Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

mBL!T-WA<STA!ía«!9Z/Hl Wm. MirMr ft Külpolitikai összefoglaló § OrfrnxÍTapánik Saijfonb«n $ Ab Iraki Menéajek atöreigései ^ Saorjet cáfolat Koszigin «Sgéeseégi állapotáról % Mao Ce-tnng az Odera—Neisse határról ? Köaeleg Vietnam egyik legnagyobb ünnepe, a Hold­újév, az úgynevezett tét és a dél-vietnami fővárosban mind idegesebbé válik a hangulat. Nemcsak az ünnep közeleg ugyanis, hanem a tavalyi em- lékeaetea tet-offenzíva vesz­teséget okozott az ameri­kaiaknak és a kormánycsa­patoknak, megismétlődhet Az U§A és a saigoni rezsim biz­tonsági szervei hónapok óta igyekeznek azon, hogy er. a számukra lidérces esemény ne következzék be — vagy legalább ne úgy, mint 1968- ban, amikor a DNFF fegyve­res erőinek általános táma­dása teljesen rajtaütésszerűen érte mind az amerikai, mind a dél-vietnami kormányt Nos, a legutóbbi jelentések szerint ez az állandó Inten­zív „előrejelző” kísérlet né­mi eredményre vezetett — de olyan eredményre, amely felkavarta a dél-vietnami fő­város amúgyts ingatag nyu­galmát. Thieu elnök és ax amerikai főparancsnok, Abrams tábornok különleges kutatóegységei ugyanis Sai­gontól mindössze 84 kilomé­terre föld alatti dasungelkór- házra bukkantak, amelyet nyilvánvalóan a partizánok építettek. A háromszáz ágyas kórház egy teljes szabadság­harcos hadosztály egészség- ügyi ellátását biztosította volna és ebből amerikai szak­értők azt a meglehetősen ké­zenfekvő következtetést von­ták le, hogy a „lelet” egy ké­szülő újabb offenaíva elője­le. A kőzel-keleO helyzettel kapcsolatban — az arab szak­szervezetek kairói kongresz- szusán kívül változatlanul az iraki kivégzések utórezgései állnak a nemzetközi érdeklő­dés középpontjában. Abdul­lah Szalum iraki tájékoztatási miniszter újabb sajtókonfe­rencián ismételte meg kormá­nyának azt az állítását, hogy az országban széles körű kémhálózat tevékenykedik, amely szabotázsakciókat ké­szít elő és „éppen ezért to­vábbi kivégzések várhatók.” A miniszter ismételten cáfol­ta. hogy kormányát faji gyű­lölködés vezette volna és fel­tette a kérdést: miért nincs hasonló felháborodás nyuga­ton a megszállt arab terüle­tek lakosainak helyzete miatt? A világsajtó jelentős része ugyanakkor elítéli az iraki eseményeket A zágrábi Vjes­nyik ügy fogalmaz. hogy „egyetért U Thant ENSZ-fó- titkár aggodalmával a bagda­di intézkedések esetleges sú­lyos következményei miatt” As iraki egyezmények — folytatja a jugoszláv lap — aggasztanak más arab orszá­gokat is, amelyek nem akar­ják nyilvánosan kifejezni, mit gondolnak az iraki ügy­ről. A kivégzések — véli a Vjesnyik — objektívan meg­nehezítik nemcsak az arab országok helyzetét hanem azokét is, amelyek baráti vi­szonyban vannak velük. Nyilvánvalóan vezető he­lyet kap a világsajtó hasáb­jain a rádióállomások hul­lámhosszain ás a televízió képernyőjén az a nyilatkozat, amelyet Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője tett Koszi- gin miniszterelnök egészségi állapotáról. Zamjatyin meg­cáfolta azokat a nyugati, mindenekelőtt londoni la­pokban felröppent híresztelé­seket amelyek szerint a mi­niszterelnök beteg ás kije­lentette: Koszigin szabadsá­gon van és a közeljövőben el­foglalja hivatalát A Zycie Warszawy ismer­teti a Blld-Zeitung című nyugatnémet bulvárlap (Springer Konszern lapja) jelentését Mao Ce-tungnak a Japán Szocialista Párt veze­tőivel folytatott beszélgeté­séről. A Bild-Zeitung szerint Mao állítólag azt javasolta, hogy a japán szocialisták ve­le együtt kezdeményezzék egy Peking—Tokió—Bonn közötti egyezmény létrehozását „A Bild-Zeitung szenzációs jelentése keveset érdekelne bennünket, ha egy része nem érintené Lengyelországot — írja a Zycie Warszawy —, ez a rész pedig