Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
XXVI Évfolyam, n. szäm ARA: I FORINT »69. FEBRUAR 2, VASÄRNAP fcAPPWK fAfiTALMABÓtJ Minőségi őrjárat m. oWaO ügyfél a városi tanácson (4 oldal) Á nyíregyházi járás sportélete (11. oMal) Betörés egy éjszaka kétszer (4. cnWal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről 1968-ban a magyar népgazdaság az irányítás új rendszerére tért át. Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát. Az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket. A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. 1968-ban a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal meghaladta az 1967. évi színvonalat. Hasonló mértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is. A felhalmozáson belül beruházásokra kb. annyit fordítottak, mint az előző évben, a készletek növekedése valamivel nagyobb volt, mint 1967- ben. Az ország nemzetközi fizetési mérlege, ezenbe- lül a külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb. 6 százalékkal, a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termen többet 1CG3- ban, mint egy évvel korábban. 1968-ban a foglalkoztatottak száma nagyobb arányban emelkedett, mint a korábbi években. Előzetes adatok szerint a munkások és alkalmazottak száma több, mint 3 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma pedig 1968- ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. Az 1968. évi munkaerőgazdálkodást általánosságban az jellemezte, hogy a munkát keresők rendszerint el tudtak helyezkedni (egyes területeken a kereslet nagyobb volt, mint a rendelkezésre álló munkaerő), s az év folyamán a munkahelyváltoztatáspk száma csak kismértékben haladta meg az előző évekét. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. Az egy munkaórára jutó termelés az iparban kb. 5 százalékkal nőtt. A vállalatok gazdálkodását 1968- ban nem központi terv- utasítások,. hanem a népgazdasági tervről kapott központi információk, az ún. közgazdasági szabályozók, valamint a piaci viszonyok figyelembe vételével maguk a gazdálkodó egységek határozták meg. A kereslet aktívabb hatást gyakorolt a termelésre. Az ipar számos új termék gyártását és forgalombahozatalát kezdte meg, illetve készítette elő. Elsősorban azok az ágazatok növelték termelésüket — gépgyártás, híradástechnikai ipar, fémtömegcikk ipar, műtrágyagyártás, műanyagipar, stb. — melyeknek termékei iránt a hazai, vagy külföldi piacokon növekedett a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhelyezési nehézségei voltak, vagy egyáltalán nem, vagy csak kismértékben fokozták a termelési (pl. villamosgépipar, textilipar, textilruházati ipar, stb.) Emellett egyes esetekben előfordult — indokolatlanul — megrendelés nélküli termelés is. 1968-ban a legtöbb vállalat Jövedelmező volt. A vállalati nyereség a gazdálkodás eredményei mellett az év elején kialakított árak és az állami támogatás következtében, — előzetes adatok szerint — jelentősen meghaladta a tervezettet. A szocialista ipar termelői árszínvonala az árreform során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakorlatilag nem változott. Az emelkedés év közben nem érte el a fél százalékot sem. Az év folyamán a beruházási javak iránt fokozódott a kereslet. A vállalatok beruházási kezdeményezése aktív volt. Ennek maradéktalan kielégítését akadályozta az elégtelen építőipari és építőanyagipari kapacitás, valamint az előző évinél alacsonyabb gépimport. Az 1968. évi beruházások volumene kb. elérte a kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat. (1967-ben a beruházások 1966-hoz képest 22 százalékkal nőttek.) 1968-ban az építési beruházások aránya valamivel nagyobb, a gépberuházásoké pedig kisebb Teát, mint az előző évben. A vállalatok készletgazdálkodása számottevőéi. r,ero változott. Az anyagkészletek általában nem csökkentek, hanem kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. A késztermék-készletek emelkedése azt mutatja, hogy a termelés nem minden esetben az értékesítés lehetőségéből kiindulva fokozódott. A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mértékben, több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés a munkások és alkal1968-bar. a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezenbelül az állami ipar termelése 5,1 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,5 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően vidéken a növekedés nagyobb volt, mint Budapesten. Az ipar főbb ágazatai közül elsősorban a vegyipar, a gépipar és a kohászat fokozta termelését. 