Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

*W?,«T-WA«TA1tOftSSM» A flfiM Verseny a hiteiért Elek József Guliev Sándor Hoványi Gábor Palugyai Tibor Az 1969, évi hitelpolitikai irányelvekről tanácskoztak a bank és a tsz-területi szövet­ségek vezetői február 13-án Nyíregyházán. A hitelpoliti­kai irányelvek lényegében megegyeznek az 1968. évben alkalmazott gyakorlattal. A mezőgazdasági üzemek elmúlt évi és idei gazdálkodá­sában jelentős szerepe volt és van az önállóságnak, önál­lóan azonban csak az a ter­melőszövetkezet képes gaz­dálkodni. amely rendelkezik mindazokkal az anyagi esz­közökkel, amelyek a folyama­tos munkavégzéshez szüksé­gesek. Az eszközök megte­remtéséhez hitelek folyósítá­sával a bank időről-időre hozzájárul. A gazdaságok szempontjából különös jelen­tőséggel napjainkban a beru­házási hitel bír. Beruházásoknál országosan előtérbe kerül a nagy volume­nű létesítmények úgynevezett komplextelepek építése. Ez az anyagi erők koncentrálását teszi szükségessé. Gazdasági rendszerűnk, pénzügyi hely­zetünk azt korántsem teszi lehetővé, hogy történetesen Szabolcs-Szatmár megye va­lamennyi termelőszövetkezete, mezőgazdasági üzeme nagy volumenű beruházást valósít­son meg. Ezért és a tervezett beruházásokat, illetve az igé­nyelt hitelek folyósítását ver­senytárgyalásokon döntik el. A versenyzés második szaka­sza napjainktól március 31-ig tart. A versenyeztetés tapaszta­lataiból megyénkre vonatkoz­tatva nem a legjobb vélemény alakult ki. Elsősorban azért, mert a nagyüzemi gazdaságok nem éltek azzal a lehetőség­gel, amely a nagyobb beruhá­zások megvalósítását segíti. Egy eset kivételével a terme­lőszövetkezetek többsége ki­sebb értékű beruházásokat tervezett erre az évre. Igaz, megyénkben a termelőszövet­kezetek nagy része adottságai révén egyedül nem is lenne képes nagy beruházások vég­rehajtására, viszont azzal a lehetőséggel sem élnek, hogy társuljanak. Említésre méltó, hogy a sertés és szarvasmarha-tele­pek mellett, kiemelt jelentő­sége van az almatárolók épí­tésének. A bank tíz termelő- szövetkezet részére biztosított hitelkeretet, hogy hűtőtároló­kat építhessenek. Ehhez a 21 millió fomitos összeg már decembertől rendelkezésükre áll. Ennek ellenére a keret megnyitását az érintett ter­melőszövetkezetek a mai na­pig sem igényelték. Ennek hatása a létesítmények kése­delmes átadásánál jelentkezik majd. A tanácskozáson részlete­sen beszéltek a forgóeszköz­hitelről, a fejlesztési alap meghitelezéséről, a munkabér­hitelről. A termelőszövetkeze­tek csakúgy, mint az ipar- vállalatok forgóeszköz-hitelt igényelhetnek, s a bank biz­tosit is ilyet, ha a termelőszö­vetkezet megfelelő informá­ciót, adatot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy jövedelrhe- zöen gazdálkodik, hogy az esedékes fizetéseket rendsze­resen, időben teljesíteni tud­ja. Hitelt vehetnek igénybe a nagyüzemi gazdaságok a fej­lesztési alap bővítésére is. A fejlesztési alap hitelezésénél A hólepte kis szatmári fa­luban néhány napja egyéb­ről sem esik szó társaságban, mint arról a kedves, csivitelő kis moszkvai lányról, akit Farkas Szabolcs hozott „ha­za” megnézni házukat, is­merkedni