az, amelyben a nyugatnémet lap szerint Mao Ce-tung kifejtette azt a né­zetét, hogy az NBZK-nak pil­lanatnyilag nem kell elis­mernie az Odera—Neisse ha­tárt A Bild-Zeitung gyakorla­tát ismerve, komolyan kétel­kedhetnénk jelentésének pon­tosságában. Tény azonban az, hogy az utóbbi időben kiala­kulóban van bizonyos flört Peking és Bonn között A flörttel egybevág Mao Ce- tung fentebb Idézett tényle­ges vagy kitalált nyilatkoza­ta, — fejezi be a Zycie War­szawy. KAIBO nw uiézi a köL^k^1 Sí: srab szakszervezeti konc üzenetet hozott BrezsnJSíffl Nasszer elnöknek. A hírüay­Nasszer hértesülése szerint zott ^ hosszasan tanácsko- Pí?nel “ üzenet tar­talmáról. Részleteket a lan nem közölt csupán annyit í F “?.,üzenet a közel-keíe- fa konflürtussal kapcsolatban több olyan kérdést tartalma- , K ame yekkel a szovjet ve­Äk£taTÜU nap"kb*" Lagos Lagosi katonai tényezőktől szm-mazó értesülések iénik rin?^ adÓr(>k tégiere- /"ePü'őgepei pénteken .^b?i?ÍPadóst hatottak vég­hfelvJLtZéPnyUgati rtgiö több helységé ellen. Az egyik eén húMintyií “ régió óvárosától W1<Téternyire elterülő íi6?®16 vár°sa felett oldotta ki bombaterhét. Négy sze­mély meghalt tizenegy V*L dig megsebesült A nigériai légelhantás ütegei a biafrai okfA,lelőtték- I960, október 7-e óta ez volt az el­só biafrai légitámadás a szö­vetségi kormány által el­lenőrzött területek ellen. VARSÓ Valóban lengycl-csehszlo­vak tárgyalások kezdődtek a két ország kapcsolatairól és dóJk^F'í nernzetközi kér- legyei ktildött- K-uczkowski külügyminiszter-helyettea a kimWmVák0t Jan Busn<ak külügyminiszter-helyettes ve­zett A két ország képviselői már elfogadták az idei kulturális együttműködé­si tervet s jelenleg a PAP é* köStt5"- hWgínöksé* vezetői között is megoeszélések foly­nak Varsóban. y MOSZKVA „ a Kremfbeií vé­get «tek a tárgyalások Nyi- koi*j Podgomij, a Szovjet­unió Legfelső Tanács elnök­ségének elnöke, Dmitri] Pol- janszklj, a asovjet minlszter- tanác* első elnökhelyettese és Kahtan M-Saabi, a Dél jemeni Népi Köztársaság el nöke köaött A tárgyaláso­kon baráti légkörben, gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a tárgyalások befejeztével 151- Saabi látogató körútra Indult « Szovjetunióban, Gerencsér Mikiét! A gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról J7. flőtvóB előhozta éjjeliszek­rényéről a szivarvágót, le­csípte a kabanósz végét és a boldog ember élvezetével gyújtott rá. Az első szippan­tás után teljesen komolyan kezdte mesélni: — Emlékszem, amikor Sza­bolcs vármegye főispánja volt Scharf József, ez a tiszaesz- lári templomszolga nem is­mert határt a korrupcióban. Telerakta az atyaíiságával a hivatalokat és titkon vakme­rő anyagi üzelmekbe kevere­dett. Komoly összegekért kü­lön böző engedélyeket szer­zett a kormányzó hatóságok­ról. amellett befogadta rész- v esnek az egyik folyam- s 'ályozó társaság. El sem tudod képzelni, mi okozta a vesztét. Az egyik nagy bere­gi vaddisznóvadászaton, ame­lyen csupa országos notabili- tás vett részt és néhány fő­herceg is jelen volt, ez a Scharf kilőtte a legszebb kamt a miniszterelnök elől. Ilyen ember nem való főispánnak. Kiderítettek róla minden rosszat, még azt is, hogy zsi­dó. Most aztán védhetem Kor- niss Ferenc úr szigorú színe előtt Egykedvűen verte le a ha­mut a szivarról. A bambaságig megrökö­nyödött Verhovay. Kackiás bajusza alatt szétnyílt piros, lágyan dúzzadt szája. Hang­ján érződött, hogy száraz a torka. — És még te mondod, hogy felcsaptam tréfamesternek? A Vajda már nem mondott semmit. Inkább a szivarjára ügyelt. Ahogy vadászatot szőtt képtelen anekdotájába, úgy vadászathoz hasonlította Verhovay nagyonis valós, na­gyon is veszedelmes szándé­kát. Hasztalan rontott rá, töl­tött fegyverrel. Patronjait lesből