kedvezőbb volt 1988-ban a behozatal mér­sékelten, 2 százalékkal nőtt. Ebben szerepe volt annak is, hogy 1967-ben — a gazda­sági reform bevezetésének ze artalansága érdekében — 13 százalékkal növeltük az importot Az 1968. évi beho­zatalon belül a szocialista országokból többet, a nem szocialista országokból keve­sebbet hoztunk be, mint 1967-ben. A termeléshez szükséges anyagok és az asszonyok állítása Ismerős az egész falu előtt, sőt a sajtó is dobra verte. Ha tudta Vol­na Bary, milyen gordiuszi csomóvá válik számára ez az Időpont, akkor jó élőre kike­rüli. Dehát amikor rádöbbent ügyetlenségére, már későn volt. Ügy akarta a véletlen, hogy Eszter saját édeS nővérével találkozzon eltűnése órjá- ban. Solymosi Zsófia tizenhét­éves hajadon Rozenberg Her- mannál szolgált. Annál a Ro­zenberg Hermannál, aki je­len volt a délelőtti metsző­választáson és éppen bort vitt ajándékba ebédhez a Taub Emánuelnél vendéges­kedő Braun Lobi és Svarcz Salamon metsző jelölteknek. Solymosi Zsófia vitte gazdája mellett a bort, amikor talál­kozott a boltból visszatérő Eszterrel. Félúton lehetett a lányka hazafelé. Szomorú volt, szeme kisírva, nem is akart beszélni, ahogy Zsófi később visszaemlékezett. Ro­zenberg Herman nem sok ügyet vetett a lányokra, bal­lagott tovább, Zsófi csakha­mar sietett utána. Faggatásá­ra. hogy mi baja Eszternek, hugg nem felelt semmit, el­sírta magát és ment tovább, a csuklójára kötött kendővel, amelyben festék volt. Azóta nem látták élve, csak holtan, amikor megtalálták a Cson­kafüzesnél a márafiiarosi tu- tajosok. energiahordozók behozatala jelentősen (9 százaié« kai) meghaladta az előző évit, a gépimport viszont 14 száza­lékkal csökkent, az élelmi­szerimport kisebb volt, mint egy évvel korábban. A la­kosság Iparcikkellátásának javítását szolgálta a fogyasz­tási cikkek behozatalának 3 százalékos növekedése. A kivitel 1968-ban 5 szá­zalékkal haladta meg az A lakosság pénzbevételei­nek jelentős emelkedése és a fogyasztói árak kis mértékű változása a reálbérek és reáljövedelmek emelkedésé­hez vezetett. Miután a mun­kabér-kifizetések nagyobb­részt a létszámnövekedés miatt nőttek, a munkások és alkalmazottak reáljövedelmé­nek emelkedése (5—6 száza­lék) meghaladta a reálbérek növekedésének mértékét (kb. 2—2,5 százalék). A paraszt­ság reáljövedelme nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkásoké és alkalmazot­také. A kiskereskedelmi forga­lom 1968-ban — fogyasztói folyó árakon számítva — ke­reken 112 milliárd forint volt, 7 milliárd forinttal, 7 százalékkal több, mint az előző évben. Az élelmiszereladás növe­kedésén belül főleg a bolti élelmiszerek forgalma (9 szá­zalékkal) emelkedett. A ven­déglátás — folyó árakon Szá­mítva — 2 százalékkal bonyo­lított le nagyobb forgalmát, mint 1967-ben. Mivel áz ár­színvonal kb. ugyanilyen mértékben emelkedett, a ven­déglátás forgalmának volu­mene az előző évhez képest 1968-ban nem változott Ruházati cikkekből — folyó árakon számítva — 0 száza­lékkal nőtt a forgalom. A ve­gyes iparcikkek forgalmának növekedése (7 százaid) ki­sebb volt, mint az előző évek­ben. 1968. januárjában az újon­nan megállapított kiskereske­delmi árak átlagosán alacso­nyabbak voltak a korábbinál. Januártól decemberig az árak emelkedtek, és decemberben 0,5 százalékkal meghaladták az 1967. decemberi színvona­lat AZ év eleji árcsökken­tések & az évközi áremelke­dések együttesen azt ered­ményezték, hogy 1968. egé­szében a kiskereskedelmi árak átlagosan valamelyest alacsonyabbak voltak az 1967. Az ország lakossága 1988 végén 10 275 000 fő Volt 39 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A természe­tes szaporodás arányszáma, amely az 1960-as évek ele­jén rendkívül alacsony volt (1962—1965 átlagában 2,7 ez­relék), 1966-ban és 1967-ben emelkedett és elérte a 3,9 ez­reléket 1968-ban a természe­tes szaporodás az előző évi­hez hasonló mértékű volt. A születések száma az 1962 —1965. évi 13 ezrelékről 1968- ban 15 ezrelékre emelkedett A születések számának növe­kedésében a gyermekgondo­zási segély bevezetésének fel­tehetően jelentős szerepe volt A gyermekgondozási segélyt az igényjogosult nők több mint kétharmada veszi igény­be. Előzetes becslések szerint 1968 végéig mintegy 105 000 szülő nő kérte a segély fo­lyósítását. Az 1000 lakosra jutó halálo­zások száma a hatvanas években 9,6 és 10,8 között in­gadozott. 