Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
f oMal trirrir— a»‘*r>v«p^po7t(j HNW Unitír %. A MEGYESZÉKHELY GONDJAI Sovány választék, elavult kereskedelmi szemlélet December a háztartások ünnepi készülődésének, a megsokasodott bevásárlások hónapja volt. Hozzávetőleges számítások szerint a megye- székhely élelmiszerforgalma ez idő alatt 10 millió forinttal volt magasabb, mint az azt megelőző évben. Mind nagyobb tehát az igény. S lehe- ■ tetlen nem észrevenni a fejlődést. amely a kulturált külsőben is megmutatkozott, de például az ÁBC-áruházak gondolái szinte roskadoznak az árutól. Sokat dolgoztak a kereskedelem alkalmazottai ebisen az időben. Nemcsak az áruházakban, hanem a kis, múltból megmaradt szatócs- jellegű boltokban is. Minden dicséretet megérdemelnek, hogy az ellátást ilyen körülmények között is biztosították. Szikkadt „ünnepi“ kenyér Sajnos igyekezetük nem mindig járt sikerrel. A lakosság tapasztalatai szerint évről évre visszatérő probléma az ünnepi felkészülésben a sok zökkenő. Ez hagyományosan jelzi, hogy a kereskedelem árumegrendelésével, a munkaszervezéssel, az előrelátással nincs minden rendben. Valami baj van az irányító szervek szemléletével — ezt bizonyította 1968. decemberében is a nyíregyházi kereskedelem. Az ÁBC-áruházak gondolái valóban roskadoztak — ennek most sem mondunk ellent — csalchogv egyszerűnek tűnő megoldások maradtak el itt- ott. Ott a vásárló panasza, hogy a háromnapos karácsonyi ünnep előtt és után is szikkadt „ünnepi” kenyeret kaphatott Nyíregyháza legtöbb boltjában Jogos és nem első kifogás. hogy ugyanebben az időben közel harminc fajta finom pékáruból csupán 4.—5 közül választhatott a vevő. Előfordult, hogy az olcsó és jó vacsorához eredménytelenül keresgélt a töltelékáru polcain a háziasszony, mondjuk a kisebb üzletekben, de az Északi Alközpont szép ÁBC-áru- házában is. Kinek van igaza? Az ünnepek előtt boltjainkban nem volt például kőbányai világos sör és hiányzott a magyar Törley pezsgő Is. Ezek ugyan nem alapvető közellátási cikkek, de a karácsonyhoz és a szilveszterhez, különösképpen pedig a színvonalas kereskedelemhez mindenképpen hozzátartoznak. Éppen úgy, mint például az, hogy egyszer-egyszer se hiányozzon a tej, a tejföl és semmi olyan, amire igényt tartanak a lakosok. Van hiány, amiről az ipar A£ első ragon szabolcsi alma Tallózás egy elsárgult kalendáriumban Régi, rongyossá olvasott kalendáriumot lapozgatok. A címe: Tiszántúli gazdakalendárium. Értékes helye volt egy falusi mestergerendán, anonnan leemeltem. Az esztendő, melynek napjai első lapjain szerepeinek: 1944. Kíváncsian nézegettem, mit írhattak írói, szerkesztői 25 évvel ezelőtt a tiszántúli gazdáknak. Hiszen ez az esztendő egyben a második világháború utolsó teljes éve is VoltMindjárt bevezetőben meg ke:l említeni, hogy az egész kalendáriumban — 160 oldalon — egyetlen cikk sem szól a háborúról. Bizonyos értelemben szerepe) a háború. „Majd a háború után" — jegyzi meg néhány eszmefuttatás reménykedően és so- katmondóan Szerkesztői elgondolásairól mi sem beszél hí>'ebben, mint hogy közlik Veres Péter és Szabó Pál eg ' -egy szép írását. Az olvasnivalók túlnyomó töobsége a jó mezőgazdasági módszerekről szói. Ahol az állattenyésztés vagy a növénytermesztés