eldurrogtatta, de csak bokrot talált. Hiába jött nagyvadért Nyíregyházára, mindössze azokat a szokásos döglött kányákat vihette ma­gával, amelyeket Bary József vizsgálóbírótól kapott aján­dékba. Hűvösebb idő érkezett a sötétséggel és amíg aludt a kisváros, akácfáiról lerázta a port az éjszakai szél. Nyikor­góit a zsalugáter Eötvös abla­kán, mégsem csukta be, hadd fürössze minél szabadabban az üdítő levegő. Fényes ko­ponyáját a lámpa porcelán­ernyője alá dugta, papírjai fölé görnyedt, kúria ironjá- val egyenetlen sorokat heve­nyészett, majd hirtelen meg- torpantotta a ceruza hegyét, hosszú percekig mozdulatlan­ná dermedve gondolkozott, hogy aztán annál sietősebben folytassa a jegyzetelést. Mónc kölyök vallomását, mint a vád legdöntőbb adu­ját, már szó szerint ismerte. Ezzel szemben birtokában volt segítői jóvoltából az ap­rólékos adatok nagy halma­za arról ax április elsejei Irány: az integráció IV. Megbízható szállító, biztos plmc A világon ma már legalább egymillió féle árut gyárt a gépipar, s a vegyesipar is több százezer termékfaj­tát állít elő. Elképzelhetet­len, hogy egy tízmillió lakosú kis ország ennyifajta termék gyártására berendezkedjék.' Az árucikkekre azonban a kis országoknak is szükségük van. Mit tehetnek? Ha az adott ország kapitalista tár­sadalmi és gazdasági rend­szerben él, akkor beépül va­lamely tőkés nagyhatalom érdekszférájába, s a nagy monopóliumok profitját nö­velve, vállalva a „kis hal­ra” vadászó „nagy hal” állan­dó fenyegetését, igyekszik fe­dezni szükségleteit Ha szoci­alista ország és valós nemze­ti, nemzetközi érdekek ve­zérlik, akkor a legszélesebb együttműködésre törekszik a testvérországokkal, s olyan gazdasági kapcsolatokat ala­kít ki, amelyek módot adnak az Igények fokozott kielégí­tésére. S e kapcsolatok révén olyan gazdasági potenciálra tesz szert, hogy a szocialista világon kívül is megfelelő forrásra talál szükségleteinek kielégítéséhez. Az utóbbiak leírásához nem elméleti ismeretek, hanem gyakorlati tapasztalatok, sok­szorosan beigazolódott mód­szerek és formák álltak ren­delkezésünkre. Magyarország elmúlt húszesztendős tapasz­talatai, KGST-tagságunk két évtizede egyértelműen amel­lett szól, hogy hazánk egye­dül a szocialista együttműkö­dés útján juthatott el mai fejlettségi színvonalára. Jó­részt magunk mögé utasítot­tuk azokat az országokat, amelyekkel a felszabadulás előtt egy szinten álltunk. Közismert, hogy hazánk gazdasági növekedése 4- sok más országtól eltérően — vi­szonylag nagymértékben függ a külkereskedelemtől, mind a forgalom mennyiségétől, mind jövedelmezőségétől. Éppen az említett okok miatt állandóan növekvő Importra szorulunk. De csak az az ország tud rendszeresen Importálni, amely évről évre bővíteni tudja exportját. A magyar iparban már a dolgozóknak csaknem egynegyede export­ra termel. Mindez azonban csak akkor ér valamit, ha a megtermelt árut értékesíteni tudjuk. (Nemzeti jövedel­münk közel 40 százalékát a külkereskedelmen keresztül realizáljuk.) E tekintetben Is a KGST a támaszunk, ezúttal nem a megbízható szállító, hanem a biztos piac minősé­gében A tagállamokkal kötött szerződéseink biztosítják, hogy külkereskedelmi forgal­munk 68 százalékát a szoci­alista piacon bonyolítsuk l«v napról, amikor állítólag meg­ölték Solymosi Esztert Scharf József templomszol­ga délelőtt 10 óra után csalo­gatta be házába a cselédlány­kát, innen a templomba vit­ték, ahol elvágták a nyakát és vérét vették a metszői ál­lásra pályázó idegen zsidók; tizenegy óráig be is végezték iszonyú tettüket — állítja a vizsgálóbíró Móric vallomá­sa alapján. A Vajda szigorúan szelek­tálta a tényeket és csak a bi­zonyítható részleteket vette figyelembe. Elemében volt, kedvet és erőt érzett a mun­kához, mivel