új hazájával. Lehet, hogy nem is lenne annyi beszélnivaló róla, ha nem kezdi el két éve Csá­szár Laci, a termelőszövetke. zet fiatal asztalosa a sort. ö még csak Beregszászig ment asszonyért. De követte őt Németh Bálint, aki egy kicsivel odébb, Salánkon jár­va, rokoni látogatóban tavaly hazahozta, hazaudvarolta El­zát. Mindkét kárpátaljai kis­lány megszerezte a dolgos köl- eseiek megbecsülését, pedig Itt az tan idegenből származó a bank az amortizációs pénz­eszközöket megelőlegezi, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy a hitelkérő fejlesztési alapjának felhasználását rész­letesen és elfogadhatóan ki­munkálja. Termelőszövetkezeteknél évenként visszatérő probléma a munkabér rendszeres fize­tése. A tsz-ek jelentős pénz­összegekkel csakis az áruér­tékesítés után rendelkeznek. Munkabért, munkaegység elő­leget viszont havonta fizet­nek. Ahhoz, hogy a munka­díjazás folyamatos legyen munkadíjhitelt igényelhetnek és kapnak. A munkadíjhitel. nél az előző két év kifizeté­sének 80 százalékát veszik figyelembe. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek munka­bér kifizetésüket ilyen hatá­rig vagy ezen belül tervezzék. Ha így történik, elkerülhetik azt a kedvezőtlen helyzetet hogy az év bizonyos szakaszá­ban nincs lehetőségük mun* kabér, előleg kifizetésre. Általában a kérelmek In­doklásával van napjainkban a legtöbb probléma. A hitelek engedélyezését ötmillió fo­rintig (beruházási hitelekre is vonatkozik) a járási bank­fiókok engedélyezik, 5—10 Záhony és térsége ma ha­zánk egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, átrakó­forgalmának méreteire jel­lemző, hogy két évtized alatt az évenként átrakott áru- mennyiség ötvenszeresére emelkedett. Az építkezések első szaka­szában főként a fejlesztési és gazdasági beruházásokra, valamint a gépesítésre fordí­tották a hiteleket és csak ki­sebb mértékben járulékos lé­tesítményekre. De még így is 1960—68 között csaknem nyolcvanmillió forintot köl­töttek lakásépítkezésre, kul­A beérkezett jelentések szerint majdnem 2,5 millió forint értékű társadalmi mun­kával támogatta a lakosság tavaly Nyíregyházán a város- fejlesztési tervek megvalósí­tását Értékét csak növeli, hoev ebben a mozgalomban az iskoláskorúaktól kezdve a legidősebbekig foglalkozásra tekintet nélkül szinte a tár­sadalom minden rétege részt vett. Csupán készpénzt — ke­vés híján — egynegyedmillió forintot fizettek be a fejlesz­tési alap számlára a vízveze­ték és villanyhálózat bővíté­sére. A Mikszáth, a Kossuth, a Géza, a Moszkva, a Körösi Csorna Sándor, a Derkovits utca lakói együttesen csak­nem 100 000 forint értékű munkával segítették a vízve­zetéképítést. A Puskin, az Epreskert és a Nyírfa utcát fiatalasszonynak ez nem egy­szerű. S akkor kezdődött a ro­mantika. Németh Bálint tes­ti-lelki jóbarátja volt Radács József tsz-fogatos. Elzának is maradt egy barátnője odaha­za, Margitka. A fiatal háza­sok addig mesterkedtek, amig a jóbarát a jóbarátnővel le­velezni nem kezdett S amikor Margitka minap megérkezett, hogy életében először szemügyre vegye azt, akit barátnője kiszemelt szá­mára, már nála voltak az összes szükséges iratok... El