egy-egy módszerét jól alkalmazták. Újítottak rajta, ott megjelentek a kalendárium riporterei és ismertették az olvasóval a helyest, a jót, a jövőbe mutatót. a követni valót. így van cikk jó káposzta term élőkről, burgonya termesztőkről, fajóllattenyésztésről és még sok mindenről, ami azóta általánossá vált Akkor még csak a jövőre ajánlott módszer volt. Néhány kiváló gazda arcképét is közli a kalendárium. Ismét csak szerkesztői jó szemét dicséri, hogy a közöl- tekről nem is egy jelenlegi termelőszövetkezeti elnök arcára ismertünk. Van egy pár cikk, amelyről külön is szólni kell. Ilyen az első Kelet-nv’gyarors-?áai al- matárolnról szóló híradás (Erről jut eszembe, hogy nemrég kekembe kerüli egy százéves perirat. Nemes Bénjámln tomyospálcai házából elraboltak egy nagyobb ösz- szeget: az alma árát, amit a tiszai tutajosok fizettek érte.) Eszerint az első vagon szabolcsi almát 1939 őszén vásárolták belföldi értékesítésre. Negyvenhét faluból hamarosan 7 vagonra nőtt az országban máshol értékesítendő szabolcsi alma mennyisége. Mivel a fagyveszély miatt nem lehetett télen raktározni, megépítették Debrecenben az első almatárolót. Húsz vagon volt a befogadóképessége Korszerű hűtőgépekkel Vi I felszerelve. Az almatulajdonos az eladási ár hat és fél százalékát fizette a tárolásért. Egy tuzséri gazda 155 fillérért adta ősszel az almát, a tárolóban tavaszig eltartott almáiét viszont 195 fillérért vették meg. A cikk elmondja, hogy a szabolcsi aimater- melők már elérték, hogy nem kell külföldről behozni almát... * Egy másik érdekes cikk a kisari legelőtársulatról szól. Ezer magyar szarvasmarha az ezer lakosú községben! Nem szeretik a tarkát, mert sok baj van vele A férfiak nem tejpártiak, mint az asz szonyok. Kilopakodnak fejés előtt az istállóba és titokban a tehén alá eresztik, megszoptatták a borjut. Egy év alatt 93 bikaborjut értékesítettek. jó áron. Most már értem hogy Kis- arban miért látni még ma is a csordában nem is egy címeres szarvú fehér állatot. Érdekes cikk szól a nagv- kállói almatermesztőkről, a Nyíregyházi Homokkísérleti Intézet munkájáról. Egy ismeretterjesztő szándékú írás a gazda adóit sorolia fet. B:- zony, elég sok volt. Külön kamatszámítási láblázat jelzi, hogy abban az időben sok tiszántúli földműves lehetett eladósodva. (gnz) tehet. Ezt a világos sör esetében a söripar el is ismerte. (Rá sem vet jó fényt, hogy erre az időszakra nem tartalékolt sört.) De a legtöbb esetben mégsem az ipar, hanem a kereskedelem kellő előrelátásának hiánya okozta a beszerzési problémákat. Nem mondhatjuk, hogy csapnivaló volt az ünnepi élelmiszerellátás. csak azt, hogy közepes. Az ebben az ügyben nyilatkozó boltvezetők, kereskedelmünk néhány irányító szakembere sokszor hal lőtt, gyakran ismételt problémákat említett. A kereskedelem végső érvként az ipart okolta. Az ipar illetékesei ugyanezekért a kereskedelmet tették felelőssé. A beszélgetésekből végső soron kiderült: mindketten jó ellátást akarnak. Csak éppen nem sikerül. Megoldást kell találni Való tény, hogy bolthálózatunk adottságai mostohák. Üzleteink többsége századele- ji, s helyiséghiány is gátolja a jó munkát. Még mindig igen kevés Nyíregyházán a korszerű ÁBC-áruház. Ilyenek azonban már vannak. És az nemigen érthető, hogy ezek egynémelyikében a a polcokon maradi választékot kínálnak. Nem ide tartozik, de arra sincs eddig magyarázat, hogy belvárosi boltjaink (iparcikk szaküzleteink) átmentették a régi világ konzervatív vonását: délben bezárnak, délután nyitnak... Kereskedelmünktől tehát nem a formai korszerűséget kérjük számon — bár azt is lehetne például a kirakatok, a portálok és a hiányos, korszerűtlen világítás esetében —, hanem az Igényeknek megfelelő árut, Választokot és minőséget. Nyíregyháza lakosságát nem az ipar és a kereskede- lam huzavonája, nem a keres kedelem belső szervezés' gondjai érdeklik. Ezek meg oldása, a rugalmasság, r jobb együttműködés terme szetes köte1 esszük ezekne' a szerveknek. Mindenekelőtt a kereskedelem illetékeseinek, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának. De persze a boltok vezetőinek is. Akiknek a hiánycikkek miatti mentegetőzés elkerülése mellett az sem közömbös. hogy tökéletes választék esetén jóval nagyobb lehetne a forgalmuk. És ezzel effvütt a jövedelmük is. Ugyanakkor elnyernék a vásárlók megbecsülését. Szilágyi Szabolcs Egy 150 eves iparág A nyíregyházi csizmadiacéh születése Iparosodó városunk terméu.ei az országban, az ország határain túl is kezdik ismertté tenni Nyíregyháza nevét, dicsérik munkásosztályunk alkotó erejét, munkáját Időnként hírt hallunk arról, hogy városunk cipőipari termékei nemcsak a szomszéd országok, hanem távoli világrészek piacaira is betörtek, keresett árucikkekké váltak Arról azonban már keveset tudunk, hogy a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat és a Cipész Ktsz munkásainak tudása, eredményei hogyan fejlődtek ki városunk ipari múltjából. Az elmúlt századok oklevelei között kutatva 1818-ban lefolyt fényes ünnepségekről olvashatunk Nyíregyháza történetében. 1818 április 27- én Nyíregyháza lelkészei, Ko- váts András. Szabolcs vármegye esküdtje, komiszáriusa és nemesi hadnagya, valamint Nyíregyháza főbírája és főfiskálisa, a városi szenátorok, professzorok és rektorok, a nagykállói csizmadiacéh küldöttsége és más előkelőségek jelenlétében alakította meg százhatvankilenc mester a nyíregyházi csizmadiacéhet. Ezzel a legtekintélyesebb és számra nézve is a legnagyobb . városi iparág tagjai, a csizmadiák függetlenítették magukat a nagykállói céhtől, amelyhez eddig tartoztak. A nyíregyházi csizmadiák már a XVIII század végén megkezdték szervezkedésüket, minden követ megmozgattak, hogy elszakadjanak a nagykállói céh keretéből. Huszonhárom éven át kilincseltek, kerestek magas nrotek- törokat Budán és Bécsben, míg végül 1818. Bőjtmás havának 27. napján I. Ferenc császár megadta a privilégiumot a nyíregyházi céh meg alakítására A céhjogot tartalmazó oklevelet Diósy Tg más és Pozsonyi Györg\ 1818. április 17-én hoztál meg Becsből, Ferenc császártól, és a nyíregyházi mesterek azonnal kitűzték a céh megalakulásának papját is április 27-ét. Az alakuló ünnepélyen a „Céhbeli Privilégiumoknak Czikkelyei” felolvasása után a nyíregyházi mesterek megköszönték a nagykállói céh küldöttségének „barátságos és számos Esztendőktül egyezségben folytatott Czéh- beli munkálkodásukat és atyafiságos szeretetüket”. Az ünnepség után a kállai küldöttség „tökéletes megelégedettséggel és érdeklő könny- hullatásokkal” eltávozott, és