Verhovay láto­gatása méginkább felfokozta elszántságát az igazság kide­rítésére. Meg akarta semmi­síteni az éppoly képtelen, mint gonosz vérvád kígyó- fészkét, csakhogy a biztosan ható lőpormennyiséget szem­csénként kellett összeszede­getnie. Alit elébe. Szívósan végezte a babramunkát, túl­szárnyalva aprólékosságban azt a vizsgálóbírót, aki más­hoz sem értett, mint a látó­kör nélküli aprólékossághoz. Nyomról nyomra követte Esztert eltűnéséig. (Folyta tjük) «senbefGl 34.T százalékát a minden tekintetben legna­gyobb gazdasági partnerünk- a Szovjetunióval, io 8 százalékát az NDK-val, majd Csehszlovákia és Lengyelor­szág következik a részesedés arányában. (A tőkés orszá- *°kkóz,ül 1967-ben a legna­gyobb forgalmat az NSZK- val bonyolítottuk le, egész kát )°r8almUrLk 5,1 százalé- Sok a hasznunk a közös lé­tesítményekből is. A „Barát­ság olajvezetéken keresztül Magyarország eddig több mint 11 millió tonna olajat kapott. A „Béke” nemzetkö­zi villamos távvezetéken a Szovjetunió tavaly 1,9 mil­liárd kilowatt, 1969—1970­2,8 milliárd kilo— watt viliamos energiát szál- m Magyarországra, A magyar gazdaság vala­mennyi ágában naponta tíz­es százezer forintos megta- ifaritast jelent a KGST-orszá- gok tudományos, műszaki se­gítsége. A Dunai Vasmű, a Borsodi és a Tisza menti Ve­gyiművek tervezésénél, . m megawattos százhalombattai turbogenerátor gyártásánál — néhány példát em­lítsünk — döntő fontosságú V°a a .baráti együttmflködéC A íó tapasztalat alap­ján teljesen érthető, hogy a magyar képviselők a szoci- a ls^á országok összefogásá­nak fejlesztése mellett száll­nak síkra a KGST-ben. Ab­ÍÍ2Jí£ulnak ki- amit az MSZMP Központi Bizottsága óppen a múlt év végén, de- **mber 4-i ülésén megálla- f?ít0t?L ’’Szük£éSe*. hogy fo­kozottabban éljünk a szo­cialista országok gazdasági együttműködésében, a mf- ^-tudemányoa k°operáció fejlesztésében rejlő lehetósé- gekke! Az együttműkö­dés hatékonyságának növelé- *ere •— mert most már nem az extenzív, hanem az inten­zív fejlődés van soron _ a magyar kormány javaslatot is dolgozott Jd. Lényege: egy- í“®. * népgazdasági terve­ket kell jobban összehangol­ni, az alapvető problémákra nyersanyagellátás, vegyipar gépgyártást kooperáció, stb.' — összpontosítani, másfelől a nemzeti piacokat kell fokoza­tosan és tervszerűbben meg­nyitni egymás előtt, szorgal- mazm a vállalatok közötti közvetlen együttműködést V. A modern kor tuintjém Két évtized alatt a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná <*a —- amint azt sorozatunk korábbi négy részében igye­keztünk dokumentálni — be­váltotta az 194P januárjában hozzá fűzött reményeket Olyan tekintélyes és haté- nemzetközi szervezet lett, amely előrelendítette a tagállamok gazdasági fejlődé­sét, s ezen keresztül a szocia­lizmus érdekében befolyásolta a két világrendszer versenyét A KGST a szocialista or szágok összefogását, a gazdál­kodás mind szélesebb terüle­tére terjesztette ki, a közös munka egyszerű formáit foko zatosan fejlettebb formákkal' gazdagította, elősegítette a tobboídfdú együttmű­ködés kibontakozását, a máról a holnapra, a távlati lehető­segekre, a tervek, a kutatá­sok összehangolására emelte a szoros kapcsolatokra törek­vő baráti országok tekintetét S mindezt úgy végezte el, , nem vált kormányok feletti szervezetté, maradék talanul megőrizte szocialista jellegét Utján sok nehézség­gel, objektív és szubjektív forrásokból táplálkozó akadá­lyokkal találkozott előnyei sokszor nem domborodtak ki úgy, ahogy azt a szakembe­rek gárdája és a közvélemény várta, de a problémák végső ??f°” ,n,em állták és nem áll­ják útját az összefogásnak. «r;.