sem csitult a kis falu csodálkozása a parasztfiata­lok ilyen modern viselkedé­sén, amikor berobbant a szen­záció: Megérkezett Farkas Szabolcs a moszkvai egyetem millió forint között az enge­délyeztetés a megyei igazga­tóságra tartozik, 10 millión felül az elbírálásnál az orszá­gos főosztály dönt. Mindez nem zárja ki a versenyezte­tést, hiszen a versenyen a milliós tételek is részt vesz­nek. Éppen ezért a hitelké­relmeknél az információadás a részletes és alapos indoklás szükséges. Azok a kérelmek, amelyek nem informálják megfelelően a bankot felhasz­nálás, megtérülés és egyéb vonatkozásokban, az elbírá­lásban eleve hátrányos hely­zetbe kerülnek. Ha a bank nem tudja meg a tsz-ek által szolgáltatott adatokból, mire adja a milliókat, úgy előfor­dulhat, hogy nem jön létre a hitelkapcsolat. Az 1969. évi hitelpolitikai irányelvek megvalósítása igényli, hogy a bank és a partnerek rendszeresen meg­beszéljék a lehetőségeket. A legutóbbi tanácskozás lénye­ges megállapodása e tekintet­ben az, hogy a bank képvise­lői mindhárom területi szö­vetséghez tartozó tsz elnökei, főkönyvelői részére a közel­jövőben részletes tájékoztatót turális és szociális célokra. A MÁV az idén és a kö­vetkező években újabb nagy összegeket költ dolgozói és családtagjaik szociális körül­ményeinek további javításá­ra. Még ebben az évben el­készül 12 kétszobás lakás. Már épül és még az idén át­adják rendeltetésének a men­tőállomással ellátott új üze­mi orvosi rendelőintézetet, megnyitja kapuit a vasutas dolgozók gyermekeinek száz személyes napközi otthonos óvodája és hatvan személyes bölcsődéje, ezenkívül száz személyes munkásszálló. társadalmi munkában parko­sították. A kertészeti vállalat dolgozói 140 000 forintnyi par­kot készítettek társadalmi munkában. A Közúti Építő Vállalat dolgozói álltai végzett munka értéke 230 000, az épí­tőipari munkásoké 337 000 forint. A sütőipari dolgozók 96 000, .az MHSZ-tagok 80 000 forint értékű munkával segí­tették a várost. A Kölcsey gimnázium diákjai több mint 200 000, a Közgazdasági Tech­nikum pénzügyi tagozatának tanulói 93 000, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatói 35 000 forint értékű munkát végeztek. A városi tanács egy későbbi időben 20 000 forintnyi ju­talmat oszt ki a társadalmi munkában élenjáró üzemek, intézmények, iskolák között. * villamosmérnöki karáról, a karján egy bájos, barna kis fiatalasszony: Frolova Lari­sza Anatolievna, pár hónap­ja a felesége. Amikor náluk jártam, La- risza a menyasszonyi ruháját vasalta, gyönyörű, csontszínű, egybeszabott, apró lánccal dí­szített műremeket Mert egy kis családi pótesküvőt itthon is tartanak, az elárvult ház­ban. Szabolcs már kiskorá­ban félárva volt és 1964-ben elvesztette az édesanyját is. Öt is alig látta, néha a szanatóriumban, az utolsó éveiben. A bátyja, rokonai tartották rendben neki a be­zárt házat, amely ott áll az udvaron, várva haza messze földön tanuló gazdáját Egy készülő könyv kézira­tát mutatja Péter Imre igaz­gató. Most jelenik meg a ju­bileumra, a címe: A nyíregy­házi iparoktatás története. Húszéves az iparitanuló­törvény, de a könyv nyolc­vanhat évvel foglalkozik. Akkor »— 1885-ben — vették fel az első inast, tanoncot a nyíregyházi oskolába. De csak 1949-ben szabályozta törvény a tanulóoktatást, fektette le az ipari tanuló jogait. Hogy nem lehet verni, piacra kül­deni, s a szakmájától más munkára elvonni. Hogy a munkaideje heti negyvennégy óra, amelyből húszat elméle­ti képzéssel tölt el. Hogy ne­kik is jár a fizetett ebédidő, s évi 24 nap fizetett szabad­ság. Gépszerelő Nyíribronyból Hogy az inas nem a régi már, hanem ipari tanuló. Milyen most az inasélet. Az igazgató azt mondja, válasz­szák ki néhányat, kérdezzem tőlük. Az első most jött a mű­helyből munkaruhában, olajo­sán. Elek József harmadéves mezőgazdasági gépszerelő. Nyíribronyból jött, itt lakik az otthonban. Milyen itt? — Jó. Tavaly még hatva- nan voltunk egy hálóterem­ben, aztán negyvenen, most húszán. Akik ősszel jönnek, már az újba jönnek, s nem lesznek csak nyolcán. Meg­szoktam, megszerettem a srá­cokat. Dehát letelt. Haza kell menni. A tsz-be, ott várnak a gépek, azt mondták, men­jek nyugodtan. Ezerötöt rög­tön megkeresek. A munkáról faggatom: mi­lyen színvonalú az oktatás. A válasza, hogy bár az osztály­társainak is ilyen lenne, akik kint tanulnak. „Sokat hord­ják a szakik után a szerszá­mot, s néha el kell lesniük a tudást. Mi itt megtanuljuk el­méletben és azonnal csinál­juk gyakorlatban.” A fiatalok elmondják, hogy az egyetemen ismerkedtek meg. A lány apja kutatóinté­zetben dolgozik. Eleinte nem nagyon örültek a diákfiú ud­varlásának, de nem kellett sok erőfeszítés hozzá, hogy legyőzzék az ellenállást. Mind­ketten ösztöndíjasok. A kollé­gium rendelkezésükre bocsá­tott egy szobát. (Larisza nincs vele megelégedve, azt mond­ja. vékonyak a falai.) A lány átiratkozott a technikumba, hogy férjével együtt végez­zen s vele jöhessen. Egy hétig utazgattak a téli Magyaror­szágon. De siettek haza. Köz­ben elintézték állásügyeiket is. Meglepődtek a mátészal­kai TITÁSZ-nál, amikor be­jelentették: ide szeretnének jönni egy év múlva, ha meg­kapják a diplomát. Nem egy kölesed fiú azóta utazni akar_ Gesztelyi Nagy Zoltán És a délutánok, az esték? Azt mondja, van mit csinál­ni. Minden héten három este kimenő. Akkor irány a mo­zi, a fegyveres erők klubja. Ott vannak tanárképzős lá­nyok, lehet táncolni. S van társasjáték. Vitapartnernek lenni Guliev Sándor a „Kossuth”- ba akart jelentkezni autósze­relő osztályba, de túljelent­kezés volt, így került a gyu­latanyai gazdaság szerelő mű­helyébe. „Itt nincs az, hogy te inas vagy, én meg már sza­ki. Szívesen segítenek, bármit ránk bíznak. És persze, el is kell lesni a jó fogásokat...” Divatos ing, kardigán. Mi­lyen a fizetés? Havi 380 ösz­töndíj. Meg mellé egy kis fu- si a munkaidő után. Ebből kis zsebpénz divatosabb hol­mikra. Meg kirándulásra, mo­zira. Mit néz szívesen? Az iz­galmas kalandfilmeket. S mit olvas? A történelmi regénye­ket, legutóbb például a Fá­raót. Színház? Az is, minden beat-koncert „Az ember több dologhoz hozzá tud szólni és vitapartner, ha érettségizett társaságba kerül...” Van ilyen társasága? „Csak ilyen van.” Mi lesz később? A válasza: szeretne technikumban to­vábbtanulni, ha jó lesz a bi­zonyítvány, különbözetivel