visszatért „lakó Városukba”. Az ünnepség másnapján megállapították a céhszabályokat. A céh elnökévé Ko- váts Andrást, a vármegye esküdtjét választották meg, és melléje tizenkét elöljárót választottak. A céh jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy ez a nagyszámú testület milyen komolyan fogta fel hivatását. Legfőbb kötelességének tartotta, hogy becsületes, jó mesterembereket neveljen. Annak, aki remekét a céh asztalára tette, ugyancsak jártasnak kellett lennie mesterségében, ha azt akarta, hogy mesterré üssék. A céh azonban nemcsak a „remeklésről” Intézkedett, hanem mindenre igen nagy gondot fordított Gondoskodott arról is, hogy tagjai becsületes, erkölcsös életet éljenek. A céh jegyzőkönyveiben többször történik említés kisebb-nagyobb büntetésekről, amelyekkel a céh hol a mestereket, hol a segédeket Sújtotta minden válogatás nélkül. Kisebb bűpökért, tolvaj lésért, káromkodásért pénzbüntetést szabott ki, ti visszaeső bűnösöket 15—20 korbácsütésre is elítélte. Á legsúlyosabb büntetés a céhből való kizárás volt. Ezt ritkán alkalmazták, vagy ha alkalmazták, később a kizárást visszavonták A céh iratait, a jegyzőkönyveket és pecséteket á eéhmester a céhládában őrizte. A céh tagjait úgy hívták össze, hogy réztáblákra tett összehívó íveket köröztek házról-házra. A céh igen aktívan kapcsor lódott be a társadalmi akciókba is. 1843-ban a leégett miskolci csizmadiacéhnek küldött segítségül 75 forintot. 1844-ben, amikor Nyíregyházán felállították az első kisdedóvót, erre a célra a céh 100 forintot szavazott meg, ugyanekkor a piac rendezésére is adott 25 forintot. A piacon a csizmadiáknak hatalmas árulószint építtetett. 1848-ig nagy és élénk élei folyt a céhben, a szabadság- harc után következő önkény- uralom azonban fejlődését megállította. A céh tagságát korlátozták, csak 32 tagnak volt joga gyűlést tartani ee vezetőséget választani. Az abszolutizmus alatt lehanyatló céhélet a céhrendszer megszüntetésével, az új ipartörvények hatására megszűnt, a régi szokások elhalványultak, elfelejtették őket, de a mesterségbeli ismeretek tovább öröklődtek, fejlődtek napjainkig. Horváth Sándor Sok nyeremény Szabolcsban A Szabolcs-Szatmár megyei iskolák tanulói az elmúlt évben is szép sikereket értek el a hulladékgyűjtésben. Az értékelések szerint a megyében 145 vagon ócskavasat, 23 vagon papír és 17 vagon rongyhulladékot adtak át a MÉH Vállalatnak. Különösen kitettek magukért a nyíregyházi úttörők: a vashulladék egyharmadát ők gyűjtötték össze. Megtörtént az őszi rongygyűjtő hét sorsjegyeinek a húzása is, ami igen kedvező Szabolcsra. A megyére 72 nyeremény jutott összesen 65 300 forint értékben, s ebből 14 darabot — 23 400 forint értékben — a nyíregyházi telephelyeken hoztak forgalomba. A nagyobb nyeremények közül is viszonylag sokat kapnak szabolcsi úttörők. így például az öt darab 10 000 forintos nyereményből vásárlási utalványból 2-t, a hét darab 6000 forintos televízióból egyet, az öt darab kétszemélyes utazás — személyenként 6000 Ft — közü’ kettőt, a négy darab egy személyes külföldi utazás kö zül — személyenként 3000 Ft — egyet, a 22 darab 1000 forintos vásárlási utalványból négyet, a 30 darab 500 forintos vásárlási utalványból 11 darabot Szabolcsban nyertek