íy~íogalmazhatnánk mega KGST 20 éves tevékenységé­nek bizonyítványát hozzáté ve: magasabb osztályba lépi hét Ezt Indokolják az igények, a szükségletek, a lehetősé^ is. . igényeket támaszt a szó S^tuejl6dé8- Mind több termelőberendezésre és köz. »^glet. cikkre vfn szü£ seg, több nyersanyagot igé­nyeinek a gyárak. ** Ms naár nem kielégítők azt* az együttműködési formák, amelyek tegnap még talán friM erővel hatottak. A technikai forradalom, amelynek üteme évről évre gyorsul, szükségessé teszi az erőfeszítések koncentrálását és összefogását a tudományos és kutatómunkák maximális hatékonysága érdekében. A KGST-országokban a* utóbbi években kibontakozott gazdasági reformok jelentős hatást gyakoroltak és gyako­rolnak a nemzetközi együtt­működés formáira, módszerei, re, a tervek koordinálására. Ez is megköveteli a KGST-n belüli kapcsolatok korszerűsí­tését Ma, a 20. évfordulón a tag­államok — értékelve a múl­tat, formálva a jelent — a KGST jövőjén gondolkodnak. Az említett indokok ösztönzik őket erre. S minthogy a köve­telmények azzal a szakasszal függnek össze, amelybe a KGST-tagállamok gazdasága napjainkban elérkezett, a to­vábbi megoldásokat is a mo­dern kor szintjén kell keresni és megvalósítani. Az ilyen irá­nyú törekvések közös célja pá­dig a KGST-országok gazdasá­gi integrációjának létrehozá­sa. Az integrációs tendenciák jelenleg, ilyen vagy olyan formában az egész világon megnyilvánulnak. Keresik az integrálás lehetőségeit — rendszerint fejlett tőkés or­szágokkal — a gazdaságilag gyengén fejlett tőkés államok, példa rá a közép-amerikai or­szágok kapcsolata az Egye­sült AllamokkaL Találkozha­tunk a fejlett országok integ­rációjával (Európai Gazdasági Közösség) a fejlődő országok integrációjával (a kelet-afri­kai országok közös piaca). Mindezektől gyökerében kü­lönbözne a szocialista orszá­gok új típusú integrációja, el­sősorban abban, hogy a teljes egyenjogúság, a kölcsönös elő„ nyök és segítségnyújtás, a tervszerűség és a stabilitás el­veire épül. A tagállamok gaz­daságának közeledését segíti elő. Az integráció nem jelent lemondást az ország szuvere­nitásáról. Problémái a KGST keretében oldódnak majd meg, nem zárva kl an. nak lehetőségét, hogy bizo­nyos kérdések e szervezeten kívül de annak elveivel össz­hangban rendeződnek. Az integráció nem vezet majd el­különüléshez a világ nem szo­cialista részétől. A szocialista integrácM felé vesető úton fontos tenni­való a népgazdasági tervek koordinálása, megfelelő gaz­daságpolitikai egyeztetés alapján. A figyelmet a legfon­tosabb, közös érdekű kérdé­sekre kell fordítani, ezek so­rában is a nyersanyagellátás­ra. Elengedhetetlen az ipari termelés széles körű szakosí­tása és kooperációja. Nagyobb erőfeszítések szükségesek a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésére. Mind­ez fokozatosan együtt jár majd a pénzügyi együttmű­ködés kiszélesítésével. Erről szólva, a legtöbbször a valuta átválthatósága kerül előtérbe. Ez valóban reményteljes esz­köz, amely elősegítheti a ke­reskedelmi forgalom növelé­sét, a műszaki fejlődést, s jobban ösztönzi az ipart a pi­ac új szükségletének figye­lembe vételére. Erre ösztönöz­ne a világpiachoz igazodó árak kialakítása is. A szakemberek elképzelé­seiből így áll össze a tervezett integráció mozaikképe. Nagy, de elkerülhetetlen magaslatok előtt áll 'a KGST, úgy hívják: a modem kor szintje. Ahhoz, hogy 1970 után túllássunk raj­ta, már most kell kezdeni az előkészületeket. A tagállamok többsége készen áll az integ­ráció magaslatainak meghó­dítására, egyetért az „expe­díció” célkitűzéseivel. így vá­lik a KGST 20. évfordulója újabb fejlődési szakasz kiin­duló pontjává. Bár a problé­mák minden bizonnyal hallat­nak még magukról, bizakodva nézhetünk a következő évti­zedek elé. Pálos Tamás-Y4«*­! effitt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents