Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

SH®. Január 2B. mn MAP!VAR(*»R<S7ÍP! — VASÁRNAPI MSTTUKLET f. olé«» Benczúr Gyula születésnapjára Most, január 28-án lesz 125 éve, hogy a nyíregyházi pa­tikus Gyula fia a Piac tér és a Csabai utca sarkán álló házban meglátta a napvilágot. Azt a világot, melyet később olyan szépnek talált, s me­lyet ecsetjével, színeivel olyan derűssé formálva, ké­pein ránk hagyott. Ez az 1844. év különösen gazdag a magyar festészet történetében. Benczúr után kb egy hónapra született az országnak ugyancsak a keleti részében, Munkácson Lieb Mihály, szintén nem tősgyö­keres magyar családból, s ké­sőbb Mészöly Géza. Mind­hárman nagy ívelésű pályát futottak be Bár ez Munká­csy nál indult legnehezebben, mégis Párizsban világhírt és aranyérmet szerzett, s ma is a legnagyobb magyar realis­ta festőként tartjuk számon. Míg Mészöly a magyar táj- képfestészetet teremtette meg, Benczúrra más úton Várt másfajta dicsőség. Nyíregyházáról hamarosan elkerült a család Kassára. A reáliskolai érettségi után a müncheni akadémiánál fel­vételizett. mely abban az időben majd minden magyar festőt magához vonzott. A 17 éves magyar fiút évfolyam elsőként vették fel. Ettől kezdve Benczúr éle­te sgy töretlen, sikerekben gazdag pályán haladt, mely­nek állomásait művei alkot­ják. Három év múlva Pilotyhoz. az iskola világhírű mesteré­hez került. Ekkor már olyan remekművek kerültek ki ecsetje alól, mint a végtelen kedves pozsonyi Kislány bá­buval És két év múlva el­készült „Hunyady László bú­csúja”, mely azóta Is törté­nelmi festészetünk egyik leg­kiemelkedőbb alkotása. 25 éves volt, mikor „II. Rákóczi Ferenc elfogatása” című képét festette meg, melynek szintén óriási sikere volt. Talán ma is ez a legnépszerűbb Ben­czúr festmény, melyet egyéb­ként a román királynő, Car­men Svlva költőnő vásárolt meg, s ma is Bukarestben van. Tulajdonképpen tanulmá­nyait Benczúr ekkor fejezte be, s ekkof már nemcsak ki­forrott művész, hanem Kö- zép-Európa-szerte ismert, s elismert mester. Néhány évig a bajor ki­rály szolgálatában dolgozott, majd nősülése után kezdték érdekelni a családi témák Is. 1875 után elkészült végleg a „Vajk megkeresztelése”. Ez a műve Eötvös József, az ak­kori kultuszminiszter által meghirdetett pályázatot nyer­te meg. Székely, Madarász, Lotz és mások előtt. A kö­vetkező évben a müncheni Benczúr Gyula festőszéke és állványa a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban. Az állványon a festő önarcképe lát­ható. Hemmei lótsel felvétele Akadémia tanára, majd hi\ ták Prágába, Weimarba, de 1883-ban az újonnan megala kított mesteriskola élére ha zajön. ahol pedig még eg\ műtermet sem tudtak nek adni. Hazatérése után első köte lességeként kiállítással mu tatkozott be. Ennek olyar óriási, addig nem látott kö­zönségsikere volt, művész felfogása, festői tudása any- nyira meghódított mindenkit hogy magyar művészetbará' közönségről ettől az időpont­tól kezdve beszélhetünk 1896-ban készült legnagyobl szabású műve a mindenki ál­tal Ismert „Budavár vissza­vétele” és már e században a Mátyás ciklus. De közben ne feledkezzünk meg csodálato­san bennsőséges portréiról mint második felesége, vágj Mikszáth arcképéről, mely akadémiai székfoglalója volt. 1910-ben Dolányba költö­zött. A hagyomány szerint három, a rendelőktől át nem vett képe árából vette a kas­télyt, mely egy domb tera­száról néz le az Ipoly derűi völgyébe. 10 évig élt, és dol­gozott itt, és itt is nyugszik egy neoreneszánsz kőbalda- chim alatt, a most már Ben- czúrfalvának nevezett község temetőjében. Nagy művész volt. Derűs, kiegyensúlyozott világ az Övé, ilyen volt művészete is. Inkább lírai természet, mint drámai. A kor kifejezési esz­közének, az eklektikának szellemében dolgozott, de egyéniségéhez, s művészeté­hez a XVI. századi nagy ve­lencei festők álltak legköze­lebb. Mint korának gyerme­ke a nagy történelmi kom­pozíciókat kedvelte legjobban. Ezek a látomásai minden ma­gyar szemében benn vannak, s népszerűsége csak Jókaié­val, vagy Mikszáthéval vet­hető össze. Festői példaképp lebeghet, mégha a festészetrő vallott felfogásunk azóta tel­jesen meg is változott. Min művészetpedagógus is párat lan volt. Olyan különbőz egyéniségű művészek kerül tek ki keze alól mint Kosz % ta, Fényes, Kernstock. Városunk mindig igyeke­zett magát megtisztelni az­zal, hogy ápolta nagy szü­lötte emlékét. Díszpolgárrá választotta. Krúdy feledhe­tetlen szép sorokban idézte fel gyermekkorát, egy Iskola viseli nevét, s szobra ott áll a róla elnevezett téren, s nemrég a város adta ki Te- lepy Katalin monográfiáját, s legutóbb az új ÁBC-áruház falán emléktáblával adóz­tunk emlékének azon a he­lyen, ahol egykor a szülő­háza állt. Koroknay Gyula Szakíró-olvasó találkozók, kiállítások a mezőgazdasági könyvhónar programjában Ebben az évben is február­ban rendezik meg országszer­te a mezőgazdasági könyvhó­napot. Az országos megnyitó Orosházán lesz. A Szabó’cs- Ézstmár megyei megnyitót február 4-én délelőtt tartják Nyíregyházán, a megyei ta­nács nagytermében. Részt vesz az eseményen Baskoi Tc*h Bertalan szakíró, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa, aki előadást tart a korszerű rét- és lege­lőgazdálkodás problémáiról Könyvkiállítást is rendeznek a megyei megnyitó alkalmá­ból a megyei tanácson, a leg­újabb mezőgazdasági szak- kőnyvekből. A megyében negyven köz­ségben tartanak előadásokat a mezőgazdasági könyvekről számos helyen szakíró-olvasó találkozók, könyvankétok. könyvkiállítások gazdaeítják a hónap programját. Tudo­mányos kutatók és mezőgaz­dasági szakírók látogatnak a szabolcsi községekbe a feb­ruár folyamán. Apagyon dr Gergely István, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz- terhel.vetteS a könyvhónap’ rendezvény vendége. A Hazafias Népfront bízott ságai megyeszerte felhasznál­ják az alkalmat, hogy tovább szélesítsék a mezőgazdasági könyvbarát-mozgalmat, s nö­veljék a mezőgazdasági szak­körök létszámát Czine Mihá'y: Ady öröksége Ady és Babits. Ö tven esztendeje halt meg Ady Endre; sír­jából ma is életet és hitet üzen. Költő aligha ad­hatott volna többet nemzeté­nek: emberi méltóságra éb­resztett. A megmaradásra és a megújulásra. A kortársak általa hitték magukat vala­kinek, embernek, magyarnak; a hazájukon kívül rekedte­ket ő bírta szóra mindenütt. A humánumban kiteljesedett magyarságot jelentette. A huszadik század a ma­gyar irodalomban — köztu­dott már régén ez az igaz­ság — Ady Endrével kez­dődik. Ö hozott új látást és új hangot; ő volt a nagy fel­szabadító. Szinte felmérhe­tetlen a jelentősége: a ma­gyar kultúra nagy megúju­lását, század eleji virágzását Ady-koraként tárgyalhatná az irodalomtörténet. Ady nélkül nem születhetett vol­na meg az új magyar iroda­lom és aligha győzedelmes­kedhetett volna széles kör­ben a forradalmi gondolat. A századelő elégedetlensége és jobbravágyása talán művészi különcködéssé satnyult volna, ha nem jön valaki, aki vi­lágosan megfogalmazza a bajt — „ez a magvar Ugar” — feldobja a megtalált igé­ket, és összefogja az elége­detlenek és újat keresők százszínű seregét. Ez volt Ady Endre. A hét- szilvafás, kálvinista kisne- mes Párizst járt fia. A „for­ró szívű, zengő szavú dal­nok” — aki elsírta minden magyarok bánatát és harcra hívta a sötét vizek partján kesergőket. Ahogy Móricz Zsigmond mondta Ady rava­talánál : „Az emberiség... még néma nyomorban he­vert: Ady Endre már akkor a szabadságot zengte. A szi­vek gyáván és mindenbe be­letörődve, korbács előtt meg­hunyászkodva gubbasztottak: Ady Endre mint egy fiatal isten szállott kj a magasba s az egekig dobta az új igaz­ságok lángoló igéit. A lel­kekben siket és vak ködök gomolyogtak: Ady Endre lel­kében már tisztán égett a felszabadulás örök fénye.. A magyarság előtt álló feladatokat ő fogal­mazta legteljesebben Költő volt, a teljes élet meg- szóialtatója. így hathatot mindenkire serkentőleg: a harcosok a fegyvertársat lát­ták benne, az esztéták a vers megújítóját. A század elejének jobbr törekvői egyszerre tisztelték Ady Endrében a költőt és o váteszt. A költőt, aki nagy lépéssel vitte tovább a verse­lés művészetét és a prófétát, a politikust, aki a tízezer fok­ra hevített vas izzásával élte át nemzetének és a korabeF Európának nagy kérdésed Nincsen kérdése a korabei magyar és európai történe­lemnek, amivel Ady nem birkózott volna. Százával ve­tette fel