1968-ban a szocialista iparban átlagosan 1 693 100 fő dolgozott, 60 500 fővel, 3,8 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Tavalyhoz képest a munkások száma 38 200 fővel, 3,1 százalékkal, a többi állománycsoportba tartozóké 22 300 fővel, 5,9 százalékkal emelkedett. A növekedésben a nem ipari vidékeken foglalkoztatás-politikai meggondolások is közrejátszottak. Budapesten az ipari Az 1968. évi beruházások jelentős része a korábbi években megkezdett beruházások folytatásából, ill. befejezéséből állt. 1968. évberi számos beruházás fejeződött be. Üzembe helyezték a Duna menti Hőerőmű 150 kW teljesítményű 5. számú gépegységét, elkészült a Győr— országhatár közötti 220 kW- os villamos energia távvezeték. — A Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyámazottak számának, kisebb mértékben átlagkeresetének emelkedéséből, továbbá a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos paraszti bevételek (tsz-tagok munkaegységrészesedése, felvásárlása, stb.) számottevő növekedéséből adódott A megnövekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították. A kiskereskedelem 7 százalékkal több árut értékesített 1968-ban, mint az előző évben (ezenbelül az élelmiszer- és iparcikkeladás kb. azonos mértékben emelkedett). Szolgáltatásokra mintegy 9 százalékkal költött többet a lakosság, mint 1967- ben. A bevételek egy része — 4,4 milliárd forint — a takarékbetét-állományt 29,2 milliárd forintra növelte. A kiskereskedelmi árak színvonala az év egészét tekintve lényegében megegyezett a tavalyival, a szolgáltatásoké mintegy 4 százalékkal magasabb volt az előző évinéL A fogyasztói árindex — amely a kiskereskedelem, a szolgáltatások, i fűtés, világítás, stb. árváltoztatásait együttesen tartalmazza — előzetes adatok szerint a munkás-alkalmazotti népességnél az előző évi színvonalon maradt, a parasztságnál valamelyest (kb. 1 százalékkal) csökkent. (A magasabb jövedelmű munkásalkalmazotti kategóriák fogyasztói árindexe kissé emelkedett). A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1968-ban a következők jellemezték; létszám 1967-hez képest nem változott, a vidéki iparban több, mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés a szocialista iparban — nem kielégítő mértékben — 1,1 százalékkal, az állami iparban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A termelésnövekedésnek csak kisebb hányada te szocialista iparban egynegyede, az állami iparban egyharmada) származott az egy főre jutó termelés növekedéséből. (Budapesten ez az arány 160 százalékot tett ki.) Az iparban és az építőiparban megkezdődött a fokozatos áttérés a 44 órás munkahétre. 1968. január 1. és szeptember 30. között a szocialista iparban dolgozók 40 százalékának, — több mint 600 000 dolgozónak — csökkentették a heti munkaidejét. ra 210 000 tonna, a Budapesti Vegyiművek szuperfoszfát üzeme 40 000 tonna kapacitással bővült. A gázprogram keretében elkészült a Szánk— Kecskemét, Békéscsaba— Gyula, a Hódmezővásárhely— Kardoskút, és a Szeged—Al- győ közötti gáztávvezeték. A kohászati beruházások közül a legjelentősebb a Csepel Vas- és Fémművek cső- és rudhúzóüzemének üzembe helyezése volt A papíripar a 32 000 tonna kapacitású dunaújvárosi iró- nyomó papírgyárral bővült A könnyűiparban többek között bővítették a Magyar Selyemipar Vállalat szentgotthárdi gyáFát a Szombathelyi Pamutipari Vállalatot a Pécsi Bőrgyárat Sütőüzemek épültek Szerencsen, Tabon és Vasváron; ABC-áruházak Budapesten, Nyíregyházán és Székesfehérvárott. Felépült az új karcagi és siófoki kórház, bővült a kecskeméti és a nyíregyházi kórház. Az év folyamán számos bölcsődét, óvodát általános- és középiskolát helyeztek üzembe, ezenkívül Egerben, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán és Szegeden új diákkollégiumok épültek. A közlekedés fejlesztését szolgálta a Budapest—Cegléd közötti vastúvonal villamosítása, valamint az M 7-es autópálya Martonvásár—Székesfehérvár közötti szakaszának megnyitása. Az év folyamán készült el a magyar —román mikrohullámlánc Ernőd—Debrecen közötti szakasza. 