harmadikba veszik fel. Később mondja, hogy nyá­ron kéthetes pesti üdülésre küldte az iskola. Megnézett mindent Kiszórakozta magát Hol? „Az Old Firenzében. Ott nonstop zene van .. „Megyek a pesti döntőre" Hoványi Gábor köztük a legidősebb, húszéves. A vá­ros elit iskolájában, a Vasvá­ri Gimnáziumban érett hat­vanhétben. „Igen sokan men­tek egyetemre, főiskolára. Ipari tanulónak kevesen. Én mégis ezt választottam. Egy kicsit koszos meló, de én na­gyon szeretem. Az Épszeméi vagyok másodéves végzős motorszerelő.” Amikor odakerült, kifogták? Értetlenül néz, miért fogták volna ki? „Talán kis túlzás, de a közvetlen főnököm jobb keze vagyok. Hamar rámbíz­ták a komolyabb munkákat. Elküldték most a szakma ki­váló tanulója versenyen, me­gyei harmadik lettem, me­gyek a pesti döntőre.. .” Szerény, értelmes, magabiz­tos. Ha hazaér, olvas. Az Autó-Motor^ szakköoyvekek Szépirodalmat ritkábban, m®» zi, színház keveset. Legutóbb a színházban látta a Nem születtem grófnak. Most azt mondja, nem is baj. Nagyon kedveli a szakmát. És a fi­zetése is attól függ nyártól, hogy tanul most. „öthatvanas vagy hetes órabér — nem mindegy...” Később még tanulhat to­vább. Ö akar is. Mivel foglalkozik egy ipari tanuló, ha otthonban lakik? Szakkönvv és Maupassant Palugyai Tibor gyorsan vá­laszol, mindennel, ö az ott­hon KISZ-titkára. „Képzelje, nyolcvanöt fiú. A rendért is engem nyúznak, s van mit tenni. Nem mindenki egy helyről jött, különböző a fel­fogásunk. Sokat vitatkozunk a fegyelem miatt is! És még miért? „Kétheten­ként vannak TIT előadások a magunk választotta témákból. A megye történetéről, az if­júság helyéről, szerepéről. Meg rengeteg filmet látunk a tv-ben, a moziban. Utána szinte háborúskodunk, ami­kor értékeljük, mi a jó és ml a rossz. De azért jól megva­gyunk. A fiúk nagy többsége megyei könyvtári tag. Szak­könyvet olvasunk és szépiro­dalmat, Maupassant-t és Al­berto Moraviát. És rengeteg verset. Aztán sportolunk so­kan. Tavasztól őszig foci, ké­zilabda. röplabda, atlétika . . Elégedett: nyáron két he­lyen is volt tanfolyamon. Ta­tán és Siófokon. „És gimná­ziumi anyagot tanulunk so­kan az emeltszintű oktatás­ban. A többség el is éri az érettségizettek szintjét iro­dalomból.” A kérdésre, mi a különbség, mégis azt mondja, semmi. Azért, hogy „inasok” va­gyunk, ezt nem szégyelljük. Sőt. Hány vitából kerülünk ki győztesen azzal, hogy azt mondjuk: mi már adunk is az államnak, nemcsak a ke­nyeret esszük. És elkezdi fejtegetni, hogy a komoly zenét még nem sze­retik, nem értik sokan közü­lük. Pedig az szép, és örök­érvényű. Mind a négy fiút faggatom: nem volt olyan, hogy leken­tek valamelyik tanulónak egy nyaklevest? Egyikük megszó­lal, hogy ők már csak olvas­nak az ilyenről, meg arról is, hogy a piacra, a boltba vit­ték a fiúk a nagyságos asz- szony után a kosarat. Üj munkássors. És hadd idézzek két számot. Húsz éve 451 ipari tanuló volt Nyíregy­házán, ma 3400. És közöttük már 309 az érettségizett. fejsgka Janói adnak. Seres Ernő Üj létesítmények épülnek Záhonyban Moszkvai menyasszony Majdnem 2,5 millió forint értékű társadalmi munka Ók már nem inasok

Next

/
Thumbnails
Contents