a gondolatokat, egy- egy strófájához, egy-egy cik­kéhez köteteket kapcsolhatna lábjegyzetként a tudomány ma is. A szocializmusról, a militarizmusról, a cárizmus­ról, Kelet-Európáról, a kacs­ka kezű császár mesterkedé­seiről lényeges dolgokat tu­dott, s verseiben — a Ma­gyar Ugaron, a Szentlélek karavánja, az Idő rostájában, a Mesebeli János, a Duna vallomása, a Megvár Messiá­sok, a Megvár jakobinus da­la, a Szétszóródás előtt — a magyar történelem számos tanulságát és feladatát fo­galmazta meg a századelő és a jövendő nemzedéke számá­ra. Ügy érezte, hogy nemzete a betelő sors huszonnegye­dik órájához érkezett, ha ké­sik a feudális lomokat el­takarító forradalom, a ma­gyarság kihull az Idő rostá­ján. Demokratikus, független Magyarországot akar. Ügy érezte, az avult idillt rob­bantani kell, hogy a robba­nás helyén nőjön valami. Addig negyvenvolc és hat­vanhét ellentétében gondol­kodtak, Ady felismerte: a mameluk hatvanhetességgel és a sírva vigadó negyven- nyolcasságeal egyszerre szem­be leéli fordulni a szociális elégedetlenség talajúról, s a nemzeti szín zászlóra fel kell írni a szociális felszabadu­lás igéjét. Ezért ölelkeztette költészetében a magyar már­ciusokat és a vörös májuso­kat. N emcsak a maga népére gondolt. A magyar ja­kobinus az „elnyomot­tak és összetörtek”, a „ma­gyarok és nem magyarok” egyforma keservét dalolta, s a „magyar, oláh és szláv bánat” egy-gvöVerőségét, a Duna kiiesett titkát. Lírájá­ban ott vannak a Kárpát­medence közös gondjai és A MAFILM stúdióban több olyan filmalkotás befejező munkálatain dolgoznak, ame­lyek témája a Tanácsköztár­saság 50. évfordulójának állít emléket. Pille Máriáról, a tiszai ré­vészlányról, s egy tiszavidék* kisváros direktóriumáról szól Markos Miklós új játékfilmje, amelyet Pokolrév címmel for­gattak. A történet valóság- magvát Markos Miklós no­vellává dolgozta fel. Ugyaneb­ből a témából írt kisregényt Galambos Lajos is, s a kettő jük munkájából született meg a forgatókönyv. A hírhedt fe hérkülönítménves Prónai Pál naplóját Máriássy Félix ren­dező filmesíti meg. Az Im­vágyálmai. Benne is, mint Bartókban, József Attilában és annyi jeles magyar alko­tóban, ott élt a népek test­vérré válásának eszméje. Jel­zéseit, kiáltásait ezért fogták fel már életében a szomszéd népek költői, románok, szer- bek, horvátok, ezért köszönt­hette a szlovák Hviesdosláv „hajnallókorszak hőseként.” Lírája magyarságélménye, s forradalmi demokratizmu­sa felől érthető leginkább. In­nen érthető, hogy még a sze­relemből, pénzből, mámorból és istenkeresésbői is gyakor­ta politikum lett nála. A maga és népe sorsával birkózó költő egyetemes em­beri titkok megfejtésére is törekedett. Átélte, érzékelte az ember helyét a minden- ségben, vállalta a pokoljá­rást. Az időhöz és helyhez kötött társadalmi élményt áz egyetemesbe emelte, akár­csak Bartók tette a zenében. A kései Adynál születik meg, a „minden egész eltörött” hangulatá­ban a „csillagtávlat”, az új víziók. Korábban a magvár társadalmi forradalom sür­getője volt, most a világfcr- radalom óhejtozőjává válik. Az imperialista háborúval szembefordulva, rém'átásök- tól gyötörve, „kosarazott szájjal”, ■ „lefojtott tüdővé!” íria az emberség vallomásait. „Ember az embertelenség­ben” — írja egyik legszebb verse fölé. (1916). Akkor, mi­kor a szívét csakugyan pus­katus zúzta, a szemét „ezer rémség” nyúzta. „Ember az embertelenségben: ez, ennvi a magyarság múlhatat’an, ércbe öntött békeszava, világ­ajándéka, — mint Fábrv Zoltán írja. Többet, szebbet nem mondhat, nem adhat senki.. Igéi nem fakulhatnak; öröksége mindig időszerű ma­rad. posztorok címmel forgatott játékfilm műfaját történelmi groteszkként határozták meg. Gyöngyösi Imre, fiatal rende­ző első játékfilmje egy ma is a nép száján élő balladából kerekedett filmmé: Simont a katolikus papót megölték a darutollasok, mert a Tanács- köztársaság helyi direktóriu­ma mellé állt. „Az utolsó hídfő” címmel színes dokumentumfilmet ké­szített Szolnok város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója tiszteleté­re. A MAFILM nyolcas stúdi­ójának stábja megHfczdte a forgatást. Fürnek a Tanácsköztársaság évfordulójára

Next

/
Thumbnails
Contents