1968-ban — előzetes, részben becsült adatok szerint — több mint 65 000 lakást építettek. többet az 1967. évinél. Ezenbelül az állami építőipari vállalatok 24 900 lakást adtak át a megrendelőnek, 1900-zal, 8 százalékkal többet, mint az előző évben. Üzembe helyeztek Balaton- füreden és Szombathelyen egv-egy szállót és átadtak három touring-hotelt Mezőgazdaság 1968-ban a mezőgazdasági bruttó termelés — az előzetes számítások szerint — kismértékben (1—2 százalékkal) meghaladta az 1967. évi szintet. A termelés anyagráfordításai ennél valamivel jobban emelkedtek. A növény- termelés lényegében ugyanakkora. Az állattenyésztés volumene kb. 4—5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben. Folytatódott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének fejlődése és szerepe a termelésben, valamint a lakosság igényeinek kielégítésében egyre nagyobb lett. A mezőgazdasági bruttó termelés 1960. óta — 1965. év kivételével — minden évben nőtt, vagyis csaknem teljesen kiküszöbölődött a korábbi időszakokra jellemző nagymértékű ingadozás. Az 1966— 1968. évek átlagában a mező- gazdaság termelése mintegy Í3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző öt évben átlagosan. 1968-ban a növénytermelésen belül a zöldség, a gyümölcs, valamint a szénafélék hozamai csökkentek, a gabonafélék, a kukorica és a szőlő termésmennyisége meghaladta az előző évit. Az állattenyésztésen belül elsősorban a sertés és a baromfitenyésztés termelése növekedett. A mezőgazdaság áruértékesítése 1968-ban tovább növekedett: a felvásárlás volumene mintegy 5 százalékkal meghaladta az előző évit. A növekvő értékesítés javította az ellátást, elősegítette az exportot és mód nyílt né(Folytatás a 2. oldalon) Beruházások Magyarországra látogat a jugoszláv miniszterelnök Fock Jenőnek, a magyar nem hivatalos látogatásra forradalmi munkás-paraszt Magyarországra érkezik Mika kormány elnökének meghi- Spiljak, a jugoszláv végrehaj- vására a közeli napokban tó tanács elnöke. Hazánk és az NDK együttműködése Berlin A dr. Sághy Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettesének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar mező- gazdasági küldöttség január 26 és 31 között tervkonzultációs tárgyalásokat folytatott a két ország műszaki-tudományos és gazdasági együttműködéséről a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Megbeszéléseket folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1971—1975. évi távlati tervével összefüggő műszaki-tudományos együttműködés, kooperáció, továbbá a mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari termékek kölcsönös szállításának kérdéseiről. A tárgyalások eredményéről pénteken jegyzőkönyvet Írtak alá- • Izraeli—Jordániái tűzpárbaj Amman (MTT): Ammanban a katonai szóvivő szombaton bejelentette, hogy péntek este a Tiberias tótól délkeletre izraeli erők gépfegyverrel és ágyútűzzel támadtak a jordániai állásokra, A jordániai erők a tüzet viszonozták, a tűzharc mintegy 35 percig tartott. Jordániai részről nem volt veszteség. Tel Aviv-i bejelentés szerint szombat délelőtt kétszer tört ki lövöldözés. Egy izraeli katona könnyebben megsebesült. U Thant Londonban London: TJ Thant ENSZ-főtitkár pénteken este Londonba érkezett, ahol egyebek között a közel-keleti helyzetről tárgyal Michael Stewart brit külügyminiszterrel. A világszervezet főtitkára szombaton este tovább utazik Addisz-Abebába, ahol részt vesz az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának jubileumi ülésszakán, amelyet a bizottság fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartanak. Tito Romániába utazott Belgrád (Tanjug): Nlcolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának meghívására Tito jugoszláv elnök rövid baráti látogatásra Romániába utazott. A jugoszláv államfő kíséretében van Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkára, Kiró Gli- gorov, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alel nőké, Miso Pavicsevics megbízott külügyminiszter és több más hivatalos személyiség. Bombamerénylet Thieu tábornok tanácsadója eHen Saigon, (MTI): Szombaton délelőtt Saigon központjában bombamerényletet követtek el Nguyen Van Kiem tábornok, Nguyen Van Thieu dél-vietnami elnök különleges katonai tanácsadója ellen. A tábornok erős katonai őrizettel haladó gépkocsijába ismeretlen tettesek a nyílt utcán bombát dobtak; a robbanás megölte az elnök tanácsadójának sofőrjét és megsebesítette a tábornokot. A katonai szóvivő közlése szerint Klemnek lába törött, amikor egy férfi bedobta a robbanó töltetet a kocsiba az ablakon keresztül. Egy hónapon belül ez a második utcai merénylet a dél-vietnami kormányzat vezető személyiségei eíiea? mJc £*rf*ővf