Saját zsebre „dolgozol!1 a tsz géjsesoporivezető A Nyírbátori Járási Tanács VB pénzügyi osztály tavaly május 6—8 között vizsgálatot végzett a nyírgyulaji Petőfi Tsz-ben. A vizsgálat során kifogásolták, hogy egyes szakvezetők nagyobb pénzösszegeket használnak és már az elszámolás előtt újabb summákat vesznek föl. Különösen Énekes József 37 éves nyírbátori lakosnak, a tsz gépcsoportvezetőjének voltak ilyen „rendezetlen” pénzügyei. Miután néhány tételt átnéztek, módszeresen vizsgálni kezdték Énekes korábbi vásárlásai) is, s megállapították, hogy Énekes visszaélt a rábízott összegekkel. — A sikkasztásokat azért követtem el. mert öt hónapon keresztül nem kaptam fize- lést — mondta Énekes a tárgyaláson — Csak egv kevés természetbenit juttattak, mert a szövetkezet számláján nem volt pénz Egyszer vásárolt két négyzetméter üveget A mennyiség elé beírt a számlán egy egyes számot, az összeg után pedig egy nullát, és rögtön 980 forinttá változott a vételár. A különbözet pedig Énekes zsebébe vándorolt. Máskor fölvett villamossági anyag vásárlására 1725 forintot. Meg is vette az anyagot. De a blokk másolatával ismét fölvette a pénztárból ezt az összeget és elköltötte — Reprezentálni is kellett — mondta Még ugyanezen a napon motoralkatrészek vásárlására kapott 2271 forintot. De ebből nem lett alkatrész. S a pénzt se látta azóta a szövetkezet. Előfordult, hogy inkasszóra vásárolt alkatrészeket, tehát az üzlet a bank útján kapta meg a vételárat. A kapott számlára azonban a pénztár ból Énekes kivette a készpénzt is. Csaknem ezer forintba ke rült saját IZS motorjának a megjavíitatása. De hát a saját motort is a tsz számlája ra javították a nyíregyházi ktsz-ben. — Erre utólag akartam engedélyt kérni de már nem volt idő, mert megindították a vizsgálatot Énekes néhány hónap alatl 7654 forint kárt okozott a nyírgyulaji Petőfi Tsz tagságának. A nyíregyházi megyei bíróság a visszaélések miatt Énekes Józsefet tíz hónap szabadságvesztésre (szigorított biintetésvégrehajtási munkahely) büntette és kötelezte a kár megtérífésére. Az Ítélet jogerős. (kun) A magánét e/ü takásépíikt zés helyzetének vizsgálaté Van-e elég közművesített telek? Milyen fokú az építkezési helyek előkészítése? Hogyan szervezik a koncentrált építkezéseket? — Ilyen és hasonló kérdésekre keresnek választ a népi ellenőrök, akik most készítik elő a magánerőből történő lakásépítkezés helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a telek- vásárlás, építőanyagellátás problémáira. A vizsgálat céljai között szerepel a lakosság pénzügyi helyzetének mérlegelése is. Az 1968. évi tapasztalatok szerint megváltozott hitelfeltételek érezhetően visszavetették az építési kedvet. A hat százalékkal terhelt hitelből lényegesen kevesebbet vettek igénybe, mint annak előtte. A széles köröket érdeklő vizsgálat irányítására országos munkabizottság alakul. A nyolc megyére kiterjedő ellenőrzésbe bevonják a tanácsi szerveket, az OTP, a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, valamint az építőanyag vidéki forgalmazásával megbízott TÜZÉP-vállalatok és földművesszövetkezetek illetékeseit is. A Nyíregyházi Megyei Kórház segédápolónk munkakör betöltéséhez érettségizett lányokét keres Jelentkezés: a kórház személy zeti előadój ánál (fi)