1968-ban pedig 11,2* ce emelkedett. A halálozási arány emelkedésében szere­pe van a népesség fokozódó elöregedésének is. Az Öregek számának emel­kedésével együtt nő a nyug­díjasok száma is: 1968 végén a nyugdíjasok száma elérte az 1 300 000 főt, az 1968. év folyamán kifizetett nyugdíjak összege pedig meghaladta a 10 milliárd forintot. 1968-ban 1128 orvos szer­zett diplomát. Az orvosok száma 1968. év végén megkö­zelítette a 22 000-ret. Tízezer lakosra 4 százalékkal több orvos jutott, mint az előző év végén. Javult a körzeti or­vosi ellátottság: az egy körze­ti orvosra jutó lakosok szá­ma 1968-ban 2 százalékkal csökkent Az 1968 első negyedében lezajlott nagyméretű influen­zajárvány több mint másfél 1907. évi szintet Az import* hoz hasonlóan az export is a szocialista országok viszony­latában emelkedett. A nem szocialista országokba a ter­vezettnél és az előző évinél valamivel kevesebbet expor­táltunk. 1968-ban külkereskedelmi forgalmunknak 7Ö százalékát a szocialista országokkal, 37 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. évinél. Lényegében azonos szint azonban viszonylag je­lentős árváltozások — ár­emelkedések és árcsökkené­sek — egyenlegeként alakult ki: — A burgonya, a zöldség­éé a főzelékfélék az év egé­szét tekintve kb. 17 százalék­kal drágábbak voltak, mint 1967-ben. — Egyes árucsoportoknál Az év folyamán jelentős ár­emelkedés következett be. A cipők árai 9—11 százalékkal, a fiúöltönyöké 8 százalékkal, a pulóvereké és kardigánoké 10—12 százalékkal, egyes férfikabátoké 14—19 Száza­lékkal emelkedtek. A kárpito­zott bútorok árai 5—6 száza­lékkal nőttek az év folya­mán. — Néhány fontos — egész évben vásárolt — élelmiszer, háztartási cikk, továbbá kü­lönböző tartós fogyasztási cikkek áfa 1968-ban alacso­nyabb volt áz előző évinéL PL 1968. decemberében a vaj ára 24 százalékkal, a sajtoké 14 százalékkal, a cukoré 8 százalékkal, a ' szintetikus rrtosó- és mosogatószereké 28 százalékkal, a kakóé 38 szá­zalékkal, a táskarádióé 23 százalékkal, a szintetikus mosó és mosogatószereké 2* százalékkal, a pipereszappané 11 százalékkal volt alacso­nyabb, mint 1887. decembe­rében. 1988 folyamán nőtt a tartó* fogyasztási Cikkek állományit. A személygépkocsi-állomány növekedése mellett a televí- ziöelőflzetők száma 220 008- rel emelkedett. 1968. év végén 10ÓO lakosra 15,8 személygép­kocsi és 137 televízióelőfiz». tő jutott. 1968-ban a magyar állama polgárok kb. 930 000 esetbe« utaztak külföldre. Az utazá­sok száma az előző évibea képest 7 százalékkal csökkent. (Külföldiek az 1967. évibe* hasonlóan kb. 2 400 000 eset­ben keresték fel hazánkat) millió megbetegedést okozott. A táppénzesek áránya 1968- ban (4,9 százalék) az előző évivel azonos Színvonalon volt Az 1968/69-es tanévben a lakosság ötödrésze — csak­nem t millió fő — folytat rendszeres Iskolai tanulmá­nyokat. Az általános iskolákban 1 255 000 gyermek tanul. A tanulók száma a tanköteles népesség számának alakulá­sát követve évről évre foko­zatosan csökken. A felsőtago­zatos tanulók 94 százaléka szakrendszerű oktatásban ré­szesül. (Az egyes tantárgya­kat szaktanárok oktatják.) Szakmunkásképzésben a* érettségizett tanulókkal együtt — több mint 210 000 fiatal, • 14—17 éves korúak 29 szá­zaléka részesül. Minden 7. ta­nuló emelt szintű oktatásban vesz részt. (Ez az oktatási forma a középfokú képzés szerves része, az itt végzet­tek a középiskola 3. évfolya­mában tanulhatnak tovább.) Az 1968—69. tanévben 228 20Ö fő, a 14—17 éves korúak egyharmada jár a kö­zépiskolák nappali tagozatá­ra. (Arányuk 1960-ban alig haladta meg ugyanezen kor­osztály negyedrészét.) A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatóinak száma 1968—69. tan­év elején mintegy 52 000 volt A hallgatók 75 százaléka egyetemi és_ főiskolai, 25 szá­zaléka felsőfokú technikumi vagy szakiskolai tanulmányo­kat folytat. A felsőoktatásban részt ve­vők 42 százaléka nő. Ará­nyuk különösen a pedagógiai, az orvosi és a közgazdasági szakokon magas. Budapest I960, február 1. Központi Statisztikai Hivatal fis. L. I. Gerencsér Miklós: A gyűlölet ellenfele 1 Regény Eötvös Károlyról A lakosság anyagi életkörülményei Népmozgalom ■— egészségügy

Next

/
Thumbnails
Contents